Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zita


Zita, Szt (Monsagrati, Lucca mellett, Itália, 1218.–Lucca, 1278. ápr. 27.): cselédlány, a szolgáló szeretet hőse. – Szegény, mélyen hívő családban nevelkedett. 1230-: haláláig a Fatinelli családnál szolgált Luccában. Hűségesen látta el feladatát, közben szüntelenül imádkozott. Gyakran részesült rendkívüli kegyelmekben. Legendája szerint egyszer a forrásból vett víz a korsójában borrá változott. Szelídségével és szeretetével leszerelte cselédtársai irigységét. Tisztaszívűségéből fakadó bölcsessége által lassanként az egész család barátja és tanácsadója lett, átvette a háztartás vezetését. – A luccai S. Frediano tp-ban temették el. 1446, 1581 és 1652: felnyitották a sírját, testét épen találták. – Tiszt-e a halála évében megkezdődött, 1696. IX. 5: sztté, 1953. IX. 26: a házt-ban dolgozók védősztjévé avatták. Szem- és fülbetegségek, beszédhibák esetén hívják segítségül. – Ü: ápr. 27. →Szent Zita körök **

Gorzó Gellért: ~. Bp., 1916. – Reiner Irma: ~. Uo., 1917. – Wégerné Földes Anna: ~ élete. Kolozsvár, 1926. – Schütz II:70. – NCE XIV:1124. – BS XII:1483.

Zita (Viareggio, Olaszo., 1892. máj. 9.–Zizers, Svájc, 1989. márc. 14.): magyar királyné, osztrák császárné. – Róbert Bourbon–pármai hg. és Braganzai Mária Antónia portugál infánsnő leánya, IV. Károly osztrák cs. és m. kir. felesége. Apja 1859: Olaszo. egyesítési folyamata során vesztette el trónját. ~ szigorú kat. nevelést kapott, rokonsága az Isten kegyelméből való uralkodás legitimista elvét ültette el benne. 1911. X. 21: lett a Habsburg főhg. felesége, a házasságból 8 gyermek (5 fiú és 3 leány) született. Férje Ferenc Ferdinánd halálával (1914. VI. 28.) trónörökös, Ferenc József halálával (1916. XI. 21.) az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója lett. – A határozott, céltudatos asszony férje tanácsadójaként aktívan politizált, gyakran elkísérte az uralkodót különböző útjain, az I. vh. katonai frontjait is beleértve. Fivérével, Sixtusszal döntő szerepet vállaltak IV. Károly 1916-i, kudarcba fulladt kiugrási kísérletében. A lépés az uralkodópárt a németbarát ausztriai körök és különösen a sajtó céltáblájává tette, ami korábbi népszerűségük elvesztéséhez vezetett. A vh-s vereség hatására Károly 1918. XI. 13: lemondott az államügyekben való részvételről (a trónról azonban nem). ~ a monarchia felbomlása után férjével előbb svájci száműzetésbe vonult, majd a két mo-i visszatérési kísérlet (→királypuccsok) kudarca után elkísérte őt Madeira szigetén kijelölt emigrációjába. Férje 1922. IV. 1-i halála után rokonánál, XIII. Alfonz sp. kir-nál talált menedéket, 1929: Belgiumba költözött, s ideje java részét gyermekei nevelésének szentelte. A restaurációs kísérletek kudarca után a család Kanadába, majd az USA-ba költözött, ahol ~ a II. vh-t követően karitatív tevékenységbe kezdett. Az 50-es években visszatért Eu-ba, 1962-től Svájcban élt. Bekapcsolódott a férje boldoggá avatását előkészítő munkálatokba is. Mivel a trónról soha nem mondott le, Au-ba nem térhetett vissza, bár 2x lehetőséget kapott, hogy meglátogassa édesanyja, majd leánya sírját. Bécsben a kapuc-ok tp-ának kriptájában temették el. Ba.J.

Habsburg Lexikon. Szerk. Brigitte Hamann. Bp., 1990:389. – Estók János: Kirnék kv-e. Bp., 2000:154. – Estók János–Szerencsés Károly: Híres nők a m. tört-ben. Bp., 2007:46.