Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zichy


Zichy Ágost, zichi és vásonkeői gr. (Penzing, Alsó-Au., 1852. jún. 14.–Bécs, 1925. okt. 4.): fiumei kormányzó. – A gimn-ot Nagyszombatban, a jogot Bécsben és Bpen végezte, ahol 1875: jogi dr. 1875. XI–1877. X: bátyjával, Józseffel K-Ázsiában és Amerikában utazgatott. 1879: a szempci ker. ogy. képviselője, 1880. V. 20: a MTA l. tagja. 1883. XI. 1–1892. III. 6: fiumei és m–horvát tengerparti kormányzó s a fiumei tengerészeti hatóság elnöke, 1883. XI. 1–1889. VI. 30: fiumei pü. ig. is. 1886: v.b.t.t., 1892–1918: a főrendiház örökös tagja. 1911. IV. 8: főudvarnagy, 1912: a m. orsz. biz. (delegáció) alelnöke. – M: Tanulmány a japán műv-ről. Bp., 1878. (Ért-ek a nyelv- és széptud. köréből. VIII:4.) (ném-ül is) – Dominion of Canada. Uo., 1879. (Klny. B. Szle) – A Boro-Bodur Jáva szigetén. Székfoglaló ért. Uo., 1881. (Ért-ek a nyelv- és széptud. köréből. IX. 2.) 88

Ogy. alm. 1887–1910. – Krücken–Parlagi II:740. – Szinnyei XIV:810. – Révai XIX:674. – Irodt. 1926:56. (*Pozsony) –  Bölöny 1992:487. – MUL 1993:425.

Zichy Aladár, zichi és vásonkeői gr. (Nagyláng, Fejér vm., 1864. szept. 4.–Bp., 1937. nov. 16.): politikus, miniszter. – Z. Nándor fia. A kat. néppárt vezére, a Károlyi Sándor gr. által vezetett agrár csoport tagja volt. 1893-: főrendiházi tag. 1896–1901, 1905–18: a néppárt ogy. képviselője. 1903: a néppárt eln-e. 1905: az ellenzék vez. biz-ának tagja. 1906. IV. 8–1910. I. 17 és 1917. VIII. 18–1918. X. 23: a kir. személye körüli, 1917. VI. 15–VIII. 18: horvát-szlavón-dalmát tárcanélküli miniszter a Wekerle-kormányban. Részt vett a nagybirtokosok csoportja által indított és a nagygazdák által támogatott szövetk. mozgalom irányításában. A Dunántúli Ker. Fogyasztási Szövetk. Közp. alapítója, amely két évtizedes működése után egyesült a Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezettel, s ennek 1925–34: elnöke volt.  Részt vett a →Tanácsköztársaság elleni szegedi ellenforradalmi mozgalomban. 1919. VIII. 4: a szegedi M. Nemz. Biz. eln-e. 1927: felsőházi tag, a legitimisták egyik vez-je. 1925–38: a SzIT eln-e. **

Katona Jenő: Z. A. gr. (Korunk Szava, 1937).

Zichy Antal, zichi és vásonkeői gr. (Zala, Somogy vm., 1823. nov. 7.–Bp., 1898. máj. 19.): író és politikus. – ~ Mihály festőművész bátyja. 1847–48: ogy. képviselő. 1861: az ogy-en és hírlapi cikkeivel, pol. röpirataival tevékenyen szolgálta a kiegyezést. 1865-: több cikluson át tagja volt a képviselő-, később a főrendiháznak. Az Akadémia megbízásából összegyűjtötte és kiadta Széchenyi István naplóit, beszédeit, külföldi útirajzait és följegyzéseit, hírlapi cikkeit és szüleihez intézett leveleit. – A Kisfaludy Társaság, a MTA tb., az Orsz. Képzőműv. Társ. választmányi tagja. – M.: ~ beszéde, melyet országgyűlési népképviselővé választása alkalmával választóihoz tartott Tabon márczius 23-án 1861. Pest, 1861. – Zur ungarischen Frage. Wien, 1861. – Anglia története a forradalomig. Pest 1866. – Az angol forradalom története. Pest, 1867. – ~ elbeszélései. Bp., 1877. – Lessing, Gotthold Ephraim: Bölcs Náthán. Drámai költemény. Ford. Bp., 1879. – Széchenyi István naplói. Adalék a nagy hazafi jellemrajzához. Szerk. Bp., 1884. – Széchenyi István beszédei. Szerk. Bp., 1887. – Gróf Széchenyi István levelei szüleihez. Szerk., jegyz. H. é. n.  – Gróf Széchenyi István külföldi úti rajzai és följegyzései. Szerk. Bp.,  1890. – Gróf Széchenyi István hírlapi czikkei. Szerk., bev. és jegyz. Bp. 1893–94. – Gróf Széchenyi István életrajza. 1–2 köt. Bp., 1896–1897. **

