Magyar Katolikus Lexikon > M > Mindszenty


Mindszenty Gedeon (Jolsva, Gömör vm., 1829. okt. 8.-Eger, 1877. jún. 5.): plébános, költő, egyházi szónok. - Isk-it Miskolcon és Nagyváradon, a teol-t Egerben végezte. 1852. IV. 27: pappá szent. Jászárokszálláson, Egerben kp., 1855. VIII. 30: főszegyh. szónok. Bartakovics érs. 1857: tanítóképezdei tanárrá, 1858: ig-vá nevezte ki; hitszónoki hiv-át megtartotta 1864-ig. 1866: bükkszenterzsébeti plnos, 1874: felsőhevesi alesp. 1875: az egri Egyhm. Irod. Egyes. népirod. szako-a elnökévé választotta. Az egri Egyhm. Irod. Egyes. díszes emléket állíttatott sírja fölé. - Versei: Családi Lap (1853-58), Vasárnapi Újs. (1857-59, 61, 75), Szépirod. Közl. (1858), Hölgyfutár (1859), Képes Újs. (1859-60), Nefelejts (1860), Egri Népkv. (1863-66), M. Állam stb.; cikkei: M. Sajtó (1857, 1865), Tanférfiak kv-e (Buda, 1860), Egri Egyhm. Közl. (1873). - Fm: ~ költeményei. Eger, 1859. - Az ipar valláserkölcsi és hazafiúi szempontból. Uo., 1860. - A boldogságos Szűz Mária hava. Imakv. Uo., 1864. - ~ újabb költeményei. Kiad. Lonkay Antal. Pest, 1868. - ~ legújabb költeményei. Uo., 1877. P.M.

M. Sion 1888:777. - Koncz 1892:178. - Violet Gyula: ~ élete és költ-e. Eger, 1895. - Szinnyei VIII:1436. - Heves vm. 1910:391. - Sík Sándor: ~ élete és költ-e. Bp., 1910. - M. emléke. Eger, 1929. - Egri Egyhm. Közl. 1929:129. (Holik Sámuel: A százesztendős költőkirály); 1929:147. (Leskó József: Ki volt ~?) - Napkelet 1929:549. (Brisits Frigyes: ~) - Kat. Szle 1930:27. (Sík Sándor: ~) - KL III:323. - MIL II:251. - MÉL II:220. - Puskás 1980:78.

Mindszenty (1942-ig Pehm) József (Csehimindszent, Vas vm., 1892. márc. 29.-Bécs, Au., 1975. máj. 6.): hercegprímás érsek, bíboros. - 1903-11: a szombathelyi prem. gimn-ban tanult, a teol-t 1911-15: a szombathelyi papnev. int-ben végezte, 1915. VI. 12: pappá szent. Felsőpatyon kp., hitokt., 1917. I. 26: a zalaegerszegi áll. fiúgimn. hittanára. 1919. II: az ogy. választások előkészítő biz. tagja, II. 9-V. 15: Szombathelyen letartóztatásban, a direktórium kiutasította Zala vm-ből, szülőfalujába internálták. A kommün bukása után VIII. elején tért vissza. -

