Magyar Katolikus Lexikon > S > Szinnyei


Szinnyei Ferenc (Bp., 1875. ápr. 2.-Bp., 1947. nov. 9.): irodalomtörténész. - Id. Sz. József (1830-1913) fia. A bpi piar. gimn-ban 1894: éretts., a bpi egy-en 1898: bölcs. dri, 1899: m-lat. szakos tanári okl-et szerzett. 1898/99: a bpi tanárképző gyakorló gimn., 1899/1900: a bpi áll. felsőiparisk. óradíjas, 1900-34: r. tanára. A bpi egy-en 1908: a 19. sz. m. irodtört. mtanára, 1921/47: c. ny. rk. tanára. - 1914. V. 19: a MTA l., 1928. V. 18: r., 1920: a SZIA III. o., 1922-42: a SZIA ig. tanácsa, 1933. I. 31: a Kisfaludy Társ. tagja. - M: Bacsányi János. Bp., 1898. (Klny. ItK) - Jókai Mór kisebb alkalmi beszédei. Bev. és jegyz. Uo., 1900. (M. kvt. 175.) - Népvilág. Elb-ek. Írta Jókai Mór. Bev. és jegyz. Uo., 1900. (Uo., 254.) - Petőfi Sándor családi versei. Bev. és jegyz. Uo., 1900. (Uo., 158.) - Nagy Ignác. Uo., 1902. (Klny. ItK) - A humorról szóló m. elméleti irod. Uo., 1903. - Bacsányi János 1763-1845. Uo., 1904. (M. tört. életrajzok 45.) - Arany János humora. Uo., 1905. (Klny. B. Szle) - Arany: Toldi szerelmének forrásai. Uo., 1905. (M. irodtört. ért-ek 6.) - Unkqrilaisen kirjallisunden historia. Helsingissa, 1905. - A regény. (A belső világ rajza a reg-ben. Pápa, 1907. Ért-ek a nyelv- és széptud. köréből XXIV. 8.) (újból Bp., 1926) - Arany János. Bp., 1909. (Költők és írók) - Arany János tud. munkássága. Uo., 1910. (Klny. B. Szle) - Geschichte der ung. Literatur. Geschrieben mit Lajos Katona. Leipzig, 1911. (Sammlung Göschen 550.) - Novellairod-unk Jósikáig. Uo., 1911. (Klny. ItK 6.) - Történelem. 1. r. Ókor és kk.; 2. r. Újkor; 3. r. Legújabb kor. 1-3 füz. Uo., 1913. - Jósika Miklós. Uo., 1915. (Ért-ek a nyelv- és széptud. köréből XXII. 2.) - Ambrus Zoltán. Uo., 1918. (Klny. Irodt.) - Justh Zsigmond. Uo., 1918. (Klny. B. Szle) - Kármán József és az Uránia névtelenjei. Uo., 1924. (Ért-ek a nyelv- és széptud. köréből XXIV. 5.) - Kemény Zsigmond munkássága a szabharcig. Uo., 1924. (SZIA nyelv- és széptud. o. felolvasásai I. 4.) - Novella- és regényirod-unk a szabharcig. 1-2. köt. Uo., 1925-26. - Kisfaludy Károly. Uo., 1927. (Irodt. Füz. 19.) - Novella- és regényirod-unk az abszolutizmus korának elején. Uo., 1929. (Ért-ek a nyelv- és széptud. köréből XXIV. 14.) - Elbeszélőink egymásrahatása a Bach-korszakban. Uo., 1932. (Klny. ItK) - Régi m. elbeszélők. 1-2. köt. Bev. Uo., 1934. (Élő kv-ek, m. klasszikusok 59-60.) - Az irod. élet a Bach-korszakban. Uo., 1937. (Klny. ItK). - Novella- és regényirod-unk a Bach-korszakban. 1. köt. Uo., 1939. - Betűjegye: F-ó. (M. Nyelv 1910) - Atyja halála után 1914: ~ fejezte be a M. írók élete és munkái XIV. köt-ét. T.E.