Zichy Domonkos, zichi és vásonkeői gr. (Bécs, Alsó-Au., 1808. júl. 21.–Majer, Beszterce-Naszód vm., 1879. okt. 30.): megyéspüspök. – Gr. ~ Ferenc veszprémi főispán fia. A Theresianumban és Tatán a piar. gimn-ban tanult, a teol-t Nagyszombatban végezte. Rudnay Sándor prím. Pozsonyban 1831. VII. 22: pappá szent. A nagyszombati szem. tanulm. felügy-je és h. tanára, 1832: alamóci knk. Révalmás (győri egyhm.), 1836: Szőny plnosa, c. nothi apát. 1838: győri knk. és a kápt. követe az ogy-en; egyhjogi dr. – 1840. VIII. 19: kinev., XII. 14: megerősített, 1841. IV. 18: fszt. rozsnyói mpp., székét V. 30: foglalta el, de hamarosan áthelyezték, 1842. II. 20: veszprémi mpp., ahol IX: foglalta el székét. Első intézkedésével megalapította a Dominikánumot, az elaggott és megrokkant papok int-ét. 1845. II. 15: körlevélben ismertette a m. nyelv használatát előíró törv-t, s elrendelte a m. hiv. nyelv használatát, egyhm. zsin-ot tartott. 1845–46: kánoni látogatást végzett. 1848. IV. 13: körlevélben intette híveit a közrend és a béke fönntartására. VI. 14: és IX. 12: papságával tanácsot tartott az esedékes nemz. zsin. előkészítésére. Görgey IX. 26. után öccsét, Ödönt árulásáért kivégeztette. A veszprémi nép ennek hallatára ~ letartóztatását követelte. Tudni vélték, hogy a független m. kormány elfogató parancsot adott ki ellene, ezért ~ X. első napjaiban Salzburgba menekült. XI. 26: a Honvédelmi Bizottmány a gyanúsított szökése s a veszélyben levő haza elhagyása miatt a veszprémi ppséget megüresedettnek nyilvánította. 1849. III. 4: ~ a p-nak is, a kir-nak is beadta lemondását, minek elfogadása után egy ideig Felsőszentivánon, majd Erdélyben telepedett le. Élete hátralévő részét betegen, de jótékonykodva töltötte. – A Kisfaludy Társ. alapító tagja volt. – M: Örömvers... Marics István Torna vm. főispán kinevezésekor. Komárom, 1837. – Keresztyéni erősség lelkének szüksége. Beiktatási beszéd Rozsnyón. Székesfehérvár, 1841. – Keresztyéni buzgóság szüksége. Beiktatási beszéd Veszprémben. Veszprém, 1842. – Utóda Rozsnyón 1850. IV. 2: Kollarcsik István, Veszprémben 1849. X. 27: Ranolder Nepomuk János. T.E.

Mendlik 1864:50. (83.) (1842–49: veszprémi pp.), 106. (8.) (1841–42: rozsnyói pp.) – Gams 1873:378. (1841. IV. 18–1842. V. 23: rozsnyói pp.), 387. (1842. II. 20–1849: veszprémi pp.) – Szinnyei XIV:1814. – Schem. Vesp. 1916:XXXIII. (84.); 1975:56. – Meszlényi Antal: Gr. ~ veszprémi pp. (1842–49) egyh. látogatása 1845–1846-ban. Veszprém, 1941. – Pfeiffer 1987:103.

