Magyar Katolikus Lexikon > F > farkas


farkas (lat. lupus), ordas: a kutyafélék családjába tartozó, falkában élő-vadászó ragadozó állat. - Palesztinában uaz a ~fajta él, mint Eu-ban, csak valamivel világosabb a szőre. - A Szentírásban →Jákob áldásában Benjamin törzse harciassága miatt úgy szerepel, mint „ragadozó ~” (Ter 49,27). Jer 5,6: a félelmetes ragadozó nappal a sziklák közt tanyázik, a pusztában rejtezik, az est leszálltával pedig (Hab 1,8; Szof 3,3) zsákmány után indul és veszedelem a nyájnak (Sir 13,17; Jn 10,12). Iz 11,6; 65,25: a messiási korban megszelídül. A kíméletlen, önző vezetők képe (Ez 22,27). - Az ÚSz-ben az ördög (Jn 10,12); a báránybőrbe bújt ~ok a tévtanítók és a hamis próf-k (Mt 7,15; ApCsel 20,29); a ~ok közé küldött bárányok Jézus →apostolainak (Mt 10,16; Lk 10,3) képe. - Ikgr. A ~ az üdvösséget veszélyeztető hatalmakra (→ördögök), máskor eretnekekre utal, akiket kutyák (a →domonkosok) tartanak távol a nyájtól, így 1360/70: Andrea da Firenze freskóján (Firenze, S. Maria Novella, Cappella degli Spagnuoli). - Szt Ferenc (prédikációjára megszelídült), Remete Szt Antal, Corsini Szt András (léhasága idején anyja ismételten kérdezte: „Mikor jön el az idő, hogy ~ból báránnyá légy?”), Loyolai Szt Ignác, Stablói Poppo, Nagy Szt Vazul, Vercelli Vilmos, Szt Farkas (neve miatt) attrib-a. - Néprajz. A m. nép nyelvén ordas. Télen, nagy havazás idején előbújik rejtekhelyéből, s az emberlakta vidéken is garázdálkodik. Ilyenkor a falusi nép (még az 1930-as években is) ~vadászatra szövetkezett, s lóháton, kutyákkal űzte a vadat. A ~ elverése régebben lóhátról bottal, fokossal történt, karikás ostorral, pányvával hurokra kerítették. A karikást ~vadászathoz drótcsapóval szerelték föl, melynek végén ólomgomb volt. Az ostorral úgy csaptak a ~hoz, hogy a drótcsapó a nyakára csavarodjék, majd a lovas az ostornál fogva addig vonszolta magával, míg a ~ meg nem fulladt. A pányvát úgy dobták a nyakába, mint a lónak szokták. - Némely vidékeken amikor a ~ túlságosan elszaporodott, a „kiáltóhegy”-ről, azaz a falu melletti dombról v. a tp. tornyából (ahonnan hirdetni szoktak) az elöljáróság meghatározott napra és időre összekiabáltatta a falu fegyverfogható ffinépét, aztán fegyverrel, doronggal megkezdődött a ~vadászat. - A pásztorok viszont Szt Mihály napján ~ünnepet tartottak. Adataink csak a székelységből és a jászságból vannak e pásztorünnepekre, de ez a távolság és a napnak s megülése módjának egyezése épp elég bizonyíték a szokás régi és valamikor ált. voltára. Minden munkától tartózkodtak, ollót és kést nem vettek kezükbe, s a határdombokon máglyatüzeket gyújtottak. **

MN II:34; IV:214. - Kirschbaum III:536. - Sachs 1980:187, 370. - KML 1986:93. - BL:427.

Farkas, Wolfgang, Regensburgi, Szt, OSB (Pfullingen, Württemberg, 924 k.-Popping, Linz közelében, 994. okt. 31.): püspök. - 7 é. korától egy klerikus nevelte. 933: a reichenaui ktor isk-jának, majd Würzburgban a grammatikus Novarai Stephanusnak lett növ-e. Mestere hamarosan féltékeny lett rá és kizáratta az isk-ból. 956: Babenbergi Henrik Trierbe hívta a kápt. isk. rektorának és a klerikusok nevelőjének. I. Ottó 964: maga mellé vette Kölnbe, a Querfurti Szt Brunó által vez. kancelláriába. Ppséget is fölkínált neki, de ~ 965: elhagyta az udvart, s mint →conversus belépett az einsiedelni bencés ktorba, ahol híres tanár lett. Itt ismerkedett meg (Szt) Ulrich ágostai pp-kel, aki pappá szent. - 971: Mo-ra jött téríteni, de nem sok sikert ért el. 972: →Pilgrim passaui pp. mint kóbor szerzetest magához rendelte, de ~ személye annyira megragadta, hogy az üres regensburgi ppségre ajánlotta. I. Ottó cs. 972. XII. 24: kinev. pp-ké, s a cseh ter. missz-ját bízta rá. 973. I: pp-ké szent. Mint pp. is szerz. egyszerűségben és aszkézisben élt. A korábbi szokást, mely szerint a regensburgi pp. egyúttal a Szt Emmerám ktor apátja is, 975: megszüntette, s az apátságot átadta Ramwaldnak. Székvárosában megalapította a bencés nővérek mon-át, megreformálta Felső- és Alsó-Münster 2 női alapítását, virágzó szellemi életet teremtett (kv-készítés, miniatúrafestés). Példáját más pp-ök is követték, s ezáltal ~ elindította a m-ok által elpusztított egész bajorországi szerzetesség megújulását. Vonakodás nélkül hozzájárult, hogy egyhm-je ter-éből leválasszák 976: a prágai ppséget. A nevelés változatlanul szívügye volt, s Henrik hg. is rábízta gyermekeit: (Szt) II. Henriket, a későbbi cs-t, Brunót, a későbbi ágostai pp-öt, (B.) Gizellát, I. (Szt) István későbbi feleségét és (B.) Brigittát, a későbbi apátnőt. Tiltakozásul a Civakodó Henrik hg. és II. Ottó közti viszály ellen, 976-77: visszavonult egy Montsee melletti ktorba. 979: a cs. engedélyével fölépítette Wieselburg várát a m. támadások megfékezésére. Sírja a regensburgi Szt Emmeram-tp-ban van. 1052: avatták sztté. Tiszt-e a 15. sz: vált ált-sá. - Ü.: okt. 31., a m. népi kalendáriumban termőnap a faültetésre. - Ikgr. Ppi ornátusban, pásztorbottal, néha kv-vel ábrázolják. Legkorábbi ábrázolása IV. Henrik evangeliáriumában (11. sz. vége) és a sírkövén (Regensburg, Szt Emmeram-tp., 1350 k.) látható. A késő kk-ban főként Au-ban a legkedveltebb sztek egyike (M. Pacher: Egyhatyák-oltár, München, Képtár, 1479-81). - Attrib-ai: tp-modell v. fejsze, mert egy fejsze elhajításával jelölte ki az Abersee mellett a tiszt-ére sztelt tp. helyét, mely kultuszának közp-ja lett. - Au-ban sok helyen az a legenda járja, hogy amerre ~ vándorolt és megpihent, a lába nyomát egy-egy kő megőrizte. Stájero-ban azt tartják, hogy az első fejszét ~ készítette a jámbor elődöknek. Az erdőirtók, famunkások, ácsok védősztje. A hagyomány szerint ilyen helyre épült maga a híres apátság is: baltáját a főoltárba falazták. ~ hívei a balta apró mását amulettként óraláncon, olvasón viselik. Ezt előbb ahhoz a kehelyhez szokták a búcsúsok érinteni, amely még az övé volt. Állítólagos lábnyomaihoz (St. Wolfgangstritt) több osztr. helyen fájóslábúak zarándokolnak, egy miatyánknyi időre ráborulnak és lábukat odaérintik. Nyoma van, hogy a szemfájósok is tisztelték, bizonyára a szálka és gerenda (vö. Mt 7,4) eltávolítására alkalmas ~ baltája, vagyis közbenjárása miatt. Névmágiás megfontolásból a farkasoktól óvakodó osztrák pásztorok is védősztjükként tisztelik. Névünnepe a →Pray-kódex naptárában szerepel, az Árpád-kori jámborság előtt sem ismeretlen. Mo-i kultusza igazában a kk. végén, elsősorban a Dunántúlon és az egykori Felvidéken bontakozott ki. Pozsonyból és Sopronból a sírjához zarándokoltak. Ebben az időben Csehiben (Tolna vm.) Drágffy János kpnát is emeltetett ~ tiszt-ére. A soproni Szt György-kpna egyik mellékoltárát 1440 e. ~ tiszt-ére alapította Herb Ulrik soproni polgár. Nyilván hamarabb épült, mint a bánfalvi ~-kpna. Az oltár 1532: átkerült a Szt Mihály-tp-ba, mert a városi tanács a várárok mellett lévő Boldogasszony-tp-ot a török veszély miatt lebontatta, és főoltára a Szt György-kpna ~-oltárának helyére került; ám a Szt ~-céhbe tömörült ácsok és molnárok nem engedték oltárukat elpusztulni, hanem átvitték a Mihály-tp-ba. ~-oltár volt még 1509: Kelénpatakon, oltármestersége 1489: Pozsonyban. Hogy ~ kultusza hazánkban leginkább Sopron környékén virágzott, az is bizonyítja, hogy a város ~ról elnev. pálos mon-t alapított a már meglévő ~-kpna mellett. A kpna sűrűn látogatott búcsújáró hellyé vált, 1481: p. kiváltságokat is kapott. Talán a közeli Balf neve is a tp. kk. Wolfgang, Wolf-patrociniumával függ össze. Az É-i, akkoriban ném. lakosságú erdővidékeken ~ táblaképével találkozunk Bakabánya (1490), Jánosrét (1476), Nagyszalók (1483) szárnyasoltárain. Bizonytalanok Berki (1480) és Nagylomnic (1495) azonosításai. -

