központi papnevelő intézet: az egyházmegyés papság nevelésének egyházmegyék fölötti intézménye. - A →trienti zsinat után minden egyhm-nek meg kellett alapítani a maga papnevelő int-ét. Ahol az egyhm. képtelen volt a fenntartására, ott több egyhm. közös egyhm-közi, v. nagyobb körzetek számára regionális szemináriumot alapított. A →jozefinizmus céljai közé tartozott a papnevelés befolyásolása is (→józsefi egyetemi reformok). Ezért II. József (ur. 1780-90) azzal a céllal, hogy a papnöv-eket a pp-ök közvetlen felügyelete alól kivonja, megszüntette az egyhm. szem-okat, és ~ekbe (→seminarium generale) vonta össze Mo. kispapságát. 1790: a növ-ek visszatértek az egyhm-khez. I. Ferenc kir. (ur. 1792-1835) 1802: a pesti hittud. kar mellé megalapította a pesti →Központi Papnevelő Intézetet. - A II. Vat. Zsin. utáni megfelelője a regionális papnevelő intézet. **

Központi Papnevelő Intézet, KPI (lat. Seminarium Centrale), Bp. (V. ker. Papnövelde u. 7.), 1802. jan. 11.-: a →Hittudományi Karon tanuló kispapok otthona és nevelő intézete. - 1. Előzmények. II. József (ur. 1780-90) 1784: a →seminarium generale-k első tervét módosítva úgy rendelkezett, hogy a →zágrábi szeminárium és az →egri szeminárium és teológia költözzön Pestre. A hittud. kar, ill. a papnövelde sorsa a pesti volt pálos tp-mal és ktorral ekkor fonódott először egybe, de csak 4 évre, mert a kispapok 1790. V: visszatértek a vidéki szem-okba. - A ~ új épületének tervezője, Franz Anton Hillebrandt osztr. építész a pálosok pesti kolostorára III. emeletet akart emelni, s az (Egyetemi) tp-tól K-re eső részre tervezte az új szem. épületét. Az emeletráépítést azonban maga is túl költségesnek tartotta, s így az uralkodó sürgetésére 1785 késő tavaszán elkezdődött a szem. alapozása, s 1786. XI. 6: a kispapok birtokba vehették az új, 3 emeletes házat, 24 tágas szobával, 2 ebédlővel, 2 konyhával (2001: a jogi kar). A tanári testület megkapta a pálos ktor épületét, melyet a föloszlatott pálos r. szerz-ei 1786. VIII. 20: hagytak el. - 1790-1805: az egyetemen a hittud. kar szünetelt. A kar volt tagjaiból és az általuk dri fokozatra érdemesített papokból vizsgabizottságot szerveztek, mely a szünetelés éveiben a vidéki szem-ok tanárainak vizsgáztatását végezte. Az épületek a továbbiakban is kincstári tulajdonban maradtak, a ktorba Budáról a kúria költözött. A pp-ök Rómába küldték egyházjogász képzésre tehetségesebb kispapjaikat, akik →jozefinizmustól mentes szellemben tanultak, és ez nem tetszett az udvarnak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy I. Ferenc kir. (ur. 1792-1835) 1802. I. 11: megalapította a ~et: azon papnöveldék mellett, „amelyeket minden püspök saját székhelyén közvetlen vezetése és felügyelete alatt fenntartani tartozik, még egyet kell felállítani Pesten az egyetem mellett, amelyet a mindenkori prímás és esztergomi érsek köteles vezetni, és ahová minden püspök saját egyházmegyei szemináriumi alapjának terhére annyi kiváló tehetségű és erkölcsű egyént köteles küldeni a teológiai tudományokban való ismereteik kiszélesítés céljából, amennyire egyházmegyéjében a tekintélyesebb egyházi változások és tanszékek betöltésénél szüksége van”. Az állami felügyelet és befolyás igényét 1802. IV. 16: nyíltan megfogalmazták: „Ami ennek az intézetnek a legfőbb felügyeletét és vezetését illeti, úgy az közvetlenül a hittudományi kar és ezen keresztül az egyetem alá fog tartozni, azután azonban mindenben és összesen az udvari hatóság útján a legmagasabb királyi elhatározástól függeni, amibe a prímásnak sem lenne további befolyása annál, mely őt a legfelsőbb rendelkezés következtében megilleti.” - Az új, egyetemi papnevelő intézet, mivel a Lippay alapította Collegium Rubrorum célkitűzéseit valósítja majd meg, jogutódként örökölte annak vagyonát. A kancellária 1803. IV. 28: kérvényezte, hogy a kir. rendelje el az óbudai prépság jövedelmének gyűjtését a létesítendő közp. szem. berendezései költségének fedezésére. A kir. elhatározásának megfelelően az egy-nek a ferencesek tp-ával átelleni épületéből át kellett költöznie a II. József által építtetett Seminarium Generale falai közé, hogy a pálos kolostorból helyébe költözhessen a kúria. A Széchényi Könyvtár (→Országos Széchényi Könyvtár) is más elhelyezést igényelt, noha a mennyezet festményén Pietro Rivetti még dolgozott (→Pálos Könyvtár). - →Bärenkopf Ignác 1804. IX. 18: kapott kinevezést a papnevelde rektori és egyben a hittud. kar ig. tisztségére. Bärenkopf első kérése a nemzeti kvtár kiköltöztetése volt, ami 1805: meg is történt. A ~ 1805. XI. 1: 60 növ-kel nyílt meg.