1. A plébános. 1919. X. 1: Zalaegerszeg 5 filiát is ellátó adm-a, 1921: plnosa, ahol korszerű egyhközs-et, elmélyült hitéletet teremtett. Fölépíttette a zalaegerszegi ferences tp-ot és ktort, a Notre Dame nővérek anyaházát és tanítónőképzőjét, el. és polg. isk-t; modernizálta a pléb-épületet, szegények számára 34 főt befogadó szeretet-otthont alapított, tanévenként szegénysorsú falusi fiúkról gondoskodott gimn. tanulmányuk idején. Kialakította a házapostolok hálózatát, hitbuzgalmi egyes-eket szervezett, fölújította a kat. művelődési ház működését, részt vett a Göcseji Múzeum létrehozásában, nyomdát létesített. Az 1920-as évek elején rövid időre tisztséget vállalt a Keresztény Párt vm. elnökségében. 1924: pornói c. apát. 1927: az egyhm. zsin. határozatából a szombathelyi egyhm. zalai elmaradott részének ppi biztosaként 19 új tp-ot, 7 pléb-épületet, 9 misézőhelyet, 12 isk-t építtetett s szervezte meg körülöttük a kat. közösségek életét. Fontosnak tartotta az orsz-os és helyi sajtót, igyekezett a kat. szellemiséget érvényesíteni a zalaegerszegi és vm. újságokban. 1937: pápai prel. - Aktív résztvevője az aktuális hazai társad. kérdésekkel foglalkozó regionális és orsz. papi összejöveteleknek azzal a céllal, hogy erőteljesebben érvényesüljenek a hazai közéletben a ker. erkölcsi elvek és a szociális enciklikák tanítása. Tudatosította a kommunizmus és a nemzetiszocializmus veszélyét a m. kat. egyh-ra, szintén az erről szóló, akkor kiadott pápai körlevelek alapján. - 1939: gr. Teleki Pál min-eln. (1939. II-1941. IV.) fölkérésére a náci Volksbund- és nyilas hatásokat ellensúlyozni kívánó, a magyar ker-nemz. értékeket védő Nemzetpolitikai Szolgálat dunántúli vez-je. XII. Pius p. (ur. 1939-58) 1944. III. 4: veszprémi pp-ké nevezte ki. III. 25: Esztergomban pp-ké sztelték. -

2. A püspök tervet dolgozott ki a ppi és egyhm. földbirtokok fölosztására (→Kögl Lénárd), de ezt a kormány megakadályozta. Meghatározó része volt annak a pp-kari körlevélnek a megalkotásában, amely 1944. VI: a zsidók elhurcolása ellen tiltakozott. X. végén, amikor a katonai hadműveletek elérték a Dunántúlt, emlékiratot írt Shvoy Lajos székesfehérvári (1927-68), br. Apor Vilmos győri (1941-45) pp. és Kelemen Krizosztom OSB főapát (1933-50) együttműködésével. Ebben a ker. erkölcsre hivatkozva követelte a kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcot a Dunántúlon, mert a háború nem a m. nép érdekeit szolgálja. XI. 13: Bpen csupán a min-elnökh. volt hajlandó átvenni tőle a memorandumot. E kezdeményezés megtorlásául a veszprémi nyilas hatóság katonai célokra le akarta foglalni a menekültekkel telezsúfolt ppi palotát. ~ ezt megtagadta, ezért XI. 27: letartóztatták és a veszprémi vm. bíróság pincebörtönébe zárták több papjával és kispapjával együtt. Fogvatartása közben uo. pappá szentelte több végzős kispapját és az erdélyi egyhm. néhány menekült teológusát. XII. 23-27: Sopronkőhidán raboskodott, 1944. XII. 28: a soproni Isteni Megváltó Leányainak →Berghofer Teréz vezette zárdájába vitték át, 1945. IV. 20: érkezett vissza Veszprémbe. - Egyhm-jében igyekezett a háború okozta károkat helyrehozni, de gondja volt arra is, hogy hívei körében a harcok hónapjai alatt meglazult hitéletet, erkölcsi rendet papjai segítségével a korábbi szintre visszaállítsa. Ezt szolgálták havonta (fogsága idején is) kiadott ppi körlevelei, egyhm-jében tartott bérmaútjai. Rövid veszprémi ppsége alatt 34 új pléb-t, 11 új falusi isk-t alapított. Jelentős szerepe volt a ppi kar 1945. V. 24-i, a háború utáni új helyzetben kiadott első közös körlevele megfogalmazásában. - XII. Pius p. 1945. VIII. 16: kinevezte esztergomi érs-ké, a kinevezési iratot Grősz József kalocsai érs. (1943-61), a ppi kar elnöke IX. 5: kapta kézhez, IX. 8: személyesen adta át ~nek, aki több napos meditáció után azt elfogadta. A kinevezést IX. 14: közzétették, a p. IX. 16: közölte a m. kormánnyal. A kinevezési bulla kelte X. 2. Érs. székfoglalója X. 7: volt az esztergomi baz-ban. 1946. II. 21: a pápa bíb-sá kreálta a róm. Szt Péter-baz-ban. -

