piaristák – Magyar Katolikus Lexikon

piaristák (lat. Ordo Clericorum Regularium Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum, SP; Itáliában: Scolopi, Spo-ban: Escolapios): klerikus tanító szerzetesrend. - A ~ címere: ovális pajzs kék mezőben egymásba fonódó M és A betű (Mária), alatta a görög Métér Tehou rövidítése Jelmondatuk: Ad maius pietatis incrementum, 'A jámborság fokozott növelésére'. - Rómában alapította Kalazanci Szt József az ifj. tanítására és nevelésére. 1597. IX: Róma Trastevere városrészében a Szt Dorottya-tp. mellett nyitotta meg Eu. első ingyenes fiúisk-ját. VIII. Kelemen e kezdeményezést egyesítette a Leonardi Szt János alapította Szt Szűz Megreformált Papjai kongr-val. 1612: az alapító a Szt Pantaleon-tp. mellett nagyobb isk-t nyitott. 1617: a társulatot V. Pál mint egyszerű fogadalmas klerikus kongr-t hagyta jóvá. -

Hivatás akadt bőven. 1617-21: 153-an léptek be a noviciátusba, és bár 66-an távoztak és 22-en meghaltak (!), a rendházak száma Róma környékén 11-re növekedett. Az alapító 1621. II: elkészítette a szerzet alkotmányát (Constitutiones), és kérte a Szentszéktől az ordo minősítést. Az ügyet vizsgáló Tonti bíb-nak szenvedélyes hangvételű emlékiratban fejtette ki alapító eszméjét. A piar. tanár szolgálatát ilyen felsőfokú jelzőkkel jellemzi: a legméltóbb, legnemesebb, legérdemesebb, legjótékonyabb, leghasznosabb, legszükségesebb, legtermészetesebb, legértelmesebb, legdicsőségesebb. A kardinális kedvező véleményezése nyomán XV. Gergely p. 1621. XI. 28: rendnek nyilvánította a Kegyes Iskolák szerz-eit (röviden: Ordo Scholarum Piarum). 1622. I. 31: a Szentszék jóváhagyta a Konstitúciót, és kinevezte praepositus generalis-nak 9 évre Kalazanci Szt Józsefet, aki 4 társával letette az ünn. fog-at. A szerzet tagjai 4. fogadalommal vállalták a különleges gondoskodást a gyermekek neveléséről. - Az 1625-ös jubileumi szentév folyamán sok zarándok fölfigyelt a jól nevelt diákseregre. Személyes látogatások és szakadatlan levelezés töltötte be Kalazanci Szt József utolsó évtizedeit, mialatt nemcsak a pápai államban szaporodtak gomba módra az intézetek, hanem Itália sp. uralom alatt álló területeiről, Szicíliából és Szardíniából, sőt a Habsburg-birodalomból is érkeztek megkeresések. - Dietrichstein hg., bíb-pp. kívánságára 1631: ~ érkeztek Nikolsburgba, mely a lengy. és a magyar alapítás kiindulópontja is. Még az alapító életében, 1642: koll. nyílt az É-mo-i Podolinban, amely akkor lengy. kormányzat alatt állt. Csak a velencei és a sp. alapítások voltak sikertelenek. - Az 1637-es káptalan súlyos gondokat tárt föl. Elhúzódó problémát okozott a renden belüli tagozódás (paptanárok és laikus testvérek). Ekkor a r-ben 124 pap, 159 dolgozó testvér, 79 klerikus és 70 novícius élt. A gyors terjeszkedés miatt azonban a laikus testvérek közül sokan bekapcsolódtak a tanításba, s mint clerici operarii igényelték a klerikális jelvényeket (tonzúra, birétum), sőt követelték a papszentelést. Ez a törekvés sok békétlenséget okozott a közösségi életben. Újabb gondok is támadtak: a sürgetően kért új alapítások miatt fogyatékos a hivatások megválogatása; nem szánhattak elég időt a jövendő nevelők számára megfelelő tanulm. központban; a rtagoknak iskolán kívüli szolgálatokat is kellett vállalniuk. A szerz-ek hihetetlen szegénysége is sokakban keserűséget váltott ki. Egyre többen panaszkodtak az 1632: élete végéig kinevezett generális tekintélyi vezetésére is, aki túlságosan saját művének tekintette a rendet. A 40-es években egymást érték a megalázó vizitációk és a bíb. biz-ok vizsgálatai. A pápa nevében eljáró Szt Officium hitelt adott a jelentéseket küldözgető P. Mario Sozzinak. A köztiszteletben álló rendfőnököt és asszisztenseit 1642. VIII. 7: fényes nappal az inkvizíció elé hurcolták. A személyével kapcsolatos vádak tisztázása után néhány óra múlva elengedték ugyan, de a hatalmat át kell engednie Sozzinak, majd annak halála után P. Stefano Cherubininek. P. Pietrasanta SJ rosszindulatú vizitációja és számos biz. ülés után 1646 tavaszán X. Ince p. fogadalom nélküli kongregációvá fokozta le a rendet, megtiltotta a tagfölvételt, engedélyt adott a szerz-eknek a távozásra, és megszüntette az egykori minister generalis joghatóságát. A rend ekkor 6 tart-ban 37 rházat és mintegy 500 szerz-t számlált. - VII. Sándor p. 1656: ismét kongr. rangjára emelte a ~at. 1669: IX. Kelemen p-tól visszakapták szerzetesr. jogaikat. Ettől kezdve a r. gyorsan elterjedt Közép-Eu-ban és Spo-ban. Mindenütt népszerű koll-okat, nép- és középisk-kat tartottak fenn. Virágkoruk a 18. sz. 2. fele, új házakat alapítottak, szem-ok vezetését vették át, sok rtag tanított egy-eken. Foglalkoztak a süketnémák okt-ával is. A forr-ak a ~nak is súlyos károkat okoztak. A r. 3 részre szakadt és voltak ter-ek, ahol föloszlatás miatt minden házukat elvesztették. Egységüket csak 1904: X. Pius állította helyre. 1980: 197 házban 1726 rtag, köztük 1376 pap élt.