2. A ~ első korszaka. A ~ kispapjait, bár szigorú napirend és fegyelem szerint éltek, több külső hatás érte a főv. adottságai miatt, mint a vidéki szem-ok növendékeit. Ennek jó és rossz oldala is volt: erősödött a pesti kispapokban a nemzeti érzés, ugyanakkor a kor új, burkoltan egyházellenes nézetei is elérték őket. Az első rektor, egykori rendi neveltetése folytán is, a teljes elzártság híve volt, amit vaskézzel betartatott (→papnevelés). Utódai változtattak e szigoron, →Dercsik Nep. János rektor (1826-38) a kispapok tud. tanulm-ainak pártolásával segítette elő a lelkiélet elmélyülését. - A ~ első korszakának napirendje: 5 órakor ébresztő, 1/2 6: reggeli ima, elmélkedés, szentmise. 1/2 7-3/4 8: tanulás, 8-10: előadások. 1/2 óra szünet után tanulás, szentírásolvasás, 12: ebéd, utána közvetlenül legalább 1/4 órányi szentségimádás. Délután 2-4-ig előadások, 1/2 óra szabadidő, majd egyéni tanulás, 1/4 óra szentírásolvasás. Este 7: az uralkodóért imádkoztak, majd vacsora és szentségimádás 8-ig, 1/2 9: közös esti imádság, 9: silentium religiosum. - 1831: kezdték szervezni a kispapok a →Magyar Egyházirodalmi Iskolát, mely kisebb-nagyobb megszakításokkal 2001: is működik. -

3. Az 1848-as forradalom és szabadságharc mind a ~, mind a hittud. kar életét és munkáját jelentős mértékben érintette. Az egyh. reformok követelésének híre a kispapok közé is eljutott, de a tanévet még békében befejezhették. Az új kormány közokt. és kultuszmin-e, br. Eötvös József 1848. VI: kelt rendeletei (szigorlatok megszüntetése, autonómia fölfüggesztése) megbénították a hittud. kar életét. Az új tanév megkezdését (XI. 1.) a kitört szabharc lehetetlenné tette. A tanárok és kispapok elhagyták a főv-t. Szilasy János dékán helyben maradt, őrizte a kar javait, irattárát. - Az 1848/49-es tanévben a szem. üres, a karon a tanítás szünetelt. A kormány 1849. V: biz-ot küldött ki, hogy vizsgálja meg, alkalmas volna-e a tp. a Debrecenből Pestre helyezendő ogy. befogadására. A biz. jelentése alapján a vallásos jellegű, mozdítható berendezéseket (orgonát is) kivitték a tp-ból a ~ épületébe, s a tp. melletti folyosót a papnövelde felé elfalazták. Az I. em. folyosó, melynek ablakai a tp-ra nyílnak, a kórushoz hasonlóan karzatként szolgált. 1849. VII. 2: az Egyetemi tp-ban megtartották a képviselőház egyetlen pesti ülését (ezután a kormánynak el kellett hagynia Pestet). - Sok kispap részt vett rövidebb-hosszabb ideig a szabharcban, amiért többen börtönbe is kerültek. Osztrák részről 1849 őszén fölmerült az egy. Budára visszahelyezésének javaslata, végül azonban ismét a ~ben folytatták egyetemi tanulmányaikat a növ-ek. -

4. A kiegyezés után →Ipolyi Arnold (1869-71: rektor) bővíteni kezdte a házat. 1870-63: a homlokzatot átalakították, III. em-et építettek. Új épületszárnyban kapott helyet a díszterem, fölötte a kpna, s a szomszédos Ny-i, keskeny telekre új, háromemeletes részt emeltek. Közben a Seminarium Generale céljára emelt, Hillebrandt-féle épület átalakítása is megkezdődött, s 1897-99: elkészült az egy. új közp. épülete (2001: ELTE Jogi Kar). - A szem. kápolnáját 1882: →Lippert József tervei alapján óker. stílusban építették. A Magyarok Nagyasszonya-főoltárképet 1884: →Lotz Károly festette. 1936: Tóth Tihamér ezüstmiséje alkalmából →Márton Lajos 9 üvegablakot tervezett. Témái: a pap meghívása, beöltözése, tanulása, imádsága, tonzúrája, fölszentelése, a jó pásztor, a tüzet sugárzó pap, a Jézusnál megpihenő lelkipásztor (Tóth T. arca). Ugyanekkor készítette →Megyer-Meyer Antal az orgonakarzat alatt az óker. papszentelés freskóját és a kpna ajtajának intarziáit. A bejárati ajtóval szemben állt →Kerényi Jenő Mária-szobra (fafaragás). 1938: készíttette Tóth T. fehér márványból →Krasznai Lajossal a Jézus szíve-márványszobrot. Kezdetben a főoltár mellett állt. - A kpna szentélyét a II. Vat. Zsin. után 1968: Kocsis Csaba tervei szerint rendezték át. A korábbi oltár vidéki tp-ba került. A tabernákulumot Bartha Lajos, a diadalívben függő réz-feszületet Götz János készítette. A ~ 1990-es években történt teljes felújítása során a kpna berendezését az oltár kivételével kicserélték (1999). - 1943: a kvadrum tp. felőli szárnyának első emeletén Tóth Tihamér-emlékkpnát alakítottak. Oltárát és kovácsoltvas kapuját Kontuly Béláné tervezte, keresztútjának fadomborműves stációit Pándi Kiss János faragta. Az üvegablakok (a föltámadott Krisztus jelenései) Pituk József tervei szerint 1943-48: készültek. - A sekrestye fölötti oratórium Jó Pásztor-üvegablakát 1918: Fieber Henrik készíttette →Kőrösfői-Kriesch Aladárral. A 2 vh. között a →nagyváradi káptalan itt zsolozsmázott. -

5. Az I. vh. alatt a szeminaristák létszáma alig csökkent, bár a közellátás akadozott. 1919: a Tanácsközt. a hittud. kart Hittud. Kutató Intézetnek nevezte el, melyben „termelő szellemi munkát” folytatnak. V. 10-től a ~ földszinti, utcai szobáiban a Vörös Őrség gazdasági hivatala működött. - A →trianoni béke után a tanári kar a Ny-i egy-ek mintájára szerette volna továbbfejleszteni a tanulm. rendszert. Csernoch János érs. ezzel ellentétben 1925. IV: a négyéves kurzus visszaállítását szorgalmazta. Ez a nézetkülönbség a teol. kar és az egyh. vezetés között késleltette a 6 é. tanulm. idő bevezetését; végül a róm. egy. rendszert ismerő új prímás, Serédi Jusztinián a kérésnek helyt adva 1932: bevezette a hatéves rendszert. - →Tóth Tihamér rektorsága idején (1932-38) a ~ épületét →Kismarty-Lechner Jenő tervei szerint korszerűsítették (a tanulmányi idő hosszabbodásával a kispapság létszámának növekedésére lehetett számítani). A régi, tágas folyosók elfalazásával 1935-38: kisebb szobákat alakítottak ki, ami a felsőbb évesek számára nyugalmat, egyedüllétet biztosított imádsághoz, tanuláshoz. Ekkor készült a tetőterasz is. E korszakban kedték szerkeszteni a kispapok a →Centralista folyóiratot. -