3. A prímás székfoglalójában feladatának azt jelölte meg, hogy gondos lpászt-ként a m. kat. egyh. kb. 6 milliós hívő közösségének hitét és erkölcsi fölfogását erősítse, tudatosítsa, magasabb szintre emelje. 1945 őszén és 1946. II: Rómában járt p. kihallgatáson; 1947. VI: részt vett az Ottawában rendezett kanadai Mária-ünnepségen. Mo. II. vh. utáni, ~ által kezdeményezett újraevangelizálási programjában kiemelt helyet kapott az →engesztelés gondolata, az őszinte isten- és emberszeretetből fakadó folyamatos imádság, a →Mária-tisztelet, a m. sztek követése, a családi élet és a közélet erkölcsi tisztasága. Nemcsak egyhm-jét járta be, de Mo. sok helyére hívták, mindenütt tömegek hallgatták prédikációit. A 20. sz. egyik legkiemelkedőbb m. lelkiségi eseménye volt 1947. VIII. 15-1948. XII. 8: a ~ által elgondolt és vezetett Boldogasszony Éve (→Mária-év). A ppi székhelyeken, a búcsújáró helyeken százezrek gyűltek össze, hogy hitben, erkölcsiségben, lelkiségben erősödjenek. A pol. hatalom sokféle módon igyekezett megzavarni az összejöveteleket, de nem tudta megtörni bensőséges imádságos hitvallásukat. A Boldogasszony Éve kiemelkedő eseménye volt az 1947. VIII. 20: kb. félmilliós részvétellel a Szt István-baz-tól a Hősök teréig vezetett orsz-os →Szent Jobb-körmenet és Bpen X. 4-7: a ~ elnökletével tartott Nemz. Mária-kongressz. (a hatóságok által nem engedélyezett →katolikus nagygyűlés helyett). ~nek mint prímásnak kötelessége volt a társad. élet erkölcsi vonatkozásainak segítő szándékú figyelése, jóakaratú bírálata. Vezetése alatt a m. ppi kar közös körleveleiben szóvá tette, ha a →proletárdiktatúra felé haladó államvezetés megsértette a vallás- v. lelkiismereti szabadságot, az iskolázás, a művelődés szabadságát; következetesen kiállt az alapvető szabadságjogok érvényesítéséért. Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a ném. kitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében. 1945. X. 18: és 1947. VIII. 25: a nemzgyűl. képviselőválasztások előtt a ppi kar közös körlevélben hívta fel a hívek figyelmét, hogy olyan pártokra szavazzanak, melyek programja evang. szellemű. - A hatalmat 1945 őszén fokozatosan magukhoz ragadó erők a kialakítandó proletárdiktatúrában csakis olyan, létszámában minimálisra zsugorított kat. egyh-at tűrtek meg, melynek vezetői készségesen teljesítik az állampárt akaratát. Ezért már kezdettől tudatosan törekedtek a főpapság, a papság és a hívek szétzilálására, megfélemlítésére. Ennek érdekében a sajtóban, gyűléseken, rádióban folyamatosan támadták ~t, a pp-öket, papokat, szerz-eket és a kat. isk-kat. A szovjet rendszerű szocializmus létrehozásának programjában fontos rész volt a tudatosan megszervezett egyházellenes-egyházromboló hadjárat. Ennek részeként 1948. XII. 26: törv- és jogellenesen letartóztatták ~t. -

