katona (lat. miles): a haza védelmének természetjogon alapuló kötelezettségét szabályozott, fegyveres testületben teljesítő személy. - Az ókorban a ~ az →erősség, →bátorság, önfeláldozás mintája volt. Spártában 7 é. kortól ~nak nevelték a fiúkat, békeidőben is tábori életet éltek, annyira, hogy háború esetén nem volt külön fegyelemre szükség. Athénban az ifjakat a 17. év betöltésekor nagykorúsították, beírták őket a démosz névkönyvébe, és ~i esküt tettek. Makedóniában alakult ki a zsoldos ~ság. A római birod-ban Augustus cs. (ur. Kr. e. 31-Kr. u. 14.) szervezte meg az állandó hadsereget, melyet békében is együtt tartottak és foglalkoztattak. E ~élet elemei és szakkifejezései tükröződnek a kat. egyh. liturgiájában (→vigilia, →matutinum). - A Szentírásban. Az ÓSz-ben a →harcban, →háborúban részt vevő férfi. A ~k sokasága a mennyei seregek, az angyalok (vö. Iz 45,12). Uruk a seregek Ura (parancsnokuk a Jel 12,7: Szt Mihály). - Az ÚSz-ben sokszor szerepelnek római ~k (vö. →kafarnaumi százados, →Jézus elfogatása, →Longinus). Jézus a szeretet legnagyobb fokát az életet másokért odaadó cselekedetben jelölte meg, a ~ ezt teszi (vö. Jn 15,13). - Átvitt értelemben →Jób könyvében az ember élete ~sor a földön (7,1). Szt Pálnál az ap. élete ~élet (vö. 2Tim 4,7); a ker. élet fegyverei az erények (vö. Ef 6,11-13); az igehirdető Krisztus ~ja (2Tim 2,3). - Az ősegyh. idején a ~k közül is sokan megtértek, a →keresztényüldözés idején nagyon sok ~ lett vt., olykor a kivégző osztagból is (→katonavértanúk, →Mór és társai, →tízezer vértanú). Védőszentjeik: Szt György és Szt Sebestyén. - Szt Ignác egy látomása szerint az ember választhat: →két zászló alatt harcolhat mint Krisztus ~ja v. a sátán ~ja. A →jezsuiták ezért mondják magukat Krisztus ~inak. - Az egyh. a ~i szolg-ot nem tiltja, mert az emberi élet és a haza védelme természetes erkölcsi kötelezettség (→ötödik parancsolat). Gondoskodik a ~k lelkipásztori gondozásáról, a harctéren is (→tábori lelkészség, →katonai védőszentek, →katonavértanúk). Az Egyh. részéről a „fegyverek megáldása” nem a fegyvereknek, hanem az életüket kockáztató és odaadó ~knak szól. A közhatalomnak joga és kötelessége, hogy megfelelő felelősségérzettel és körültekintéssel járva el, az állampolgárokat a haza- és nemzetvédelem szükséges kötelezettségeivel megterhelje (→magyar katonai tisztképzés). Aki ~ként a haza szolgálatára szenteli magát, mások biztonságának és szabadságának vértanúja, →hősi halott. - Ikgr. A passió-képeken a ~k Jézust kísérik keresztútján, kockáznak keresztje alatt. ~ volt Longinus, aki lándzsával átszúrta Jézus oldalát. A vértanúk kivégzését ábrázoló képeken ~k a végrehajtók v. a felügyelők. - Ho.L.

KEK 2310-11.

Katona, v. Kolozs vm. (Cătina, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. kolozs-dobokai főesp. ker-ében. - 1327: Kathana. 1332: papja Petrus. Lakói 1552 u. ref-ok lettek. 1732: alapították újra. Mai Szentháromság tp-át a kat-ok 1731: visszavették. A pléb-át 1732: alapították újra. - A kk-ban a mai temető helyén bencés ktor és tp. állt. A Basta-korszakban pusztult el. Köveit széthordták építkezéshez. - Anyakönyvei 1739-től. Anyanyelve 1880: m. - 1910: 18 filiája közül Buza, Feketelak, Gyeke, Kiscég, Kissármás, Mányik, Nagycég, Nagysármás, Noszoly, Pusztakamarás, Szászzsombor, Tuson, Vasasszentgotthárd a reformáció előtt pléb. volt. Filiái 1917: Budatelke, Buza, Dellőapáti, Feketelak, Gyeke, Kapor, Kiscég, Kissármás, Mányik, Melegföldvár, Meződomb, Mezőszombattelke, Nagycék, Nagysármás, Noszoly, Pusztakamarás, Szászzsombor, Tuszatelke, Vasasszentgotthárd. - Plébánosai: 1739-55: Istvánffy Salamon, 1773: Csulak Ferenc, 1779: Szacsvai András, 1785: Lászlófi Gergely, 1792: Dániel Lukács, 1830: Kontz László, 1831: Tóth Ferenc, 1851: Mátyás Domokos, 1870: Péterfi János, 1915: Lukács Vilmos, 1933: Pál Dénes, 1946: Birton István, 1951: Ambrus György, 1955: Czika László, 1962 Barabás József, 1975: Ferenicz Imre, 1978: Csedő István, 1983: Balogh Árpád, 1986: Benedek Sándor, 1993: Ferencz Antal, 1995: Albert Imre. - Plnosát, Ambrus Györgyöt (†1958?) 1956. III. 19: pol. okokból 6 é. ítélték; a Duna-csatornánál halt meg. **-Sz.B.

Gerecze II:428. - Schem. Trans. 1913:159. - Györffy III:338. - Hetényi Varga II:340. - Léstyán 2000. I:159.