Zichy Ferenc, zichi és vásonkeői gr. (Homonna, Zemplén vm., 1701.–Győr, 1783. jún. 8.): megyéspüspök. – A gimn-ot Pozsonyban és Győrben, a bölcseletet Alamócban és 1718–21: a Pázmáneumban végezte. 1719: szerencsi apát. 1721. X. 20–1723. IV. 5: a CGH növ-e, betegség miatt szubdiákonusként hazatért, 1724. IV. 10: pappá szent. 1725: nagyváradi knk. és plnos, 1727. VII. 2: esztergomi knk., 1731. VII. 7: nyitrai főesp., még ez évben egyh-látogatást végzett. 1734: megvált a kápt-tól s vágújhelyi prép-tá választották, s mint ilyen novi c. és 1742 k. botyrai fszt. pp. 1743: a győri pp. h-e. 1743. XII: kinev., 1744. V. 27: megerősített győri mpp. és Győr vm. főispánja. – A katonaságtól 20.000 rajnai Ft-ért megváltotta és 15.000 Ft-ért rendbehozatta a püspökvárat. XIV. Benedek p-tól kieszközölte, hogy a kápt. 6 első tagja apáti jelvényeket használhasson, a többiek violaszínű birétumot viselhessenek. Helyreállíttatta a győri szegyh-at, s a földrengéskor megrongálódott szem-ot, az egyhm. tp-ainak 80 %-át ~ ppsége idején építették v. állították helyre, emelettel bővíttette a jezsuita koll-ot, Szombathelyen új gimn-ot építtetett. Ppi jövedelmén kívül kb. 600.000 Ft-ot költött egyh. célokra. A monarhiában a győri egyhm-ben munkálkodtak akkor legtöbbet a jezsuiták, ~ idejében telepedtek le Kismartonban az →irgalmasok, Sopronban az →orsolyiták, Tóvároson a →kapucínusok, Tatán és Óváron a →piaristák, Győr-Nádorvárosban a →kamillánusok. 1779: Sopronban 18 oltárjavadalom összevonásával megalapította a →soproni társaskáptalant. – M: Edictum episcopi Jauriensis. Győr, 1754. – Epistola pastoralis episcopi Jauriensis. Győr, 1755. – Raaber bischöfliche Verordnung über die Festagge. Győr, 1771. – A győri megyében levő híveknek. Győr, 1773. – Utóda a novi c-en (mely 1742?–43: vsz. betöltetlen) 1744: Klimó György, a győri széke 1783–87: üres, utóda 1787. VIII. 18: Fengler József Keresztély Piar. T.E.

Alapy János: Annus jubilaris: Az az ~ úrnak papi ötvenedik örvendetes esztendeje. Győr, 1755. – Mendlik 1864:70. (1744–83: pp.) – Gams 1873:374. (1744. V. 27–†1783. VI. 18: győri pp.) – Schem. Mv. 1896:148. – Kollányi 1900:341. (botri fszt. pp.) – Szinnyei XIV:1815. – Veress II:134. – Piszker Olivér: Barokk világ Győregyházmegyében ~ gr. ppsége idején (1743–83). Pannonhalma, 1933. (Pannonhalmi füz-ek 13.) – Galla 1945:42. (processzusai 1742. VII–VIII: botyrai, 1743. XI–XII: győri) – Gyurácz Ferenc: Gr. ~ győri pp. (1743–1783) mint lpászt. Bp., 1949. (Dissz.) – Schem. Jaur. 1968:59.

Zichy György László (Vas vm., 1623–1663 után): kanonok. – Ev. szülők gyermeke volt. 1643: katolizált. 1648. XI. 14: a CGH növ-e. 1653. VIII. 30: papként tért haza, X. 28: győri knk., 1656. IV. 14: esztergomi knk., 1657: honti, majd zólyomi főesp. 88

Kollányi 1900:274. (1656: esztergomi knk.) – Veress II:49. (1663: esztergomi knk.) – Bedy 1937:155; 1938:429.

