Magyar Katolikus Lexikon > K > katolikus magyar sajtó


katolikus magyar sajtó, 1820-1990: Magyarországon megjelent magyar nyelvű, katolikus folyóiratok és újságok. - 1. 1820-1849. A ~ tört. teol., hitbuzgalmi és tanügyi folyóiratokkal kezdődött. Kat. világnézetű hírlap terve a reformkor vége felé merült föl. A m. nyelvű polgári sajtó 1780: indult. A ~ első terméke 1820: Veszprémben az Egyházi Értekezések és Tudósítások c. negyedéves folyóir. Szerk-je Horváth János, a későbbi veszprémi pp. E lap inkább csak tud-os közlemények gyűjt-e, a szerk. a tört. kutatás számára kívánt forrásanyagot gyűjteni, prot. szerzők írásait is közölte. Csak néhány egyh. vonatkozású híre és a külf. folyóir-ok szemléje volt aktuális. 1824: megszűnt. - Hittud. lap volt 1832-39: a Vallási és Egyházi Tár (a 3. sz-tól: Egyházi Tár), melyet →Guzmics Izidor OSB, 1839. X-: →Beély Fidél OSB szerk. - Hasonló típusú 1832-34: a m-lat-fr. nyelvű Egyházi Folyóírás. Első szerk-je, →Kováts Mátyás egri pap és egy. tanár a folyóir. bev-jében utalt arra, hogy nem kizárólag teol-oknak, hanem a művelt közönségnek is szánta lapját, azoknak, akik „nem olvashatnak hittudományi szakmunkákat”. 1833: →Osvald Ferenc knk. vette át a szerk-t. - Szintén nemcsak a papság számára készült az 1838: alapított Magyar Szion (Szion, Sion) hitbuzgalmi hetilap (melléklapja: Anastasia). Szerk. →Gyarmathy János. Formája eltért elődeitől: kis ívrét alakú, három hasábos lapjain hosszabb teol., valláserkölcsi v. egyhtört. témájú cikkeit színes hírrovat követte. Az egyh. események híreit orsz-ok szerint csoportosította. 1842. IX: szűnt meg. - A művelt nagyközönség érdeklődésének fölkeltésére és írányítására indította →Szaniszló Ferenc 1841: a Religio és Nevelés c. „politikai, egyházi és irodalmi” lapot. Az egyh. híreket eleinte az Egyházi Tudósítások, majd az Egyházi Literaturai Lap c. melléklap közölte. Szerk. 1843: →Somogyi Károly, 1848. VII: →Danielik János. A korábbi lapoknál kritikusabban válogattak a beküldött cikkek között, bőven tudósítottak az eu. egyh. mozgalmakról is. E lapban adtak hírt először a →Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat (utóbb: Szent István Társulat) tervéről. Az első kat. tanügyi hetilap volt, de verseket, elb-eket és kv-ismertetéseket is közölt. 1848. III: üdvözölte a sajtószabadságot, majd folyamatosan közölte a kormány tanügyi rendeleteit. - Az 1849. I. elején →Somogyi Károly indította Katholikus Iskolai Lap ped. szaklap volt. A rövidéletű, színvonalas hetilap neveléstud. tanulm-okat, okt. és nevelés-módszertani cikkeket közölt, de tájékoztatta olvasóit a hazai tanügy napi eseményeiről és kérdéseiről is. Míg Danielik a főv. elfoglalása után szembefordult a szabharccal, Somogyi Károly és munkatársai kitartottak a függetlenségi harc mellett, V. 29: közölték Horváth Mihály pp. fölhívását a szabharc támogatására, melyben külf. lapközlemények alapján arról is hírt adtak, hogy Ferenc József cs. orosz zsoldosokat hoz be a m. nép leigázására. Az utolsó szám 1849. VI. 30: jelent meg. - A Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat a kormány által létrehozott A Nép Barátja c. néplap mintájára 1848. VII. 6: Katholikus Néplap c. hetilapot indított. Szerk. →Szabó Imre, majd →Zalka János, →Sujánszky Antal. 1872: szűnt meg. - 1873-86: jelent meg a Katholikus Hetilap. Ném. nyelvű változata a Der Katholische Christ Budán. Szerk. Somogyi Károly, tót társlapja a Bohumil Nagyszombatban. Szerk. →Pelikán Ferdinánd. - Megkísérelték kat. hírlap alapítását is. 1844. III: Kopácsy József hgprím. összehívta az ogy. alkalmából Pozsonyba érkezett egyh. ffiakat, s elhatározták a kat. sajtó támogatását. Ennek értelmében a Religio és Nevelés c. egyh. folyóir. mellett pártfogásba vették a legrégibb pesti újságnak, a Hazai és Külföldi Tudósításoknak (1810-40) Nemzeti Újság (1840-48) c. megjelenő utódját is. Ezt az Egyh. már korábban is támogatotta, de 1844: pénzsegélyét rendszeresítették. Kopácsy hgprím. körlevélben az Egyh. ellenfeleinek „hatalmas orgánumai”-ról írt, melyekkel szemben az Egyh. jogait csak a sajtó által védelmezheti meg. A fr., belga, bajor és ném. kat. sajtó példájára hivatkozva fölszólította a kápt-okat, hogy fizessenek elő e 2 lapra. Korszerű kat. pol. lap mégsem valósult meg ekkor. Az udvarhűsége miatt népszerűtlen Mailáth János gr. cikkei alkalmatlanok voltak a közvélemény alakítására. Utóda, az 1845: szerk. Lipthay Sándor alatt az újság azt a konzervatív irányzatot képviselte, mely a nemz. reformok érdekében az ellenzék felé közeledett. 1848. III. 16: elsőként üdvözölte a sajtószabadságot, részletesen tudósított a forr. eseményeiről, címlapján közölte a Nemzeti dalt és a 12 pontot. IV. 25: át kellett adnia a vezetést a fiatalabb, radikálisabb munkatársaknak, élükön az új szerk-vel, Illucz Oláh Jánossal. A kat. világnézetű lap kísérlete ezzel egy időre be is fejeződött. -

A Nemzeti (1848. V. 1-XII. 31.) lap radikalizálódása számos konzervatív szemléletű előfizetőt zavarba hozott, ezért új kat. irányú lapot készültek kiadni. A Religio és Nevelés (1841-49) egyik cikkírója már VII: kat. pol. lap indítását sürgette. Danielik János az erők szétforgácsolásától félve, elvetette e tervet. A m. katolicizmus hosszú időre kiszorult a napisajtó ter-éről. -