Katona Géza [B. Katona] (Szabadszentkirály, Baranya vm., 1887. okt. 26.-Pécs, 1974.): tanítóképző tanár. - A pécsi ppi tanítóképzőben 1906: tanító, Bpen 1911: gyógyped. tanítói okl-et szerzett. Falun kezdett tanítani, majd Bpen az Áll. Siketnéma Int. tanára, 1919: Kecskeméten az áll. kisegítő isk. ig-ja, 1924: az angolkisasszonyok tanítóképzőjének tanára. 1925-33: Kecskemét, 1934-40: Győrött Győr, Moson és Pozsony vm., 1941-44(?): Bpen Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. népművelési titkára. 1943-46: orsz. népművelési felügy., 1946: a kultuszmin. tanügyi főtanácsosa. 1947: nyugdíjazták, 1950: Pécsre költözött. - 1924. III-1927. XII: a Kecskemét és Vidéke napilap szerk-je, 1928. I-1933. XI. 3: fel. szerk-je. - Betűjele: Ka-za (Kecskemét és Vidéke, 1924-33). Tóth Sándor-Rády Márta

MTC 1934-44. - Gulyás 1956:244. - Bács-Kiskun m. sajtóbibliogr. 1986:275. (311.) - Gulyás XVI:352.

Katona Imre (Bp., 1889. okt. 4.-Bp., 1941. jún. 24.): pap. - A gimn-ot és a teol-t Temesvárt végezte, a bpi tudegy-en egyházjogból drált. 1915. VI. 13: pappá szent. Nagyszentmiklóson, 1916. IV. 1: Resicabányán, 1919: Újszentannán kp., 1920: a megszálló oláhok kiutasították. Szegváron kp., 1921: Bpen hitokt., a IX. ker. Soroksári úti kisegítő-kápolna egyes. vez-je, mely 1924: önálló egyházközséggé alakult. 1926: átlépett az esztergomi főegyhm-be. 1928: létrehozták a Bp-Soroksári úti lelkészséget. Egyhközs. műkedvelő együttest is szervezett, Credo, Oltáregyes. Szívgárda, Szt Zita Kör, hitbuzgalmi és Anyák köre, Boldog Margit Klub szociális egyes-eket szervezett és vez. - 1930. XII-1934/35. XII: a Bp. IX. ker. Soroksári úti egyhközs. Egyházközségünk Lapja szerk-je. 88

Schem. Csan. 1916:167. - MKA 1930/31:86. - M. társad. lex. 1931:105. - Schem. Strig. 1941:298; 1943:351. - Viczián 1995:175. (319.)

Katona István, SJ (Bolyk, Nógrád vm., 1732. dec. 13.-Kalocsa, 1811. aug. 19.): egyetemi tanár, történetíró, kanonok. - Trencsénben 1750. X. 31: lépett a JT-ba. A bölcs-et Kassán, a teol-t Nagyszombatban végezte. Bölcs-ből drált. A gyöngyösi, nagyváradi és komáromi jezsuita gimn. tanára. 1761. VI. 26: Nagyszombatban pappá szent. Utolsó fog-át 1768: Nagyszombatban tette. 1765: tanár a nagyszombati egy-en, 1773: a JT feloszlatásakor esztergomi egyhm-s pap lett. Katedráját az egy. 1777-i Budára helyezése után is megtartotta, de II. József nyelvrendelete következtében le kellett köszönnie, 1784. XII. 13: nyugdíjazták. Ezután Esztergomban élt, beutazta Mo. tört. helyeit. 1790: a kalocsai érs. kvtár ig-ja. 1794: a kalocsai kápt. mesterknk-ja, 1799: bodrogmonostori apát. 1800: tiszai, 1802: bácsi, 1803: szegyh. főesp. 1806-tól haláláig a kalocsai szem. rektora. 1808. X. 4: éneklőknk. A kalocsai főszegyh-ban temették el. 1803. VIII. 9: kelt végrendeletében vagyonát isk. alapítvány céljaira, a kalocsai szegény sorsú tanulók megsegítésére ajánlotta fel. Kvtárát a rozsnyói kápt-nak adományozta. - Gazdag eredeti tört. dokumentumanyagot feldolgozó, 44 köt-es m. tört. összefoglalása máig forrásértékű. Fontos kordokumentumok azok az 1790-es években írt tanulm-ai, amelyekben a kat. egyh-at különböző oldalakról ért támadásokat utasítja vissza. A m. egyh. tört-írásnak is kiemelkedő alakja, nyomtatásban közzétett lelkigyakorlatos beszédei figyelemreméltóak. -

Fm: Ungaria suis cum regibus. Nagyszombat, 1768. - Sanctus Josephus Calasanctius a Matre Dei... scholarum piarum institutor... oratione panegyrica celebratus. Uo., 1769. - Synopsis chronologica Historiarum ad sublevendam memoriam historiophilorum concinnata. 1-3. köt. Uo., 1771-75. - Historia critica priorum Hungariae ducum, ex fide domesticorum et exterorum scriptorum concinnata. 1-4. köt. Pest, 1778-80. - Historia critica regnum Hungariae. 1-44. köt. Pest-Buda-Vác-Kalocsa-Pozsony-Kassa-Kolozsvár, 1779-1817. - Synopsis historiae romanorum imperatorum. Buda, 1782. - Historia pragmatica Hung. concinnata. 1-2. r. Uo., 1782-84. - Georgii Pray, Steph. Katona, et Danielis Cornides, epistolae exegeticae... Pest, 1784. - Excell. Adamo Patachich archiepiscopo Colocensi oratione funebr. parentavit... H.n., 1784. - Disputatio de mansuetudine Evangelica, Sacramenti poenitentiae ministris non minus utili, quam necessaria concionnata. Buda, 1785. - Responsio... ad epistolam commonitoriam M. Antonii praepositi Bienicensis. Uo., 1785. - Examen vetustissimi M. Moraviae situs, cum vindiciis Anonymi Belae notarii, institutum. Pest-Buda-Kassa, 1786. - Szt István magyarok első királya dicsérete... Bécs, 1788. - Amicum responsum ad Hypercrition Georgii Szklenar. Buda, 1788. - Vetus Moravia, rursus ad suos limites reducta. Uo., 1789. - Ad amicum Augustanae confessionis... H.n., 1790. - Dissertatio critica... in Commentarium Alexii Horányi... de Sacra Hung. Corona. Buda, 1790. - Vindiciae cleri Hung. contra supplicem libellum Samuelis Nagy. Uo., 1790. - Trenckii bilanx pondere vacua. H.n., 1790. - Larva pseudo-catholica (Abaffy) detracta... H.n., 1791. - Vindiciae sacerdotum ex oratione Christophori Scheurl excerptae. Pest, 1791. - A magyar szent koronáról Doctor Decsi Sámueltől írt historiának megrostálása. Buda, 1793. - Epitome chronologica rerum hungaricarum, transsilvanicarum et illyricarum concinnata. 1-3. köt. Uo, 1796-98. - Historia metropolitanae Colocensis ecclesiae. 1-2. r. Kalocsa, 1800. - Defensio honorum ecclesiasticorum. H.n., 1811. - Az Oltári Szentségről. Kalocsa, 1811. - Orationes, quas triduo exercitiorum spiritualium in hebdomada majore habuit ad studiosam juventutem. Opusculum posthumum. Pest, 1813; m-ul: Kolozsvár, 1855. M.I.-La.A.