Szinnyei XIII:920. - MTA tagajánl. 1914:3; 1928:3. - SZIA tagajánl. 1920:10. - Kéky 1936:269. - Magyarosan 1947:3. sz. (Sági István: ~) - Gulyás 1956:636. - MÉL II:783. Arck. - MTA tagjai 1975:270.

Szinnyei (1848-ig Ferber) József, id. (Komárom, Komárom vm., 1830. márc. 18.-Bp., 1913. aug. 9.): a Magyar Nemzeti Múzeum hírlaptárának alapító igazgatója, a magyar tudományos könyvészet és lexikonírás módszertani továbbfejlesztője. - Apja, Ferber Alajos szitásmester (†1835. II. 8.) és anyja, Hikker Juliánna (†1836. V. 9.) halála után 3 nénjével együtt apai nagynénje nevelte. A komáromi bencéseknél s a tót nyelv elsajátítása végett 1840-42: Nyitrán a piar-knál tanult, 1845-46: a pesti tudegy. bölcsész-, 1846-48: a győri akad. bölcs. és joghallg-ja. 1848. VIII: Komáromban nemzetőr, X. 21-: közhonvéd a 37. zászlóaljban, XII: őrmester, átélte a vár 4 heti bombázását, 13 csatát, 1849. VI. 21: hadnagy, VIII. 29-X. 3: a fegyverletételig főhadnagy. 1849. X-1853. VIII: Komáromban sógoránál, Beőthy Zsigmond ügyvédnél lakott és irodájában segéd, fr-ul, ang-ul, ol-ul és sp-ul tanult. 1853. VIII. 28: nőül vette gancsházi Gancs Klementinát, Gancsházán (Pozsony vm.), 1854-: Pozsonyban lakott, 1855-1864. VII. 9: Samarjay Károly ügyvéd irodájában segéd. 1862-: Pákh Albert buzdítására a Vasárnapi Újság állandó munk-ként a hazai hírlapirod-at ismertette. 1864. VIII. 19-: a pozsonyi Hungária biztosítóbank, majd a pesti Nemzeti biztosítótárs. tisztviselője. 1869. V. 1: Pestre költözött. 1872. XII. 23-: a bpi Egyetemi Kvtár másod-kvtártisztje. 1875. IV. 26-: ideigl. első kvtárig-ként a kvtárat rendezte. 1879. VII. 29: első őrként véglegesítették. Országos hírlapkvtár létesítéséért a napi sajtóban cikkezett, kormánysegéllyel 1885-87: Mo. és Erdély városaiban hírlapokat gyűjtött. 1888. XI. 9: a M. Nemz. Múz. hírlapkvtárának őre, 1901: ig. őre. 1896. IX. 21. az ezredéves orsz. kiáll. II. (közművelődési) csop. zsűritagja. 1899. V. 5: az MTA l., tagja; a M. Tört. Társulat alapító (1878. XII. 5: ig. választm.) tagja, a Kisfaludy Társ. alapító tagja, a M. Heraldikai és Genealógiai Társ. alapításától (1883) választmányi tagja, a Múz-ok és Kvtárak Orsz. Tanácsának tagja; 1902. III. 23-: az 1848/49-es Honvéd-egyletek orsz. közp. biz. r. tagja, 1905. V. 17: a Komárom vm. és városi múz. egyes. és 1908. I. 6: a Petőfi Társ. tiszteleti tagja. - 1990: évente 5 kvtáros kitüntetésére ~ről elnevezett díjat alapítottak. - M: Hazai és külf. folyóir-ok m. tud-os repertóriuma. I. oszt. 1. köt. Hazai folyóir-ok, évkv-ek, naptárak és isk. értesítvények repertóriuma. 