Gótikus faszobrai: Besztercebánya (Borbála-oltár, 1509), Dénesfalva (Remete Szt Antal társaságában, 1510), Bp. (Szépműv. Múz., 1480). - ~ tiszt-e a törzsökös m. nép körében sem volt ismeretlen. A m. Farkas személynév még totemisztikus eredetű: viselőjét minden rossztól megoltalmazza. Anonymusnál olvassuk Apafarkas nevét. ~sal való azonosítása nyilván korán, még a kk-ban bekövetkezett, hogy a névnapot ker. illendőséggel lehessen megünnepelni. Ezt igazolja az 1558 e. keletkezett szendrői hegedős-ének. Máig élő kiskanizsai szokás, hogy ~ napján a gyümölcsfákat be kell kötözni v. meszelni, hogy a nyulak ne rágják meg. Az eleki ném-ek is ezen a napon ültetik a fát. - Bornemisza Péter 'Ördögi Kisirtetekről szóló, régi hiedelmek megörökítésében olyan serény kv'-ében (1578) írta, hogy ha az előtt megholtak gyermekeid, immár Farkas legyen a neve. A névmágiás szándék a gonoszléleknek, az emberek halálos ellenségének megfélemlítésére irányul, amint Bornemisza is hozzáfűzi: íme az keresztségvel is játszódtat az ördög. Főúri családokban csakugyan feltűnő sűrűn fordul elő a legidősebb fiúnak választott ~ keresztnév. - ~ nevét viselte Mozart és Goethe. Tiszt-ét a szórványosan előforduló, úrias, inkább prot-oknál kedvelt Farkas személynév nálunk is igazolja, ami talán a reformáció mai emléknapjával is összefügg. Jelenkori népi kultuszról nincsenek adataink. **

MN IV:280. - LThK X:1214. - BS XII:1334. - Bálint II:410. - Sachs 1980:370. - SzÉ 1988:567. (s.v. Regensburgi Szt Wolfgang)

Farkas (†1350 k.): megyéspüspök. - 1349. II. 7: korbáviai pp. Utóda 1351. III. 23: Mór. 88

Gams 1873:399. (7.) (†1349/51 k.) - Eubel I:208.

Farkas (1911-ig Wolf) Alberik János, OCist (Sopron, Sopron vm., 1887. júl. 19.-Pannonhalma, 1963. febr. 11.): tanár. - 1906. VIII. 14: lépett a r-be, 1911. VIII. 2: ünn. fog-at tett, VIII. 6: pappá szent. és tanári okl-et szerzett. 1911/12: Egerben gimn. tanár, 1912: spirituális, 1915-17: Bpen gimn. tanár és 1915-44: Bp-Szentimreváros plnosa, 1947: a székesfehérvári alsó esp. ker. tanfelügy-je. - M: Kenyértördelés. Elmélkedés az Oltáriszentség litániájáról. Bp., 1933. 88

Schem. Cist. 1942:246. - Tóth 1948:84. - Gulyás VIII:227. - Diós 1995.