4. A fogságban testileg-lelkileg megkínozták, s hazug vádak alapján 1949. II. 8: első fokon, VII. 6-9: másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a ker. világban nagy fölháborodást váltott ki (→Mindszenty-per). XII. Pius p. megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a korm. eljárását és nemzetk. sérelemnek nyilvánította a bíb. bebörtönzését. 6 é. bpi börtön után megromlott egészsége miatt 1955. VIII. 17-től Püspökszentlászlón (Baranya m.), XI. 2-tól Felsőpetényben (Nógrád m.) tartották fogva. A forr. kitörése után 1956. X. 29: a komm. pártközpont utasítására titkos helyre akarták vinni, aminek ellenállt. X. 30: éjjel m. katonák szabadították ki fogságából, X. 31: délelőtt érkeztek a budai prímási palotába. - Szabadságának 4 napja alatt a m. kat. egyh. jövőjével kapcsolatos teendőkről tárgyalt a ppi kar tagjaival és egyhm-je vezetőivel, Tildy Zoltán állammin-rel (1956. X. 26-XI. 4.), s a külf. segélyszervek küldötteivel a Mo-nak nyújtandó anyagi segítségről. Fölkeresték a ref. és ev. egyh. vezetői is, de pol. pártok képviselőit nem fogadta. Nagy Imre min-eln. (1956. X. 23-XI. 4.) kérésére XI. 3: este 15 perces beszédet mondott a Szabad M. Rádióban, kiállt a nemz. szabharc céljai mellett, s a polg. demokrácia jövőképét vázolta föl. - XI. 4: hajnalban a szovjet csapatok támadása után az USA nagykövetségén kért és (egyetlenként) kapott menedéket. Ottani tartózkodását rövidnek vélte, arra számított (mint Mo. lakosságának többsége), hogy az ENSZ a SZU-t hadereje visszavonására készteti, amire az ENSZ-közgyűlés szovjet lerohanást elítélő határozata is reményt nyújtott. A Kádár-kormányzat a törvénytelenségeket folytonossá tette, s ~t sem engedte visszatérni érs. székébe (ekkor már közismertek voltak a Rákosi-időszak kirakatpereinek hazugságai). Több alkalommal döntött ~ az USA követségéről való távozásról, de ezt külső tényezők megakadályozták. Külf-re távozásra is készen állt, de ennek ellenében azt kívánta, hogy a korm. enyhítsen a m. kat. hívők jogfosztottságán: tegye szabaddá a hitoktatást, a papnevelést, egyesületek alakítását, a sajtót. E követségi félrabságban készítette el emlékiratait, valamint a magyar tört. nagyszabású, kéziratban maradt összefoglalóját, s tanulmányokat a 20. sz. 2. felének egyhtört-éről. - 1963. IV: a Sztszék megbízásából ~t többször meglátogatta Franz →König bécsi bíb. (1956-85) és vatikáni diplomaták. ~ kész volt menedéke elhagyására, de a korm. ezután sem volt hajlandó egyházellenes intézkedéseinek visszavonására. Ahhoz, hogy ~ a Vatikánban töltse élete hátralevő részét, a korm. hozzájárult volna, ha a Vatikán biztosítja: ~ nem nyilatkozik elítéléséről és fogságáról, a hazai pol. viszonyokról, a m. kat. egyh. helyzetéről, s kimenetele után lemond érs. tisztéről. A vatikáni küldöttek eleinte elutasították, majd (~ tudta nélkül) elfogadták e föltételeket. ~, teljesítve VI. Pál p. (ur. 1964-78) kérését, 1971. IX. 28: elhagyta a követséget és Rómába ment. -