Zichy Gyula, zichy és vásonkeői gr. (Nagyláng, Fehér vm., 1871. nov. 7.–Kalocsa, 1942. máj. 20.): érsek. – A gimn-ot Bécsben, a kalksburgi jezsuitáknál és a székesfehérvári ciszt-eknél, a teol-t 1891–96: Innsbruckban végezte. Székesfehérvárt 1895. VII. 6: pappá szent. 1896: Budakeszin kp. 1897: a róm. nemesi akad-n tanult tovább, 1900: a Gregoriana egy-en egyhjogi dr., XIII. Leó szolgálattévő kamarása. – 1905. X. 17: pécsi mpp., X. Pius XII. 21: szent. pp-ké Prohászka Ottokárral és Balás Lajossal együtt. A Kat. Tanügyi Tanács és a M. Kat. Tanítók Orsz. Szöv-e védőelnöke. Pécsett 1912: megalapította a →Pius gimnáziumot és 130 növ-et ellátó internátusát, az Emericanum középisk. internátust, 1911. III. 25: a Dunántúl c. napilapot és 1914: a nyomdát, Püspöknádasdon a Julianeum fiúnev. int-et. 1918. XI–1921. VIII: a szerb megszállás idején mindvégig helyén maradt, birtokait zárolták. A m. ellenállás egyik vezéralakja volt. 1923. XII. 10: a pécsi szék megtartásával a kalocsai érsség adm-a, 1925. IX. 5: érs-e. A Délvidék visszacsatolása után 1941. VI. 1: r.k. bácskai ap. adm-a, VIII. 1: a bácskai gör. kat-ok ap. adm-a. Megszervezte a Kalocsai Egyhm. Takarékpénztárat, kibővítette a kalocsai érs. kórházat, pléb-kat, tp-okat, így a kalocsai Szt Imre plébtp-ot, isk-kat, zárdákat alapított. 1929 és 1931: m. nemz. zarándoklatot vezetett a Sztföldre. – 1901–18: a főrendi ház, 1927–42: a felsőház tagja. 1929. V. 10: a MTA ig. tagja, s a kat. Központi Kongrua Biz. másodelnöke. – Utóda Pécsett 1926. III. 27: Virág Ferenc, Kalocsán 1943: Grősz József. 88

Ogy. alm. 1901:118; 1905:114; 1906:33; 1910:30. – Schem. Qu. 1914:13. – MKA 1927:161. Arck.; 1928:145. Arck.; 1929:177. Arck.; 1930/31:173. Arck. – M. ogy. alm. 1927:347. Arck.; 1931:353. Arck.; 1935:19. (*nov. 71) – Ogy. alm. 1927:22; 1931:315. Arck.; 1935:27. Arck.; 1939:406. Arck. – Pol. évkv. 1927:228. – M. pol. lex. 1929:489. Arck. – Kerkápoly 1930:1144. – M. társad. lex. 1930:632; 1932:604. – Zichi és vásonkeöi ~ gr. kalocsai és bácsi érs. ... pp-ké szentelésének 25. évford-ján 1905. XII. 21–1930. XII. 21. Bp., 1930. – Karczag 1932:979. – Strazimir 1933:1102. – Ker. m. közél. alm. II:1205. – Schem. Col. 1942:19. – Jövőnk 1942. V. 23. – M. Kat. Akció 1942:6. sz. – Nemz. Újs. 1942. V. 22. – MÉL II:1072. – MTA tagjai 1975:313.