6. A II. vh. évei alatt →Marczell Mihály volt a rektor. Bp. ostromát a kispapok és elöljárók együtt élték át a romossá vált épületben. →Kölley György teol. vezetésével 1944 őszén-telén zsidó gyermekeket rejtegettek. A bombatalálatok miatt a tetőzet jó része elpusztult, a kémények ledőltek v. találatot kaptak, a cseréptetőzetet, lécezetet a légnyomás lesodorta, s magát az épületet is bomba érte a keresztszárny udvari homlokzatán át: 2 szinten több boltmező leszakadt, a tetőterasz, a melléklépcső erősen megsérült. 1945. I. 18: éjszaka aknatalálat érte a tp. egyik tornyát, II. 12: a kvtárt. A harcok csitultával a kispapok azonnal hozzáláttak a romok eltakarításához, a károk felszámolásához. Maguk szerezték be a palát, cserepet, mesterek irányításával maguk dolgoztak a tetőn, s tették lakhatóvá a romos épületet. 1946-47: szakemberek bevonásával, Fennes László műépítész vez-ével a nehezebb helyreállítási munkákban is részt vettek. Az újjáépítést azért is sürgették, mert 1948: ünnepelték a szem. alapításának 300. évford-ját. Az ünnepségen megjelent Mindszenty József főpásztor is, aki már az új pol. hatalom támadásának kereszttüzében állt. A →katolikus egyesületek föloszlatása (1946 nyara), a Mária-év (1947. VIII-1948. XII. 8.), az egyh. →iskolák államosítása (1948. VI. 16.), Mindszenty hgprím. letartóztatása (XII. 26.), a →szerzetesrendek föloszlatása (1950. VI.) a ~ kispapjait arra késztette, hogy tudatosabban készüljenek az esetleg mártíromsággal is járó papságra, és többet imádkozzanak a bebörtönzött bíborosért, papokért, szerzetesekért. -

7. 1950. VIII. 23: minisztériumi döntés alapján a hittud. kar valamennyi prof-át azonnali hatállyal fölmentették, s a teol. fakultást megszüntették. VIII. 30: aláírták az →Állam és Egyház közti megállapodást, melynek függeléke rendezte a kar sorsát, s a kispapok tanulmányainak zavartalan folytatását, de már új keretek között. A ppi kar az egy-ről leválasztott hittud. kart R.K. Központi Hittudományi Akadémia néven újraszervezte, az állam az új intézményt nyilvános jogú akad-nak elismerte, a tud. fokozatok adásának lehetőségét meghagyta. Az egy. közp. épületéból a hittud. karnak az eredeti tervek szerint a Szerb u. épületbe, a volt klarissza kolostorba kellett volna költöznie. A ~ vezetősége azonban arra kérte a kart, hogy a ~ épületébe költözzenek át, ui. attól féltek, hogy az 1919-es események mintájára ismét kéretlen lakókat kapnak. A ~ épületében az I. em., volt rektori lakosztály dékáni hivatal, a kisaula és 3 nagyobb terem tanterem, 1 hálóteremből kvtár, 9 egyszemélyes szobából tanári szoba lett. A helyiségeket az első félév végére sikerült használható állapotba hozni. IX. 20: egy födél alatt indult meg a szemináriumi és kari élet. - A ~ életében újabb változást hozott 1951-52: a vidéki papneveldék felének erőszakos bezáratása. A vidéki növ-ek befogadásával a ~ szűkösnek tűnt, de a papságra készülőket ez nem befolyásolta, az újabb letartóztatások, papi perek híre csak erősítette a kispapok hivatástudatát. Az 1951 nyarán bebörtönzött Grősz József kalocsai érs. 1956 tavaszán szabadulva megfordult a ~ben, s a bizakodóbbak már Mindszenty József bíb. szabadulásában is reménykedtek. -

8. Napirend az 1950-es években. Mivel több vidéki szem-ot bezártak, összevontak, különös figyelem fordult a ~ felé. A napirend szoros volt, korai kelés, torna (évszak és időjárás szerint a folyosón v. a kertben), mosdás, öltözés, majd fél óra elmélkedés a kpnában v. a teraszon, kertben sétálva; sztmise a kpnában, v. ha valaki ministrált, akkor az Egyetemi tp-ban. - A reggeli a földszinti étkezőben volt (→refektórium), ahol a terem közepén felolvasó fülkét (→szószék) építettek, itt mondták el évente a növ-ek a →próbaprédikációkat. Reggeli után pár perc volt a felkészüléshez. Az előadások 8 órakor kezdődtek, s ált. dupla órákat tartottak. A növ-ek a földszinten, az elöljárók az I. em-en közösen ebédeltek. Ebéd után →adoráció a kpnában, majd rövid szabadidő. Idegen szobába a belépést kicsapással tiltották. A városba kimenni 2 naponta, kettesével-hármasával lehetett a kétórás stúdium után, ami alatt csönd (szilencium) volt. Séta után tanulás vacsoráig, amit rövid szabadfoglalkozás (→rekreáció) követett. Fűtési időszakban, vacsora után, négyesével salakot hordtak a beosztott növendékek a kazánházból a gazd. bejáróhoz (onnan szállították el). Lefekvés előtt elmélkedési pontokat: előkészítő gondolatokat, vázlatokat adott a kpnában a lelki ig. (→spirituális) és esti imát végeztek. Reggelig szilencium volt, de rövidebb időre még szabad volt bemenni a tanulószobába. -