Farkas Attila (Bp., 1929. febr. 28.-): pap, művészettörténész. - A bpi Kölcsey F. Gimn-ban 1947: éretts. A teol-t Esztergomban végezte, 1952. VI. 7: itt szent. pappá. Kp. Esztergom-Szentgyörgymezőn, kisegítő Tokod-Altárón. Közben 1953. X: karkáplán a főszegyh-ban. XI. 19: Ásványrárón, 1955. I. 25: Kemencén kp. XII. 12: irodai szolg-ra rendelték Esztergomba a főegyhm. hivatalba. 1956. VII. 1: Tokodon kp. 1957. IV. 6-1970: Esztergomban a →Keresztény Múzeum egyh. referense és kp. a vízivárosi pléb-n. 1970. III. 26: a bp-belvárosi pléb., IX. 26: a →Szentistvánvárosi Szent István király plébánia kisegítő lelkésze. - 1965. II: az OLT és a főegyhm. lit. biz. tagja. Részt vett a lit. reform végrehajtásában. 1967. V: az Orsz. Egyházművészeti és Műemléki Tanács tagja, 1982: titkára. 1969. XI. 24: az Orsz. Kat. Gyűjteményi Közp. múzeumi szakelőadója, 1982-től intézményvez-je. 1971-91: A Magyar Rádió katolikus félórájának egyik szerk-je. 1974-76: az esztergomi Keresztény Múz. h. ig-ja. 1981: a bpi ELTE-n művészettörténészi okl-et, 1989: bölcsészettud. dri címet szerzett. - 1966: főegyhm. tanácsos, 1976: érs. tanácsos. 1990: M. Műemlékvédelemért kitüntetést, 1994: Móra Ferenc-díjat kapott. - Az István, a király és a Julianus c. filmek egyh. szakértője. Cikkei a Műemlékvédelem, Művészettörténeti Értes. és a Vigilia folyóir-ban és az Új Emberben. - M: 17-18. sz. úrmutatók, kelyhek és cibóriumok az esztergomi főegyhm. plébániáin. Kz. 1981. Szakdolg. - A bpi Szt István Bazilika képző- és iparművészeti kialakítása. Bp., 1989. Kz. Dissz. - Szt István Bazilika: Szt Jobb kápolna és kincstár. Bp., 1990. (TKMK 384.) s.k.

Farkas Bálint (†Várad?, 1495. okt. 16. előtt): megyéspüspök. - 1481-83: váradi knk., 1487-89: váradi prép. II. Ulászló kir. 1490. XII: mint váradi prép-ot nevezte ki pp-ké; 1492. IX. 3: megerősítették. Tervbe vette, hogy Szentjobbra pálosokat, a váradelőhegyi mon-ba karth-akat telepít le, de mielőtt megvalósíthatta volna tervét, meghalt. A kir-tól kapott birtokait, értékes kvtárát (végrendelete 203 köt-et említ) a kápt-ra hagyta. A szegyh-ban temették el. - Utóda 1495. X. 16: Kálmáncsehi Domokos. Ha.L.

Mendlik 1864:82. (1490-95: váradi pp.) - Gams 1873:385. - Bunyitay I:325; II:159. - Schem. Mv. 1896:86. (38.) - Eubel II:288.

Farkas, Beicz nb., Farkassius, Wolfgangus (†1270 k.): püspök. - Párizsban tanult, ott lett magister. 1262. X. 13-1266. VII: vál., 1266. VII-1268. II. 14: tényl. fehérvári prép., egyidejűleg IV. Béla alkancellárja. A MA-ban 1262. X. 28-1263. X. 14: vál. zágrábi pp.; a p. nem erősítette meg, mivel Bancza István ekkor már kinevezte e székre Timót zalai főesp-t. 1268: a győri kápt. egyhangúlag pp-ké választotta. Zágrábban széke 1263. XII. 17: üres, utóda, 1263: Timót, Győrött utóda 1270. VI. 13: Dénes. T.E.

Mendlik 1864:70. (s.v. Farkassius; 1268-70: győri pp.) - Gams 1873:373. (23.) (s.v. Magist. Farkassius; 1268-70: győri pp., utóda 1271: Dénes); 387. (19.) (1263: zágrábi pp.) - Balics 1890:127. - Fraknói 1895:537. - Margalits II:643. - Schem. Jaur. 1940:6. (24.) (s.v. Wolfgangus seu Magister Farkas de genere Beicz seu Beych); 1968:31. - Kolarić 1995:61.

Farkas Benignus, OFM (Tapolca, Zala vm., 1702.-Sümeg, 1749. jún. 10.): misszionárius, plébános. - 1722: Malackán lépett a r-be. 1727: Nagyszombatban szent. pappá. Nyitrán m. hitszónok, majd missziós Szarvaskenden, ahol több száz prot-t térített vissza s helyreállította a pléb-t. 1743: a veszprémi szegyh. hitszónoka. - M: Collyrium mysticum Jel 3,18. Prédikáció. Győr, 1744. **

Farkas 1879:59.

Farkas Dénes (Bp., 1905. máj. 22.-Körmend, 1971. dec. 2.): tanár. - A bpi piar. gimn-ban éretts., 1923. VIII. 27: belépett a piar. r-be, 1927. IX. 8: ünn. fog-at tett, 1929. VI. 16: pappá szent., a Pázmány Péter Tudegy-en mat-fiz. szakos tanári okl-et szerzett és drált. Kecskeméten, 1939: Vácott, 1943-48: Szegeden gimn. tanár. Az isk-k államosítása után a szombathelyi egyhm-be lépett, ahol ppi helynök és jáki c. apát. - A bpi Nemz. Zenedében  és magánúton zenét tanult, zongoraművészként jótékony célú hangversenyeken szerepelt. - Zeneszerzeményei: egyh. és zongoradarabok. - M: Újabb vizsgálatok az NO sávjainak finomszerkezetéről. (Dri ért.) Bp., 1929. T.E.

Molnár 1936:374. - Schem. Piar. 1943-44:58.  - Schem. Sab. 1972:214. - Gulyás VIII:244. - Diós 1995:48.

Farkas Domokos Bonaventura, OFM (Homoródkarácsonfalva, Udvarhely vm., 1921. jún. 25.-): plébános. - A gimn-ot Székelyudvarhelyen végezte. 1940. VIII. 27: Medgyesen lépett a r-be. A teol-t 1941-46: Vajdahunyadon hallg., 1945. II. 25: ünn. fog-at tett, 1946. V. 19: Gyulafehérvárott Márton Áron pp. pappá szent. - 1947: Kolozsvárt szónok, gyóntató, a Kiskordások vez-je, 1951. VIII. 20: társaival Máriaradnára internálták, 1952. V-1957: Désen kényszerlakhelyes, 1957: Kaplonyban lelkész, 1965: Józsefházán plnos. Ku.P.

Cat. Steph. 1947:80.

Farkas Dömötör (†1518. szept. 3. előtt?): fölszentelt püspök. - A boszniai egyhm. olvasóknk-ja, 1517. XI. 4: solubriai cpp-ké szentelték, ekkor bácsi prép. is. - Utóda a solubriai c-en 1518. IX. 3: Christophorus de Pagellis OFM. T.E.