1778-1873. 2. köt. Hírlapok 1731-1880. II. oszt. 1. köt. Hazai szaklapok, folyóir-ok, évkv-ek, naptárak és isk-i értesítvények repertóriuma 1778-1874. Bp., 1874, 1876, 1885. - A bpi kir. m. tudegy. kvtárának címjegyzéke. I. Kézikvtár 9381 köt. Uo., 1876; II. 1877. gyarapodás. Uo., 1878. (Jelentés a bpi tudegy. kvtárának rendezéséről és forgalmáról 1877-ben) - Hírlapirodalmunk 1848-49-ben. Uo., 1877. (Klny. M. Kv-Szle) - Egy »Magyar írók névtárá«-nak terve. Uo., 1877. (Klny. uaz) - Mo. termtud. és mat. könyvészete 1472-1875. Ifj. Szinnyei Józseffel. Uo., 1878. - Két verses krónika a 17. sz-ból. Uo., 1879. (Klny. Tört. Tár) - Hírlapirodalmunk és hírlapkvtár. Bp., 1884. (Klny. Nemzet 130. sz.) - Még egyszer hírlapirodalmunkról. Uo., 1884. (Klny. uaz 175. sz.) - A jó Gisztl bácsi. (Naplójegyzetek). Komárom, 1884. (Klny. Komáromi Lapok) - Egy polgártemetés 1835-ben. (Naplójegyzetek). Uo., 1886. (Klny. uaz) - A m. hírlapirod. 1886-ban. Bp., 1886. (Klny. Vasárnapi Újság) - Kvtári emlékek. Uo., 1887. (Klny. Főv. Lapok 94-95. sz.) - Fazekas Mihály és Lúdas Matyija. Uo., 1888. (Klny. uaz 30. sz.) - Irod. viszonyaink, 1845 és 1888-ban. Uo., 1888. (Klny. Nemzet) - Komárom 1848-49-ben. (Naplójegyzetek). Uo., 1887. (Klny. Hazánk) - Kossuth legújabb levele. Fogságában írt leveleiről. Uo., 1888. (Klny. Bpi Hírlap 214. sz.) - M. nemzetségi zsebkv. Főrangú családok. Fejérpataky Lászlóval. (A genealógiai részt írta) Uo., 1888. - Magyar írók élete és munkái. 1-14. köt. [Zichy Aladár életrajzát még megírta, a továbbiakat jegyzetei alapján fia, Ferenc fejezte be] Bp., 1890-1914. (utánnyomata Uo., 1980-81) - Br. Jósika Miklós a m. irod-ban. Uo., 1894. - M. hírlapirod. (M. Kv-Szle évi melléklete) Uo., 1895-1904. - Jókai Mór. Uo., 1898. - Az első m. bibliographus (Sándor István). [Székfoglaló] Uo., 1901. (Ért-ek a nyelv- és széptud. köréből XVII. 10.) - Írók a Radvánszky-családban. Uo., 1906. - Orosháziak és környékbeliek Sz. J. Magyar írók élete és munkái c. művében. Vál. Koszorús Oszkár. Orosháza, 1985. - Komáromi históriái. [Naplójegyzeteiből s a Komáromi Lapokból klny-ban megjelent írásai] S.a.r. Hídvégi Violetta. Tatabánya, 1997. (Castrum kv-ek 5.) - Álneve és betűjegye: Borzas; D. J.; Don José; Philalet dr. - Kz-ai: Napló (1848. X. 18-1909) 61 köt.; saját levélmásolatok 1842-1909: 10.589 levél; ezekhez mások levelei, válaszok, kb. ugyanannyi; a Komárom város tört-ére vonatkozó jegyzetek 10 köt. és egyéb jegyzetek 50 köt. v. füz. az MTA Kézirattárában. 88

