🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kisfaludy
következő 🡲

Kisfaludy Árpád Béla, kisfaludi (Gyömöre, Győr vm., 1847. máj. 31.-Bp., 1903. ápr. 26.): egyetemi tanár. - A gimn-ot Komáromban, Veszprémben és Győrött, a teol-t a Pázmáneumban végezte, 1873. VII. 23: pappá szent. Az Augustineumban tanult tovább, teol. dr. lett. Rövid ideig kp., majd Győrött a szem. pref-a és tanára. 1877. I. 2: a bpi egy. dogmatika tanára, 1890. III: a SZIT alelnöke. Részt vett a társulat tud. és irod. o-ának megszervezésében. 1893. VII. 25: dienesi prép. Az Orsz. Közokt. Tanács állandó tagja volt. - Fm: Emlék a győri Arany ünnepről. Uo., 1882. - Thomisztika. Kísérlet a „Philosophia scholastica” m. művelése érdekében. Bp., 1886. - A szt mise áldozati valósága. Győr, 1886. - Van-e már m. Kempisünk? Kritikai összemérése a „De imitatione Christi libri IV” m. fordításainak. Bp., 1887. - Levelek húgomhoz az olvasásról. Uo., 1888. - 1888-91: a Katholikus Szle és a Szt István-társulati Értesítő szerk-je. - Álnevei és jegyei: Buhinvölgyi; K.Á.B.; 556; - sf -; - yda -. 88

M. Sion 1891:462. - Emlékkv. Győr, 1892:140. - Pallas X:585. - Szinnyei VI:397. - Schem. Jaur. 1898:178; 1906:205. - Kiss-Sziklay 1902:503. - Gyászjelentés - Győr vm. 1908:185. (†1905!) - Sziklay 1941:137. - Gulyás 1956:580. - MIL I:636. - MÉL I:920.

Kisfaludy János, kisfaludi (Vértestolna, Komárom vm., 1882-Tatabánya?, 1938 után?): tanító. - A középisk-t és a tanítóképzőt Győrött végezte, 1900-02: a bpi Paedagogium hallg-ja. 1902. IX. 1: Környén, Kecskéden, 1906-38(is): Felsőgallán r.k. el. isk. tanító. Az I. vh-ban a 12. gyalogezr. katonája az orosz, szerb és olasz harctéren, hadnagyként szerelt le. A Hangya Szövetk. üzletvez-je, levente főokt., a Nemz. Munkavédelem helyi alapítója, 10 é. körzeti vez-je. - 1913-14: a Tatabánya szerk-je, 1926. III. 14-V. 30: a Tatabánya és Vidéke fel. szerk-je és III. 14: kiadója. 88

Osváth 1938:778. - Komárom m. sajtóbibliogr. 1962:51.

