🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > A > Almásy
következő 🡲

Almásy István (Veprovác, Bács vm., 1806. dec. 23.-Vágsellye, 1876. febr. 20.): plébános. - A gimn-ot Pécsett végezte, majd Pesten jogot tanult és joggyakornok volt. 1831: az esztergomi egyhm. kispapja, a teol-t Nagyszombatban végezte. 1834. VIII. 29: pappá szent. Bajnán, majd Esztergomban kp., Unyban (Esztergom vm.) adminisztrátor, 1848: Vágsellye plnosa (haláláig). - Fm: A vegyes házasságok ügyében. Pest, 1847. -Mindennapi evangyéliomos egyszersmind imádságos papi kézikv. Buda, 1848.  **

Szinnyei I:126. - Zelliger 1893:7. - Esztergom  vm. 1910:169. (s.v. Almássy!)

Almásy József Ignác, zsadányi és törökszentmiklósi, 1768-tól br., 1777-től gr. (Gyöngyös, 1726.-Zsadány, 1804. márc. 7.): lovassági tábornok. - 1742: kapitány a Splényi huszárezredben, 1748: őrnagy, 1753: alezr., 1756: az I. Ferenc cs. huszárezred vezénylőezr-e, 1763: vezérőrnagy, 1767: a II. József cs. huszárezred másodtulajdonosa, 1773: altábornagy, 1781: lovassági tábornok, 1784: nyugállományban. A prot. Poroszo. elleni hétéves és a bajor örökösödési háború hőse. Z.J.

Pallas I:467.

Almásy József, zsadányi és törökszentmiklósi (Vác, 1898. szept. 23.-Bp., 1944. aug. 29.): vicerektor. - A gimn-ot a pesti piar., a budai érs. és a nagyszombati gimn-ban végezte. 1917: lett a Pázmáneum növ-e. 1921. I. 30: Bécsben pappá szent. Bp. Városmajorban kp. A Regnum Marianum közösség tagja. 1922: a Mintagimn. hittanára, 1924: teol. dr., 1926: a budai Szt Imre koll. pref-a. 1936: Bp-Krisztinavárosban kp., 1937: Esztergom-Víziváros plnosa. 1939: a KPI vicerektora és →Cavallier Józseffel a M. Szent Kereszt Egyesület vez-je. 1943 őszén betegség miatt nyugalomba vonult. - Cikkei, tanulm. a M. Sion (a Korunk Szava betiltásáról); M. Nemzet 1939-44; Jelenkor 1939-44(szerk. biz. tag), M. Szemle 1944. lapokban. - Die Wahre und Falsche Messiasidee. (Dissz.) - Kat. írók új m. kalauza. Szerk., Bp., 1940. - A tízparancsolat a közéletben. Uo., 1942. 88

Gulyás I:433. - Osváth 1938:636. - Új Élet 1943:5. sz. - Schem. Strig. 1945. - Politika 1947. V. 17. - Kat. Szle (Róma) 1978:14, 103; 1979:19, 139.

Almásy Mária, IBMV (Pest, 1856. ápr. 7.-Bp., 1919. nov. 15.): rendfőnöknő. - 1884: lépett az angolkisasszonyok r-jébe. 1887. IX. 4: fogadalmat tett. 1891: Eperjesen újoncmesternő, 1893-1909: Bpen főnöknő. XIII. Leó 1903: hagyta jóvá az új r. alkotmányt, melyet ~ Heller Jánossal együtt dolgozott ki. 1893: polg. isk. tanárképzőt létesített. Megalapította a Tanítóképzőt Segítő Egyesületet, melynek bevételeiből szegény tanítónőjelöltek tanultak. 1917: a felső leányisk-t leánygimn-má szervezte át. →Bíró Xavér Ferenc segítségével alapította a →Ward-kollégiumot. Szorgalmazta Ward Mária B-gá avatását, és terjesztette a Kisded Szűz Mária tiszt-ét. →Tomcsányi Lajos SJ támogatásával megszervezte az Édesanyák Kongregációját. 1909: a St. Pölten-i anyaházba rendelték tanácsosnak. Íro-i tanulmányútjának tapasztalatai alapján terveztette meg az angolkisassz-ok zugligeti Szt Család-tp-át. 1912-19: ismét mo-i fnő. H.J.

Levéltárosok Lapja 1916:1-2. sz. (Reiszig Ede: Az Almásy család nemesi ága) - Endrődy László: Magyar róna acélos búzája. Mater A. M. élete 1853-1919. Bp., 1942.