- Mo-on a ~ a török hódoltság miatt először a Felvidéken telepedtek meg. A tanításon kívül a prot-ok között misszionáltak. Rházaik 1692-ig a lengy. rtart-hoz, 1695-ig közvetlenül a róm. generalátushoz, 1721-ig a ném. rtart-hoz tartoztak. 1715: a m. ogy. honosította a r-et. 1721: megalakult az önálló m. piar. rtart., ebből 1925: a romániai, 1930: a szlovákiai piar. rtart. -

Az erdélyi ~ a mo-i tartfőn. alá tartoztak. 1921: Temesvár központtal vikariátust, 1925: önálló rtart-t szerveztek. 1919: Kolozsvárt, Temesvárt, Nagyváradon és Máramarosszigeten volt gimn-uk. A rtagok száma 53-ról 35-re esett vissza. Kolozsvári gimn-uk az Erdélyi R.K. Státus tulajdona volt, abban szerződés alapján tanítottak, ezért a tanítási nyelv a m. maradhatott. Temesváron az áll. törv-ek miatt áttértek a rum. nyelvre, a másik 2 gimn-ot min. rendelettel beszüntették, s ezért lpászt. munkát is vállaltak. Tanárképző és teol. a piar. novic-ok részére Kolozsvárott volt. - A No-ban rekedt m. piar-k 1946. VIII. 27: engedélyt kértek amerikai rtart. szervezésére. 1949. II: érkeztek Los Angelesbe, ahol Láni Mátyás fogadta őket. 1951: novic-t nyitottak és Derbyben megalapították az első m. rházat. 1952: →Bátori József és →Gerencsér István alapította a Magyar Piarista Diákszövetséget. 1953. IX: m. inernátust, 1955. XII: Devonban új rházat, 1956: m. isk-t nyitottak. 1957: Gerencsér Buffalóban indította el a Calasanctius Preparatory for Gifted Children isk-t. 1960: a derbyi, washingtoni, buffalói és devoni rházból viceprovincia alakult Bátori vezetésével, kinek hivatalát 1967: →Irányi László vette át. 1975. I. 16: teljes jogú prov. lett. -