Szinnyei V:1197. - Fejér, Georgius: Memoria Stephani K. Buda, 1835. - Hauer Ferenc: ~ emlékezete. Kalocsa, 1911. - Velics III:84. - MItB II:506. p. - Sommervogel IV:938. - ItK 1937:47. (Timár K.: ~, a tört-író, a jezsuita dráma művelője) - Lakatos 1998:131.

Katona István (Nagykáta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1928. okt. 3.-): püspök. - A gimn-ot és a teol-t csanádi egyhm-sként Szegeden végezte. 1953. VI. 7: uo. sztelték pappá. Újszegeden, 1954: Kiszomborban, kp., 1958: Klárafalván lelkész, közben 1965-67: a bpi Hittud. Akad-n továbbtanult, 1970: teol. dr. 1970: Apátfalva plnosa, 1987: Szeged-Rókus plnosa. II. János Pál p. 1989. XI. 3: c. brixellumi cpp-ké, váci spp-ké nevezte ki. 1997. X. 10: egri spp. s.k.

Katona István (Sáregres, Fejér vm., 1940. szept. 8.-): pap, hitoktató, a magyarországi →katolikus karizmatikus megújulás apostola. - 1958: Bpen a II. Rákóczi Ferenc Szakközépisk-ban éretts., majd 1 é. dolgozott. A teol-t Esztergomban végezte. Szeminaristaként lett tagja a →Regnum Marianum közösségnek. 1964. VI. 21: pappá szentelték. Nagyoroszi, 1967: a Bp-Felsővízivárosi Szt Anna pléb. káplánja. - A fiatalokkal való foglalkozás miatt 1970. IX. 8: házkutatást tartottak nála, majd 3 hónapon át szinte minden nap reggel 8-tól du. 4-ig kihallgatáson kellett lennie a Gyorskocsi u-ban. Ügyét az egyesületi joggal való visszaélés vádjával adták át az ügyszségnek, majd átminősítették a vádat államellenes szervezkedés kísérletére. 1971. V. 31: 2 és fél évre ítélték. A rákoskeresztúri gyűjtőfogházban raboskodott. 19 hónap után 1972. XII. 31: szabadult, visszatérhetett a Szt Anna pléb-ra. 1974: Bp-Szt Rita kpna, 1977. I. 15: Bp-Alkantarai Szt Péter tp. káplánja. - 1979 őszén ismerkedett meg a kat. karizmatikus megújulási mozgalommal. Kezdettől fontosnak tartotta, hogy az e megújulásban születő imacsoportok eljussanak az Eucharisztiához, a közös szentmisére. - Kiadta E. Siewers missz. atya Élet a lélekben  c. szem-ának anyagát, mely a hit alapjait veszi át 8 héten keresztül. E „Szentlélek-szeminárium” országosan elterjedt, az érdeklődőket megismerteti a karizmatikus megújulással. - 1990: alapította a Marana Tha 2000 Alapítványt, mely szoc. segítségnyújtás mellett kv-eket ad ki, s megjelenteti a Marana Tha c. kéthavi lapot. →Marana Tha sorozat s.k.

Schem. Strig. 1982:335. Arck.; 1997:436. Arck. - Hetényi Varga I.

Katona Jenő (Vámosmikola, Hont vm., 1905. júl. 3.-Bp., 1978. aug. 15.) újságíró, politikus. - Rómában a CGH növ-eként fil-t hallgatott. 1926: az Eötvös Koll. tagjaként a bpi tudegy. m-ném. szakos hallg-ja, tanulm-ait Bécsben fejezte be. 1934: a Magyarság b. munk. 1935. IV. 15: a neokatolikus írók folyóir-a, a Korunk Szava szerk-je, 1938. IX. 1-XII. 15: betiltásáig fel. szerk-je. 1939. X. 1-1944. III. 15: a Jelenkor szerk-je. 1938. VIII. 25-1944. III. 22: betiltásáig a M. Nemzet főmunk. Antifasiszta cikkei miatt 1944. IV: bujdosni kényszerült, majd letartóztatták. 1945-46: a FKgP sajtófőnöke, 1945-48: a Demokrácia hetilap munk. 1947. IV. 5-1949. XI. 5: a Politika, 1946. IX. 1-1949. VIII. 31: a Hírlap munk., 1949. IX. 4-1952. VIII. 10: a Kis Újság fel. szerk-je. 1945. XI. 29-1953. V. 15: a Kisgazdapárt nemzgyűl., ill. ogy. képviselője. 1946. III. 5: aláírta a Baloldali Blokk alakuló nyilatkozatát, mely kijelentette, hogy nem működik együtt a Kisgazdapárt jobbszárnyával. 1948. IV. 18: a Kisgazdapárt Pol. Biz-ának tagja, 1949. VIII. 23-1953. VII. 3: az Elnöki Tanács tagja. 1952. XII: a Könyvbarát, 1953. I. 3-1966. XI: a Könyvtáros, 1955. I-XII: A Könyv c. folyóir. főszerk-je. - M: Az aszfalt apostola. Bp., 1934. (M. kultúra kvtár 3.) - A Fiatal Mo. irod. úttörői. Uo., 1935. - M. hitleristák. Uo., 1936. - Az élő Kossuth. Szerk. Uo., 1948. - Babits Mihály és Esztergom. Esztergom, 1971. - Betűjegyei: (k. j.); K. J. (M. Nemz. 1938-44). 88