Eubel III:315. (s.v. Demetrius Farcas)

Farkas Edit, győri, SM (Bp., 1877. febr. 16.-Bp., 1942. márc. 24.): szerzetesnő, a →Szociális Missziótársulat alapítója. - Tanítónőképzőt végzett a soproni orsolyitáknál, magánúton tanári diplomát szerzett. Bpen a Szt Erzsébet Egyes. tagjaként kezdte látogatni a szegényeket. 1902: az →Országos Katolikus Nővédő Egyesület tagja, védőnő- és elöljárónőként vasárnapi lányköröket szervezett a vidéki cselédlányok számára, utóbb a leányvédő szako. alelnöke. Az egyes. vidéki szervezését vezette, ennek keretében 47 előadást tartott. 1906: orsz. alelnök, 1907: üv. elnök. Kezdeményezője és megindítója volt 1906: a →Fogházmissziónak. - Lelkiatyja, Prohászka Ottokár pp. támogatásával 1908: megalapította a Szociális Missziótársulatot és (Korányi Saroltával) a →Katolikus Tisztviselőnők Egyesületét (1908-10: első elnöke), 1909: a →Katolikus Női Patronage Egyesületet, Szikszón a →Reformatóriumot, 1911: a →Katolikus Leányok Országos Szövetségét. 1912: Mo-on elsőként megszervezte a Szociális Iskolát a nővérek és kültagok képzésére. Az I. vh. alatt hadikórházakat vezetett. 1916: részt vett a Hadiárva Bizottság alapításában, varrodákat állított fel rászoruló nők számára, népkonyhákat és nővédelmi hiv-okat nyitott. Társulata vidéki szervezetei révén nyaraltatásokat szervezett főként erdélyi gyermekek számára. 1917: az erdélyi szervezetek külön közp-ot, bpi Orsz. Szervezetet alakítottak ~ elnökletével. Megnyitotta leányok számára az →Ottokár Hadiárvaházat. 1919: engedélyezte →Slachta Margitnak a pol. szereplést, a →Keresztény Női Tábor megszervezését és az ogy. képviselőséget. 1920-21: a segélyakciókban vett részt. 1922: megszervezte a hajléktalanok menhelymisszióját. Slachtát 1923: mandátumának lejártakor ki akarta vonni a pol. életből, ezért Schlachta kivált a társulatból és megalapította a →Szociális Testvérek Társaságát. - 1923-42: ~ Bpen és vidéken 14 missz. házat, 358 szervezetet és ifj. csoportot hozott létre. 1926-42: minden hó első szombatján a Bp. II. rádióban Missziós Rádió-üzenetek c. előadásokat tartott. 1912: megindította az Értesítőt, cikkei a társ. Keresztény Nő c. folyóir-ában. - M: A Szoc. Missziótárs. rövid ismertetése. Bp., 1911. - Hivatalos pártfogó. Uo., 1912. - Missz. útravalók. Uo., 1924. - A Szoc. Missziótárs kültagjainak kézikv-e. Uo., 1925. - Szentlélek hárfája. S.a.r. és kiad. Brisits Frigyessel és Jovanovich Leával. Uo., 1927. - Mo. gyásza Prohászka püspök halálakor. S.a.r. Uo., 1927. - Prohászka Ottokár missziós körlevelei. S.a.r. Uo., 1927. - Szabályzat és Útravaló. Uo., 1932. - Szentlélek Oratorium ismertetője. Uo., 1932. - Néhány missziós tanítás. Uo., 1943. - ~ lelkiiskolája. Alapító anyánk tanításai. 1-2. köt. Uo., 1943-44. Hammel Jolán-88

A 20 é. SM - Kerkápoly 1930:570. Arck. - Strazimir 1933:511. Arck. - Irodtört. 1942:2. sz. - Nemz. Újs. 1942. III. 25. Arck. - Ker. Nő 1942:5. sz. - Wimmer M. Anzelm: ~ és életműve. Bp., 1943. -: ~. Uo., 1944. - MÉL I:468. - Gulyás VIII:247. - Puskely I:271.

Farkas Ferenc, boldogfai, SJ (Boldogasszonyfa, Zala vm., 1742. dec. 13.-Veszprém, 1807. jún. 4.): kanonok. - 1758. X. 20: Bécsben lépett a r-be. A teol-t Nagyszombatban végezte. Nevelőint. felügyelő Komáromban, Kőszegen, Budán, 1767: Komáromban tanár. 1769. VI: pappá szent. 1773. XII. 13: Nemesapátiban plnos. 1774. I. 8: a kanizsai ker. esp-e, 1794. X. 13: veszprémi knk. és 1804. II. 24: az agg papok házának ig-ja. 1789: összeírta a nemesapáti pléb. javadalmait. - Alkalmi költ-eket írt. 88

Szinnyei III:157. (*Győr, 1803: knk.) - Pfeiffer 1987:60.

Farkas Ferenc, 1851-től királyhegyi (Székesfehérvár, Fejér vm., 1786. szept. 22.-Székesfehérvár, 1864. márc. 11.): választott püspök. - Székesfehérvárt, Szombathelyen és Bpen, a KPI-ben tanult, 1808: a székesfehérvári szem. tanulm. felügy-je, 1809: pappá szent. 1810: Pesten teol. dr. 1816: ppi titkár, 1828: székesfehérvári knk., 1835-36: kápt. helynök és ercsi c. apát, 1837: nagyprép. 1851: osztrák birod. lovag. 1861: vovadrei vál. pp. - A székesfehérvári leánynev. int. alapítására 1842: házat és 30.000 Ft-ot, egyéb jótékony célokra 20.000 Ft-ot adományozott. - Kiad. 12 egyh. beszédét. - Fm: A világ egyháza. Székesfehérvár, 1850. - Szellemi világ. Pest, 1857. - Anyagi világ. Székesfehérvár, 1858. - Utóda a vovadrei c-en 1864: Szájbély Henrik. T.E.

LBE:629. - Vasárnapi Újs. 1859:15. sz. Arck. - Emlékkv. 1877:202. - Szinnyei III:159.