Zichy János, zichi és vásonkeői gr., 1911-ig ifj. (Nagyláng, Fejér vm., 1868. máj. 30. – Nagyláng, 1944. jan. 6. reggel 1/2 10-kor): nagybirtokos, ogy. képviselő, vallás- és közoktatásügyi miniszter. – Szülők: János (1835–1905) főrend; gr. Redern Mária (1840–1910); neje: zichi és vásonkeői gr. Zichy Margit (1874–1963) cs. és k. palotahölgy és csillagkeresztes hölgy. Középisk. a jezsuiták kalksburgi koll-ában és Székesfehérvárt a ciszt. gimn-ban, a jogot 1887. X. 17–1888. VIII. 9: Berlinben és a bpi Tud.egy. végezte, ahol 1892: államtud. dr. Egy. hallg. korában a a →Szent Imre Kör egyik alapítója. 1893: Fejér vm. t. aljegyzője, 1894-: census alapján a főrendiház tagja. 1893: megházasodott és néppárti programmal a zurányi ker. ogy. képviselője. 1903: lemondásáig a Néppárt eln-e, az ogy-en vezérszónoka. 1904. őszén – helyeselte a házszabályszigorítás tervét – pártja házszabálymódosítás elleni határozata miatt kilépett e pártból, 1906. V: csatlakozott az Alkotmánypárthoz, annak programjával a szabadbárándi ker. ogy. képviselője. 1908: belső titkos tan. 1909. XI–XII: dezignált min.eln. Az Alkotmánypárt 1910. II. 14: föloszlása után a Nemzeti Munkapárt tagja. 1910: ogy. választásokon 3 helyen szerzett mandátumot, 1910: az ekkor alapított Orsz. Gyermekszanatórium Egyes. kormányzó eln-e és az Orsz. Kat. Szöv. eln-e. A gr. Khuen Héderváry- és a Lukács-kormányban 1910. III. 1.–1913. II. 26: vallás és közokt. min.; 1911: a tanítóképzés reformja, a közs. és felekezeti népisk. tanítók fizetésrendzése (1913: 16. tc.), az iskolalátogatások bevezetése az egy-i internátusok és a hajdúdorogi g. kat. ppség (1913: 35. tc.) alapítása fűzhető nevéhez. A min-ségéről Désy–Lukács-pör fejleményei miatt mondott le. 1918. V. 8.–X. 31: a Wekerle-kormányban is vallás- és közokt. min. 1919. IV–VII: a kommün idején Bécsben részt vett az ellenforr-i szervezkedésben. 1922/27: pártonkívüliként a lövői választóker. nemz. gyűl. képviselője. 1922: létrehozta a legitimista Nemzeti Összetartás Társaskörét. 1923. XII. 18–1937. I. 26: a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt alapító eln-e. 1927: a győri ker. ogy képviselője 1925. VI. 23: az MTA igazg. tagja. Közszereplőként a „királykérdés” megoldását (Habsburg Ottó megválasztását) sürgette, amiért 1934: Habsburg Ottótól az aranygyapjas rendet kapta. 1931: az adonyi, 1935: az ipolysági ker. ogy képviselője. Az Orsz. Kath. Népszöv. eln-e, nagy része volt 1937: a bpi →Eucharisztikus világkongresszus sikerében. 1937. I. 26: a ker. pártok egyesítése után az Egyesült Keresztény Párt (Keresztény Gazdasági és Szociális Néppárt) eln-e. 1939–44: Nógrád és Hont vm. listáján ogy. képviselő. Fejér vm. that. biz. örökös tagja. A M. Földhitelintézetek eln., az Első M. Ált. Biztosító Társ. és a Pesti M. Keresk. Bank igazg. tagja, a Nemzeti Szalon Műv. Egyes., a Nemzeti Zenede, a pesti és budai Szt. Imre Koll-ot Fenntartó Egyes., a M. Iskolaszanatórium Egyes., vez. tagja, az AC orsz. társeln./világi eln-e, a SZIT ill. a SZIA igazg.tanácsának tagja, a Kat. Közp. Kongrua Biz. másodeln-e, az Orsz. Kat. Népszöv., a Közp. Sajtóváll. eln-e. – Írásai: P. Napló (1893), Hazánk (1894: 197. sz. Levél a zerk-höz; 254. sz. M. politika), Alkotmány (1896: 83. sz. Az a veszedelmes Néppárt; 86. sz. Múlt és jelen; 129. sz. megnyitó beszéd; 190. sz. A protestantizmus és a Néppárt; 1908: 119. sz. A Szt Imre Koll.; 1915: 179. sz. Hohenberg Zófia emlékezete), Bpi Hírlap (1911. 99. egy diákkori verse, 1915); P. Lloyd (1921); MKA 1927. (Bp., 1927: A XVIII. orsz. kat. nagygyűl. megnyitó beszéde; 1928: A XIX. orsz. kat. nagygyűl. megnyitó beszéde; A XX. orsz. kat. nagygyűl. megnyitó beszéde), Emlékkv. Zichy Nándor gr. szül. 100. évf-jára. 1829–1929. (Uo., 1929: Gyermekkora); Tíz esztendő. Mo. 1918-tól 1928-ig. 1. köt. (Bp. 1929: 5. Tízéves a Közp. Sajtóváll.); Vélemények a m. sajtóban a Közgazd. Egyetemről. (Bp., 1931: A Közgazdasági Egyetem); Örökmécsesek. (Bp. 1939), M. Katolikus Akció (1941:4. sz.), Ker.szoc. évkv. (Bp., 1942: A szociális kérdés megoldása); Huszár Károly emlékezete. (Uo., 1943: beszéde) – M: Donozo Cortes beszéde. (Ford.) Székesfehérvár, 1890. – Megnyitó beszéd. Tartotta a Szt Imre önképző-egylet közgyűlésén. Uo., 1893. – A szocializmusról. Uo., 1897. – Nyílt levél a 67-es alapon állókhoz. Uo., 1907. – Zichy János gr-nak, mint a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület elnökének az elnökségről való lemondását megindokoló előterjesztése. Uo., 1917. – Andrássy emlékezete. Uo., [1930] – A gr. Zichy nemzetség senioratusa körül támadt vita. Uo., 1931. 88