Kritika 1978:11. sz. (Bölöny József: Mit szerk. K. J.?) - Kvtáros 1978:10. sz. Arck. - MÉL III:373. - Gulyás XVI:356.

Katona József (Kecskemét, Pest vm., 1791. nov. 11.-Kecskemét, 1830. ápr. 16.): városi ügyész, drámaíró. - Apja városi tisztségeket viselő takácsmester. ~ 1802: a pesti, 1803: a kecskeméti, 1807: a szegedi, 1810: a pesti piar. gimn-ban, majd a pesti tudegy-en tanult. 1811-13: joghallg. korában mint műkedvelő színész, ford. és író részt vett a pesti színtársulat munkájában, melyhez Széppataki Róza (a későbbi Déryné) iránti reménytelen szerelme kapcsolta. Apja kívánságára szakított a színészettel. 1815: ügyvédi vizsgát tett, dabasi Halász Bálint, 1818: egy másik pesti ügyvéd irodájában dolgozott, 1820: önálló irodát nyitott. XI: Kecskeméten al-, 1826: főügyész. - Fő művének, a Bánk bánnak első kidolgozását az Erdélyi Múz-ban 1814: meghirdetett pályázatra 1815: írta (ősbemutató: Udvarhelyi Miklós jutalomjátékaként 1833. II. 15: Kassán). - Szabados Kecskemét [...] történetei. Pest, 1834. - ~ összes művei. Kiad. Abafi Lajos. 1-3. köt. Bp., 1880-83. (Nemz. Kvt. 15/6,19) - Teljesebb és megbízhatóbb kiadás: ~ összes művei. S.a.r., jegyz. Solt Andor. 1-2. köt. Uo., 1959. (M. Parnasszus) - Bánk bán (Kritikai kiad.) S.a.r. Orosz László. Uo., 1983. O.L.-88

B. Szle 1860:11. köt. (Gyulai Pál: ~ és „Bánk bán”-ja; átd. és bőv. Gyulai Pál vál. művei. 2. köt. Bp., 1956) - Arany János: Prózai dolgozatok. Bp., 1879. (Bánk bán tanulmányok; újból A. J. összes műveinek kiad-aiban és több Bánk bán kiad-ban) - Miletz János: ~ családja, élete és ismeretlen munkái. Uo., 1886. - Pollák Á. József: ~ stílusa és nyelve. Bp., 1911. - Ványi 1926:433. - Révai XI:345. (*1791. nov. 13 előtt) - Hajnóczy Iván: K. életének és műveinek bibliogr-ja. Kecskemét, 1930. (Klny. K. emlékkv.) - M. színműv. lex. 1930. II:384. - Horváth János: ~. Játékszíni és drámairod. előzmények. K. drámaíró kortársai. Bp., 1936. - Waldapfel József: ~. Uo. (1942) - MIL I:598. - Forrás 1969:2. sz. (Heltai Nándor: Mikor született ~?) [1791!] - Németh László: Az én katedrám. Bp., 1969. (A rejtélyes költő, Válasz, 1936 is) - Orosz László: ~. Bp., 1974. - MItB II:507. (*1792!) - ÚMIL II:987.