2. 1849-1895. A Bach-korszak idején, több mint egy évtizeden át, a ~t ismét csak folyóir-ok képviselték. Az előző korszakból (a néplapokon kívül) csak a Religio és Nevelés folytatása, a Religio (1849-1930) maradt meg. Ezen kívül a Klezsó József, Ney Ferenc és Somogyi Károly szerk-ében kiadott Családi Lapok (1852-60) c. tud. és szépirod. folyóir., a Tanodai Lapok (1856-71), a Népnőnevelési Közlemények (1857-58) és 2 ruszin nyelvű g.k. hetilap alkotta a ~t. Danielik mint SZIT aleln. ezúttal is elvetette egy kat. pol. lap alapítását, ezúttal pártpol. meghasonlástól féltve a kat. társadalmat. - Az 1867-es →kiegyezést követő sajtószabadság kibontakoztatta az egyh. és a kat. világnézetű hírlap- és folyóiratirod-at. A nagyobb városokban számos közlönyt, hetilapot és folyóir-ot adtak ki, de szűkkörű olvasótáboruk miatt gazdaságtalanok voltak, nagy részük nem élte túl az alapítás évét. A 19. sz. végén a ~ lapjainak színvonala s a teol., hitbuzgalmi és egyhm. időszaki kiadványok száma is növekedett, de csak azok voltak életképesek, melyeket a papság számára adtak ki: pl. Egri Egyházmegyei Közlöny (1869-1944), Papok Lapja (1883-1907), a hazai kat. papság orsz. lapja az Egyházi Közlöny (1888-1919), a Hittudományi Folyóirat (1890-1913) elméleti szaklap és a Katholikus Egyházi Közlöny (1891-1900) c. irod. folyóir. a kat. papság részére. Főként papok fizették elő azokat a folyóir-okat, melyek a vasárnapi és ünnepnapi prédikációkhoz nyújtottak mintákat: pl. Magyar Egyházi Szónok (1862-66), Népszerű és Könnyű Falusi Prédikációk (Pécs, 1865-76), Isten Igéje (Esztergom, 1876-1905), Katholikus Hitszónok (1878-80), Borromaeus (Győr, 1886-1917), Havi Szónok (1887-89), Hitszónoklati Folyóirat (Szabadka-Szeged-Bp-Pilismarót, 1889-1905). - A kat. isk-k tanítói és tanárai számára nevelésügyi lapokat adtak ki, pl. Néptanítók Közlönye (1862. I-XII), Kalauz a Nevelés és Oktatás Terén (Pécs, 1866-69), Tanügyi Füzetek (1867-69, melynek egyik szerk-je Heinrich Gusztáv), Népiskolai Lapok (Szatmárnémeti, 1870-71), Népiskola (1871-72). Hosszabb életű volt pl. a Népiskolai Tanügy (Eger, 1877-1912), a Győrvidéki Tanítóegylet Értesítője (1879-93), a Népiskolai Lapok (Sopron, 1881-92), a Katholikus Tanügy (1895-1904). - Megszaporodtak a vallásos társulatok, egyes-ek, önképzőkörök, egyletek és az 1890-es évektől a kat. pol. pártok lapjai, s voltak tört-mel, irod-mal, műv-ekkel foglalkozó kat. lapok is, pl. a →Luga László és →Vincze Alajos szerk. egri kat. könyvészeti, kritikai lap, az Irodalmi Szemle (1876-93), melynek munk. volt →Giesswein Sándor, →Karácsonyi János, →Kandra Kabos és →Szinnyei József. - Kiemelkedő jelentőségű volt az Esztergomban szerk., →Knauz Nándor és →Nagy Iván indította Magyar Tudományos Értekező c. tud., könyvészeti és kritikai folyóir. (1862. I-XII) és folytatásai: 1863-69: Magyar Sion, 1870-86: Új Magyar Sion, 1887-1904: Magyar Sion c. hittud. folyóir, mely a ker. elvek és törekvések tolmácsolása mellett a kat. öntudat érvényre jutását szolgálta a tud-ban, a társad-ban és az életben. A szerk-k szükségesnek tartották, hogy a teol-ilag képzett papság más ter-eken is tájékozott legyen. Ezért közöltek nyelvtud., irod. és műv. tárgyú tanulm-okat is. Írtak az időszerű társad. kérdésekről és mozgalmakról. 1882-től munk., ill. szerk-je →Prohászka Ottokár (kinek a ~val való kapcsolata ekkor kezdődött). Pethő álnéven 22 é. szinte minden számban közölt valamit, össz. 60 értekezést és 160 kv-ismertetést; foglalkozott Marx tanításával, a →liberalizmus, a kapitalizmus és a szociáldemokrácia kérdéseivel és a →Rerum novarum nyomán a ker-ek szociális felelősségével, a Ny-eu. kerszoc. mozgalmakkal. Többségében pap olvasóit az itt megjelent cikkeivel előkészítette a később megvalósított papnev. reform bevezetéséhez. Amikor Prohászka dogmatika prof. lett Bpen, 1904: a lap megszűnt. - A korszak leghosszabb életű kat. folyóirata a SZIT kiadásában indított Katholikus Szemle (1887-1944). Negyedévenként, 1900-tól havonta jelent meg. Első szerk-je →Kisfaludy Árpád Béla, a bpi tudegy. dogmatika tanára, a SZIT későbbi aleln., akit 1891-1923: →Mihályfi Ákos OCist, →Várdai Béla, →Mihelics Vid, →Kühár Flóris OSB, →Radó Polikárp OSB követett. Megindítását a SZIT Károlyi Sándor gr. társeln. sürgetésére határozta el, a korábbi, közlönyszerű Katholikus Hetilap (1873-86) helyett. Induló példányszáma 4200, a SZIT kb. 4 ezer tagja tagilletményként kapta, s így világiakhoz is eljutott. A lap a kat. közönséget kívánta tájékoztatni a legújabb szellemi mozgalmakról és törekvésekről. Minden tud-ág fejlődését és a szellemi életet is kritikusan figyelte. A ker. világnézetű, de tárgyválasztásában nem kizárólag vallásos sajtó eszméjét e lap fogalmazta meg először tudatosan. Munk. volt Prohászka Ottokár, Giesswein Sándor, →Tomcsányi Lajos SJ, →Wenzel Gusztáv, →Békefi Remig OCist, →Fraknói (Frankl) Vilmos, →Horváth Cyrill OCist, →Takáts Sándor, egyh. és világi tudósok.