9. A közösségi élet. Az I. és II. évesek évfolyamonként közös tanulószobában tanultak, közös hálóteremben aludtak. A III. évtől kettesével-hármasával, VI. éven egyenként külön szobákban laktak. A lelki nevelés a spirituális atya feladata volt, aki igény szerint fogadta a növendékeket beszélgetésre. Gyóntatót mindenki szabadon választott, de legtöbben őt választották. Szakmai nevelésük a tanulm. felügyelők (→prefektusok) feladata volt, akiknek segítőtársai idősebb növendékek, az I. és II. évesek mellé beosztott duktorok voltak. A duktori intézményben volt főduktor (VI. é. növ.), műszaki duktor (műszaki érzékű IV. éves). Ők valósították meg a diákönkormányzat elvét. A rendszer utolsó láncszemét az évfolyammegbízott v. titkár (bidellus) képviselte. Hivatalosan ő volt az elöljárók és a növendékek között a közvetítő. Egyéb „ifjúsági tisztségviselők” is voltak: asszisztenciamagiszter, aki begyakorolta a szertart-ban részvevőkkel a feladataikat, a sekrestyések a kpna szolgálatát biztosították, cantusmagiszter, a karvezető segítője, az infirmáriusok a betegszobában szolgáltak, voltak kertfelelősök (hortulani), fűtési megbízott (magister calefactorum), a fürdési, nyiratkozási ügyek intézői, a társalgók és az étterem felügyelői, kvtárosok. - A szellemi igények fejlesztését szolgálták a rendezvények: a mikulási, farsangi színdarabok, a karácsonyi betlehemes játékok, stb. amelyeket a növendékek adtak elő. A Magyar Egyházirodalmi Iskola évente kiírt pályázati témákkal és díjakkal, programjaival hozzájárult az irod., műv. önneveléshez, nyilvánosságot adott az írói képességek fejlesztésének. - A politikától az elöljárók eleinte távol tartották a növ-eket, ill. a kispapok is távol tartották magukat. Az áll. és az Egyh. kiegyezési tárgyalásai 1949 óta folytak. Mindszenty József bíb. esztergomi érs. „akadályoztatása” miatt Czapik Gyula egri érs. rangidősként a MKPK eln., a tárgyalások vez-je, csekély eredménnyel. -

10. A kispapok 1956. X: látogatások, séták, találkozások alkalmával barátaiktól értesültek a diákmozgolódásokról, a nép elégedetlenségéről. X. 21: kezdődött a minden tanévet kötelezően bevezető egy hetes →lelkigyakorlat, mely szigorú szilenciumnal járt, így a kispapok az X. 23-i történésekből kimaradtak. X. 29: mindannyian a Vöröskereszt által kijelölt kórházakba, klinikákra mentek a sebesültek összeírásában, gondozásában segíteni. - A főv-ba X. 31: érkezett Mindszenty prímásnál XI. 1: a tanári és elöljárói testület tisztelgő látogatást tett a várban. A központista kispapokra rábízta, hogy őrizzék az →Állami Egyházügyi Hivatal Zugligeti úton lévő épületét, nehogy az ott tárolt iratanyag, az egyházellenes ténykedések hiteles tárháza megsemmisüljön. A kispapok ezt a bíborosi parancsot az orosz megszálló katonai alakulatok érkeztéig teljesítették, amiért a megtorlás idején többen börtönnel fizettek. A forr. napjaiban a ~ konyháján a szomszédos egy. épületben tartózkodó 100 főnyi, fegyvert fogott diákság számára is főztek. A szeminaristák ebben a munkában éppúgy segédkeztek, mint ahogy a sebesültek ápolásából is kivették részüket. A szomszédos egy. épületben tartózkodó szabadságharcosoknak XI. 4. u. komoly segítséget nyújtottak, hogy ne kerüljenek a karhatalmisták kezére. Amikor kiderült, hogy számosan reverendába öltözötten szökhettek meg, a felelősök súlyos börtönbüntetést kaptak. Az elítéléshez indokul egy néhány oldalas „nyílt levél” szolgált, amelyben a forr. vérbefojtása után a már pappá szentelt VI. évesek hitet tettek a forr. mellett. A félévi vizsgák (1957. I. 15-II. 8.) után a kispapok a Ny-ról érkezett segélyek szétosztásában vállaltak részt, amit a →Magyar Vöröskereszt 1957. I. 28-i levelében megköszönt. A forr. napjaiban szó nélkül távozott Halász György rektor helyére →Potyondi Imrét, székesfehérvári prel-knk. helynököt nevezték ki. Az ÁEH hosszabb idő óta arra törekedett, hogy a ~et megszüntesse v. vidékre helyezze. -