5. Száműzetésben. X. 23-ig ~ a Vatikánban, majd haláláig Bécsben, a →Pázmáneum épületében lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott m-okat hitükben és magyarságukban erősítse. Ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, Ny-eu. városokban és búcsújáróhelyen fölkereste a m-ok sokaságát, hosszabb lpászt. útra indult Kanadába, az USA-ba, D-Amerikába, D-Afrikába, Ausztráliába, Új-Zélandba. A m-ok mindenütt lelkesedéssel és tiszt-tel fogadták, sokan fölkeresték Bécsben személyesen és levélben lelki, erkölcsi, s a magyarság sorskérdéseit illető témákban. - Közben a Kádár-rendszer sürgette a Sztszéket, hogy teljesítse ígéretét és fossza meg ~t az esztergomi érs. tisztségétől. VI. Pál p. 1973. XI. 1: levélben kérte ~t a lemondásra, de lpászt. okokra hivatkozva ~ nem teljesíthette azt. XII. 18: a Szentatya mégis megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érs. széket, amit 1974. II. 5: tettek közzé. A p. utasításának ~ engedelmeskedett, többé nem használta érs. címét, de lpászt. útjait folytatta, s továbbra is sokan keresték föl a Pázmáneumban. VI. 18: amerikai útja során a Dallasi Egy. díszdr-rá avatta, ekkor a ker. nevelésről tartott előadást. X: a frankfurti nemzetk. kv-kiállításon mutatták be emlékiratait, amelyet világnyelvekre fordítottak. Venezuelai útjáról visszatérve, párizsi, majd skandináviai útját tervezte, amikor beteg lett, s pár hét múlva meghalt Bécsben, az irgalmasok kórházában. -

6. Címere. A pajzs ketté osztott mezejében bal oldalon Árpádházi Szt Margit, jobb oldalon a családi címerből átvett 3 rózsa (a nemességet egyik katona őse kapta a 18. sz. elején a török elleni harcokban tanúsított bátorságáért). Felirata: PANNONIA SACRA

7. Végakarata szerint („ha számkivetésben halok meg, temessenek el ideiglenesen a máriacelli kegytemplomban”) V. 15: Mariazellben, a kegytp. Szt László-kpnájában temették el. A temetést Franz König bécsi, Joseph Döpfner müncheni bíb. érs., László István eisenstadti és a gráci pp. végezte nagyszámú papi segédlettel, sokezernyi gyászoló hívő jelenlétében. 1976. V. 30: mintegy 3 ezer magyar zarándok jelenlétében áldották meg a sírkövet. Felirata: JOSEPHUS CARDINALIS MINDSZENTY/ PRIMAS HUNGARIAE / MDCCCXCII - MCMLXXV / VIXIT ET VIVAT PANNONIAE SACRAE (Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása 1892-1975. Élt és él a szent Pannóniáért). - A szembenlévő falon, Szelepcsényi emléktáblája alatt a vörösmárvány táblát a Mindszenty-Alapítvány helyezte el, ennek felirata: Ez a márványkő fedi most - míg a felszabadult haza földjébe megtérhet - Mindszenty József maradék porait. Született Csehimindszenten 1892 március 29-én; pappá szentelték Szombathelyen 1915-ben, négy év múlva Zalaegerszeg plébánosa, majd 25 év után veszprémi püspök; 1945-ben esztergomi érsek, Magyarország bíboros hercegprímása. Helytállt Istenért, Egyhazért és szenvedő népéért. az elnyomó hatalom kétszer vetette fogságba; 1949-ben pedig életfogytiglani börtönre ítélte. Bilincseit 1956-ban a felkelt nép verte le. Miután a szovjet erőszak leigazta az országot, 15 évig az amerikai egyesült államok budapesti követségén kapott menedéket. Engedelmességből vette magára a számkivetés nehéz keresztjét s aggastyánként lett a világban szétszórt magyarság hű pásztora és igaz atyja. Meghalt Bécsben 1975. május 6-án. -