Farkas Ferenc, kisbarnaki, vitéz (Kismarton, Sopron vm., 1892. máj. 27.-Arnstorf, NSZK, 1980. ápr. 14.): hivatásos katonatiszt. - F. Gyula fivére. A kismartoni polg. isk. elvégzése után 1906-09: a soproni honvéd főreálisk. növ-e, a Ludovika Akad-n végzett. 1912. VIII. 18: avatták hadnaggyá és osztották be a m. kir. 18. honvéd gyalogezred állományába. Az I. vh-ban különböző harctereken harcolt. 1920/21: hadiakad. (az akkori Ludovika Akad. tiszti továbbképző tanf-a) hallg. 1924. IX. 1: a vezérkari tisztek csop-jában. 1924. IX. 1: a 3. vegyesdandár parancsnokság (Szombathely) vezérkari tisztje. 1928. IX. 1: a HM kiképzési o. beosztottja, 1930. VII. 1: a Hadiakad. bpi szabályzatismertető tanf-ának katonai földr. és tereptan tanára. 1937. VII. 15: a HM 1/d. o. vez-je. 1938. X. 1: a Ludovika Akad. főcsop-parancsnoka. 1940. IX. 1: tábornok. 1943. II. 1: altábornagy, 1943. VIII. 21-1944. X. 16: a VI. hadtest parancsnoka, a Tatárhágót védte. Az 1944. X. 15/16-i kiugrási kísérletkor a bpi hídfő parancsnoka. X. 23: Orsz. Elhelyezési Kormánybiztos, XI. 1: vezérezr. 1945. I. 8: vezetői tartalék, III: a fronttal együtt Ny-ra került. - Az ogy. emigrált tagjai 1947. VIII. 20: az altöttingi országgyűlésen az államfői jogok ideigl. gyakorlásával megbízott miniszterelnökké választották, e tisztségről 1949: lemondott. 1950. III. 30: a bpi Büntetőtörvényszék távollétében életfogytiglani fegyházra ítélte. - A →cserkészettel 1919: ismerkedett meg, s jelentős szerepe volt Szombathelyen  a Ny-Mo-i Cserkészszöv. szervezésében. A szombathelyi 48. sz. Rákóczi tanonc cserkészcsapatot mintacsapattá szervezte, 1921: a Ny-Dunántúli csapatok tapolcai nagytáborának egyik szervezője. 1926: a megyeri Nagy Tábor, 1929: az agliai Jamboree m. csapatának helyettesparancsnoka, 1928: a M. Cserkészszöv. társelnöke. 1933: a →Gödöllői Cserkész Világtalálkozót a vezérkari iroda főnökeként szervezte. Teleki Pál gr. halála (1941. IV. 3.) után Horthy Miklós kormányzó 1942. III. 11: kinevezte főcserkésszé. - ~ kétszer mentette meg a m. cserkészetet: 1942: megakadályozta beolvasztását a levente mozgalomba; 1946: No-ban a Passau-Waldber táborban a hatósági tilalom ellenére a Teleki Pál M. Cserkész Munkaközösségben összefogta az emigráns cserkészeket, ebből alakult a Külf. M. Cserkészszöv., melynek haláláig főcserkésze. - 1938: a bpi →Eucharisztikus Kongresszus fő szervezője, ezért XI. Pius p. (ur. 1922-39) a Pius-rend középkeresztjével tüntette ki. 1943-tól hadtud. szakértő és az Orsz. Közokt. Tanács tagja. 1945 u. No-ban (ill. az NSZK-ban) élt. Az emigrációban a M. Szabadság Mozg. vez-je, 1960: a Vitézi Rend főkapitánya. Sírja az arnstorfi temetőben. - M: A m. cserkészet útja, a M. Cserkészszöv 25. éve. Szerk. Bp., 1937. - Tatárhágó visszanéz. Buenos Aires, 1952. - Kampf um den Tataren Pass. Köln, 1953. - Az altöttingi ogy. München, 1969. Sz.S.-88

Hadtört. Közl. 1984. 2:371. - Borbándi 1985:479.

Farkas Géza (Bp., 1872. jún. 9.-Balatonfüred, 1934. szept. 13.): orvos, egyetemi tanár. - A középisk-t és az egy-et Bpen végezte, ahol 1896: orvosdr-rá avatták. Zeneszerzői okl-et is szerzett. Gyakornok a 2. sz. belklinikán, majd az élettani int. asszisztense; 1901: az Állatorvosi Főisk-n Tangl Ferenc asszisztense, 1904-21: az élet- és szövettani tanszék ny. r. tanára. 1905: hosszabb időt töltött a berlini mezőgazd. főisk-n. Az I. vh. idején a pénzint. hadikórházának laboratóriumi főorvosa, 1920: a bpi valamint a főv-ban elhelyezett, menekült pozsonyi és kolozsvári tudegy-en az élettan meghívott tanára, 1922: a bpi egy-en e tanszék ny. r. tanára s 1929/30: az orvosi kar dékánja volt. A SZIA 1932 k. a IV. szako. tagjává választotta. - Az érzékelés élettani problémáival s a mezőgazd. munkások táplálkozási szokásaival foglalkozott. - M: Az állati lélek kérdése. Bp., 1909. - A ffi nemi életének élettana. Uo., 1918. - Élettani előadásai. 1. rész. Uo., 1922. - Biochemiai bevezető előadások. Uo., 1931. - A szem optikája. Uo., 1935. Arck. 88

M. társad. lex. Bp., 1930. - Nemz. Újs. 1934. IX. 15. - MÉL I:468. (†Bp.!) - Gulyás VIII:267.

Farkas György (†Nagyvárad, 1815. jún. 6.): g.k. nagyprépost. - A fogarasi egyhm-ből került Nagyváradra, ahol a g.k. kápt. fölállítása után, 1777. V. 23: knk. Hatáskörébe tartozott az egyhm. isk-k felügyelete is. Az unió ap-a volt. Sorra járta a falvakat, s prédikált az unió mellett. 1789: nagyprép. Egyh. beszédeket írt lat-ul, de ezek közül csak az maradt meg, melyet Vulcan pp. beiktatásakor tartott. Ruménül írta az Istoria basericesca universala 1-2. köt. (Egyetemes egyhtört.), valamint a Comentaria in Testamentulu Nou (Az ÚSz magyarázata) c. műveit. Ezek kz-ait a nagyváradi g.k. egyhm. kvtárában őrizték. P.I.

Márki 1880. és az ehhez való kz. jegyzetei - Szinnyei III:163. (†1812!) - Sematismul veneratului cler al diecezei romane unite de Orades-mare pe anul 1934:15.

Farkas György (Mogyoród, Pest vm., 1908. ápr. 23.-Gödöllő, 1991. máj. 21.): jogász, a →KALOT titkára. - 9 gyermekes parasztcsaládban született. 1928: a gödöllői kir. kat. gimn-ban éretts. 1932: a Pázmány Péter Tudegy. bpi jogi karán okl-et szerzett, 1935. VI. 15: dr. és →Kerkai Jenő SJ titkára lett a KALOT élén. Szervezte a pártoló tagságot, a felnőtt parasztságot, a gazd. érdekképviseletet, a KALOT tanfolyamokat.  1943-45: az érdi népfőisk vez-je. 1945: a veszprémi választóker-ben kisgazdapárti, 1947: demokrata néppárti ogy. képviselő, az ogy. egyik jegyzője. 1949: fölkínálták ~nak a M. Nemzet szerk. állását, de ehhez a besúgó ügynökség is társult volna, ezért nem fogadta el, Mogyoródon napszámos lett. Ekkor már 5 kiskorú gyermeke volt. Munkát keresve 5 napig a falu levélhordója volt, de erre is megbízhatatlannak ítélték. 1953-60: az Ikarus gyárban fizikai munkás, 1960: Dobi István államelnök közbenjárására (akit ~ felesége bújtatott a nyilas időkben) az értékesítési o-ra helyezték. 1970: az Elektromos Mérőkészülékek Gyára marketing csop. vez-je. 1973. XII. 31: nyugalomban. Nyugdíjasként a gödöllői Város Helytört. Gyűjt-ben dolgozott. 1982: „kiváló munkáért” min. kitüntetést kapott, 1985: a Tört. Társulat tagja. Szerk. a Közgazdasági Sajtószemlét. - M: Vezérkv. I. Szeged, 1937. - Hol a parasztság helye? Bp., 1940. - Mezőgazd. munkások, ismerjétek meg jogaitokat. Uo., 1941. - A hivatásszervezet megalakítása és vezetése. Uo., 1942. - Mogyoródi évszázadok. Aszód, 1979. - Adatok Gödöllő törökkori tört-éhez. Uo., 1979. - Komorás Mihály kv-e. Uo., é.n. - Mogyoród belterülete és határa a helységnevek tükrében. Bp., 1983. - Kéziratai: Mogyoród termelőszövetkezeti község. 1964. (TIT-pályázaton 1. díj) - Információáramlás megszervezése ipari és külkeresk. vállalatok között. 1971. Adai Ferenccel. (a M. Közg. Társ. pályázatára, 1. díj) - Mogyoród múltja. 1974. (a Pest m. Levtár pályázatára, 1. díj) - Gidres-gödrös Mogyoród (a Pest m. Múz-ok Igazgatósága pályázatára, megyei 1., orsz. 2. díj) - Adatok Gödöllő törökkori tört-éhez. 1978. - A Hamvai kúriától a helytört. gyűjt-ig. 1983. (a Városi Helytört. Gyűjt. pályázatára) s.k.