11. A megtorlás. A kispapságnak a forr. alatti magatartását a hatalomba visszakerült ÁEH ellenforradalminak ítélte. 1957. V. 10: a Lorettói litánia idején kezdődtek a házkutatások, V. 17. és VII. 19: folytatódtak. Letartóztatták Fábián István, Iván László, Kuklai Antal, Marcheschi Károly, Mézner Ferenc, Nagy Jenő, Pavlics István, Schimmer József, Tabódy István, Vénusz Gyula és Vígh Szabolcs növ-et. Az egyik ügy az ún. „Péter levél” röpirat; a másik, ezzel később egyesített vád az ÁÉH irattárának (melyet Mindszenty bib. kérésére őriztek a kispapok) „kifosztására irányuló szándék” volt. - 1957. XI: a →Turchányi-per keretében a Főv. Bíróság Népbírósági Tanácsa iratokat kért be Potyondi Imrétől, a ~ rektorától: a M. Egyházirod. Isk. 1956. IX-1957. III: hivatalosan elfogadott tématervét, az 1956. XI-XII: ülések jegyzőkv-ét, a ~ Házi Szabályzatát, a portás Lajos bácsi (kárm. testvér) nevét, címét és Halász György volt rektor lakcímét. Az említett növ-ek és a perbe bevont papok hosszabb-rövidebb időre börtönbe kerültek. - A „béke-politika” szellemében már 1952. X: és 1954. I: is utasították a növ-eket az ún. papi békegyűlésen való részvételre, „engedményként" polgári ruhát viselhettek. 1953: elvárták a kispapoktól a „békenyilatkozat” aláírását is. Endrey Mihály spp., esztergomi speciális delegátus (1957-58) levelében 1958. I. 3: azt írta, hogy az „Opus Pacis a Püspöki Kar vezetése alatt álló magyar katolikus békemozgalom intézőbizottsága”. Mag Béla c. apát, az Opus Pacis intézőbiz. üv. ig-ja 1958. IV. 9-i levelében már Grősz József kalocsai érs. megbízására hivatkozva küldött meghívót a ~ elöljáróságának a ~ban IV. 17: rendezendő teol. tanári konf-ra. V. 19: kellett volna először egységesen részt venniük a kispapoknak „békedemonstráción” egy Opus Pacis rendezvényen, amelyen →Radó Polikárp prof. tartott volna előadást a SZU-ban tett útjáról. A ~ növ-eitől a részvétel mellett énekkari szereplést és versszavalást is kívántak. Az énekkari próbán a kispapok közölték, nem kötelezhetik őket olyan ülésen való aktív részvételre, amelynek elnökségében Róma által név szerint kiközösített személyek ülnek; a IV. é. Krichenbaum József elsőként hagyta el a helyiséget. Többen követték, az egész program kudarcba fulladt. A versmondásra kijelölt I. é. Sulok Tibor is visszaadta a megbízatását. A gyűlésen csak 1 váci és 3 egri növ. vett részt. A rektor a maga elé idézett 14 kispaptól akarta megtudni a hangadók közül a 6 legbefolyásosabb nevét, sikertelenül. V. 20: az elöljárók konferenciája után a jegyzőkv-ben a rektor az alábbiakat foglalta össze: „…a növendékek lelkiismeretbeli nyugtalanságot emlegetve, az ordináriussal szemben kötelező engedelmességet semmibe sem veszik, s ugyanakkor helytelenül feljogosítva érzik magukat arra, hogy a püspök és a püspöki kar felett ítélkezzenek.… A kispapnak lehet 'jus murmurandi' joga, de nincs 'jus inobediendi' joga.” A rektor javasolta: 1. a közösségtől minden kimenési szabadságot és kedvezményt vonjanak meg, - 2. a főduktor (Bán Endre VI. é. pécsi növ.) sorozatos mulasztásokat követett el, ezért megbízatását visszavonja. (Vétke: „Jelentenie kellett volna, hogy mi készül, kiket vegyenek az elöljárók nevelői munkába, s ehelyett ma is mindenkit fedez.") - 3. A főduktori megbízatásra Balpataky Béla VI. é. egri növendéket javasolta, "aki ebben a nehéz ügyben is az engedelmesség jegyében járt el". - 4. Krichenbaum József IV. é., aki az énekkart demoralizálta, az "intézetből eltávolíttassék". - 5. Sulok Tibor I. é. büntetése rektori megrovás, év végi esztergomi visszahívással. - 6. A bidellusokat mulasztás terheli, ezért leváltandók. - 7. Az énekkar szokásos éves jutalmazását a rektor meghatározatlan időre megvonja. - 8. Az ülés egyik részvevőjének, Nagy Lajos V. é. korábban kifogásolt magatartása jó irányú változását az elöljárók elismerik. - A szankciók kihirdetése után Vígh Szabolcs V. éves az ebédlőben közölte növendéktársaival, hogy nem érzi magát kevésbé hibásnak, mint a három megbüntetett. Hogyha nekik távozniuk kell, akkor ő is bejelenti a rektornak, hogy önként távozik. A következő napokban a növendékek szolidaritása erősebbnek bizonyult félelmüknél, és a döntő többség kijelentette, hogy amennyiben Krichenbaum József elbocsátását nem vonják vissza, ők is távoznak. Ez akkora szembeszegülés és engedetlenség volt, hogy megtorpanásra bírta az elöljáróságot és visszavonta az intézkedést. A nyári vakáció megszakította a folyamatot. -

1958. IX: →Tabódy István, 1957/58: IV. é. növ. fölszentelt →presbiterként tért vissza, ő lett a főduktor. Előző évi meghurcoltatása miatt ordináriusa, Shvoy Lajos pp. távol akarta tartani minden, pol. veszéllyel járó megbízatástól, ezért XII. 20-i levelével 1959. I. 1-i hatállyal kirendelte a budafok-belvárosi pléb-ra kisegítőnek. - Az 1958. őszi ogy. választások előkészítésekor a választójogú V. és VI. é. növ-eknek kellett volna megjelenniük, azon egyetlen váci növ. vett részt. 1958. XI. 25: az ÁEH-ban rendezett „találkozón”, ahol néhány, kiválasztott növendéknek is részt kellett vennie, az ÁÉH elnöke a kispapság szemére vetette, hogy nem teljesítik hazafias kötelességüket. A kispapok tiltakoztak Babocsa Endre c. apát vecsési →pásztorbotos, infulás miséjével kapcsolatban: a hatalmi jelvények jogtalan használata miatt. Az ÁEH elnöke, Horváth János a Hittud. Akad. dékánjának küldött, 1959. II. 4: levelében válaszolt: „Jelvényeikben, öltözetükben, az ünnepélyes szertartásokban a tényleges apátok szokásait őrizték meg. Tehát használták a püspöksüveget (infulát), apáti gyűrűt, mellkeresztet és pásztorbotot.” „Ezeket a jogokat, mint sajátos jogszokást Magyarországon megőrizték a kinevezettek, bár a Vatikán igyekezett azokat rendeleteivel korlátozni. … A kinevezettek pedig az ősi magyar jogokat megőrizték, amely a püspökök hallgatólagos beleegyezése mellett megerősödött.”„Csak az újabb időkben - amikor az apátok és a prépostok nagy része a haladó papság soraiból kerül ki - fáj ez némelyeknek” - írja. „Azt hiszem, teljesen indokolatlan a felháborodása annak az akadémiai két hallgatónak. … Nem lehet eltekinteni a felháborodás politikai hátterétől ennél a kérdésnél.” E levelet a dékán II. 26: küldte meg a rektornak, amikor a növendékek már nem voltak az intézetben. 1959. I. 15: a három eset kapcsán a rektor segítséget kérő levélben fordult Grősz József érs-hez: „Minden választási vagy békegyűlésre való meghívás - beleértve az Érsek Úr Őnagy-méltósága, vagy más Püspök Úr elnöklete alatt tartandó Opus Pacis gyűlést is - akkora nyugtalanságot, ideges ellenállást s szervezett szembehelyezkedést vált ki a Központi Szem. növendékei között, hogy az hetekre megbénítja előtte s utána a Szem. életét. Nem is szólva arról, hogy a már közismertté vált, tüntető és szervezett ellenállás és gyűlésekről való elmaradás az intézet fennmaradását veszélyeztetheti, legalább is több elöljáró s professzor leváltását eredményezheti.… Azért az elöljáróság nevében arra kérem a püspök atyákat, hogy egyházmegyénként adjanak utasítást saját növendékeiknek e kérdésben. Az elöljáróság úgy érzi, hogy aki ordináriusa rendelkezésének nem tesz eleget, vagy azzal szembehelyezkedik, annak további nevelését a Központi Szem-ban az elöljáróság nem vállalhatja.”Az ÁEH-ban „… a megbeszélés resüméjét a főduktor, aki okosan igyekszik viselkedni, abban foglalta össze, hogy a kispapság nem zárkózik el az új élet eszméinek megismerése elől, de kéri, hogy minden aktuális kérdésről a Szem. épületében tartandó külön gyűléseken kapjon a kispapság kioktatást, és pedig oly papi egyénektől, kik ellen az Egyháznak nincs kifogása….„Az Elnök Úr nem utasította el a propositiót, de el sem fogadta, azt válaszolta rá, hogy erre még visszatérünk.” -