Katona Lajos (Vác, Pest vm., 1862. jún. 4.-Bp., 1910. aug. 3.): irodalomtörténész, egyetemi tanár. - A gimn-ot Vácott és 1878-80: az esztergomi bencés gimn-ban végezte, 1880-83: Bpen bölcs. hallg., 1883/84: Vácott papnöv., 1884/85: Bpen, 1885-87: Grácban bölcs. hallg., ahol drált, 1889: Bpen tanári okl-et szerzett. 1887-89: a pécsi áll. főreálisk., 1889-től a bpi II. ker. kir. kat. főgimn. és a Ferenc József Nev. Int. fr-ném-lat. szakos tanára. 1888/89: részt vett a M. Népr. Társ. megalapításában, melynek 1889-92: jegyzője. Tervezetével indították meg az Ethnographia c. néprajzi szakközlönyt, melyet 1891: Hermann Antallal, 1892. I-VI: Jankó Jánossal és Hermann Antallal szerk. 1891: tizedmagával alapította az Élet c. folyóir-ot, melynek 1891. I-1893. IV: szerk-je, 1895. XII-i megszűntéig munk. 1894: a Hazánk b. munk. is. 1892: az MTA nyelvtud. biz. s-tagja, 1896: a Bpi Philológiai Társ. másodtitkára, 1902. I-1904. XII: az Egyetemes Philológiai Közlöny szerk-je. 1900: a bpi tudegy. összehasonlító irodtört. mtanára, 1901. V. 10: a MTA l. tagja, 1908. II. 4-1910. VIII. 3: a m. irodtört. ny. r. tanára. A M. Néprajzi Társ. alelnöke, a Kath. Tanáregyes. másodelnöke, a SZIT Tud. és Irod. O. tagja. - A m. néprajztud. egyik megalapozója, a népmesék és mondák összehasonlító elemzésével, a népi ünnepekkel foglalkozott. A Pallas nagy lex. munk. - M: Völund kovács és rokonai az árja regevilágban. Esztergom, 1884. - Zur Literatur und Charakteristik des magyarischen Folklore. Berlin, 1887. - Ein altdeutscher Schwank in Ungarn. Uo., 1888. - A népmesékről. Átd. és tetemesen bőv. kiad. Pécs, 1889. - Moliére otthon és a társaságban. Uo., 1889. (Klny. pécsi áll. főreálisk. értes.) - Ném. olvasókv. a gimn. 3. és 4. o. számára. 1-2. r. Bp., 1891-92. - A róm. költészet tört. 3. köt. Írta Otto Pibbeck. Ford. Uo., 1893. (MTA Kv-kiadóváll.) - Per vigilium Veneris. Uo., 1893. - Mythológiai irányok és módszerek. Uo., 1896. (Klny. Ethnographia) - Ipolyi Magyar mythológiája. Uo., 1897. (Klny. II. ker. főgimn. értes.) - M. mythologia irodalma. Uo., 1897. (Klny. ItK) - A Gesta Romanorum Sztáray-codexe. Uo., 1898. (Klny. EPhK) - Az Akastyán-hegyről. Uo., 1899. - Az „apokryph” mesék dolgában. Uo., 1899. (Klny. Ethnographia) - Lat. nyelvtan. 1. r. Vári Rezsővel. Uo., 1899. - Temesvári Pelbárt Stelláriuma és a „Scala Coeli”. Uo., 1900. (Klny. ItK) - Gesta Romanorum. Ford. Haller János. Kolozsvár, 1695. Kiadta. Uo., 1900. (Régi M. Kvtár 18.) - Temesvári Pelbárt példái. Székfoglaló. Uo., 1901. (Ért-ek a Nyelv- és Széptud. Köréből XVIII:2.) - Il palatino d'Ungheria. Egy olasz Bánk bán novella. Uo., 1901. (Klny. ItK) - 17. sz-beli ördögűző könyvecske. Uo., 1902. (Klny. Ethnographia) - Az Ehrenfeld- és Domokos-codex forrásai. Uo., 1903. (Klny. Itk) - Alexandriai Szt Katalin legendája kk. irodalmunkban. Uo., 1903. (Ért-ek a Nyelv- és Széptud. Köréből XVIII:5.) - Szemelvény a Gesta Romanorumból Haller János fordítása szerint. Bev. és jegyzetekkel kiadta. Uo., 1903. (M. Kvtár 318/319.) - Specimina et elenchus exemplorum quae in Pomerio Sermonum Quadragesimalium et de tempore fr. Pelbarti de Temesvár occurunt. Uo., 1903. - Tres rariae narrationes nativitatis S. Francisci Ass. Uo., 1904. - A Teleki-codex legendái. Uo., 1904. (Ért-ek a Nyelv- és Széptud. Köréből XVIII:10.) - Petrarca bűnbánati zsoltárai a Festetics-codexben. Uo., 1905. (Klny. ItK) - A Kedd asszonya. Uo., 1905. (Klny. Ethnographia) - Barlám Jozafát legendája és a Bod-codex egy példája. Uo., 1905. (M. Kvtár 436.) - A m. népköltés. (Folklore). Uo., 1906. (Népszerű Főisk. Tanf. kiadv. 53. syllabusz) - Egy fejezet Petrarca életéből. Uo., 1907. (A SZIT Tud. és Irod. O-nak felolvasó üléséből 66.) - Petrarca. Uo., 1907. (Költők és Írók) - Kk. legendák és példák. Codexeinkből és Temesvári Pelbárt irataiból jegyzetekkel kiadta. Uo., 1907. (M. Kvtár 486.) - Két m. Cymbeline-mese és rokonaik. Uo., 1908. (Klny. M. Shakespeare-Tár) - Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-Szolnok megyékből. Gyűjtötte Berze Nagy János. Jegyzetekkel kísérte. Uo., 1908. (M. Népköltési Gyűjt. X.) - Geschischte d. ungarischen Literatur. (Sammlung Göschen) Szinnyei Ferenccel. Leipzig, 1911. - Irod. tanulmányai. 1-2. köt. Bev. Császár Elemér. Bp., 1912. - Álnevei és betűjegyei: K. L. (Élet, 1893; EPhK, Hazánk, 1894; M. Nyelv, 1900); K-a L (Ethnogr., 1902); Kardos Lajos (M. Nyelvőr, 1889); „Kovács Gergely” (Élet, 1891; M. Nők Lapja, 1893; M. Világ, 1906; Vasárnapi Újs., 1893); Szabó Benedek (EPhK, 1902); Szegény Tamás (Élet, 1891). 88

Rajner 1893:29 - Szinnyei V:1212. - Balogh 1939:32. - Gulyás 1956:577. - MTA tagjai 1975:137. - MNL III:102. Arck. - Gulyás XVI:362.