- A korszerű kat. szépirod. törekvések egyik úttörője a Magyar Szemle (1888-1906). Első szerk-je és kiadója, →Rudnyánszky Gyula programcikkében olyan lapot ígért, mely „a katolikus vallás magaslatán és a magyar irodalom színvonalán áll”; s útmutatónak és az új tehetségeket maga köré gyűjtőnek képzelte el, mely által a kat. irod-nak nemzeti színt adhat. Egyedül a katolicizmust látta olyan eszmének, mely a népeket egymással összekapcsolni is képes. A lap 1889. II: egyesült a Magyar Hungaria c. folyóir-tal, melynek szerk-je, →Kaczvinszky Lajos lett az új kiadó, a főszerk. Rudnyánszky maradt, XII: beleolvadt az Összetartás (1882-89) c. szépirod. közlöny is. Rudnyánszky országosan ismertté tette a lapot, s népes írói gárdát gyűjtött maga köré: →Dengi János, Komjáthy Jenő, Koroda Pál, Palágyi Lajos, Radó Antal, Rákosi Viktor, Reviczky Gyula és Tolnai Lajos. Nem tekintette lapját hitbuzgalmi jellegűnek; irod. kritikáiban, tárcarovatában bírálta a korabeli társad. és közéletet. A M. Szle kat. elvek alapján ellenzéki irod. csoportosulás szócsöve lett, mely támadta Gyulai Pált, az „Akadémia hangadói”-t és a Kisfaludy Társ-ot, nem kímélte a hazai kat. irod. élet hivatalos intézményeit sem, így pl. a SZIT irod. oszt-ának merev elzárkózását és hatástalanságát. A lapban indított vita az öntörvényű és korszerű m. kat. irod-ért folyt. A kat. irod. hiányáért a ~t hibáztatta, mert az írók korlátozása miatt nem tudott közösséget teremteni. 1890. IX: Kaczvinszky lett a főszerk., →Kaposi József a fel. szerk., a lap munk-aként jelentkező Krúdy Gyula elismeréssel emlékezett mindkettőjükre, kiemelve Kaposinak a fiatal írók érdekében tett fáradozásait. Kaposi idején sok új, fiatal tehetség jelentkezett a laphoz: →Hevesi Sándor, →Juhász Gyula, Kárpáti Aurél, →Kosztolányi Dezső. Prohászka Ottokárnak is több, szépirod. igényű írása jelent meg. A lap cikkeiben, cikksorozataiban áttekintést adott a kor szépirod-a mellett a m. szellemi életről, a sajtóról, képzőműv-ről. 1906-tól →Gerely József szerk-ében a lap teljesen megújult. A vezércikkeket Hevesi Sándor (Hetes), Kosztolányi Dezső (Lehotai) és Márkus László (Marsgas álnévvel) írta. A kritikai sorozat szerzői →Birkás Géza, →Cholnoky Viktor, Fülep Lajos és Harsányi Kálmán. Kosztolányi versei mellett →Babits Mihály, Bodor Aladár, →Dutka Ákos, Juhász Gyula és Kárpáti Aurél neve is föltűnt. Az Új versek megjelenésekor Ady Endrétől 5 verset közöltek, kiemelve, hogy e költ-ben „annyi érték és szépség lakozik, hogy nem lehet elhaladni mellette közömbösen”. 1906. XI: anyagi okokból a lap megszűnt, 1500 előfizetője kevés volt a lap fönntartásához. Bár a papság támogatta, a „világi intelligencia közönye megakadályozta, hogy a szükséges 3000 előfizetőt, ami a lap tisztességes fenntartásához szükséges lett volna, össze lehessen toborozni”- írta a szerk. búcsúcikkében. A kat. folyóiratirod-nak a 19. sz. végén sikerült megvalósítania a ker. világnézetű, színvonalas, de tárgyválasztásában nem kizárólag vallásos időszaki sajtót. A hazai és külf. fejlemények arra késztették a katolicizmust, hogy a pol. heti- és napilapok kiadását is szorgalmazza. - A nagyobb vidéki városokban is kiadtak olyan kat. hetilapokat, melyek társad., irod., közgazd. és pol. rovatokkal évtizedekig megjelentek, pl. a Nagybánya és Vidéke (1875-1944), a Váczi Közlöny (1879-1919), a Komáromi Lapok (1880-1944), mely a két vh. között a Kerszoc. Párt lapja volt, a kecskeméti Testvériség (1883-90), a Veszprémi Közlöny (1884-92), a Keresztény Magyarország (1887-94), a Gyulafehérvár (1887-92), a Gyulafehérvári Hírlap (1893-1918), a Veszprémi Hírlap (1893-1944), a Pécsi Közlöny (1893-1913), a Dunántúli Hírlap (1893-1945), melynek szerkesztői között volt →Haller József, Giesswein Sándor, →Közi-Horváth József és a székesfehérvári Fejérmegyei Napló (1895-1944), a Katolikus Néppárt orsz-os lapja. E hetilapok nem voltak hatékony versenytársai a sajtópiacot uraló liberális és vallásellenes sajtónak. - Az első m. kat. napilapot 1860: →Lonkay Antal indította el, aki 1848: Perczel Mór segédtisztje, 1852: a Pesti Napló munk. volt. Megalapította a Tanodai Lapokat (1856-71), 1859. XI: közreadta