A kispapok belső tájékoztatását szolgálták az ún. kurzusgyűlések, amelyeken a résztvevő v. azokba bevont idősebb növ-ek folyamatosan tájékoztatták a közösséget az események alakulásáról. Így törekedtek arra, hogy a nemkívánatos befolyások érvényre ne juthassanak, v. meg ne oszthassák az egységet. 1959. I-III: a konfliktus „Az Állami Egyházügyi Hivatal kívánságára a Hittudományi Akadémia dékánja és a Központi Szem. rektora megkérte Hamvas püspököt, rendeltesse el a püspöki karral a kispapok megjelenését az 1959. I. 23-i országos papi békegyűlésen, mert távolmaradásuk a szem-ra és a maguk személyére is kellemetlen következménnyel járhat.” - 1959. I. 22: a ppi konferencia után összehívták a megyés szeniorokat, akikkel Hamvas Endre csanádi pp. a dékán, a rektor, s az egri kápt. helynök jelenlétében közölte a „határozatot”, amit az egyik pref. a vacsora alatt ismertetett. Másnap reggel a szombathelyi pp. betegágyáról üzent kispapjainak, a pécsi pp., a kalocsai, a szegedi és a veszprémi vik., az egri kápt. helynök, a szegedi rektor és a ~ rektora (mint székesfehérvári helynök) igyekeztek meggyőzni a növ-eiket a részvétel szükségességéről. A kispapok azonban (3 kivételével) a ~ban maradtak. I. 26: az ÁEH-ban közölték a dékán és prodékánnal, a rektor és vicerektorral, hogy kérik külön-külön és közös javaslatukat, s I. 29: egyeztető megbeszélést tartanak. I. 27: a ~ elöljárói értekezletén elhatározták, hogy a rektor tájékoztatja az ordináriusokat a I. 23-24-i megbeszélések eredményéről. A büntetésre - a jegyzőkv-ben - névszerinti javaslatokat tettek: évf-onként 2-2 növ-et eltávolítanak tanulm., magatartási kifogások miatt, kérték a főpásztorokat, hívjanak vissza 5 megnevezett diákonust. A további pontokban szigorító intézkedéseket (szentelési hozzájárulás megtagadását, séták, kirándulások tilalmát), új akad. tantárgy, a szociológia bevezetését, kihallgató biz-ok fölállítását és az átnevelés szükségességét, s a saját felelősségük elhárítását fogalmazták meg. Az ÁEH kívánságának megfelelően az elöljárók a I. 27-i határozatukat egyeztették az Akad. vezetőivel és A Központi Szem. elöljáróságának javaslata c. nyújtották be. Az elöljárók az ÁEH-nak nem adtak névszerinti listát a felelősnek tartott növendékekről, csak elvi állásfoglalást: az elöljáróság nem járul hozzá 1959: a pappá szentelésekhez. Az átneveléshez előadásokra van szükség, amelyet egy-egy prof. v. elöljáró tart. Kikapcsolandók a kispapok az ülésekről mindaddig, amíg a személyi ügyek Rómával rendeződnek. Az elöljáróság a növendékektől minden kedvezményt megvon és vasfegyelmet vezet be. I. 29: az egyeztetésen jelen volt Hamvas Endre csanádi és Shvoy Lajos székesfehérvári pp., Potyondy Imre rektor, Szörényi Andor prodékán, Brezanóczy Pál egri kápt. helynök és Várkonyi Imre, az AC orsz. ig-ja. Az ÁEH dokumentuma szerint: az Akadémiáról Artner Edgárt nyugdíjazni kellett, Bánk Józsefet vidéki pléb-ra helyezték, a ~ből →Papp Imre spirituálist és →Liptay György prefektust vidékre helyezték, →Takács Nándor karnagyot el kell távolítani (kijelölték a kinevezendőket is); a hallg-k közül ki kellett zárni a ~ből és Mo. valamennyi teol-járól és szem-ából: Cséfalvay Pál, Nagy Imre VI. é., Adorjáni Vit Gábor, Arató László, Krichenbaum József, Rózsa István, Rubint Ferenc, Szakál Antal, Székely Tibor, Tabódy István V. é., Kis Dénes IV. é., Nemes Balázs III. é., Sulyok Tibor és Takács László II. é. hallg-kat. -