Katona Mihály Dénes, Mária Mennybevételéről nev., Piar (Dercsika, Pozsony vm., 1782. szept. 24.-Sátoraljaújhely, 1874. jún. 9.): tanár. - A gimn-ot Pozsonyban, Magyaróvárt és Tatán végezte, 1802. X. 11: lépett a r-be, Trencsénben próbaéves, 1804: Kalocsán próbatanár, ahonnan 1805: Tatára helyezték, IX. 8: ünn. fog-at tett, 1807: Pesten egy. hallg., ahol 1808. IX. 18: bölcs. dr-rá avatták. 1809: Nyitrán, 1810: Szentgyörgyön (Pozsony vm.) teol. hallg., 1809. III. 9: pappá szent. 1811-14: Tatán a nyelvészet és szónoklat, 1815-21: Szegeden, 1821-26: Kolozsvárt a hazai tört. tanára, 1827: Tatán h. házfőn., 1828-29: Léván házfőn. és gimn. ig. 1828. I: Bars vm. ülnöke (assessora), 1830: Vácott tört. tanár, 1831-33: Kalocsán h. házfőn., 1834: Nagykárolyban gimn. ig., 1833-37: fölmentették a tanítás alól, ekkor Szegeden póttanár és házi lelki atya. 1838-41: Kecskeméten, 1842-43: Szegeden h. házfőn. és gimn. ig., 1844-50: Sátoraljaújhelyt spirituális, majd nyugdíjas. 1864. IX. 26: agg rtársainak 116 aranyat adományozott. 1870. IV. 13: a piar. r. dékánja. - Növények honosításával foglalkozott, Szegeden az indigó helyettesítésére a nagycsüllenggel próbálkozott. 1843: Sátoraljaújhelyt a ktor kertjében názáreti kertet rendezett be, ahol az amerikai indigó meghonosításával próbálkozott; kísérletezett a kávéfával, az amerikai szőlővel, a batát gyümölccsel,a brazíliai dinnyével és a cukornáddal. Kísérletezésének kudarcait későbbi nemesítők hasznosíthatták. Levelezett Xantus Jánossal, akitől 1862: amerikai venyigéket kapott. Gindly Rudolf tengelicei pusztáján csülleng alapanyagból indigógyárat állított, mely áll. támogatás hiányában megszűnt. - M: Ode ad nobilissimam auditorum coronam quod se ad audiendas benigne ... H.n., 1805. - Ode rev. dno Michaeli Paintner praeposito inf. B. M. Virginis de Rátóth ...H.n., 1806. - Propositiones ex historia Ungariae ... Szeged, 1816. - A kegyes oskolák százados ünnepe...(Költ.) Uo., 1820. - Seculum a scholis piis in libera regiaque civitate Szegediensi... (Költ.) Uo., 1820. - Propositiones ex historia universali...Uo., 1821. - Tentamen publicum... Kolozsvár, 1826. - Ode eminentissimi ... cardinali Alexandro a Rudna ... H.n., 1829. - Honi indigo. Pest, 1839. - Honi indigógyártás haladása. Szeged, 1841. - A hegyes szeglet meghámozása. Uo., 1843. (m. és lat. szöveggel; csak lat. Trisectio anguli acuti. Pest, 1852) - Ért-ek a szegedi gesztenyefáról, a borok királyáról, m. theáról és indigóról. Pest (ny. Sárospatak), 1850. - Gyümölcsfák nemesítése irtogatással és dinnyészet. Pest, 1853. - Növényhonosítás. Uo., 1854. (3. kiad. É-amerikai növényekkel és technológiai közlésekkel bőv. kiadta Kodolányi Antal. Uo., 1864) - A dinnyészet. Uo., 1860. (A Kerti Gazdaság Kvtára III.) - Európai indigó netovábbja. Sátoraljaújhely, 1864. (4. kiad. Pest, 1869) - A kávéfának tökélyes megismertetése. Uo., 1868. - Quadratura circuli... Pest, 1873. - Vindiciae quad naturae circuli ... Uo., 1873. - Első m. kir. Ázsiában. (Hőskölt. 24 énekben) Uo., 1874. (1824 k. írta, halála után a többi részét s.a.r. és utószavát írta Kovács János tanár; 200 pld-ban nyomtatták, minden társháznak küldtek 1-1 pld-t, kv-árusi forgalomba nem került. A maradék példányokat a sátoraljaújhelyi rház kvtára őrizte, a szerző többi kz-ával együtt) 88

Szinnyei V:1179. - KL II:531. - Koltai 1998:184.

Katona Miklós (Szeged, Csongrád vm., 1898. szept. 28.-Szeged, 1987. febr. 10.): tanítóképzői tanár, cserkészvezető. - El. és polg. isk. tanulm. után a Szegedi Kir. Kath. Tanítóképző Int. növendékeként 1917: tanítói és kántori, a bpi Pedagógiumban 1920. VI: mennyiségtan-termtan szakos polg. isk. tanári okl-et szerzett. Hajdúszoboszlón áll. polg. isk., 1921. IX-1948. VI: a Szegedi Kir. Kat. Tanítóképző tanára. 1929: a Ferenc József Tudegy. jog- és államtud. karán dr-rá avatták, 1931: az Apponyi Koll. elvégzésével fil-ped. szakos tanítóképző int. tanári okl-et szerzett. 27 é. tanított test- és élettant, lélektant, neveléstört-et, neveléstant, tanítástant, módszertant, iskolaszervezettant, egészségtant, mennyiségtant, vez. a tanítási és a ped. gyakorlatokat. 1925-30: az int. cserkészparancsnoka, hosszabb ideig a Segítő Egyes. tanárelnöke. A Tanítóképző Int. Tanárok Orsz. Egyes., a szegedi Kat. Kör, a D-Mo-i Közművelődési Egyes. (DEMKE), a Vakokat Gyámolító Egyes. választmányi tagja. Amikor 1945. V. 24: a szegedi igazoló biz. →Becker Vendelt vez. állásra alkalmatlannak nyilvánította, ~ Hamvas Endre pp. (1944-64) megbízásából a tanítóképző int. ig-ja és 1947-50: tanulm. felügy. 1948: az államosított szegedi tanítóképző ig-ja, 1952: tanára, 1956: ig. 1958/59: nyugdíjazásáig a Radnóti Miklós Gimn. mat-fiz. szakos tanára. 1959: szerződéssel a szegedi Textiltechnikum tanára, 1960-69: nyugdíjasként esti tagozatos technikumokban tanított. 88

D-Mo. 1987. III. 5. (Horváth Dezső: Az abszolút igazgató) - Csillik-Gácser 1994:102.

Katona Nándor (Szeged, Csongrád vm., 1930. jan. 12.-Szeged, 1996. márc. 17.): plébános. - A teol-t Szegeden 1948-53: végezte, 1953. VI. 7: pappá szent., Domaszéken, 1956: Mezőkovácsházán, 1958: Szeged Szt József tp-ban kp. 1963: Kaszaperen lelkész. 1965: Battonyán, 1969: Szeged-Belvárosban kp. 1977: Tiszaszigeten plnos. 1982: számvevő gondnok, 1985: Újszegeden kp., majd társplnos, 1988: plnos, 1990: ált. helynök. - 1989. IX-1995. nagyböjt: a Szegedi Katolikus Tudósító fel. kiadója. 88

Schem. Csan. 1980:137; 1996:51. - Viczián 1995:175. (1609.)