Kisfaludy Károly, kisfaludi (Tét, Győr vm., 1788. febr. 5.-Pest, Pest vm., 1830. nov. 21.): író, szerkesztő, irodalmi vezér. - Vagyontalan család utolsó, 8. gyermeke, K. Sándor testvére. A szülésbe anyja belehalt, emiatt főbíró apjával való kapcsolata mindig feszült maradt. Teréz nővére gondozta és nevelte. 1799: a győri bencés gimn-ban tanult, ahol az 5. o-ban megbukott. Apja átiratta a város katonaisk-jába. 1804. IX. 1: zászlótartó. Itáliában Napóleon ellen harcolva részt vett X. 30-31: a caldierói győztes csatában (ez évből ismerjük első irod. alkotását: Hadi ének Olaszo-ban). 1806-09: határőr a Szerémségben, közben drámaírással próbálkozott. 1809: hadnagyként újra a fr-k ellen harcolt. V. 25: Leoben közelében elfogták, de megszökött, s ezredével a Dunántúlon állomásozott, ahol VIII. 23: főhadnaggyá léptették elő. Trézsi nővérének azt vallotta meg, hogy ekkoriban és a Bakonyban vált költővé. X. 14: a schönbrunni békekötés után Pestre vezényelték. 1810: kapcsolatba került a pesti irod. élettel, amit bátyja, Sándor népszerűsége segített. Heppler Katalint, egy kereskedő özvegyének lányát 1811: feleségül kérte, de a lány mással házasodott össze. 1811. VIII. 15: „mélabú, könnyelműséggel párosult elégedetlenség” következtében otthagyta a katonaságot, ezért atyja magára hagyta adósságaival. Teréz nővérénél időzött Vönöckön (Vas vm.), sokat rajzolt és verselt. 1812. II: anyai öröksége zálogösszegével Bécsbe ment fest-et tanulni, bekapcsolódott a színházi és irod. életbe, megismerkedett Körnerrel, akit a Zrínyi-dráma megírására ösztönzött. Pozsonyba ment, majd visszatért Bécsbe. Könnyelmű életet élt, adósságokba keveredett, de akad. tanulm-ait nem hagyta abba, arcképeket festett, kitanulta a rézmetszést, és egy ném. szövegből Voltaire Brutusát is leford. 1815: gyalogosan, festőként Itáliába ment, ahol sokat nélkülözött. 1816: Vönöckön át visszatért Bécsbe, majd Pozsonyba, ahonnan Sándor testvére Győrbe invitálta, hogy kibéküljön apjával, aki a köztük továbbra is megmaradt békétlenség miatt végrendeletileg is kitagadta örökségéből. 1817: Pesten telepedett le, de a nádori tilalom miatt nem lehetett a Nemz. Múz. őre. Bár rendszeresen festett és drámákat írt, sokat nyomorgott, 1819. IV. 18: A tatárok Mo-ban c. darabjának székesfehérvári bemutatója után „befutott író”: levelezni kezdett Kazinczyval, egy m. irod. zsebkv. megjelentetésére gondolt, s Brünnben megjelentek első drámái ném. ford-ban. 1821. XI. 22: jelent meg az Aurora, melynek 1824: megváltotta kiad. jogát, s az Aurora elnyerte a Marczibányi-díjat. Az Aurora-kör vezéreként 1828: találkozott Kazinczyval és Széchenyivel. 1829. XII: kérelmezte a Jelenkor és melléklapja, a Társalkodó engedélyezését. 1830: a Széchenyi-féle Gazd. Egyes. egyik titkára XI. 17: a M. Tudós Társ. tagjává választották. - ~ az első m. író, aki írásaiból tartotta el magát. Emlékezetére alakult meg 1836: a Kisfaludy Társ. -

M: A tatárok Mo-ban. Dráma. 5 fv. Pest, 1819. - Ilka v. Nándorfehérvár bevétele. Dráma. 4 fv. Uo., 1819. - Stibor vajda. Dráma. 4 fv. Uo., 1820. - Szécsi Mária v. Murányvár ostromlása. Dráma. 4 fv.; A kérők. Vj. 3 fv. Uo., 1820.- Kemény Simon. Dráma. 2 fv.; Barátság és nagylelkűség. Dráma. Uo., 1820. - A párt-ütők. Vj. 3 fv.; Mikor pattant nem hittem volna. Vj. 1 fv. Uo., 1920. - Iréne. Dr. 5 fv. Uo., 1820. - ~ minden munkái. 1-10. köt. Öszveszedte Toldy Ferenc. Buda, 1831. (7. bőv. kiad. S.a.r. Bánóczi József. 1-6. köt. Bp., 1893) - ~ összes művei. 1-2. köt. Uo., 1899. - ~ vál. művei. Uo., 1954. (M. Klasszikusok) - ~ vál. művei. Uo., 1983. (M. Remekírók) - Szerk. Pesten 1822-31: az Aurora zsebkv-et. - Álnevei és betűjelei: B.K., Böködi; K.; MF; M.J.; Szalay Benjamin; Szenvei; Zordy. Cs.S.

Toldy Ferenc: ~ élete. Buda, 1832. - Bánóczi József: ~ és munkái. 1-2. köt. Bp., 1882-83. - Szinnyei VI:400. - Speneder Andor: ~. Uo., 1930. - KL III:75. - Horváth János: ~ és íróbarátai. Uo., 1955. - Gulyás 1956:580. - MIL I:636. - ML II:641. - MItB II:550. - Vayerné Zibolen Ágnes: ~. Uo., 1973. - Lyka Károly: A táblabíró világ műv-e. Uo., 1981:389.