M. Kvszle 1913. (Gulyás Pál: Sz.); 1964:1. sz. (Kozocsa Sándor: Adatok id. ~ életéhez); 1997:1. sz. (Czigány Lóránt: Szinnyei-Gulyás-Viczián) - Kincses kalendáriom. Bp., 1914. - Krücken - Parlagi II:584. (†1914) - Nyugat 1913. (Schöpflin Aladár: Sz. bácsi halálára), 1914. (Elek Artúr: A Sz. lex. utolsó füzete) - Századok 1913:557. (nekr.) - Pintér Jenő: Id. ~ l. tag emlékezete. Bp., 1927. (MTA emlékbeszédei XIX:14.) - Gulyás 1956:636. - Kvtáros 1956:5. sz. (Kuncz Ferenc) - Vértesy Miklós: ~ és Horváth Árpád. Uo., 1962. - M. Sajtó 1965:2. sz. (Kondor Viktória: Id. ~) - Mader Béla: Az irodtört. tanulmányozásának legfontosabb könyvészeti segédeszközei. Szeged, 1974. - Irod. Szle (Pozsony) 1980:262. - Id. ~ Komáromi históriái. S.a.r. Hídvégi Violetta. Tatabánya, 1997:7. (Alapy Gyula: Id. ~ élete és működése) - Id. ~ emlékezete. Művelődéstört. és sajtótört. írásai. Bev. Kozocsa Sándor. S.a.r. Gazda István. Piliscsaba, 2002. (M. Tud-tört. Szle kvtára, 26.)

Szinnyei József, 1913-ig ifj. (Pozsony, Pozsony vm., 1857. máj. 26.-Bp., 1943. ápr. 14.): nyelvész, egyetemi tanár. - Sz. József (1830-1913) fia. A gimn-ot Pozsonyban és Bpen 1875: végezte, a bpi egy-en 1878: bölcs. dri és tanári okl-et szerzett. 1879: ösztöndíjas Finno-ban. 1880: s-szerk., szerk., 1881: a M. Nemz. Múz. kvtárosa s a helsinki Finn Irod. Társ. l. tagja. 1883: a bpi egy. finn nyelv és irod. mtanára. Kolozsvárt 1886/87: a m. nyelvészet és irod. ny. rk., 1888. IX: ny. r. tanára, 1890/91: a bölcs. kar dékánja, 1891-93: finnugor összehasonlító nyelvészeti előadásokat is tartott. 1893. VI. 5-1928. IX. 1: nyugdíjazásáig az altáji összehasonlító nyelvészet ny. r. tanára a bpi egy-en. 1909/10: a bölcs. kar dékánja, 1923/24: az egy. rektora, 1927-43: a MTA vál. képviselője a felsőházban. Irodtört-tel és nyelvészettel foglalkozott. - 1884. VI. 5: a MTA l., 1896. V. 15: r., 1906. III. 23-1938: o. titkára, 1922. V. 11: ig. tagja, 1928. V. 1-1943: főkvtárnoka. 1916: a SZIA III. o. tagja. - 1889-43: a MTA Nyelvtud. Biz. tagja, 1898-1943: elnöke, 1898-1943: a MTA Szótári Biz. tagja, 1925-40: elnöke, 1904: a M. Nyelvtud. Társ. alapító tagja és alelnöke, 1922: elnöke, 1906-38: a Könyvkiadó Biz. tagja, mint az I. o. titkára, 1928-43: előadója is, 1920: a bpi Áll. Középisk. Tanárvizsgáló Biz. elnöke, 1921: az Orsz. Közokt. Tanács tagja, 1923-43: a Néptud. Biz., 1933-43: a Nyelvművelő Biz. tagja, 1933: h., 1934-43: vál. elnöke. - M: Irod-unk tört. 1711-1772. Bp., 1876. - Titmarsh Sámuel históriája. Írta W. M. Thackeray. Ford. Uo., 