Vas. Újs. 1901:48. Arck., 1910:11. Arck. – Pallas XVI:1149. és Pótk. – – Ogy. alm. 1905:432., 1906:270., 1910:467. – Világ 1910. XII. 4. (Szabó Dezsőt felfüggesztették. ~ büntet); XII. 1. (Zichy büntet) – Szinnyei XIV:1820. – Nemz. Újs. 1923. XII. 19. (Ker. Gazd. és Szociális Párt); 1944. I. 8., 9. (vezércikk) – Révai XIX:675. – Dr. Deák. 1927:354. – M. ogy. alm. 1927:316. Arck., 1931:322. Arck., 1935:577. – Ogy. alm. 1927:237., 1939:372. Arck. – Palatinus–Halász 1931:32. Arck. – Új lex. VI. – Natkó Gyula: Mérlegen Mo. pol. pártjai és politikusai. Bp., 1937. – Bene 1939:441. – Ker. m. közél. alm. 1940. II:1205. – M. stat. zsebkv. 1940:26. – Jövőnk, 1944. I. 8. (Dvihally Géza: Z. J. gr.) – Népünk, 1944: 2. sz. (A nagylángi halott) – Akad. Ért. 1946:39. – Sajtóbibl. 1705–1945. Bp., 1972:369. – Bölöny 1992:419. – Gudenus 1998. IV:346. – Németorsz. egy. hallg. 1789–1919. 2001:109. (975.) – MTA tagjai. 2003:1428. Arck.

Zichy József, zichi és vásonkeői, gr., ifj. (Pozsony, Pozsony vm., 1841. nov. 13.–Vedrőd, Pozsony vm., 1924. nov. 11.): miniszter, fiumei kormányzó. – A gimn-ot Nagyszombatban, a jogot Bécsben végezte. 1862: a kir. tábla fogalmazója, 1865–70: és 1872–75: ogy. képviselő, 1867–69: a földművelés-, ipar- és keresk-ügyi min. tb. min. tanácsosa, 1870. VII. 29–1872. XII. 5: az első fiumei és m–horvát tengerparti kormányzó. 1872. XII. 5–1874. III. 21: földművelés-, ipar- és keresk-ügyi min., 1873. XII. 19–1875. III. 2: közmunka- és közlekedésügyi min., 1875: v.b.t.t., 1889. V. 24–1893. V. 23: főrendiházi tag, Pozsony vm. és város főispánja, 1891. XI. 15–1892. XI. 28: Trencsén vm. főispánja is, a szabadelvű egyhpol. elleni tiltakozásként lemondott. 1894. III. 8: főrendiházi tag. 88

Pallas XVI:1150. – Ogy. alm. 1896/1910. – Révai XIX:675. – P. Napló 1924. XI. 12. (†Pozsony) – Gellért–Madarász 1932:606. – Bölöny 1992:487.