előfizetési fölhívását egy napilapra, mely 1860. I. 2: mint „független politikai és tudományos tartalmú” napilap jelent meg Idők Tanúja (1860-68) c-mel. A szerk. azt ígérte, hogy lapját „a katolicizmus örök fenségű, alapelveiben változhatatlan, de a formákban az időkkel haladó, az emberiségnek minden jó haladását előmozdító szelleme fogja átlengeni”. Az Idők Tanúja beszámolt az egyh. mozgalmakról és síkraszállt az autonómiáért. Állást foglalt a világiaknak az Egyh. külső kormányzásába való bevonása mellett. A prot. felekezetekkel békét és szeretetet hirdetett. Hírszolgálata kiterjedt az egyh. vonatkozásokon kívül egyéb hírekre is, vidéki tudósítói nagyrészt papok voltak. Mint délutáni lap, tudósításaival gyakran megelőzte a többi főv. újságot. 1868. XII. 16: egyesült a kat. irányú Pesti Hírnökkel (1860-68), melyet Török János Magyar Néplap (1856-60) c. indított. - Az új lap a Magyar Állam (1868-1908), fel. szerk-je →Jósika Kálmán br., később Lonkay Antal és →Hornig Károly br. Az 1908. XII-ig megjelenő újság alcímében „egyetemes politikai napilap”-nak nevezte magát. Programja szerint „az állam, a társadalom, a törvényhozás ker. jellegének” védelmét kívánta szolgálni és „a divatos téveszmék s ellenséges sugallatok által üldözetbe vett kat. egyházat” s annak jogait akarta védelmezni, egyszersmind az autonómia szervezési munkálatai hiteles közlönyének tekintette magát. Lonkay 1870-től saját nyomdájában, a →Hunyadi Mátyás Irodalmi és Könyvnyomdai Intézetben állította elő, 1871: elindította a Mátyás Deák c. élclapot. Az ekkor kibontakozó egyhpol. harcokban vitázott a liberális lapokkal, harcmodorát, módszereit kat. részről is bírálták. Sem a lap példányszámát, sem olvasói körét nem sikerült növelnie: 5-6 ezer előfizetőjének nagy része (mint az Idők Tanújának is) pap volt. 1889: a M. Szle is megírta, hogy a Budapesti Hírlap előfizetőinek a száma kb. 5x annyi volt, az egyik cikksorozat arra is kitért, hogy a kat. napilapnak nem egyh. közlönynek kell lennie, hanem világi pol-val is foglalkoznia kellene. Figyelemébe ajánlotta még a függetlenség fontosságát, bírálta a M. Államot, amely kezdeti tökéletlenségeit újakkal tetézte, a tehetséges munkatársakat elriasztotta, a hírközlése késedelmes volt. Az Idők Tanúja és a M. Állam meghonosította ugyan a kat. napilap típusát Mo-on, de egyikük sem tudta kereteit megfelelő tartalommal kitölteni, újság és közönsége nem talált egymásra. - 3. 1895-1918. Ny-Eu-ban kibontakoztak azok a mozgalmak, melyek a társad. problémáit az →Egyház szociális tanítása szellemében kívánták megoldani. Ez együttjárt a sajtó jelentőségének fölismerésével, amit a pápai megnyilatkozások is elősegítettek. A M. Állam 1895. I. 24: közölte XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) üzenetét a kat. újságírókhoz: „Minthogy a hírlapkiadás ma már általános szokássá lett, azért a katolikus újságíróknak az a főfeladatuk, hogy azt, amit ellenségeink a társadalom és az Egyház megrontására kezükre kerítettek, átváltoztassák a társadalom gyógyszerévé és az Egyház védőfegyverévé. Az gonosz sajtó tönkretette a keresztény társadalmat, azért minden igyekezettel jó sajtót kell ellenébe állítani, jó újságokat kell nyomtatni és terjeszteni, és azokban a hazugságokat a legnagyobb eréllyel megcáfolni, az igazságot pedig megvédelmezni.” - Au-ban az 1890-es évek elején 6 kat. napilap jelent meg, kb. 100 ezer péld-ban, kedvezőbb volt a helyzet No-ban, Fro-ban és Belgiumban. Mo-on még mindig sok volt az ellenvetés a ~ ellen, a meglévő lapokat is többnyire csak a papság olvasta. A Kath. Szle szerint a kat. sajtó 1892: kb. 8-10 ezer olvasóra számíthatott. - A külf. példák és a pápai megnyilatkozások (különösen 1891: a Rerum novarum enc.) nyomán 1895 u. hazánkban is kibontakoztak azok a kat. társad. és pol. mozgalmak és kezdeményezések, melyek hozzájárultak a kat. világnézeti sajtó kifejlődéséhez. →Zichy Nándor gr. és Prohászka Ottokár 1894: a ném. Centrum-párt mintájára megalapította a →Katholikus Néppártot, mely az áll. ker. alapokra helyezését, az egyhpol. törv-ek fölülvizsgálatát és a Rerum novarum elvei alapján szociális igazságosságot követelt. Zichy Nándor és →Esterházy Miklós Móric megindította a Fejérmegyei Naplót (1894-1944). 