8. Tisztelete. 1975-91: m-ok (és mások) sokasága rótta le tiszt-ét sírjánál, köztük II. János Pál p. (ur. 1978-) is. 1990. V. 18: a m. Legfelső Bíróság kinyilvánította, hogy ~ teljesen ártatlan (1956. X. végén már a Nagy Imre-korm. is rehabilitálta.) Holttestét 1991. V. 4: ünnepélyesen hazahozták és újratemették az esztergomi baz. kriptájába. - A boldoggáavatási eljárás megindítását külf. papok 1986: kezdeményezték, 1994: az esztergom-bpi főegyhm. főpásztora, Paskai László bíb. érs. és a m. ppi konf. is támogatta. A szükséges iratokat a posztulátor 1996 őszén átadta a Sztszék illetékeseinek. - ~ tisztelete széles körben él Mo-on és az egész ker. világban; intézmények, egyesületek, terek, utcák viselik nevét. Személyével hatalmas hazai és külf. szakirod. foglalkozott és foglalkozik 2003: is. -

9. M: Az édesanya. Bp., 1916. (több kiad-ban ang-ul, fr-ul, ném-ül, ol-ul, sp-ul, port-ul, holl-ul; 4. kiad. Bp., 1990) - Zala segélykiáltása. Zalaegerszeg, 1927. - Padányi Bíró Márton veszprémi pp. élete és kora. Uo., 1934. - Ki és mi a gyermek? (+ Marczell Mihály: A család szemefénye a gyermek) Bp., 1942. (Actio Catholica 95.) - Igazság és szeretet. ~ hgprím. beszédeiből 1945-46. Bp., 1946. - ~ okmánytár. Pásztorlevelek, beszédek, nyilatkozatok. Szerk. Vecsey József. München, 1957. (ném-ül is) - Esztergom, a prímások ezeréves városa. S.a.r. Bíró Béla. Bécs, 1973. - Emlékirataim. Toronto, 1974. (4. kiad. Bp., 1989; több kiad. ang-ul, fr-ul, ném-ül, ol-ul, sp-ul, port-ul) - Napi jegyzetek. Amerikai követség 1956-1971. Szerk. Csonka Emil. Vaduz, 1979. - Hirdettem az Igét! Vál. sztbeszédek és körlevelek 1944-1975. Szerk. Közi-Horváth József. Uo., 1982. (2. kiad. Bp., 1989) - Egyházam és hazám. ~ hgprím. sztbeszédei 1945-1948. 1-3. köt. Szerk. Beke Margit. Bp., 1991-97. - ~ Breviárium. S.a.r. a Magyarok ~ Mozgalma (The Hungarian ~ Movement). München, 1998. M.I.