Zichy Ladomér, zichi és vásonkeői gr. (Bp., 1904. dec. 2.–Kalbeck bei Goch, NSZK, 1981. jan. 20.): gazdálkodó, politikus. – Bécsben a Theresianum növendéke, utána udvari apród I. Ferenc József (ur. 1849–1916), majd IV. Károly kir. (1916–18) mellett. A marosvásárhelyi gimn-ban éretts., műegy. tanulmányait kényszeritő okok miatt abbahagyva édesanyja vajdaszentiványi (Maros–Torda vm.) birtokán gazdálkodott. 1927: titokban elhagyta Romániát, átvette a Zichyek divényi (Nógrád vm.) birtokát. 1932: befejezve egy. tanulnányait tört-mel kezdett foglalkozni. 1944 VIII: pol-i szerepet kapott; határmenti birtokán megismerkedvén tót komm. partizánokkal és azok révén szovjet megbízóikkal, közreműködött egy m. fegyverszüneti küldöttségnek azokkal való kapcsolatfölvételében. Kalandos úton Debrecenbe került, részt vett a Polg. Dem. Párt megalapításában. 1948: Ny-ra menekült, kivándorolt Brazíliába, majd Argentínában, Bolíviában, Chilében, majd újból Brazíliában élt, gazdálkodott és gazd-i vállalkozásokban vett részt és tört. kutatásokkal foglakozott. Újabb európai tartózkodása alatt egy ném. rokonának kalbecki birtokán halt meg. – M: A tatárjárás Magyarországon. Pécs, 1934. (Veszprémvm. múltja 2.) (2. kiad. Buenos Aires, 1977)  Bo.Gy.

Gudenus 1998. IV: 378. – Gulyás–Viczián XXXII: (kz-ban)

Zichy Mihály (Zala, Somogy vm., 1827. okt. 14.–Szentpétervár, Oroszo. 1906. márc.1.): festő, grafikus, illusztrátor. – A →Zichy család elszegényedett, nem grófi ágából származott. Apai nagyapja, Mihály, a 19. sz. első évtizedeiben Moson vm. alispánja, apja Z. Ferenc →Deák Ferenc isk-társa és jó barátja volt. – 1837: Veszprémben a piar-nál tanult, 1839: Pestre került. 1840: Titkos Albert műtermében ismerkedett a festészettel. 1842: a pesti egy-en jogot, s párhuzamosan festeni tanult Jacopo Marastoninál.  Jogi tanulmányait 1844: Bécsben fejezte be. A bécsi akadémián Waldmüller tanította. – Első jelentősebb sikerét Koporsólezárás c. képével (1847). Ezekben az években festette a Krisztus a keresztfán (M. Nemz. Gal.) és a Keresztlevétel, 1847 (uo.) képeit. 1846: itáliai tanulmányutat tett, majd visszatért Bécsbe. – 1847–48 telén Waldmüller ajánlásával Szentpétervárra került, több hónapon át részt vett a nagyhercegi család eu-i utazásában (Gleichenberg, Berlin, Firenze, Nizza), és egy nagyhercegnő rajztanára lett. A szabharc leverése miatt 1849: megszüntette a kapcsolatot az udvarral. Ezután jövedelem nélkül élt, majd Wenninger fotográfusnál retusálással foglalkozott, emellett arisztokratákról kis akvarell portrékat és miniatűröket festett. – Ekkor már voltak gyermekei, egyh. házasságát később a pétervári kat. tp-ban kötötte meg. Népszerűsége nőtt, megfestette az Ecce homo, 1852: a Krisztus a keresztfán és Feltámadás képeket. 1853. X: kapta az első megbízást a cári udvartól. – 1866: a cár elleni bombamerénylet után felesége és gyermekei Zalára költöztek. ~ rövid moi tartózkodása után visszatért Pétervárra, ahol 1869: első kiállításán kb. 100 művét állította ki.  1869 elején újabb 10 é. szerződést köt a cári udvarral. – 1871 nyarán végigutazta Ny-Eu-t, No-ot, Düsszeldorfban megismerkedett Munkácsival,  ősszel vendége volt az angol trónörökösnek. 1874: elhagyta Oro-ot, Párizsba ment. Judith Gautier írónő szalonjában szoros baráti kapcsolatba került a fr. írókkal, művészekkel, zeneszerzőkkel, tagja lett a Mirliton művészegyesületnek. Sok közös ismerőse volt Munkácsyval, kapcsolatba került Victor Hugóval, Párizsban élő or. emigránsokkal, Turgenyev baráti körével, barátság fűzte ifj. Dumas-hoz. – Az 1878: a párizsi világkiállítás zsűrijének eln-e volt. Betegsége miatt több hónapot töltött Nizzába, ahol Petőfi dalokhoz készített illusztrációkat. – 1875. IV-: a Párizsi Magyar Egylet élén állt, 1877 nyarán Mo-on szervezett és mozgosított az Egylet érdekében. 1880: hazatért Zalára. Liszt Ferenc iránti tiszt-ét jelentős művével fejezze ki. 1881 elején találkozott Bartalus Istvánnal zenetörténésszel, akinek ígéretet tett dalgyűjteményének illusztrálására. 1881. V–VI: Velencében, 1881. VII: Grúzia fővárosában, Tifliszbe volt. – 1883. V: haláláig Szentpétervárott III. Sándor cár udvari festője lett. Rész vett a cár Lengyo-i útján, a ném. császárnak, az Osztrák–Magyar Monarchia urának és a cár találkozásain Skjernyevicében. 1885- dolgozott az Ember Tragédiája, 1887–97: Arany-ballada sorozatának illusztrációin. **