Katona Sándor   →Puszta Sándor

Katona Tamás (Bp., 1932. febr. 2.-): könyvtáros, történetíró, a Magyar Cserkészszövetség elnöke, nagykövet. - 1938-42: a szfőv. Marczibányi téri el. isk., 1942-50: a bpi Érs. Kat. (1948- Rákóczi) Gimn-ban tanult, éretts. 1950-54: az ELTE kvtár-m-arab szakát végezte, 1955: okl-et szerzett. 1954: Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Kvtár h. vez-je, 1955: Székesfehérvárt a Fejér Megyei Tanács kvtárügyi előadója, 1955: a bicskei Vajda János Járási Kvtár vez-je, 1960: az MTA Biokémiai Int. kvtárosa. - 1961: a M. Helikon Kv-kiadó szerk-je, 1965: az Európa Kv-kiadó fel. szerk-je, 1987: szabadfoglalkozású író, történetíró. 1990. I. 1-V: a JATE Böcsészettud. Kar Új- és Legújabbkori M. Tört. Tanszék h. vez-je, adjunktus. - 1980-: az ELTE Eötvös Koll-ban, 1985-90: a JATE Bölcsészettud. Karán a 19. sz. m. tört. előadója. 1990. IV. 8: a M. Demokrata Fórum programjával a Pest m. 2. sz. választóker-ének ogy. képviselője. 1990. V 24: a Külügymin., 1992. VI. 19: a Min-eln. Hiv. pol. államtitkára. 1994. XII. 11-1998. X. 18: Bp. I. ker.  polgármestere, 1996: a M. Demokrata Néppárt alapító tagja, 1998. XI- 2000. VI: a Károli Gáspár Ref. Egy. tanára, 2000. IX-: varsói m. nagykövet. - 1945: és 1956: a Független Kisgazdapárt ifj. szervezetének tagja. 1988-: a váci Madách Kör, 1989-: a bpi Görgey Kör eln., 1994. XI. 12-1998. X. 17: a M. Cserkészszöv., 1998: a Manfred Wörner Alapítvány eln. - M: Hárun Ar Rasid gyűrűje. Marokkói népmesék. Vál., ford. jegyz. és utószó Molnár Imrével. Bp., 1960. (Népek meséi) - Mai arab elbeszélők. Vál. Boga Istvánnal és Várady Lászlóval. Utószó és jegyz. Uo., 1960. (Dekameron sorozat) - A természetes ember. Filozófiai reg. Írta Bu Bakr Ibn Tufajl. Ford., utószó és jegyz. Molnár Imrével. Uo., 1961. -- Gina emléke. Versek. Írta Vajda János. Vál., utószó. Uo., 1964. - Akasztófaénekek. Versek. Írta Christian Morgenstern. Ford. többen. Utószó Lore Kaim-Kloock. Vál. Uo., 1965. - Fecsegő csecsebecsék. Reg. Írta Denis Diderot. Ford. Uo., 1966. (2. kiad. Az apáca. Ford. Máthé Klára. Uo., 1984) - Égi és földi szerelem. Vál. versek. Írta John Donne. Vál. András T. Lászlóval. Ford. többen. Uo., 1967. - Ifjúság. Üzlettárs. A titokzatos idegen. Elb-ek. Írta Joseph Conrad. Ford. Vámosi Pállal. Uo., 1967. (Helikon kiskvtár). - Az első este. Fr. szerelmes versek. Vál. Uo., 1968. (Helikon csillagok) - Az örök Don Juan. Négy évszázad drámái. Vál. Utószó Hegedűs Géza. Uo., 1968. - A csavar fordul egyet. Kisreg. Írta Henry James. Ford. Uo., 1969. (Helikon kiskvtár) (Új kiad. Bukarest, 1974) - Nemzetközi műford. konferencia. A m. irod. külf. ford-inak tanácskozása. Bp. 1968. nov. 19-21. Jegyzőkv. Szerk. Uo., 1969. - Remeték kincse. A vidám vitézek. Kisreg. Írta Robert Louis Stevenson. Ford., utószó. Uo., 1969. (Olcsó kvtár) - A kölcsönkért leány esete. Bűnügyi reg. Írta Erle Stanley Gardner. Ford. Uo., 1970. -