1960. IX. 1-ig a hallg-k nem járhattak ki misézni, sem asszisztálni, VII. 1-ig (3 kivételével) nem fejezhették be tanulmányaikat; IX. 1-ig a heti (civil) nagysétát fölfüggesztették. Az Akad. és a ~ szigorította házirendjét. Az ÁÉH óhajára fölmentették 1959. II. 21: a spirituális Papp Imrét, a MKPK határozatára hivatkozva II. 28: Liptay György óraadó tanár prefektust és Takács Nándor karvez., prefektust. Az egri főegyhm. É-i részéből 3 főt (egyéb részéből ismeretlen), az esztergomi főegyhm-ből 15 főt, a győri egyhm-ből 4 főt, a hajdúdorogi egyhm-ből 2 főt, a kalocsai főegyhm-ből 3 főt, a pécsi egyhm-ből 7 főt, a szombathelyi egyhm-ből 4 főt, a váci egyhm-ből 11 főt, a veszprémi egyhm-ből 6 főt, össz. 55 kispapot helyeztek vissza. Nem küldte vissza Csanád 5, Eger 7, Székesfehérvár 10 növendékét. (1959. III. 9: legalább 69 papnöv. volt a ~ben, Shvoy Lajos pp. önéletrajzában 80 főt említett). - III. 9: a visszaköltözött növ-ek 60:9 szavazatarányban beadványt küldtek az ordináriusoknak, a rektornak és a dékánnak a 14 kizárás felülvizsgálatát kérve, melyben megvádolták a vicerektort, és bejelentették a prodékán előadásainak bojkottálását az Új Emberben 14 társukról adott elítélő nyilatkozata miatt. III. 10: a hallg-k képviselői a dékántól kapott válasz alapján bejelentették: fönntartásaik mellett mégis látogatják az előadásokat. III. 12: a vicerektor a rektortól a vádak kivizsgálását és önmaga igazolását kérte. - III. 18: Grősz József érs. a rektorhoz írt levelében közölte: „Elrendeljük tehát, hogy mindazokat, akik a Püspöki Karhoz írt levéllel magukat azonosítják, Rektor Úr küldje vissza ordináriusukhoz, aki további sorsuk felől intézkedni fog”. Mellékelte az érs. azt a nyilatkozatot, amelyet elvártak a növendékektől, azon megjegyzésével, hogy a kalocsai növ-ek nem írták alá, így azokat elbocsátotta. Az ordináriusok maguk elé idézték növ-eiket nyilatkozattételre. A többség közösséget vállalt az elbocsátott 14 társukkal, így őket elbocsátották. A ~ majdnem teljesen kiürült, az 1958/59. tanév II. féléve az Akad. külső hallg-ival és a ~ néhány növendékével folytatódott. A fenntartási gondok miatt az elöljáróság javasolta a ~ benépesítését, s az Akad. tantervének módosítását. Szerintük a 60 növendékből 40 alkalmas az „átnevelésre”. VI. 10: a rektor e megoldásra a MKPK támogatását kérte. VI. 17: a MKPK határozata: az elbocsátott növendékek visszafogadására az idő még nem alkalmas; alkalmas időben intézkednek. A Hittud. Akad. tanrendjét úgy változtatta, hogy a pasztorális tárgyak kerültek az V. évbe és a VI. évre maradtak egyes elméleti tárgyak. Az ordináriusok a IV. év végén határoznak arról, hogy kiket akarnak az V. év végén fölszentelni, ezek kapják meg a nagyobb rendeket az V. év folyamán. A doktorandusok ugyanígy, a VI. évben. Ha akad egy-egy presbiter a növendékek között, a rektor ne engedje meg, hogy bármiféle pasztorációs munkában részt vegyen! Szerz. tanárjelöltek fölvételét kívánatosnak tartották. „...amikor nyilvánvalóvá vált, hogy egyes főpásztorok nem akarják, vagy nem tudják pappá szentelni növendékeiket és diákonusaikat, 1960-ban titokban új tiszteket kapott az anyaszentegyház, élő bizonyságot adva arról, hogy Isten a megpróbáltatások között sem hagyja el övéit.”. -

1959. XII. 19: a bpi Kassai téri tp-ban Szabó Imre esztergomi spp. pappá sztelte a főegyhm. 3 elbocsátott diákonusát; 1960 III. 19: az egyik elbocsátott presbiter (akit Shvoy pp. titokban rektorrá nevezett ki) bpi lakásán Zadravecz István pp. pappá sztelt 8 elbocsátott növ-et, majd 1960: még 8 elbocsátott diákonust. - A köv. tanév elején a ~ vezetősége és a tanári kar 37 kispap visszabocsátását kérte, azonban a megtörténtekre ez nem jelentett orvoslást. A kispapok és elöljáróik, tanáraik közé hosszú évekre bizalmatlanság ékelődött, és az ÁEH újabb sikert könyvelhetett el: a magyar papnevelés fellegvárát sikerült megrendíteni. A szeminaristák létszáma az 1959/60-as évben szerény maradt, s a következőkben is 50 fő körüli volt (az előző idők közel 100 főjével szemben). - A 60-as években az ÁEH jó ideig szerette volna a két testvérintézményt rábírni arra, hogy önként távozzanak az ősi falak közül a vidéki magányba, Zircre, a ciszt. apátság épületegyüttesébe. A hivatalos magyarázat az volt, hogy „a kispapok számára nélkülözhetetlen a jó levegő”. A főv. szellemi életétől elszakított tanintézet ideálisan megvalósította volna a „kivonulást a társadalomból”. A tanárok és az elöljárók azonban elszántan ellenálltak, s az államiak a Ny-i sajtóvisszhangtól tartva nem erőltették tovább a vidékre költözést, csak időnként sugallták. Ezt követően az állami egyetem néhány vez-je a szem. kertjének „átcsatolását” próbálta elérni a belügyi szerveknél. -