Almásy Pál, eörsi és kukolyi (1550 k.-Bécs, 1621. szept. 13.): megyéspüspök. - Nagyszombatban tanult, itt lett kp. 1581. III. 24: esztergomi knk., 1591: szentbenedeki pref., 1582. X. 5: sasvári főesp. 1601: szentistváni prép. Több é. volt érs. helyn. 1608. X. 11: váci pp., V. Pál 1610. I. 27: erősítette meg. 1611: részt vett a nagyszombati tart. zsin-on. 1613: az ogy. az országhatár egyik biztosává választotta. Nagyszombatból kormányozta egyhm-jét. Főleg a ppi birtokokon próbált gátat vetni a protestantizmus terjedésének. - Utóda 1621. X. 11: Balásfi Tamás.  88

Mendlik 1864:73. (1608-18: vál. pp.) - Gams 1873:384. (1608-18: vál. pp.) - Eubel IV:356. - Kollányi 1900:186. - Chobot II:558.


Almásy György, zsadányi és törökszentmiklósi (Felsőlendva, Vas vm., 1867. aug. 11.–Grác, Ausztria, 1933. szept. 23.): földbirtokos, Ázsia-kutató, természettudományi és néprajzi gyűjtő. – Fia László (1895–1951) sivatagkutató. A gráci egy-en jogot végzett és drált. 1897: bejárta Dobrudzsát és a Duna deltáját, madárgyűjteménnyel tért haza. 1900. III. 20: Stummer Traunfels gráci állattanásszal a Dunán, a Fekete-tengeren át Batumiba, Taskentbe, Szamarkandba, Alma-Atába, majd Ilijszkbe utaztak, az Ili folyón Narinba hajóztak, s a környező félsivatagos pusztákon át Csarim érintésével keresztezték a Tien-san láncait, és így jutottak el az Isszik-Kul tóhoz. Przsevalszkból hatoltak fel a Középső-Tien-san magas fennsíkjaira. ~ főként a gleccsereket tanulmányozta, majd fölkereste a Han-Tengri környékét. Krasznovodszk, Baku, Moszkva, Rosztov érintésével tért haza. Az állatvilágot tanulmányozták Kazahsztán pusztáin és Kirgízia hegyvidékein, állattani és néprajzi leírásokat készített, s több mint 20.000 állatot, főleg madarakat (köztük több addig le nem írt fajt) és néprajzi tárgyakat gyűjtött. Beszámolt a nomád pásztornépek életviszonyairól. Elsőként adott hírt a „szürtökről", a Tien-san magas fennsíkjairól és a hegyvidék Han-Tengriből kiágazó déli láncáról. 1906: Herbert Archer-rel és Prinz Gyulával (1882–1973) utazott a Tien-sanba. Féléves közös munka után nézeteltérés miatt egyedül tanulmányozta É-Kína földr-i, földtani, éghajlati, néprajzi és gazd-i viszonyait. ~ hazatérte után visszavonultan, Grácban élt. Írásai: Term.tud. Közl. (1901: Utazásom orosz Turkesztánba); Ethnographia (1904: A kara-kirgizek ornamentikája. 12 r.) – M: Madártani betekintés a román Dobrudzsába. Bp., 1898. (Klny. Aquila) – Utazásom Orosz-Turkesztánba. Uo., 1901. Vándorutam Ázsia szívébe. Uo., 1903. 88

Földr. Közl., 1904. (Cholnoky Jenő: ~ utazása Belső-Ázsiában) – A nagyvilág magyar vándorai. Bp., 1955. (Agárdi Ferenc: ~ Kirgizisztánban) – M. utazók, földr. felfedezők. Bp., 1973. – Világjárók-világlátók. Régi m. utazók antol. Bp., 1986.