A szépség lányai. Angol szerelmes versek. Antol. Vál. Uo., 1970. - Emlékvirágzás. Amerikai szerelmes versek. Antol. Vál. Uo., 1972. (Helikon csillagok) - Genezis. Szalay Lajos rajzai. Károli Gáspár Bibliaszövege s.a.r. Bev. D. Fehér Zsuzsa. Uo., 1973. - A nő a reneszánszban. Írta Hannelore Sachs. Ford. Bp-Lipcse, 1973. - Fekete dekameron. Afrikai szerelmes tört. Leo Frobenius gyűjt-ből. Vál., bev., jegyz. Bodrogi Tibor. Ford. Bp., 1974. - London. Fotóalbum. Bev. Bíró Lívia. A képeket vál. és a képszövegeket írta. Uo., 1974. - Sherlock Holmes emlékiratai. Bűnügyi elb-ek. Írta Arthur Conan Doyle. Ford. Uo., 1974. (és Bukarest, 1976) - Én angyalkám, szép madárkám. Régi m. szerelmes versek. Antol. Vál. szerk. Bp., 1975. (Helikon csillagok) - Fák kv-e. Ferenczy Béni akvarelljei. Vál. Ferenczy Béninével. Uo., 1976. - Hajsza. Reich Károly rajzai Juhász Ferenc, Kormos István és Nagy László verseivel. Vál., szerk. Uo., 1976. - Horae Beatae Mariae Virginis. Szerk. Uo., 1976. - Mohács emlékezete. A mohácsi csatára vonatkozó legfontosabb m., nyugati és török források. A csatahely régészeti föltárásának eredményei. Vál. Kiss Károly. Szerk. Uo., 1976. (2. bőv. kiad. 1979) (Pro memoria) (3. bőv kiad., 1987) (Bibliotheca historica) - Tibullus és Propertius  összes költem. Utószó Szepesy Tibor. Ford. többen. Szerk. Uo., 1976. (Bibliotheca classica)  - Virágoskv. Ferenczy Béni akvarelljei. A verseket vál. Bp., 1976. - Wathay Ferenc [1568-16??] énekes kv-e. Szerk. Uo., 1976. - A szabadságharc 9 nagy csatája. Than Mór csataképei. Utószó Cennerné Wilhelmb Gizella. Vál., jegyz. és névmutató. Uo., 1978. - Az aradi vértanúk. 1-2. köt. Dokumentumgyűjt. Összegyűjt., s.a.r., bev és jegyz. Ford. többen. Uo., 1979. (M. századok) (2. kiad. 1983) (Pro memoria) - A korona kilenc évszázada. Tört. források a m. koronáról. Vál., szerk. Uo., 1979. (Bibliotheca historica) (2. kiad. Bev. Györffy György. Uo., 1979) (Pro memoria) - László kir. emlékezete. Szerk. Uo., 1977. (Bibliotheca historica) - Az országokban való sok romlásoknak okairól. Írta Magyari István. Utószó Makkai László. S.a.r. Uo., 1979. (Bibliotheca historica) - Tájfun. Reg. Írta Joseph Conrad. Ford. Uo., 1979. - 1848 júniusától novemberéig. Írta: Görgey István. Okmánytár. (1848. IX. 23.-1848. X. 16.) S.a.r. Bev., jegyz. és mutatók. Uo., 1980. (Bibliotheca historica) - Gyilkosság az Orient expresszen. Bűnügyi reg. Írta Agatha Christie. Ford. Uo., 1980. - A tatárjárás emlékezete. Vál., szerk. Bev. Györffy György. Uo., 1981. (Bibliotheca historica) (2. bőv. kiad. 1987) (Pro memoria) - Tíz m. népballada. Vál. és szerk. Uo., 1982. - Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re. S.a.r. utószó, jegyz. Uo., 1982. (Bibliotheca historica) - Paszkievics Mo-on. Írta Alexandr Petrovics Scserbakov. Ford. Gerencsér Zsigmond. A fr. iratokat ford. jegyz. és névmagyarázatok. Uo., 1984. (Bibliotheca historica) - 1848-1896. Összeáll. Uo., 1985. (ang. 1985, ném. 1988) - Emlékeimből. Írta Klapka György. S.a.r., kieg., bev. és jegyz. Uo., 1986. (Magyar századok) - Torda város és környéke. 1-2. köt. Írta Orbán Balázs. Utószó Lászlóffy Aladár. Szerk. Uo., 1986. (Pro memoria) - Írások és beszédek 1848-1849-ből. Írta Kossuth Lajos. Vál., s.a.r., összekötő szövegek, jegyz. és névmagyarázatok. Uo., 1987. (Pro memoria) (új kiad. Uo., 1994) - Száz fabula. Írta Heltai Gáspár. S.a.r. Utószó és jegyz. Bitskey István. Uo., 1987. - Életem és működésem Mo-on 1848-ban és 1849-ben. Írta Görgey Artúr. Ford. Görgey István. Átd. bev és jegyz. Uo., 1988. (Pro memoria) - A mo-i hadjárat. 1849. Orosz szemtanúk a m. szabharcról. Vál. Rosonczy Ildikó. Szerk. Jegyz. és mutatókat összeáll. Rosonczy Ildikóval. Uo., 1988. (Bibliotheca historica) - Az Osztrák-M. Monarchia: tört. dokumentumok a századfordulótól 1914-ig. Szerk. Bp-Salzburg, 1989. - Budavár bevételének emlékezete. 1849. S.a.r. Hermann Róbert, Pelyach István, Tirts Tamás. Vál., szerk., bev. és jegyz. Uo., 1989. - A csavar fordul. Kisreg. Írta Henry James. Ford. Uo., 1994. (Forintos remekművek) és Szentendre, 1994. (Populart füzetek) - A gör. tolmács. Ford. Uo., 1995. - Az öngyilkosok klubja. Írta Robert Louis Stevenson. Ford. Göncz Árpáddal. Uo., 1998. - 1979-89: a Pro memoria tört. és művelődéstört. zsebkvtár szerk-je, 1991-98: a Bibliotheca Historica tört. és művelődéstört. sor. szerk. biz. tagja. Bo.J.-88-s.k.

ÚMIL II:990. (téves könyvészeti adatokkal)

---

Katona István (Nyitrazerdahely (sic!), Nyitra vm., 1899. aug. 1.–Bp., 1941. febr. 27.): polg. isk. tanár. – Az I. vh-ban hadapród őrmester. Jogot végzett, államtud. dr. 1922: a csepeli közs. isk-ban kezdett tanítani, 1924: lépett a főv. szolgálatába. 4x járt Olo-ban tanulmányúton. A →Magyar Cserkészszövetség tb. parancsnoka. – Cikkei: Szent István Cserkészhíradó, Vezetők Lapja. 88

Deák. 1942:214. (*Nyitra-Jerdehely – ilyen helységnév nincs –VJ.)

Katona Mária M. Adelina SZINT (Miskolc, Borsdod vm. 1907. febr. 18.–Verőcemaros, 1985. márc. 27.): szerzetesnő. – Az esztergomi tanítóképző után Szegeden tanári diplomát szerzett. Esztergomban 1928. IX. 4: lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1934. VII. 22: uitt tette. Székesfehérváron középisk. tanár. – Utolsó éveit a verőcemarosi szoc. otthonban töltötte. r.k.