12. A II. Vatikáni Zsinat alatt (1962-65) és után bekövetkezett egyh. megújulás gyógyító hatásának első jelének tekinthető 1970: a ~ kápolnája liturgikus terének megújítása. Az 1970-es években megújult Magyar Egyházirod. Isk., s 1984: megindult a kispapok →Új Centralista c. folyóirata. A Munkálatok újraindítására is történtek kísérletek. Az 1989-90: kezdődött pol-társad. változások következményeként 1991-98: (födémcseréket is beleértve) teljesen felújították a ~ épületét; a MKPK 1993: megalapította a →Pázmány Péter Katolikus Egyetemet, melynek Hittud. Kara a kezdetektől folyamatosan működő fakultás lett. 2001: a tanulmányi idő 7 év. A Hittud. Kar 1994: a főpásztorok segítségével, az akkori dékán szorgalmazására új otthont kapott a Veres Pálné utca 24. sz. alatt, amelynek teljes felújítása 1998 tavaszára befejeződött. Az átköltözés, mint 1950: is, a központista kispapok munkája volt. -

13. Elöljárói. a) Rektorok: 1803: →Bärenkopf Ignác, 1809: →Alagovics Sándor, 1810: →Bélik József, 1818: →Nádasdy Ferenc, 1820: →Batthyáni Alajos, 1826: →Dercsik János, 1838: →Karner Antal, 1845-51: →Lipthay András, 1858: →Szajbély Henrik, 1867: →Kubinszky Mihály, 1869: →Ipolyi Arnold, 1871: →Roder Alajos, 1878: →Markus Gyula, 1890: →Czibulka Nándor, 1893: →Cselka Nándor, 1898: →Városy Gyula, 1903: →Steinberger Ferenc, 1905: →Lollok Lénárd, 1907: →Walter Gyula, 1912: →Rott Nándor, 1917: →Ámon Pál, 1922: →Ernszt Sándor, 1931: →Tóth Tihamér, 1938: →Marczell Mihály, 1952: →Galla Ferenc, 1955: Halász György, 1957: →Potyondy Imre, 1968: →Zemplén György, 1973: →Paskai László, 1978: →Turányi László, 1979: →Bagi István, 1986: →Fábián János, 1989: →Várszegi Asztrik OSB, 1991: →Vanyó László, 1996: →Bíró László. -

b) Vicerektorok: 1808: →Krobót János, 1814: →Batthyáni Alajos, 1820: Kulifay István, 1831-41: →Döme József, 1845-48: →Kantz Lázár, 1850: →Réh János, 1862: →Szabó József, 1865: →Pellet József, 1869: →Scharnbek János, 1870: →Zsihovics Ferenc, 1874: Pellet József, 1883: →Venczell Antal, 1895: →Krizsán Mihály, 1905-16: →Robitsek Ferenc, 1929: →Knebel Miklós, 1932: →Brückner József, 1939: →Almásy József, 1942: →Péterffy Gedeon, 1948: Boér Miklós, 1950: →Semptey László, 1963: Borovy József, 1968: Paksy László, 1974: Khirer Vilmos, 1981: Mádai István, 1982: Léber Mihály, 1989: Urbán Imre, 1991: Csordás Eörs, 1996: Bundics Antal, 1999: Török Csaba. -

c) Spirituálisok: 1806-19: →Taucher Ferenc, 1831: →Rátz András, 1845: →Nogáll János, 1850: →Réh János, 1854: →Krotky József, 1858: →Zsihovics Ferenc, 1870: →Czibulka Nándor, 1888-99: Bundala Mihály, 1904: →Hanauer István, 1912: →Babura László, 1928: →Kerner István, 1940: →Erdey Ferenc, 1948: Nagy Ferenc, 1953: →Papp Imre, 1959: →Király Ferenc Pacifik, 1963: →Csanád Béla, 1965: →Paskai László, 1969: →Pataki László, 1972: →Dankó László, 1977: →Pápai Lajos, 1985: Temesi József, 1989: →Osztie Zoltán, 1991: Blanckenstein György, 1994: Bábel Balázs, 1998: Patsch Ferenc, 2000: →Benkő Antal SJ, 2001: Székely János. -

d) Prefektusok: 1806: →Dercsik János, 1809: →Batthyáni Alajos, 1810-14: →Kováts Mátyás, 1814: →Zombory János, 1818-23: →Osvald Ferenc, 1819: →Viber József, 1845: →Kovács Zsigmond, 1850: →Blümelhuber Ferenc, 1851: →Irsik Ferenc, 1855-60: →Samassa József, 1856-60: →Klezsó József, 1866: →Hornig Károly, 1870: →Breznay Béla, 1873: →Aschenbrier Antal, 1874: →Való Simon, 1877: →Belopotoczky Kálmán, 1882: →Wolafka Nándor, 1889-1904: →Robitsek Ferenc, 1893: →Purt Iván, 1904: →Kmoskó Mihály, 1909-14: →Trikál József, 1910: →Saly László, 1918-31: →Tóth Tihamér, 1925-30: →Artner Edgár, 1935-49: →Nyéki Kálmán, 1939-42: →Ijjas Józef, 1943-49: Papp Antal, 1954-59: →Félegyházy József, 1957: →Fábián János, 1965: →Csanád Béla, 1969: Khirer Vilmos, 1971: Albertini Péter, 1971: Khirer Vilmos, 1973: →Diós István, 1980: Nagy István, 1983: →Verbényi István, 1985: →Tarjányi Zoltán, 1990: Bábel Balázs, 1994: →Szabó Tamás, 1995: Kránitz Mihály, 1997: Puskás Attila, 2000: Gável Henrik. T.J.-Sz.T.

Király József: A bpi ~ első negyedszázada. H.é.n. (Dissz.) - Salacz 1988:126. (Dissertationes Hungaricae ex Historia Ecclaesiae IX.) - Hetényi Varga I:232. - Török József-Legeza László: A 350 éves ~. Előszó: Bíró László pp-rektor. Bp., 1998:5. - Székely Tibor: Pillanatképek (2). Uo., 2000:30. - Székely Tibor: 1958-1959. Az Opus Pacis és a Közp. Szem. kispapjai. Uo., 2001:13.