1876. - A m. irodtört-írás ismertetése. Uo., 1877. (2. jav. bőv. kiad. 1878) - A m. törtírás tört. Írta Flegler Sándor. A m. törtírás kútfői. Írta Syous Eduard. Ford. Uo., 1877. (Olcsó kvt. 38.) - Kölcsey Ferenc. Írta Flegler Sándor. Ford. Uo., 1878. (Olcsó kvt. 49.) - Mo. termtud. és mat. könyvészete. id. Szinnyei Józseffel. Uo., 1878. - Szalay László és munkái. Írta Flegler Sándor. Ford. Uo., 1878. (Olcsó kvt. 56.) - Mustalainen. (A cigány. Írta Szigligeti Ede. Finnre ford.) Helsingissa, 1879. - Révai m-ugor nyelvhasonlítása. Bp., 1879. (Nyelvtud. Közlem.) - A vepsz nyelvről. Uo., 1881. (Klny. Nyelvtud. Közlem.) - Az ezer tó országa. (Finno.) Uo., 1882. - A m. nyelv eredete. Uo., 1883. (Klny. EPhK) - A m. nyelv rokonai. Uo., 1883. - Kuuluuko Unkarin kieli suomalais-ugrilaissen Kieliheimoon? Helsingissa, 1883. - Suomen kleinen heimolaiset. Pormoossa, 1883. - Finn-m. szótár. Suomalis-unkarilainen sanakirja. Bp., 1884. - Isk. m. nyelvtan mondattani alapon. 1-2. r. Uo., 1884. (19. kiad. Uo., 1926) - Finn olvasókv. mondattani példatárral. Összeáll. Uo., 1885. (Ugor kézikv-ek 2.) (6. jav. kiad. 1922) - Révay Miklós és Verseghy Ferenc életrajza. Pozsony-Bp., 1885. (M. Helikon 49.) - Horváth Mihály és Szalay László életrajza. Uo., 1885. (Uaz 50.) - Rendszeres m. nyelvtan. 3. o. számára. Bp., 1885. (17. jav. kiad. Uo., 1933) - A m. nyelv rendszere rövid előadásban. Középisk. felsőbb o. számára. Bp., 1887. - M. olvasókv. 1-3. köt. Uo., 1887. (12. kiad. 1910) - A birtokos személyragról. Uo., 1888. - A nyelvtud-ról és más tud-hoz való viszonyáról. Kolozsvár, 1891. - M. tájszótár. 1-2. köt. Bp., 1893-1901. - Finn nyelvtan. Írta Budenz József. Átd. Uo., 1894. (Ugor kézikv-ek 1.) (10. jav. kiad. Uo., 1940) - Hogyan hangzott a m. nyelv az Árpádok korában. Uo., 1895. (Klny. M. Nyelvőr) - M. nyelvhasonlítás. Uo., 1896. (Finnugor kézikv-ek 3.) (7. jav. bőv. kiad. 1927) - A m. nyelv. A középisk. 7. o. számára. 2. kiad. Uo., 1897. (16. kiad. 1941) - Alaktani adalékok. 1-3. r. Uo., 1903-04. (Klny. Nyelvtud. Közlem.) - Fonétika. Előadások. Jegyezte és kiad. Blanár János. Uo., 1903. - A m. nyelv. Uo., 1904. (11. kiad. 1920 k., új kiad. 1935; M. Szle kincsestár 2.) - Über die Ursprung der Personalsuffixe -n und -nak -nek im Ungarischen. Helsingfors-Leipzig, 1905. - Finn-m. szójegyzék. Bp., 1905. (Finnugor kézikv-ek 4.) (3. jav. kiad. 1926) - Finnisch-ugrische Sprachwissenschaft. Leipzig, 1910. (Sammlung Göschen 463.) - A m-ság eredete és honfoglaláskori műveltsége. Bp., 1910. (Olcsó kvt. 1569-71.) - Ung. Sprachlehre. Berlin-Leipzig, 1912. (Sammlung Göschen 595.) - Unkarin kielen oppikirja. Helsinki, 1912. (3. painos 1950) - Jalava Antal külső tag emlékezete. Bp., 1916. (MTA emlékb. XVIII. 