1848 óta ez volt az első orsz-os jelentőségű vidéki lap. Eleinte hetenként 3x, 1911-től napilapként jelent meg. Szakítani próbált a M. Állam gyakorlatával: nem az egyh. jellegű tartalom volt benne a kizárólagos, s oldalait nem hosszú cikkekkel, hanem hírekkel töltötte meg. Harcolt a liberális sajtóban meghonosított durva stílus, szenzációhajhászás és a „revolverezés” ellen, vitázott a kormány és a baloldali ellenzék lapjaival. A nagyobb vidéki városokban is sorra indultak meg a Néppárt heti- és napilapjai és más kat. újságok. Közülük is kiemelkedett Prohászka Ottokárnak →Csernoch Jánossal és →Keményfy Dániellel alapított Esztergom (1896-1938) c. hetilapja. A pol. és társad. lap vezércikkei jelentős részét Prohászka írta, s ezeket gyakran idézték a főv. újságok is. - A Néppárt irányítói hamar fölismerték, hogy vidéki lapjaik nem alkalmasak orsz-os terjesztésre, ráadásul a Fejérmegyei Napló is csak hetenként 3x jelent meg. Ezért határozták el egy fővárosi napilap indítását. Az 1895. XII. 25: megindult bpi Alkotmány a Néppárt orsz-os lapja lett, de a Fejérmegyei Napló továbbra is a katolicizmus egyik legharcosabb újságja maradt. Az Alkotmány programját Zichy Nándor és Esterházy Miklós így határozta meg: „Az Alkotmány egész határozottsággal és a szó legtágabb értelmében politikai lap kíván lenni… Képviselni fogja a mozgalmat, melyet a szabadelvű párt egyház politikájának ellenzése keltett; ezért kizárólag felekezeti vagy egyházi lap nem leszen… A kiegyezést, az 1867. évi XII. törvénycikket újabb viták tárgyává tenni nem kívánja… Az Alkotmány törekvéseinek egyik főcélját képezi a nép anyagi érdekeinek biztosítása és fejlesztése, mert az anyagi jólét az erkölcsi szabadsággal és a politikai függetlenséggel együtt jár”. Nem kívánták a M. Állam helyét elfoglalni, amit kat. egyh. közlönynek minősítettek, míg az Alkotmányt pol. lapnak nevezték. A M. Állam azt helytelenítette, hogy az új kat. napilap veszélyeztette a kat. ügyet, mert azt egy párt ügyévé tette. Az Alkotmány a Néppárt szoc. programját hirdette, beszámolt az ogy. üléseiről, a vm. v. városi törv-hatóságok munkájáról, a minisztériumok törv-tervezeteiről és a SZIT üléseiről, a főv. és a vidéki városok mindennapjairól. A hírek többsége nem csak egyh. olvasók számára volt érdekes. A ~ban elsőként tudósított bűnügyekről és a törvszéki tárgyalásokról, de (ellentétben az üzleti sajtóval) a bűnügyek részletes kiteregetését kerülte. Az Alkotmány első fel. szerk-je →Bonitz Ferenc, a M. Állam korábbi munk., majd a Fejérmegyei Napló egyik szerk-je volt. A lapkiadó ig-ja Miller Ferenc (előbb a Fejérmegyei Napló munk.), fő cikkírói →Auer István, Esterházy Miklós, →Gyürky Ödön, Kaas Ivor, Miller József, Prohászka Ottokár, Zichy Nándor gr. - Az Alkotmány megjelenésével a Bpen előállított lapok között a kat. napilapok aránya 3,9%-ról 4,99%-ra emelkedett, de napi kb. 6 ezer példánya így is elmaradt a vetélytárs lapokétól. „Kétségbeejtő, hogy a 19. sz. lezárásával két katolikus lapunk előfizetői együttvéve még egyötödét-egyhatodát sem adják annak a számnak, amellyel egyik-másik szabadelvű lap dicsekedhetik” - írta egy kortárs 1902: a kat. hírlapirod-ról. Zichy halálával az Alkotmány hanyatlásnak indult, bár 1919. III-ig mint a hazai katolicizmus vez. lapja jelent meg. Utolsó időszakában, akárcsak korábban a M. Államot, a kat. olvasók inkább csak becsületből járatták. - Prohászka Ottokár, majd →Bangha Béla SJ voltak azok, akik nem csak fölismerték a kat. sajtó jelentőségét, hanem annak tartalmi megújítása és újjászervezése érdekében is sokat tettek. A kat. sajtó elmaradottságának okait Prohászka nem a pénz és a tehetséges írók hiányában, hanem az ügy iránti érdektelenségben látta. Hangsúlyozta, hogy a kat. sajtó nem lehet kizárólag hitbuzgalmi, annak az egész életre ki kell terjednie. Eszméit 1896: a →Katolikus Írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesülete kezdte átvinni a gyakorlatba. Prohászka elnökletével 1907: megalakították a →Katolikus Sajtó Egyesületet, melynek lapja, A Sajtó 30-40 ezer példányban országosan népszerűsítette a ~ ügyét.