Kisfaludy Sándor, kisfaludi (Sümeg, Zala vm., 1772. szept. 27.-Sümeg, 1844. okt. 28.): költő. - Vagyontalan család első gyermeke, K. Károly testvérbátyja. A gimn-ot 1783-tól Győrben, a „filozófiai oskolákat” 1788-tól Pozsonyban a Kir. Kat. Akad-n végezte. Egy évig törvényhallg., 1791/92 telén joggyakornok Téten. Tavasszal beállt kadétnak a Sándor Lipót huszárezredbe, s Erdélyben szolgált. 1793 tavaszán hadnagyi ranggal a bécsi testőrség tagja. 1795. IX. 4: atyját meglátogatva megismerkedett a Zala vm. alispán lányával, Szegedy Rózával. 1796: „ellenkezés és lázasztás” miatt kizárták a testőrségből, s Milánóba vezényelték. Megkérte Róza kezét, aki kikosarazta. VI. 29: fr. fogságba esett Milánóban. 1796/97 telén Klagenfurtban élt, majd a Rajna mentén szolgált. 1799. VI: lemondott tiszti rangjáról, és kilépett a hadseregből, Téten élt. 1800. I: feleségül vette Szegedy Rózát. Kámban (Vas vm.) telepedtek le, 1805: Sümegre költöztek. 1809: Zala vm. lovas nemes fölkelőinek őrnagya, Kazinczy nyelvújításának ellenzője, a dunántúliak vezére. 1816-tól fokozatosan elszigetelődött a közélettől. 1820: Marczibányi-díjat kapott, összegét az Aurora kiadására ajándékozta. 1825-től újra részt vett a közéletben. 1830: Zala vm. színház- és színműv. főkormányzója, XI. 17: a MTA tagja, 1831. V: a Dunántúli Színjátszó Társ. főig-ja. 1835: lemondott MTA-tagságáról, de a „tiszteleti tagságot” elfogadta. 1836: a Kisfaludy Társ., 1841: a M. Szépirod. Int. tagja. Közben a m. nemesség és a maga életét fogalmazta verses munkába Regeköltőnek hattyúdala címen. - Zeneszerzéssel is foglalkozott. Az általa alkalmazott ún. Himfy-strófa 12 soros szakaszból áll, 8 és 7 szótagú sorokkal. - M: Himfy szerelmei. Buda, 1801. - Himfy szerelmei. A kesergő szerelem. A boldog szerelem. Uo., 1807. - Regék a m. előidőből. Uo., 1807. - Hazafiúi szózat a m. nemességhez. Pest, 1809. - Hunyadi János. Dráma. Buda, 1816. - Gyula szerelme. Uo., 1825. - Eredeti m. játékszín. 1-2. köt. Uo., 1825-26. - ~ munkái. 1-8. köt. Pest, 1833-38. - ~ hátrahagyott munkái. 1-4. köt. Uo., 1870-71. - ~ hátrahagyott munkái. Győr, 1931. - Napló és Francia fogságom. Bp., 1962. - Hunyady János c. drámájának kz-át az Egri Főegyhm. Kvtárban őrzik. - Álnevei: Egy jelen volt vendég; Füredi Vida; Himfy. Cs.S.

Szinnyei VI:416. - Császár Elemér: ~. Bp., 1910. - KL III:75. - Szimon Béla: ~ írói köre. Uo., 1933. (Palaestra Calasanctiana) - Horváth János: ~. Uo., 1936. - Gulyás 1956:580. - Fenyő István: ~. Uo., 1961. - MIL I:641. - ZL II:328. - MÉL I:923. - MItB II:560. - Kiss 1993:55.

