kiegyezés: 1. 1867. febr. 14.: Magyarország és a bécsi birodalmi gyűlésben képviselt országok és tartományok közötti megállapodás, melyet I. Ferenc József császár és király (ur. 1848-1916) e napon szentesített. - A ~ a jogfolytonosság érvényesítésével helyreállította Mo. alkotmányos életét, Erdély különállását, és véget vetett a szabharc leveretése (1849. VIII.) óta tartó →önkényuralomnak. - Bécs 1859: az olasz-fr.-osztr. háborúban elvesztette Lombardiát, 1866. VII. 3: a königgrätzi csatavesztést követő →nikolsburgi békében kilépni kényszerült a Német Szövetségből (melyben győztes háborúval akarta megerősíteni Au. vezető szerepét). E kudarcok az összbirodalmi eszme föladására, a belpol. kapcsolatok rendezésére, Mo-gal való ~re kényszerítették az udvart. - Az uralkodó első kísérlete, az 1860. X. 20: kiadott →Októberi Diploma, mely a Habsburg birod. orsz-ainak és tart-ainak széleskörű, belső önállóságot biztosított volna, Mo-on, helyreállítva az 1847. é. korlátozott önkormányzatot, kudarcot vallott. →Deák Ferenc és köre ragaszkodott a jogfolytonossághoz, mondván: az 1849: megszakadt alkotmányos fejlődés csak az utolsó olyan törv. jogérvényének helyreállításával kezdhető újra, mely a törvényhozás alkotmányos föltételeit tartalmazza, tehát ha a m. ogy. határozatát az uralkodó jóváhagyta. Ez utoljára az 1848-as törv-ek elfogadásával történt. 1861: a m. ogy. az Októberi Diplomát egységesen utasította vissza, csak abban volt véleménykülönbség, hogy azt határozatként v. föliratként hozzák-e Ferenc József tudomására. 1861. V. 13: Deák beszéde után a fölirati párt kapott többséget, de az uralkodó föloszlatta az ogy-t (→provizórium). - Deáknak a Pesti Naplóban 1865. IV. 16: közölt ún. húsvéti cikke után újrakezdődött a ~ előkészítése. 1866: a königgrätzi csatavesztés után VII. 19: Deák uralkodói kihallgatáson kitartott az ogy. VI. 25-i határozata mellett, VIII. 21: Bécsben megkezdődtek az osztrák-m. ~i tárgyalások. Eredménye az 1867:12. tc., amit kiegészített a 14-16. tc. - A ~ a legkevesebb volt, amit a m. nemzet még elfogadhatott, a legtöbb, amit az uralkodó engedni hajlandó volt. A megállapodás szerint: a kapcsolat a →Pragmatica Sanctión alapul, Mo. közjogilag és belpol-jában önálló, az uralkodó a többi országaiban is bevezeti az alkotmányos kormányzást. Közös ügy a hadügy, a külügy és a pénzügy. A közös min-ek a →közös ügyek tárgyalására az osztr. és a m. ogy. által választott delegációknak felelősek, ezek között csak írásbeli kapcsolattartás lehetséges, a harmadszori sikertelen üzenetváltás után is csak a szavazásra tarthatnak közös ülést. A közös költségekből való részesedést az ogy-ek →kvóta-bizottsága állapítja meg. Mo-nak részt kellett vállalnia az osztr. államadósságból, gyakorlati okokból vám- és keresk. szöv-et kellett kötnie Au-val, el kellett ismernie a pénzláb- és pénzrendszer közösségét. A vámrendszert 10 é. szabályozták, azt meg lehetett újítani. - A ~ megteremtette az 1918. X. végéig tartó dualizmust, magyarellenességükben tartósította a →trializmust óhajtó, udvarhű szlávok (csehek, horvátok) nemz. sértődöttségét. 1867. VI. 8: Ferenc Józsefet és nejét, Erzsébet bajor hgnőt megkoronázták Budán. XII. 24: az uralkodó kinevezte a közös min-eket: hadügy: Franz John br., külügy: Friedrich Beust br., pénzügy: Karl Becke br. - 2. 1866. ápr. 21.-1868. nov. 17.: →horvát-magyar kiegyezés. 88

Ambrózy Lajos: Béküljünk ki! Október 1861. Temesvár, 1861. - Sziklay László: A horvát kérdéshez. Pest, 1861. - Bethlen Miklós gr.: A m. kérdés eu. szempontból. Uo., 1864. - Sándor József: Erdély Mo. kiegészítő része. Uo., 1865. - Mocsáry Lajos: A kérdések kérdése. Uo., 1866. - Salamon Ferenc: Mo. 1849-ben és 1866 után. Uo., 1869. - Pethő Sándor: Világostól - Trianonig. A mai Mo. kialakulásának tört. Bp., 1925. - Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Mo. tört. 1867-1918. 1-2. köt. Uo., 1934. (A M. Szle kv-ei IX.) - Hóman-Szekfű V:439. (Abszolutizmus és kiegyezés) - MTK III:740. - Sorsdöntések (A ~, 1867; A trianoni béke, 1920; A párizsi béke, 1947.). Szerk. és magy. Gerő András. Bp., 1989.