- A Kat. Sajtó Egyes-et Prohászka a legidőszerűbb egyes-nek nevezte. „A sajtó a modern világ idegzete. Eszméket, gondolatokat ez az idegrendszer vezet a tömegbe, a közvéleménybe. A sajtó nagy hatalma irányzatot tud életre hívni, pártokat tud felszínen tartani és mindent lerombolni és mindent fenntartani… A modern államban a katolicizmus fennmaradásához és befolyásának állandósításához feltétlenül szükséges a sajtó” - mondta az egyes. 1909. V-i közgyűlésén. Arról is beszámolt, hogy az Alkotmányt sikerült magasabb szintre emelni, és az 1901. X. 15: indított Új Lap (1903-44) c. néplap példányszámát támogatással sikerült 60 ezerre emelni. A délutáni napilap első szerkesztői Gyürky Ödön, Haller István, Petrássevich Géza és →Sziklay János voltak; kolozsvári (1902-03), székesfehérvári (1906-08), pécsi (1907-08) és fejérvm. (1908) melléklettel jelent meg. - Bangha Béla fölismerte, hogy a sok apró kezdeményezés eredménye csekély, ezért egyetemes tartalmú kat. napi sajtó megteremtését sürgette. 1910: a Mária Kongregáció (1907-44) c., általa szerk. lapban kezdett hozzá a nagyszabású agitációhoz. E lapban sokat foglalkozott a m. társad. és szellemi élet kérdéseivel, és harcot hirdetett a liberális, vallásellenes sajtó visszaszorítására. Tehetetlennek és gyávának nevezte a kat. társad-at, mert nem tudta a „sajtó-tatárdúlás” ellen megalkotni azt a ker. sajtót, amit No. és Belgium kat-ai megtettek. Az Alkotmányt és az Új Lapot nem tartotta elegendőnek a liberálisok túlsúlya ellen. 1911: létrehozták a →Katolikus Sajtóegyesület Fővárosi Hölgybizottságát, 1912. XII. 24: megindították a Magyar Kultúra c. folyóiratot, mely új laptípust jelentett a kat. folyóiratirod-ban. Már a Kath. Szle és a M. Szle is jelentős előrehaladást tett a világnézeti jelleg és a nyilvánossági kör bővítése érdekében, a M. Kultúra tovább lépett. Szerk-je nem elégedett meg a társad. és szellemi élet jelenségeinek a szemléjével, annak a ker. elvek szerinti befolyásolására is törekedett. Bangha Béla a cél érdekében népes és kiváló munkatársi gárdát gyűjtött maga köré. A ppi karból Prohászka Ottokár és Csernoch János, a közéletből pl. →Apponyi Albert gr., Giesswein Sándor, →Farkas Edit s a szellemi és tud. élet számos kiválósága tartozott a folyóir. köréhez. A szerk. biz. tagjai Banghán kívül →Baranyay Jusztin, →Bernhard Zsigmond és Burján Károly. A pénzügyi nehézségeket a kezdetkor jelentkezett 3 ezer előfizető és Hornig Károly veszprémi pp-nek (1888-1917) az első évf. nyomtatási költségeit fedező fölajánlása hidalta át. Bangha Béla emlékezete szerint: „Az országon… gőgös és önhitt liberalizmus uralkodott, mely vakon hitt a technikai és a kapitalista haladás megakaszthatatlan folytonosságában, a tőke és az anyag mindenhatóságában, s magától értetődőnek tekintette a kereszténység félrelökését, fensőséges megvetését. Az Egyház nagyrészt a múltnak presztizséből élt, s bizonyos fokig a lelkek birodalmában is uralkodó tehetetlenségi nyomatékból. … Kicsiny oázisok akadtak csupán a sivatag közepén: némi katolikus egyesületi élet, némi, elég vérszegény irodalom, egy, még a papság körében is szinte csak kivételesen olvasott napisajtó…” Az újszerű szerkezetű és beosztású M. Kultúra első lapjain 2-3, az átlag értelmiségi színvonalán írt, eleven stílusú, időszerű kérdéssel foglalkozó tanulmányt közölt. Ezt a szépirod. követte, majd a Pajzs és Kard rovatban olvashattak azokról a témákról, amelyekben a kat. világnézetet ért támadásokra válaszoltak. Érdeklődési köre kiterjedt az egész m. szellemi és pol. életre. A Szemle rovatban színházi, irod. és kv-kritikát talált az olvasó. A folyóir-ot a Napló c. rovat zárta, amely az időszerű hazai és világeseményeket örökítette meg. A M. Kultúra volt az első olyan kat. folyóirat, mely nem csak a meglevők megtartásával és megvédésével törődött, hanem az egész m. közélet átalakítására törekedett. 1917: jelent meg Bangha A magyar katolikus sajtó kérdése c. cikke, melyben megállapította, hogy csak kiváló alkotásokkal lehet eredmény elérni. A versengés miatt a közönség csak akkor nyúl a kat. lapokhoz, ha azok érdekesek. Nem lehet takarékoskodni, mert ingyen erőkkel nem lehet jó lapot készíteni. Fontosnak tartotta, hogy a kat. napilap független legyen a pártoktól csakúgy, mint a főpapságtól. E tanulm. nagy visszhangja nyomán jött létre 1918: a →Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság, mely a kat. lapok jelentős kiadója lett. - A 20. sz. elején, de még a nagy napilapok megindítása előtt az ifj. lapok révén fölélénkült a kat. folyóiratirod. is. A →Regnum Marianum kiadásában a Zászlónk (1902-48) ifj. havi folyóir. indult →Izsóf Alajos, 1919-43: →Radványi Kálmán, 1943-48: →Pantol Márton és 1946-48: →Stadler Frieda szerkesztésében, Győrött (1911-től