Magyar Katolikus Lexikon > G > Galla


Galla Ferenc (Udvard, Pozsony vm., 1888. szept. 23.-Székesfehérvár, 1977. ápr. 19.): egyetemi tanár. - A gimn-ot és a teol-t a szaléziek torinói int-ében végezte. 1912. VII. 14: pappá szent., teol. dr. A váci egyhm. papjaként 1914: Magyarnándoron, 1916: Csömörön kp., 1922: m. érettségit tett, beiratkozott a bölcs. karra. 1926. III: tört-lat. tanári okl-et szerzett, VI: tört-ből drált. VII. 1: a cinkotai pléb. szervező lelkésze, 1927-28, 1930-33: róm. kvtárakban gyűjtött anyagot Hóman-Szekfű m. tört-éhez. 1933: Vácott teol. tanár, 1936: ny. rk., 1938-50: ny. r. tanár a hittud. kar tört. tanszékén. 1946/47: a hittud. kar dékánja, 1952-55: a KPI rektora. 1959: nyugalomba vonult. 1940: p. prel. - M: A clunyi reform hatása Mo-on. Bp., 1931. - A Pázmáneum alapítása és a Sztszék. Vác, 1935. - Epistolae ineaitae Petri Card. Pázmány. 39 kiadatlan Pázmány-levél. Uo., 1936. - Egyhtört. (kk.) Vezérfonal ~ ... előadásaihoz. Bp., 1938 k. - Marnavics Tomkó János boszniai pp. m. vonatkozásai. Uo., 1940. - A pálosrend reformálása a 17. sz-ban. Uo., 1941. - Simándi István vál. erdélyi pp. pápai kinevezésének ügye. Uo., 1941. - XII. Pius p. 1942. é. karácsonyi rádióbeszéde. Ford. Bp., 1943. - A trentói zsin. 400 év távlatából. Uo., 1945. (Klny. Egyh. Körirat) - A m. kat. restauráció misszionáriusa. Uo., 1946. (Klny. Egyh. Körirat) - A pp-jelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkv-ei a Vat. Levtárban. Uo., 1946. (Klny. Levtári Közl. 1942-45) - Fulgenzio da Jesi ferences misszion. vitája a böjtről a gyöngyösi jezsuitákkal. Uo., 1947. - M. tárgyú p. felhatalmazások, felmentések és kiváltságok a kat. megújhodás korából. Uo., 1947. - Szerk. 1934. I-1936. XII: a Kat. Jövőt. 88

Chobot II:750. - M. társad. lex. 1930:180. - Szolg. 1978. 39:91. - Schem. Vac. 1980:161. - MÉL III:230.

új

Galla Placidia (Konstantinápoly?, 389/93-Róma, 450. nov. 27.): császárnő. - I. Theodosius (ur. 379-394) és 2. felesége, Galla leánya, Honorius (ur. 395-423) és Arkadiosz (ur. 395-408) féltestvére. Honoriusszal együtt Konstantinápolyban, Milánóban, majd Ravennában nevelkedett. A nyugati gótok túszként elhurcolták. 414: Narbóban Athaulf felesége, kinek meggyilkolása után, 415: visszaadták Honoriusznak. 417: Constantius hadvezér felesége. 421: özvegy lett. 423-450: fia, III. Valentinianus (ur. 425-455) helyett és nevében kormányzott. Uralkodása nyugalmas időszak volt. A →monofiziták ellen Nagy Szt Leó p. (ur. 440-461) oldalán állt. A ~ által épített tp-ok és a mauzóleuma az óker. műv. fontos emlékei →Ravennában. **

LThK 1930. IV:265.