Kisfaludy Zoltán Lajos, kisfaludi (Gyömör, Zala vm., 1854. júl. 20.-Táp, 1904. okt. 15.): plébános. - Győrött a gimn. 4. o-át elvégezvén kispap, a 7-8. o-t és a teol. 3-4. tanévét egy év alatt végezte, 1877. X. 8: pappá szent. Halászin (Moson vm.), Gyömörén, Sajtoskálon, Répceszemerén, Lébényszentmiklóson és Győrszigeten kp., 1889: Sápon (Győr vm.) plnos. 1895: a SZIT tud. és irod. oszt. tagja. - M: Mit izen a római p. minden kat. embernek? A szentséges atya leveléből a m. nép számára. Bp., 1891. (Népiratkák 39.) (2. kiad. 1894) - A bucsuki kőkereszt, v. ne járj a fonóba. Tanulságos tört. Uo., 1891. (Uaz 51.) - A római p. üzenete a munkások állapotáról. A sztatya leveléből a nép számára. Uo., 1892. (Uaz 55.) - Szt László kir. Uo., 1892. (Uaz 65.) (2. kiad. 1899) - Újabb falusi levelek a polg. házasságról. Uo., 1893. (Uaz 73.) - A római p-ról. Uo., 1893. (Uaz 75.) (2. kiad. 1899) - Ezer esztendő, v. a m-ok honfoglalása. Uo., 1896. (Uaz 114.) - Missiókönyv. Uo., 1898. - Szt  István első m. kir. A kerségnek Mo-on 900-dik esztendei jubileuma alk. Uo., 1900. (Népiratkák 168.) - A legméltóságosabb Oltáriszentség előtt imádságban eltöltött óra ötpercekre beosztva. Fr-ból ford. Z... Uo., é.n. (9. kiad. 1922) - 1891-től a Népiratkák sorozat, 1895-99: a Magyar Nép Könyvtára 1-8. köt. szerk-je. - Álnevei és betűjele: Hajnal (Kat. Szle, soproni Népisk. Lpk.); Kalamus (uo.); Kisfaludy Z. László; Kizola (Győri Közl.); Kondorosi (Egri Népújs.); Végházi (Népiratkák 39., 51., 65., 75., 114.); Z... (fordításakor); Z. (Kat. Szle, soproni Népisk. Lpk.) 88

Schem. Jaur. 1886:182. - Szinnyei VI:428. (A Kis lelki manna és a Lelki manna c. neki tulajdonított műveket a M. könyvészet Tárkányi B. Józsefnél közölte!) - Gulyás 1956:580. - Gulyás XVI:693.

Kisfaludy Zsigmond (*Szempc, Pozsony vm., 1837. júl. 18.): plébános. - A gimn-ot Pozsonyban, Győrött és Nagyszombatban, a teol-t Esztergomban végezte. 1861. VII. 28: pappá szent. Somorján, 1868: Dunaszerdahelyen kp., 1872: Illésháza, 1888: Nagymagyar, 1892. X. 1: Somorja plnosa, 1906: pozsonyi knk. - M: Az alázatosság hónapja. Írta F. Hurter. Ford. Esztergom, 1861. - Somorja monografiája. Kz. **

Zelliger 1893:235. - Némethy 1894:685. - Schem. Strig. 1900:250; 1910:314; 1917:340. - Szinnyei VI:429.


Kisfaludy János, kisfaludi (Vértestolna, Komárom vm., 1882.– Tatabánya?, 1938 után?): tanító. – A középisk-t és a tanítóképzőt Győrött végezte, 1900: a bpi Paedagogium hallg-ja. 1902. IX. 1: Környén, Kecskéden, 1906–38(is): Felsőgallán r.k. el. isk. tanító. Az I. vh-ban a 12. gyalogezred katonája az orosz, szerb és olasz harctéren, hadnagyként szerelt le. A Hangya Szövetk. üzletvez-je, levente főokt., a Nemz. Munkavédelem helyi alapítója, 10 é. körzeti vez-je. – 1913–14: a Tatabánya szerk-je, 1926. III. 14–V. 30: a Tatabánya és Vidéke fel. szerk-je és III. 14: kiadója. 88

Osváth 1938:778. – Komárom m. sajtóbibliogr. 1962:51.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.