10.) - A magyarság eredete, nyelve és honfoglaláskori műveltsége. Uo., 1919. (Olcsó kvt. 1571 a, b) - Die Herkunft der Ungarn, ihre Sprache u. Urkultur. Berlin-Leipzig, 1920. (Ungarische Bibl. I. 1.) - Ünnepi beszéd a bpi ... Tudegy. tanévnyitó közgyűlésén. Bp., 1924. - Ünnepi beszéd a bpi ... Tudegy. újjáalakításának évford-ján. Uo., 1924. - Az MTA és a m. nyelvtud. Uo., 1925. - L'Academie Hongroise des Sciences et la linguistique hongroise. Paris, 1926. - A Halotti Beszéd hang- és alaktana. Bp., 1926. (M. Nyelvtud. Társ. kiadványai 23.) - A m. magánhangzók tört-éhez. 1-2. r. Uo., 1928. (Klny. Nyelvtud. Közlem.) - Jó magyarság. Uo., 1935. (Nyelvművelő füz-ek 1.) - Noch einmal über den Ursprung des Suffixes -val -vel. Helsinki, 1938. - 1880. VII. 1-1882. VI. 9: Bpen az Ország Világ képes hetilap s-szerk-je, majd szerk-je. Kolozsvárt 1891-92: szerk. az Erdélyi Múz-ot, Bpen 1896-1905: a Finn-ugor kézikv-ek 1-4. köt-ét, 1896-1930: a Nyelvtud. Közlem-et, 1910-37: az Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből c. sorozatot. - Álnevei és betűjegyei: Parádi Arzén (M. Nyelv 1915); Q (Nyelvtud. Közlem.); Salgó Tarján (M. Nyelv; M. Ny. őr); Sövényházi Márton (M. Nyelv 1916); Szamolfalvi Gergely (M. Ny. őr, Nyelvőrkalauz); Sz-i J-f. (EPhK 1900); Sz.J. (EPhK 1895; Nyelvtud. Közlem.); Unkarin Matti (Uusi suometar). T.E.

Rákos Sándor: Nyelvtan; bírálat és még valami. Bp., 1885. - Pallas XV:722. - Új Idők 1896:22. sz. Arck. - Szinnyei XIII:968. - Kunos Ignác: Válasz ~ bírálatára. Bp., 1907. - Lewy, Enst: J. Sz. Ung. Sprachlehre. Uo., 1918. - M. ogy. alm. 1927:502; 1931:501. - Ogy. alm. 1927:154; 1931:440. Arck; 1935:137. Arck; 1939:542. Arck. - Pol. évkv. 1927:220. - Pintér Jenő: ~ l. tag emlékezete. Uo., 1927. (MTA emlékbeszédek XIX:14.) - M. társad. lex. 1930:547. - Ker. m. közél. alm. II:1032. - Akad. Értes. 1943:275. - SZIA Értes. 1943:229. - Vikár Béla: ~ről. Bp., 1944. (A finn-m. testvériség úttörői 1.) - Kannisto, Arttur: J. Sz. unkarilais-suomalaisten kulttuurisuhteiden vaalijama. Helsinki, 1945. - Gulyás 1956:636. - ~ emlékezete 1857-1957. Bp., 1958. - MIL III:254. Arck. - MÉL II:271. Arck. - MTA tagjai 1975:271. - Tervonen, Viljo: ~ első finno-i útja. Bp., 1981. (Klny. Nyelvtud. Közlem.) - Lakó György: ~. Uo., 1986. (A múlt m. tudósai) - Fráter 1987:143. - Gulyás-Viczián XXIX. (kz-ban)