Almásy László Ede, zsadányi és törökszentmiklósi (Borostyánkő, Vas vm., 1895. aug. 22.–Salzburg, Ausztria, 1951. márc. 22.): pilóta, Szahara-kutató, cserkészvezető. –Borostyánkőn, Kőszegen, Grácban, majd Londonban műszaki tud-okat tanult. Gyermekkorában megismerkedett a repüléssel. Fiatalon saját repülőgépet épített, lezuhant, de ez nem tántorította el a repüléstől. 1911: Bpen, a Rákos-mezőn repült. Dohányozása miatt beteg tüdejét Svájcban a Weishorn alatti szanatóriumban gyógyították. Angliában mérnökhallg., megtanult oroszul, fr-ul, ném-ül, ol-ul és arabul. Az I. vh-ban a cs. és k. 11. huszárezredhez bevonulva az orosz fronton autóvez., majd maláriátból fölgyógyulva tábori pilótaként az ol. harctérre került. 1919. nyarától a Nemz. Hadsereg főhadnagya. IV. →Károly (ur. 1916–18) visszatértekor 1921. III. 27: gépkocsiját vezette Bpre és vissza Szombathelyre (→királypuccs); ő vitt először m. pp-öt, Mikes Jánost repülőgépen. Nem bizonyított, hogy ott lett volna X. 23: Biatorbágyon is a puccs bukásakor; s állítólag grófi címét a volt kir. ekkor megerősítette; de ezt hivatalos nem ismerték el. –1930-ig az Osztrák Fegyvergyárnál Steyr-ben vállal állást; azok autójával nemzetk autóversenyek résztvevője. 1926: a Steyr gépkocsigyár kísérleti oszt-ának megbízásából, szélsőséges terepen új személyautót próbált ki. Autójával 2700 km-t tett meg a Nílus mentén. Kairóban a Steyr Művek képviselője lett, 1926–27 és 1929: vadásztúristák kísérőjeként, gépkocsis expedíciókat vezetett a Nílus menti orsz-okba. Bejárta Egyiptom, Szudán, Kenya, Tanganyika, Uganda, Abesszínia és Tripolitánia (Líbia) egyes részeit. 1931: a Libiai-sivatag kutatására repülőgépet is használt. 1929: Kairóban repülősisk-t létesített, ezzel megteremtette Egyiptomban a sportrepülés alapjait. 1930: tevés expediciót szervezett Szudánból Abesszíniába. 1931: sikertelenül próbálta meg autós-repülős expedicióval bejárni a sivatagot. 1932: DNy-Egyiptom föltáratlan fennsíkját, a Gilf el-Kebírt és a csupán legendákból ismert Zarzura-oázis földerítésére a magával vitt rövid sportrepülőgépével meg is találta azt, de benzinhiány miatt vissza kellett fordulnia, mielőtt az oázis földjére léphetett volna. 1933: részt vett az 1500 km-es egyiptomi oázis-körrepülő versenyen; az általa fölfedezett sziklarajzokhoz elkalauzolta a ném. Leo Frobenius afrikakutatót, aki a barlangképeket saját fölfedezésekét tárta a világ elé. 1934: a sivatag fölött 2 nagyobb földerítő repülést végzett. 1934–35: háromszögeléssel ő térképezte az egyiptomi Szahara közép Ny-i Nagy-Homoktengernek nevezett sivatagját. 1935: elsőként tudósított egy Nílus-szigeti törzsről, mely magyarabnak nevezi magát, származási legendájuk szerint őseiket a 15. sz: Szolimán szultán telepítette oda. – Térképező munkáján kívül számos történelem előtti telep fölfedezésével gyarapította a líbiai Szaharáról való ismereteinket. Ő találta meg az évszázadok óta keresett Zarzura-oázist, és a Gilf el Kebir-hegységben a „Vadi Szura”-t, a Képek-völgyét az őskori barlangi sziklarajzokkal. A bennszülöttek Abu Ramlá-nak, a ‘Homok Atyjának’ nevezték. 1936–40: Kairóban a kir. Egyiptomi Aero Club repülő-isk. vez-je. – 1941: Hitler kikérte →Horthy Miklós kormányzótól, hogy tanácsadóként az Afrikakorps hadjáratban E. Rommel (1891–1944) tábornok csapatait segítse. 1942: a Saalem-akcióban 2 ném. hírszerző tisztet vitt az angol vonalak mögé, Rommel 1943: az alameini csata előtt bocsátotta el szolgálatából. – Hazatérése után futárként többször megfordult Töröko-ban és a Krím-félszigeten. Itthon zsidókat is bújtatott. – 1945. II: Bp. ostroma után előbb a szovjet NKVD, majd az ÁVÓ tartóztatta le; a börtönben megkínozták. 1946. II: Népbíróság elé állították de Germanus Gyula (1884–1979) tanúvallomása után fölmentették, 1946. XI: szabadon engedték. 1947: ismét letartóztatták, az NKVD tisztek vallatták. A 40 kilóra lefogyott ~t ang. és arab barátai mentették meg, visszatért Egyiptomba, ahol folytatta a sivatagkutatást, népszerűsítette a sportrepülést. 1949: harmadmagával távolsági vontatási világcsúcsot állított föl, amikor motoros gépével Párizsból Kairóba vontatott egy vitorlázó repülőgépet. Egyiptomban észlelt májgyulladását 1951: Salzburgban megoperálták; a halálos ágyán tudta meg, hogy Kairóban kinevezték az Egyiptomi Sivatagi Kutatóint. tb. ig-jának. A kairói Almaza repülőtér ~ nevét viseli. A borostyánkői vár bejáratánál ném. és arab föliratú tábla őrzi emlékét. – A M. Földrajzi Társ. alapító tagja, a kir. Egyiptomi Földtársaság dísztagja. – Angliában ismerkedett meg a cserkészekkel és hazatérve az első mo-i cserkésztisztek egyike. 1920. IX. 18: a NyMo-i Cserkész Szöv. vez. tagja, a térképészet és a műszaki ismeretek felelőse, a tiszti tanfolyam kiképzője. A →Magyar Cserkészszövetség III. ker. főtitkára, 1921 után a Szöv. külügyi megbízottja; min ilyen kereste föl 1921: Londonban Robert →Baden-Powelt, a cserkészet megalapítóját és a világ főcserkészét. Többször eredményesen tárgyalt az English Boy Scouts Association, valamint a Boy Scouts International Bureau-val, mely alapján 1922: Mo-ot, a vesztes áll-ok közül elsőként vették föl a Nemzetk. Cserkészszöv-be. – 1925. III. 23: több száz fős m. zarándokcsoport indult Mikes János pp. vezette pápalátogatásra, Rómába, melyet ~ szervezett. A résztvevő kőszegi cserkészek magukkal vitték →Zita kir-né által adományozott csapatzászlójukat is, amelyet a p. megáldott (→cserkészzászlók). 1925. V/VI: a III. Cserkészkerület 5. évf-ja ünneplésekor adták elő a 48. sz. Rákóczi cserkészcsapat tagjai ~ „S.O.S.” c. 1 fv-os színdarabját. Közben ~ a kőszegi 53. sz. Jurisich cserkészcsapat parancsnoka. Mint tb. főtitkár sokat tett a mo-i repülésért, különösen a cserkészrepülésért. 1933. VIII: a IV. →Gödöllői dzsemborin Bi-Pi-t kalauzolta és részt vett a Repülős-altábor munkájában. Szoros barátság fűzte Teleki Pálhoz és segítette munkáját. 1934: közvetítésével Jussuf Kamal arab hg. egy repülőgépet ajándékozott a Cserkészker-nek; ezzel indult meg a szombathelyi cserkész repülős élet. 1938: a Szt István Év alkalmából részt vett a Hármashatár-hegyi cserkész repülőbemutatón. – Írásai: A mi tíz évünk 1920–1930. A M. Cserkész-szöv. Szombathelyi 3. ker. jubil. emlékkve. (Szombathely, 1930). – Pestmegye Trianon után. 1. köt. (Bp.