Bpen) a női Mária kongregációk folyóir-aként a Nagyasszonyunk (1904-44) c. lapot adták ki, főszerk-je →Mladoniczky Ignác, 1915: Stadler Frieda; a bpi Mária Kongregáció (1907-44) közlönyként jelent meg. Gyermekek számára alapították a Kis Pajtás (1907-44) képeslapot. A Regnum Marianum c. havi folyóir. szerk-je →Szepessy László, →Gombos Albin, →Harangi László, 1941-44: →Domokos Pál Péter és →Finta Sándor. Az ifj. lapok mellett ped. szaklapokat is indítottak: a Katholikus Nevelés (1907-44) a hitokt. és a kapcsolódó tanügyi kérdésekkel foglalkozott, szerkesztői →Aubermann Miklós, →Hamvas Endre és →Makay Lajos; a →Magyar Gyermektanulmányi Társaság közlönye, A Gyermek (1907-43) szerkesztői: →Bognár Cecil OSB, →Koszterszitz József, Nagy László; a →Katolikus Középiskolai Tanáregyesület folyóirata a Magyar Középiskola (1908-44), szerk. →Andor József, Fodor Gyula, Fraknói József, →Friml Aladár, Péch Aladár, Petrich Béla, →Prónai Antal Piar és Prónai Lajos. Pécsegyhm. tanhatóságának hiv. közlönye a Katholikus Iskola (1910-44) havi folyóir. szerk. Kóródy Miklós, 1917: Báter János, 1923: Számpl Pál, 1926: Magyar Sándor, 1942: Szabó Géza. A hivatalos közleményeken kívül módszertani írásokat is tartalmazott. A →Glattfelder Gyula alapította Élet (1909-44) szépirod. és kritikai hetilap szerkesztői Andor József, Izsóf Alajos, →Pethő Sándor, →Anka János, →Alszeghy Zsolt, →Erdősi Károly és Thurzó Gábor voltak. A kat. írók melett a Nyugat írói is megtalálhatók a lapban, Jékely Zoltán, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Mándy Iván, →Pilinszky János, Róna György, →Sík Sándor, Sőtér István. A Magyar Kurír (1911-) c. kat. kőnyomatos hírlaptudósító a klérus, az egyes-ek és a →Keresztény Gazdasági és Szociális Párt félhivatalos lapja az →Actio Catholica kiadásában. Szerk. →Malcsiner Emil, Beniczky Ödön, Jámbor Dezső és Goják János. A rövidéletű hitbuzgalmi lapok mellett a →Jézus Szíve Szövetség kiadta népszerű, országosan ismert és olvasott A Szív (1915-51) c. hetilapját. Szerk. Hedvig Stefán, Polgáry István, →Czapik Gyula, →Zsíros Ferenc, →Reisz Elemér, Siska István Árpád, →Kollár Ferenc és Pálos Antal voltak. A lap hazai betiltása után az emigrációban jelent meg (1953-90), Bpen 1990-95: füzetekben folytatódott. -

4. 1918-1944. A Prohászka Ottokár és Bangha Béla SJ szellemi előkészítése nyomán 1918: létrejött Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság (KSV) a II. vh. végéig megjelentetett lapjaival föl tudta venni a versenyt a nagy üzleti lapvállalkozásokkal. 25 koronás részvényeket bocsátottak ki, melyeket 3 hónap alatt többszörösen túljegyeztek. Mivel a háborús rendelkezés értelmében tilos volt új lapot indítani, a KSV megvásárolta Milotay István Új Nemzedék c. lapját és a liberális Déli Hírlapot. Kezdetben reggeli (1919-44: délutáni) (napi)lapja az Új Nemzedék (1918-44), szerk. Milotay István, Krüger Miklós, →Cavallier József, Berkes Róbert, Saly Dezső, Marsovszky Ivor, Peller Károly. A Tanácsközt. alatt a teljes részvényvagyont elkobozták, a vállalat vezetőit feketelistára tették, de Baranyai Lajos és a KSV támogatói a kommunizmus összeomlása után megteremtették az alapját a kat. lapváll-nak. Sokak áldozatkészségéből indulhatott meg 1919. IX. 28: a Nemzeti Újság ker. pol. napilap alcímmel. Ez lett a KSV reggeli lapja, mely a szovjet megszállásig a m. katolicizmus vezető lapja volt. Szerk. Turi Béla, →Kádár Lehel, Bonitz Ferenc, →Tóth László, Früchtl Ede és →Kállay Miklós. (1944. X. 26-XII. 16: Nemzeti Újság-Új Nemzedék c. összevonva adták ki). A kat. napilapok közül e lap érte el a legnagyobb (70 ezer fölötti) pld-számot. Össze tudta egyeztetni a ker. értékeket a jól szerk., érdekes napilap követelményeivel, a szociális kérdések iránti érzékenységgel. A déli órákban megj. Új Nemzedék napilap vetélytársa volt a nagyszámú bulvárlapnak, tisztességes magatartásával kihívta maga ellen a liberális, a szélsőbal, az 1930-as évektől a szélsőjobb lapjainak ellenszenvét (a KSV lapjait klerikális kurzuslapoknak vádolták). A KSV-lapokhoz tartozott a Képes Krónika (1919-44) c. szépirod., társad. és művészeti hetilap is, szerk. Zigány Árpád, Arányi Mária, Berkes Róbert, →Gáspár Jenő és Kolba Gyula. A képes hetilap a korszak színházi pletykalapjaival szemben igyekezett színvonalas olvasmányt nyújtani a művészeti világ eseményei iránt érdeklődőknek. - A KSV lapjain kívül a nagyobb városokban számos kat. pol. napi- és hetilap jelent meg. Ezek egy része még az I. vh. előtti évtizedekben indult, és legtöbbjük 1944/45: szűnt meg, pl. a Pápa és Vidéke (1906-44), a Katolikus Népszövetség lapja, a bpi Népújság (1910-42), a pécsi Dunántúl (1911-44), a Soproni Hírlap (1918-45), a Szolnok és Vidéke (1919-44), a Borsod (1921-44) és a Székesfehérvári