Farkas Gyula, kisbarnaki (Kismarton, Sopron vm., 1894. szept. 27.-Göttingen, NSZK, 1958. júl. 12.): irodalomtörténész, egyetemi tanár. - A soproni bencéseknél, majd Eötvös-kollégistaként Bpen, Halléban és Párizsban tanult. 1914: mint egy. hallg. bevonult a soproni 24. cs. és kir. tüzérezredbe, az É-i harctéren orosz fogságba esett, de 1917: megszökött. A fogságban kz-os folyóiratot szerk., vsz. 1917. II-VI: az irbiti Extra Hungariam c. hetilapot. 1918: az olasz frontról betegen került haza, folytatta a tanulást, és a Tanácsközt. idején drált. M-ném. szakos tanár a székesfehérvári főreálisk-ban, 1921: a berlini m. int. lektora, megszervezte a Ludwig Voggenreiter Verlag m. osztályát, mely főként az utódállamokban élő m. szerzők irod. műveit adta ki. 1926: a bpi Eötvös-koll-ban a m. irod. tanára, 1928. III. 1: Gragger Róbert halála után a berlini egy. m. int-ének ig-ja s az egy. rk. tanára, 1932: ny. r. tanára lett; ekkor fölvette a ném. birod. állampolgárságot. 1934: a SZIA III. szako. tagjává vál. 1946: a müncheni, 1947-58: a göttingeni egy. tanára. - M: Forrongó lelkek. Reg. Bp., 1922. - Hadak útján. Reg. Uo., 1923. - Petőfi nagyobb elb. költeményei és forrásaik. Uo., 1923. - Erdélyi költők. 1919-1924. Szerk. Berlin, 1924. - A tábortűz üzen. Elb-ek. Uo., 1924. - Vörösmarty, az ember. Uo., 1924. - Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete. Bp., 1927. - Mécs László. Uo., 1929. - Romános-romántos-romantikus. Pécs, 1929. - Ein deutsches episches Gedicht v. Vörösmarty. Berlin, 1929. - A m. romantika. Fejezet a m. irod. fejlődés tört-éből. Bp., 1930. - Das ung. Romantik. Berlin-Leipzig, 1931. - Táj- és nemzedék-szemlélet a m. irod-ban. Bp., 1932. - A „fiatal Mo.” kora. Uo., 1932. - A m. irod. tört. Uo., 1934. - Az asszimiláció kora a m. irod-ban. 1867-1914. Uo., 1938. - Das Freiheitskampf des ung. Geistes. Berlin, 1940. - A m. szellem felszabadulása. Irodtört-írásunk fejlődésrajza. Bp., 1943. - Der ung. Vormärz. Petőfis Zeitalter. Berlin, 1943. - Ungarns Geschichte und Kultur in Dokumenten. Wiesbaden, 1955. - Südosteuropa. Göttingen, 1955. - Die Kultur der Ungarn. Mit Beiträgen von Thomas von Bogyay. Frankfurt am Main, 1968. - 1920-21: a Fejérmegyei Friss Hírek főszerk-je, 1926-27: a bpi Vezetők Lapja, 1928-58(?): az Ung. Jahrb., 1952-58: az Ural-Altaisches Jahrb. (24-30. köt.) és 1955-59: az Ural-Altaische Bibliothek (1-7. köt.) fel. szerk-je. T.E.

MTA tagajánl. Bp., 1932. - SZIA tagajánl. Uo., 1934. - Pannonhalmi Szle 1939. (Kolos Endre: ~ irodtört-írása) - Julius v. F. Bibliographie Zusammengestellt von Omeljan Pritsak. Wiesbaden, 1954. - Südostforschungen 1959. (Valjavetz, Fritz: Julius v. F.) - Ural-Altaisches Jahrb. 1959. (Gedenkband Julius v. F.) - ItK 1967. (H. Lukács Borbála: A „faji erők fejlődésrajzáról”. ~ irodtört. szemléletének jellemzéséhez.) - MÉL I:469. - Überlieferung und Auftrag Wiesbaden, 1972:668. (Várady, Emerico: Julius v. F. und die ung. Literaturgeschichte) - MItB VI:362. - Gulyás VIII:280.

Farkas Imre, köveskúti (Zámoly, Fejér vm., 1788. aug. 9., ker. n.-Székesfehérvár, 1866. jan. 5.): megyéspüspök. - A gimn-ot Székesfehérvárt, Tatán, Szombathelyen és Pesten végezte. 1804. IX. 25: Trencsénben belépett a piar. r-be. Nagykárolyban tanult és tanított, 1808: a r-et elhagyva székesfehérvári egyhm-sként Pesten fejezte be a teol-t. Bölcs. dr., 1813: pappá szent. Székesfehérvárt a szem. pref-a és teol. tanára és Agárd adm-a. 1816: Vál plnosa, tp-ot épített. 1833: Székesfehérvár-Belváros plnosa, 1835: knk., a szem. rektora és dogmatika tanára. I. Ferenc József 1851. IV. 29: kinev. székesfehérvári pp-ké, IX. Pius IX. 5: erősítette meg. XI. 1: Esztergomban pp-ké szent. Székét XI. 5: foglalta el. 1856: ~ mondta az esztergomi baz. fölsztelésekor az ünnepi beszédet. Többször végiglátogatta egyhm-jét, 3 pléb-t és 3 lelkészséget létesített. A m-ul írott beadványokat nem vette figyelembe. 1861: új szem. fegyelmi szabályzatot adott ki. Vagyonát az egyhm-re hagyta. - Fm: Az igaz kat. ker. anyasztegyh. küzdelmeiben. Székesfehérvár, 1848. - Az esztergomi újdon épült főtp. felsztelve kisasszony hava 31. 1856. Egyh. beszéd. Uo., 1856. - Utóda 1866. XI. 19: Jekelfalussy Vince. 88

Mendlik 1865:60. (*aug. 9.) - Pauer János: ~ pp. életrajza. Székesfehérvár, 1865. - Gams 1873:368. (8.) - Emlékkv. 1877:186. (9.) - EME VIII:171. - M. Sion 1893:623. - Szinnyei III:167. (†jan. 7.) - Pallas VI:703. - SZJN 1977:101. Arck. (*aug. 9., †jan. 5.) - Ritzler-Sefrin VIII:84. (†jan. 7.)