1930: Nemzeti, vallási és szociális politikát!). – Bethlen István gr. min.elnöksége 10. évf-jára 1921–1931. Emlékalbum. (Bp. [1931]: A világháborútól a Népszövetségig). – Gr. Klebelsberg Kunó emlékezete... emlékbeszédek és megemlékezések 1932-1938. (Bp. 1938) – M: Autóval Szudánba. Első autó-utazása Nílus mentén. Vadászatok angol-egyiptomi Szudán-ban. [Bev.] Cholnoky Jenő. Bp., [1929] (A M. Földr. Társaság kvtára) – S. O. S. Cserkészszínmű. Bp., 1933. (M. cserkész színdarabjai 5.) – Az ismeretlen Szahara. Bp. [1934] (A M. Földr. Társ. kvtára) – Levegőben... homokon... Bp., [1937] (U. az) – Suhanó szárnyak. [Ifj. elb.] [Bp. 1937] – Rommel seregénél Líbyában. Uo., [1943] (Az Ideigl. Nemz. Kormány az 530/1945. ME. rendelettel megsemmisíttette! MIT?) – Szudánban vadásztam. [Autóval Szudánba (részlete)] Előszó: Krizsán László. Bp., 1994. – Bo.J.–Fe.Má.–88

Révai XXI:49. – Gulyás I:436. – Kempelen 1940:17. (+nov. 3.) – Ker. m. közél. alm. 1940. II: 8. – M. utazók, földr. felfedezők. Bp., 1973. – Lázár L.: Világjárók–világlátók. Uo., 1986. – Földr. Múz. Tanulmányok 8., 1990. (Török Zs.: ~ szerepe a K-Szahara kutatásában). (térképpel) – M. utazók lex. 1993: 18. – Krizsán László: M. utazók Afrikában. Bp., 1994. (Távoli tájak m.r utazói) – Kasza József: A homok atyja. Epizódok ~ életéből és műveiből. Bp., 1995. – M. Nemz. 1997. IV. 5. (Halász Péter: A m. beteg); 2010. IV. 24. (Major Anita: Angol? Beteg?) Arck. – Világjárók lexikona. Bp., 1998. – Török Zsolt: Salaam Almásy. ~ életregénye. Bp., 1998. – Kubassek János: A Szahara bűvöletében. Az „Angol beteg” igaz története. ~ hiteles életrajza. 2. bőv. kiad. Bp., 2002. – Krizsán László: A sivatag titkait kutatta ~. Vasszilvágy, 2005. – Rudolf Mayer: Automobilon Afrikán át. Némafilm, 1929. – „The English Patient” [Az angol beteg] Mozifilm. [Hollywoodi meseszövéssel]

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.