Sárga kv. Bp., 1949. - Fekete kv. Uo., 1949. - Barankovics István: Die grosse Warnung. Zürich, 1949. - Boér Miklós: Cardinal ~ and the implacable war of communism against religion and the spirit. London, 1949. - Fábián Béla: Cardinal ~. The story of a modern martyr. New York, 1949. - Just Béla: Un proces préfabriqué. L'affaire ~. Előszó: Francois Mauriac. Paris, 1949. - Feketekuty László: Kardinal ~. Zürich, 1949. (fr., holland, osztr. és sp. kiad. is) - Közi-Horváth József: La verite sur le Cardinal ~ heros et martyr. Paris-Bruxelles, 1949. - Pastore, Ottavio: ~. I documenti nascosti dal Vaticano. Milano, 1949. - Péterfy Gedeon: Il Cardinale ~. La vita e l'anima d'un martire. Roma, 1949. - Swift, Stephen K.: The cardinal's story. New York, 1949. - Babis, Daniel G.: Cardinal ~. Victim or Victor? Uo., 1949. - Kühn, Heinz: ~. Skizze eines grossen Lebens. Berlin, 1951. - Nyisztor Zoltán: En las garras del espionaje ruso. Madrid, 1951. - Szalay Jeromos: Le cardinal ~ of confesseur de la foi, défenseur de la cité. Paris, 1951. - Szalay Jeromos: Mit üzen a vértanú prímás? Párizs, 1952. - Boldizsár Iván: Összesküvés a nép ellen. Bp., 1952. (ang., fr., ném., or. nyelven is) - Borsy, E. J.: Cardenal ~. Rio de Janeiro, 1954. - Varga László: Revision of the sentence Against Cardinal ~. New York, 1955. - Shuster, George: In silence I speak. The story of Cardinal ~ today and of Hungary „New order”. Uo., 1956. (arabul, kínaiul, ném-ül, port-ul, sp-ul, vietnamiul és indiai nyelveken is) - Kardinal ~. Beiträge zu seinem siebzigsten Geburstag. Hrsg. Vecsey József. München, 1962. (bő bibliogr-val) - Mihályi Gilbert: The Supreme Issue is Freedom. The continuing relevance of Cardinal ~'s quest for human and national right. New York, 1965. - Daruvar, Yves de: Le destin dramatique de la Hongrie. Paris, 1971. - Lesourd, Paul: Heros, confessor et martyr de la foi: le Cardinal ~ primat de Hongrie. Uo., 1972. - Eisenring, Franz: Er hat den guten Kampf gekämpft. St. Gallen, 1975. - Csonka Emil: A száműzött bíb. ~ az emigrációban. San Francisco-München, 1976. - Palágyi Natália: Hűségesen követte az Urat. ~ bíb. életútja és példája. St. Gallen, 1976. - Közi-Horváth József: Kardinal ~. Belijder en Martelaar von onze tijd. Előszó: Werenfried van Straaten. Westerlo, 1976. (ang-ul, ném-ül is) - Bibliography of Cardinal ~. Ed. József Széplaki. Youngstown (Oh., USA), 1977. - Franquerie, André de la: Le Cardinal ~ martyr. Montsurs, 1980. - Siri, Giuseppe: Il Cardinale ~. Genova, 1980. - Szentnek kiáltjuk! Emigrációs magyarok ~ bíb-ról. Szerk. Füzér Julián. Youngstown, 1987. - Füzér Julián: ~ bíb., a szent. Uo., 1989. - Mészáros István: ~ bíb., a lelkipásztor-főpap. Bp., 1989. -: ~ és Ortutay. Iskolatört. vázlat: 1945-1948. Uo., 1989. - A ~-per. Szerk. Gergely Jenő, Izsák Lajos. Uo., 1989. - Mészáros István: A hazai történettud. 1948-1992 közötti ~-képe. Esztergom, 1992. -: Boldogasszony Éve 1947/48. ~ bíb. evangelizációs programja. Bp., 1994. -: ~ iratkatalógus és bibliogr. Uo., 1995. (kz., a Magyarországi ~ Alapítvány tulajdona) - ~ emlékezete. Szerk. Török József. Uo., 1995. - Füzér Julián: ~ bíb. szentek között. Szeged, 1995. - ~ veszprémi pp. Szerk. T. Horváth Lajos. Veszprém, 1996. - ~ leveleskönyv. Gondolatok a bíb. leveleiből 1938-1975. Szerk. Mészáros István. Bp., 1997. - Ki volt ~? Cikkgyűjtemény 1944-1998. Szerk. Mészáros István. Uo., 1999. - Mészáros István: „Állok Istenért, egyházért, hazáért”. Írások ~ bíb-ról. 1989-1999. Szeged, 2000. - Adriányi Gábor: A Vatikán keleti politikája és Mo. 1939-1978. A ~-ügy. Bp. 2004.

Mindszenty László, OFM (Szombathely, 1776.-Pozsony, 1845. ápr. 23.): tanár. - 1792: Búcsúszentlászlón lépett a mariánus rtart-ba. 1800: Győrött szent. pappá. Nyitrán fil-t, Pozsonyban, Nagyszombatban teol-t tanított. 1821: rtart. titkár. - M: Synopsis doctrinae religionis. 1808. Kz. - Aurifodina scientiarum. Kismarton, 1833. **

Farkas 1879:126.