királypuccsok, 1921: a hazai királypártiak sikertelen kísérletei a Habsburgok magyar trónra segítésére. - 1. 1921. II. 23: Andrássy Gyula gr. elvállalta a →Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja elnökségét, hogy pártjával támogathassa IV. (Habsburg-Lotharingiai) Károly (ur. 1916-18) exkir. visszatérését a m. trónra. IV. Károly előzetes bejelentés nélkül III. 26: Szombathelyen találkozott gr. →Teleki Pál min-elnökkel (1920-21), →Vass Józseffel, III. 27: Bpen Horthy Miklós kormányzóval (1920-44), aki visszautasította a kir. hatalom visszaállításának kívánságát. IV. 3: az →antant hatalmak jegyzékben közölték: a Habsburg család restaurációját semmilyen formában nem ismernék el, s nem is tűrnék el; IV. Károly IV. 5: távozott Mo-ról. Az első kísérlet meghiúsult, a Teleki-kormány IV. 13: lemondott. - 2. A →nyugat-magyarországi fölkelést lezáró →velencei egyezmény utáni héten, X. 20: Svájcból IV. Károly nejével együtt különrepülőn Dénesfánál szállt le (Sopron vm.), X. 21: Sopronban föleskette a katonaságot és kormányt alakított (→soproni puccskormány). Vonaton Bp-re indult a hatalom átvételére, de X. 22: fölszedték előttük a síneket. X. 23: a Nemzeti Hadsereg ceglédi zászlóalja és az egyetemi zászlóaljak a budaörsi csatában megállították, majd szétoszlatták a királyhű katonaságot (a királyhűek vesztesége 5 halott és 20 sebesült, a kormánycsapatoké 14 halott és 42 sebesült). Csehszl. és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részlegesen mozgósított. Közben Bpen tárgyalt gr. Bethlen István min-eln. (1921-31), a királyhű Hegedűs Pál tábornok és Holhler ang. követ, aki közölte az antant elutasító álláspontját. X. 24: Tatán az Esterházy-kastélyban Siménfalvy Tihamér ezr. letartóztatta IV. Károlyt, nejét, Andrássy Gyulát, Gratz Gusztávot, Rakovszky Istvánt. A kir-t, nejét és 13 fős kíséretét a tihanyi bencés ktorba szállították. Kiadva az antantnak, Baján átadták a Glowworm angol monitornak. XI. 3: Horthy kormányzó a szervezők kivételével közkegyelmet hirdetett a résztvevőknek. Az antant követelésére XI. 6: a nemzgyűl. becikkelyezte az 1921:47. tc-et, mely történelmünkben 1707. VI. 16. és 1849. IV. 14. után ismét megfosztotta trónjától a Habsburg-házat. - 1922. IV. 4: a m. kormány nyilatkozata IV. Károly fiának, →Habsburg Ottónak nem ismerte el jogát a m. trónra. - Tisztázatlan, hogy a reménytelen ~ sugalmazója a fr., az ang. v. a csehszl. diplomácia volt-e, hogy ürügyet szolgáltasson a Habsburgokkal való végleges leszámolásra. 88

IV. Károly visszatérési kísérletei. Bp., 1921. - Apponyi Albert: Megemlékezés IV. Károly m. kir-ról. Uo., 1922. - Folkusházy Lajos: Az 1921. é. okt. királylátogatás katonai hadműveleteinek leírása. Uo., 1922. - Balla Antal: A m. ogy. tört. Uo., 1927. - Balassa Imre: A m. kir. tragédia. Uo., 1930. - IV. Károly utolsó útja Mo-on. Kecskemét, 1930. - Lajos Iván: IV. Károly élete és pol-ja. Bp., 1935. - Somogyi István: Hartebsteintől Funchalig. Egy királydráma tört. hiteles adatok nyomán. Uo., 1936. - Hegedűs 1970. - Hadtört. Közlem. 1971:314. (Fogarassy László: IV. Károly második restaurációs kísérletének tört.) - Boroviczény Aladár: A kir. és kormányzója. Bp., 1993.