Farkas István (1896.-Borsodszemere?, 1927. júl. 6.): segédlelkész. - 1922: pappá szent, teol-ból drált. Hitokt. Egerben, Borsodszemerén kp. - M: Breviarium szótár. A Breviarium Romanumban használt ritkább szavak jelentése. Ném-ből átd. Bp., 1923. 88

Schem. Agr. 1924, 1928. - Gulyás VIII:302.

Farkas János (Alsóőr, Vas vm., 1890. szept. 16.-Pinkafő, 1976. márc. 11.): plébános. - Nagyszombatban éretts. 1916. VI. 8: Szombathelyen pappá szent. 1916. VI. 15: Lendvavásárhelyen, IX. 8: Vasvörösváron, 1917. IX. 6: Kőszegen kp. 1921. X. 15: Királyfalva, 1926. XII. 1-1937: Magyarkeresztes és Vashegy, 1936: Németlövő plnosa. 1940. VII. 31-X. 31: a Gestapo fogságában volt. 1976: a pinkafői ktor és öregek háza lelkésze. Tagja volt a győri Mezőgazd. Kamara borászati o-ának; növénytani kutatásokat végzett. H.V.K.-88

Géfin III:89. - Szolg. 1977. 33:100. - Hetényi Varga I:378.

Farkas József, Isten Anyjáról nev., Piar (Nemesvid, Somogy vm., 1844. márc. 1.-Nagykanizsa, 1925. máj. 12.): gimnáziumi tanár. - A gimn. 4 o-át Nagykanizsán végezte, 1862. IX. 1: lépett a r-be, Vácon, Kecskeméten és Kolozsvárt tanult, 1866: Kisszebenben próbaéves tanár, teol. hallg. 1867: Nyitrán, 1868: Szentgyörgyön (Pozsony vm.). 1869. III. 30: pappá szent. Nagykárolyban, 1871-73: Nagykanizsán tanított, Bpen egy. hallg., 1874: m-lat-gör. szakos tanári okl-et szerzett, s a bpi piar. gimn., 1880: a kecskeméti gimn. tanára s novíc. tanulmányi felügy. 1882: Kolozsvárt gimn. tanár, 1891: Vácott újoncmester, 1894: Nagykanizsán gimn. ig., 1895: Bpen r. kormányzósegéd, számvevő és levtáros, 1915-25: nyugdíjas Nagykanizsán. - M: Kelet ősköltészete. Bp., 1878. - A földmívelés iránti előszeretet és a kereskedés a rómaiaknál. Uo., 1879. (Klny. kegyesr. gimn. értes.) - A humánus eszmék nyilvánulása az ó-kori klasszikus népek remekeiben és életében. Uo., 1880. (Klny. uo.) - Néhány jellemvonás a jogtudós Scaevolákról. Kecskemét, 1881. (Klny. kecskeméti kegyesr. gimn. értes.) - Quintilianus pályaválasztása. Kolozsvár, 1883. (Klny. kolozsvári kegyesr. gimn. értes.) - Uticai Marcus Portius Cato. Uo., 1886. (Klny. uo.) - Titus Flavius Vesperianus, kül. tek. Jeruzsálem pusztulására. Uo., 1889. (Klny. uo.) - Paraenesis. Nagykanizsa, 1921. 88

Schem. Piar. 1874/75:36. - Szinnyei III:175. - Az Úrban elhunyt r-tagok... 1926. - Gulyás VIII:314.

Farkas Lajos (Hajdúdorog, Hajdú ker., 1821. máj. 24.-Hajdúdorog v. Debrecen, 1894. dec. 3.): főügyész. - A gimn-ot Kassán és Debrecenben, a jogot Eperjesen és Pozsonyban végezte. 1843: az ogy. írnoka. 1845: Pozsonyban ügyvédi vizsgát tett és szülővárosában telepedett le. A szabharcban a Hajdú ker. honvédzászlóaljának parancsnoka. Világos után több hétig az aradi vár foglya, majd Hajdúdorog főjegyzője, 1856: szolgabíró Nagykárolyban. 1861: a Hajdú ker. főügyésze, 1865-70: Hajdúdorog főhadnagya (polgármestere). A →hajdúdorogi mozgalom egyik elindítója s 1868-81: az annak keretei között létrehozott Állandó Végrehajtó Biz. elnöke. 1870: a Hajdú ker. táblabírája, 1871: főügyésze, 1876: a ker. megszüntetésekor az újonnan szervezett Hajdú vm. főügyésze, 1878-81: a vm. árvaszéki ülnöke, majd visszavonult. - 1386 köt. kv-ből és 223 kz-ból álló gyűjt-ét 1873: az OSZK-nak ajándékozta. - M: Egy nemzeti küzdelem tört. S.a.r. és tájékoztatóval ell. György Endre, Bp., 1896. P.I.

Petrus 1897. - Pallas XVIII:483. - Grigássy 1913:37. - Gulyás VIII:330. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:227.

Farkas László István, Szt István királyról nev., Piar (Kecskemét, Pest vm., 1841. jan. 4.-Tata, 1896. febr. 15.): tanár. - 1858. IX. 22: lépett a r-be, 1860/61: a pesti gimn-ban tanult, 1862: Veszprémben gyakorló tanár, 1863: Nyitrán teol. hallg., 1864: Veszprémben, 1865: Vácon gimn. s-tanár és teol. hallg. IV. 5: ünn. fog-at tett, V. 31: pappá szent. 1867: Debrecenben, 1868: Nagykanizsán, 1880: Szegeden gimn. tanár. 1890: Nagykanizsán hfőn. és gimn. ig-tanár, ahol mennyiségtant, bölcseletet és fr. nyelvet tanított. 1894: Tatán nyugalomban. - M: Az évszakokról. Nagykanizsa, 1876. 88

Schem. Piar. 1894/95:40. - Szinnyei III:182.

Farkas Nándor (Ceglédbercel, Pest vm., 1886-Bp., 1928): kántor, egyházi karnagy. - Egerben, Mezőkövesden, Bártfán, 1918-28: Óbudán a r.k. tp. karnagya. - 1925: Sopronban az orsz. dalosversenyen ffikara Miénk a föld, 1927: Szegeden az Éji viharhoz és a Repülj fehér galamb c. dalaival aranyérmet nyert. T.E.

Molnár 1936:375. - Zenei lex. 1965. I:602.