ML IV:770.

Zichy Nándor, zichi és vásonkeői gr. (Pozsony, Pozsony vm., 1829. nov. 17.–Adony, 1911. dec. 24.): közgazdász és politikus. – 1848: fil. dr. Az 1850-es években mint a Nádorcsatorna Társulat s a Fejér vm-i Gazdasági Egyesület elnöke tevékenyen részt vett a dunántúli lecsapoló és rétöntöző csatornahálózat fejlesztésében. 1861: Fejér vm. alispánja, Deák híve. 1863. II. 7: A Hon-ban megjelent Alapkérdéseink c. cikke miatt megfosztották gr-i rangjától és fogságra ítélték. A Schmerling-provizórium után 1865: a Helytartótanács elnökhelyettese lett. A kiegyezési tárgyalások aktív részese volt, 1865–80: ogy. képviselő, főrendiházi tag. 1895: a Néppárt megalapítója. 1889–1911: a SzIT elnöke. Jelentős része volt az Alkotmány c. napilap megalapításában. 1906: tárnokmester. Életre hívta a Székesfehérvári Keresk. Bankot és a Fejérmegyei Takarékpénztárat, szövetkezetek létesítését szorgalmazta. – ~ a jezsuiták nagy híve, barátja volt, palotáját tudatosan a Jézus Szíve tp-mal szemben építette föl, szobra is itt áll (Bp. VIII. ker.). – M: A közigazgatási bizottság. Bp., 1876. Bikfalvi Géza

Hörl Gyula: Gr. ~ születésnapjának 80. évford-jára. Uo., 1909. – A Szent István Társulat díszközgyűlése gr. Z. N 80. születésnapja alkalmából. Bp., 1909. – Bonitz Ferenc: Gr. Z. N. Életés jellemrajz. Bp., 1912. –  Domonkos István: Z. N. gr. élete. Bp., 1912. – Emlékkönyv Z. N. gr. születésének 100. évfordulójára.

Bp., 1929. – Pethő Sándor: Z. N. (Korunk Szava, 1935.) – KL IV:505. – Csapodi Csaba: Gróf Zichy Nándor élete és politikája. 1828-1911. Bp., 1993 (METEM-könyvek)

Zichy Pál, vásonkeői, gr. (Győr, Győr vm., 1671. febr. 27.–Nagyszombat, 1737. dec. 16.): választott püspök. – Pozsonyban tanult. 1690: a Pázmáneum, 1691. X. 16: a CGH növ-e, ekkor már budavári prép. 1695. IX. 25: papként tért haza, s teol. dr. 1697: győri knk. és komáromi főesp., 1702: locsmándi főesp. és bácsi prép. 1709: II. Rákóczi Ferenc udvari papja. 1711: esztergomi knk., 1712. XII. 20: nyitrai, 1715. IV. 17: sasvári főesp., 1718. VIII. 18: skutari vál. pp. és kir. tan. – Utóda a skutari c-en 1748. XII. 2: Fonyó Sándor. 88

LBE:511. – Schem. Jaur. 1897:37. (498.) – Kollányi 1900:331. – Szinnyei XIV:1828. (*1670 k.) – Veress II:89. – Bedy 1938:450.

Zichy Rafaelné   →Pallavicini Edina