Tartományfőnökök a Lengyel Rendtartományban 1662-92: 1662. I. 18-VII. 29: Giovanni Domenico Franco, 1664: Jakub Weczirka, 1665: Waclaw Opatowski, 1671: Frankovicz Pál, 1677: Michael Krausz, 1680: Adalbert (Wojciech) Siewierkowicz, 1683: Franciszek Haligowsky, 1686: Michael Krausz, 1689: Józef Warzecha, 1692-95: rendfőnöki biztos →Mösch Lukács. - A Német és Magyar Rendtartományban 1695-1721: 1695: Josef Bruckner (Baumann), 1698: Placid Fayer, 1703: Klemens Teng, 1705: Placid Fayer, 1706: Bernard Bartheims (Bartlicius), 1709: Ignaz Kreimel, 1715: Innozenz Braunhofer, 1718: Joachim Bartsch. - Magyar altartományfőnökök: 1695: Mösch Lukács, 1698: Bajar András, 1709: Cservenka Ignác, 1712: →Bohn Euszták, 1715: Zajkányi Lénárd. - Magyar tartományfőnökök: 1721: Zajkányi Lénárd, 1726: Kubránszky László, 1730: Szlopnyay Elek, 1737: Kubránszky László, 1738: →Halápy Konstantin, 1742: Szlopnyay Elek, 1745: Erdős István, 1746: Szlopnyay Elek, 1748: Nemcsényi Adolf, 1754: →Bajthay Antal, 1756: Nemcsényi Adolf helyettes (mialatt Bajthay Antal Bécsben tartózkodott II. József nevelőjeként), 1756. XI. 24: →Cörver Nep. János, 1760: →Tapolcsányi Gergely, 1766: Orosz Zsigmond, 1782: →Conrádi Norbert, 1785: →Königsacker Kal. József, 1790: Perczel Imre, 1795: →Valero Jakab Antal helyettes, 1796: →Pállya István, 1802: Dományi Márk, 1805: Egerváry Ignác, 1809: →Bolla Márton, 1831: Grosser János, 1847: Gruber György, 1848: Purgstaller Kal. József, 1849: Tamásy József helyettes, VIII. 26: Gruber György formailag visszahelyezve, 1852. IX. 1: Nagy Péter, 1858: Purgstaller Kal. József, 1867: Somhegyi Ferenc, 1879: →Kalmár Endre, 1891: →Lévay Imre, 1895: Frank Ferenc, 1897: →Magyar Gábor, 1912: →Hénap Tamás, 1918: Szinger Kornél, 1923: →Hám Antal, 1927: →Szölgyémy János helyettes, 1928: Sebes Ferenc, 1940: Zimányi Gyula, 1946. VIII. 10: →Tomek Vince, 1947. VIII. 18-X. 1: →Sík Sándor, 1963: Albert István, 1979: Varga László, 1985: →Jelenits István, 1995: →Kállay Emil, 2003: Urbán József.

Tu.I.

LThK VIII:490. - AP 1980. - Acsay 1887. - Prónai 1899. - Pallmann 1914. - KKF 1940. - Balanyi 1943. - Gerencsér 1943. - Pilinyi 1943:260. - Emlékkv. a m. piar. rendtart. 300 é. jubileumára. Szerk. Balanyi György, Lantos Zoltán. Bp., 1943. - Marton 1993:174.