Farkas Olivér (Miskolc, B-A-Z m., 1955. máj. 14.-): költő, szerkesztő, a →Szent István Társulat igazgatója. - Az esztergomi ferences gimn-ban 1973: éretts. Kazincbarcikán irányítástechnikai okl-et szerzett, majd Bpen a Hittud. Akad-n 1980-ig teol. hallg. 1981: a SZIT lektora, 1995: irod. vez-je, 1999. VII: ig-ja. 1990-93: hazai és külf. tanfolyamokon lap- és kv-szerkesztői képesítést szerzett. - Versei, írásai 1975-től a kat. sajtóban és irod. lapokban. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége alapító, elnökségi tagja. 1989-: az →Aranyág főszerk-je, a →Jel vers rovatának szerk-je. 1996: a Magyar Írószöv. Gyermek- és Ifj. Irodalmi Szako-ának vez. tagja. - M: Isten ege alatt. Versantológia. Bp., 1985. Többekkel. - Üvegprés. Versek. Uo., 1991. - Almák íze. Próza- és versantológia. Debrecen, 1991. - Krausz Tivadar: Isten hozott, kárhozott. Bp., 1993. Vál., szerk. - Merton, Thomas: Sirató a büszke világért. Vál. versek. Uo., 1995. Ford. többekkel. - Az Aranyág meséi. 50 szerző 70 meséje. Uo. 1996. Vál. szerk. s.k.

Farkas Pál   →Ders Pál

Farkas Róbert István, OPraem (Nána, Esztergom vm., 1856. aug. 1.-Kassa, 1933. dec. 23.): tanár, plébános. - 1874. IX. 20: Jászón belépett a r-be, 1880. I: ünn. fog-at tett, VII. 4: pappá szent. 1879: tört-földr. szakos gimn. tanár Nagyváradon, 1882: Kassán,  1886: uo. a jogakad. mtanára is. 1893: drált. 1895: házgondnok Leleszen. 1902: Királyhelmec plnosa, 1929: nyugalomban Kassán. - Fm: I. Károly és a hosszú parlament. Kassa, 1892. - Kassa árumegállító joga. Uo., 1893. - A kassai kath. főgimn. tört. 1657-1895. Uo., 1895. K.E.I.-88.

Szinnyei III:186. - H. Kovács 1907:192. - Esztergom vm. 1908:137. - Jászói névtár 1908:46, 60. - Stefancsik-Kovács:65. - Magyarság 1933. XII. 28. - Gulyás VIII:361.

Farkas Sándor, győri (Bazin, Pozsony vm., 1842. jan. 7.-Bp., 1928. jan. 24.): plébános. - A középisk-t Nagyszombatban, a teol-t a pesti KPI-ben végezte. 1865. VII. 23: pappá szent. 1 é. kp., majd a gr. Schmidegh családban nev. 1869: Esztergomban a vincés nővérek int-ében spirituális és hittanár. 1877: Csolnok plnosa. 1881: lemondott, 1884. IX. 30: Magasfalván, 1890: Érseklélen adm. 1895. XI. 16: Érsekújvárt nyugdíjban. - Fm: Hitelemző kérdések és feleletek a p. csalatkozhatatlanságáról. Esztergom, 1871. - Hitelemző tanítások a kat. népisk-k alsó osztályai számára. Írta G. Mey. Ford. Uo., 1872. - Jézus, az isteni Gyermek. Imakv. Uo., 1874. - A tékozló fiú, v. hitelemző tanítások az első sztgyónáshoz járuló gyermekek számára. Bp., 1875. - Első szt gyónási oktatás. Írta E. Huck. Ford. Uo., 1890. - A bérmálás sztsége. Írta H. Koneberg. Ford. Uo., 1891. - Uram, kit szeretsz, az beteg. Írta uő. Ford. Uo., 1893. 88

Zelliger 1893:120. - Némethy 1894:564. - Szinnyei III:191. - Pozsony vm. 1904:420. - Schem. Strig. 1917:314; 1918:72. - Gulyás VIII:364.

Farkas Szerafin Ferenc, OFM (Győr, Győr vm., 1842. okt. 6.-Andocs, 1913. dec. 14.): hitszónok, író. - A gimn-ot Győrött végezte, 1857: lépett a mariánus rtart-ba. Bucsuszentlászlón újonc, Nyitrán és Boldogasszonyban bölcs-et, Nagyszombatban 2, Pozsonyban és Érsekújvárt 1-1 évig teol-t hallg. 1864: ünn. fog-at tett, a kat. algimn. tanára, 1865: pappá szent. Érsekújvárt tanár, 1867: a zárdatp. hitszónoka, 1874-84: a r. növendékek teol. tanára, majd másodházfőnök, Dinnyésen h. lelkész, 1888: Érsekújvárt a ktor lelki atyja. 1899/1900: Pozsonyban, 1901: Esztergomban, 1905: Búcsúszentlászlón, 1906: Nagykanizsán, 1907/08: Pápán működött, azután Andocson betegeskedett. - M: Üdvkoszorú... Tolnay Antal knk. ... névünnepélyére. (Költ.) Sopron, 1871. - Status vocalis. Nagyszombat, 1875. - Carmen Honor... Josephi Boltizár... Uo., 1875. - Syncharisticon Honor M. V. P. Chamilli Sántroch... Uo., 1876. - Prosphoneticon Honor A. R. P. Martiniani Farmady... Uo., 1876. - Scriptores Ordinis Min. S. P. Francisci Provinciae Hungariae Reformatae nunc S. Mariae. Pozsony, 1879. - Prosphoneticon Honor A. R. P. Gaudentii Guggenbichler... Uo., 1884. - Genethliaco-onomasticon. Uo., 1884. - Statua vocalis. (Névtelenül) Uo., 1884. - Monumentum pietatis... Leo XIII. pontifex maximus. (Névtelenül, 3 nyomtatott példányban). Bp., 1888. - A ker. család. Nagyböjti sztbeszédek. Wörner nyomán szabadon átd. Pozsony, 1890. (A Jó Pásztor melléklete) - Vallási megfontolások. Fr-ból magyarítá. Uo., 1890. - A hit a modern tud-nyal szemben. Írta Mgr. Segni. Újabb fr. kiadás után magyarítá. Uo., 1891. - A Mária-havi ájtatosságnak eredete, célja, haszna és terjesztésének módja. (Névtelenül) Székesfehérvár, 1892. 88

Szinnyei III:194. - Schem. SM 1917:XXI. - Gulyás VIII:374.

Farkas Zsigmond (Putnok, Gömör vm., 1862. okt. 7.-Hangács, 1926. márc. 17.): plébános. - A teol-t a KPI növ-eként Bpen végezte. A M. Egyházirod. Isk. eln-e. 1885: szent. egri egyhm-s pappá. Hevesen kp., 1893: Hangács plnosa. - M: Az ördög kelepcéje v. ki találta ki a pálinkát? Bp., 1898. (Népiratkák 153.) - Emlékül... Krempánszky István... aranymiséjéről. Miskolc, 1901. - A hosszú élet, jó egészség, s a betegségek gyógyulásának titkai. Uo., 1904. - Igazi vegetárius szakács- és gyógyfőzőkv. úgy egészségesek, mint főképen betegek, lábadozók és gyermekek részére. Uo., 1917. T.E.

Schem. Agr. 1886/1927. - Szinnyei III:196. - Gulyás VIII:383.

Ez a Wolfganag!!!!!!