Napló (1928-34). Az elszakított országrészeken is (a korábbinál kisebb számban, betiltásokkal ritkítva) jelentek meg a nagyobb városokban kat. irányzatú, pol. lapok, részben a korábbiak folytatásaképpen, pl. a rozsnyói Sajó és Vidéke (1898-44), a Temesvári Hírlap (1903-38), a kassai A Nép (1921-37) és Új Élet (1932-41). - Néhány új, jelentős folyóirat is indult Mo-on az előző időszak átmentődött lapjai mellett, pl. a Pannonhalmi Szemle (1926-44) a m. kat. kultúra és a bencés szellem szolgálatában, a Széchenyi György gr. kiadásában megj., modern törekvéseket képviselő Korunk Szava (1931-38), szerkesztői között Aradi Zsolt, →Balla Borisz, →Katona Jenő és →Szekfű Gyula. A modern katolicizmus eszméit képviselte a Vigília (1935-) c., főképp irod. folyóir., szerk. →Possonyi László, →Mécs László, Sík Sándor, Rónay György, Mihelics Vid. Nemzetpol., gazd. és kulturális szemle volt Dessewffy Gyula szerk-ében az Ország Útja (1937-43). - A két vh. közötti korszakban jelentősen megszaporodott a különböző egyházközségi kiadványok, értesítők száma, a kat. sajtó jelentős részét alkották az egyletek, szöv-ek, isk-k és cserkészcsapatok időszaki lapjai. -

5. 1945-1990. A II. vh-t követő szovjet megszállás 45 éve a kat. egyh-ra és a ~ra egyaránt megrendítő következményekkel járt. A polg. sajtó mellett a kat. világnézetű lapok sem jelenhettek meg, amelyek mutatóban mégis létezhettek, a legszigorúbb pártállami ellenőrzés és öncenzúra közepette voltak kénytelenek megjelenni. Egyetlen napilapra sem kaptak engedélyt (még a koalíciós időszakban sem), a régebbi folyóir-ok közül mutatóban maradt meg a Vigília, a hitbuzgalmi lapok közül a legnépszerűbb, A Szív is csak 1951-ig létezhetett. E lapok egy részét a Ny-i emigrációban levő munkatársaik újraindították, pl. Új Nemzedék (Salzburg, 1949), Katolikus Szemle (Róma, 1949-91), többnyire nem lehetett az orsz-ba behozni, a m. határon v. a postán elkobozták azokat. A régi folyóir-ok közül a Vigília jelenhetett meg, 1946 végétől viszonylag folyamatosan (1956. XI-1957. V: szünetelt).

Új lap alapítására 1945. VIII: egyedül az Új Ember c. kat. hetilap kapott engedélyt, melyet (a Nemzeti Újság utódjaként) az AC kiadásában indítottak (a ref., ev. és izr. vallásúak, akiknek összlélekszáma 1/3-a volt a kat-okénak, is 1-1 hetilapot indíthattak). Az Új Ember főszerk-je →Pénzes Balduin, 1980: →Rónay László, 1999: Tarjányi Zoltán, szerk. Saád Béla, →Magyar Ferenc, →Lukács László. A hetilap világnézeti és közéleti kérdésekkel is foglalkozott, de a pol. nyomás erősödésével egyre több hitbuzgalmi jellegű írást közölt. - Csak rövid ideig jelenhetett meg az a pol. hetilap, amelyet a szociális enciklikák, Prohászka Ottokár és Giesswein Sándor ker. demokrata elveit valló →Demokrata Néppárt adott ki: az 1947-es sikeres nemzgyűl. választási eredményei alapján, a legnagyobb ellenzéki pártként X. 18: indíthatta újra (az 1945: mindössze egy számban megjelent) Hazánk c. lapját, fel. szerk. →Barankovics István. A lap beszámolt a képviselők nemzgyűl. tevékenységéről, védte az egyre erősebben támadott hazai egyh. intézményeket, kiállt az egyh. isk-k államosítása ellen. 1949. I. 29: a párt fölszámolásával szűnt meg. A nyílt komm. diktatúrát bevezető fordulat évét követő 4 évtizedben a kat. egyh. intézményeit többségében fölszámolták, szellemi vezetőinek nagy részét is börtönbe, internálótáborba zárták, emigrációba kényszerítették a kat. sajtó számos korábbi munk-t is. Utódokat sem nevelhettek, ez a magyarázata annak, hogy a komm. párt 1990-i fölszámolása sem hozhatott egy évtized alatt alapvető változást a kat. sajtóban, noha a sajtószabadság azóta biztosított. Ky.Gy.

Bellagh Ferenc: A m. hírlapirod. tört. Bp., 1877. - Ferenczy József: A m. hírlapirod. tört. 1780-tól 1867-ig. Uo., 1877. - Sziklay János: 40 év a katholicizmus tört-éből. A Magyar Állam 40 éves jubileuma 1859-1899. Uo., 1899. - Die katholische Presse Österreich-Ungarns. Wien, 1907. - Baranyai József: A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó tört. Bp., 1914. - M. sajtó évkv-e 1934. Bp., 1935. (Sziklay János: A m. hírlapirod. rövid tört.) - M. Kv-szle 1938:29. (Kristóf György: Az erdélyi időszaki sajtó a kiegyezéstől ... 1867-1919) - Váci kv. A Váci Hírlap jubileumára. Vác, 1938. - Dezsényi Béla: A m. hírlapirod. első százada 1705-1805. Uo., 1941. - Regnum 1942/43:200. (Dezsényi Béla: A m. kat. sajtó; Függelék: Dezsényi Béla-Szemző Piroska: A kat. sajtó hazai irodalma. Bibliogr.) - Vigília 1969:303. (Sinkó Ferenc: A Magyar Szemle 1888-1906) - Kókay György: A m. hírlap és folyóiratirod. kezdetei. Uo., 1970. - Rónay György: Sztek, írók, irányok. Bp., 1970:229. (A Vigília 30 éve) - A m. sajtótört. irodalmának vál. bibliogr-ja (1705-1945). Uo., 1972. (Sajtótört. kvtár)