Ravenna: egykori császárváros és kikötő Itáliában az Adriai-tenger partján; 2005: tartományi székhely 8 km-re a tengerparttól. - 1. A Kr. e. 2-1. sz: Portus Classis néven hadikikötő, Augustus cs. (ur. Kr. e. 31-Kr. u. 14.) alatt Itália és Kelet kapcsolódási pontja. Honorius cs. (ur. 395-423) Róma helyett 402: a →nyugatrómai birodalom székhelyévé tette. 476: Odoaker, 493: a keleti gót kir-ok székhelye. - 558-751: bizánci helytartók kormányozták (→ravennai exarchátus), a K-Ny közti keresk. fontos átrakóhelye. 751: a →longobárdok hódították meg, 754: Kis Pippin (ur. 751-768) szerezte meg és II. István p-nak (ur. 752-757) ajándékozta. Az adományozást Nagy Károly (ur. 800-814) megerősítette. ~ a 13. sz. elejéig érs. város, majd 1218: a Traversari, 1275: a Polenta család kormányozta. Hanyatlása akkor vette kezdetét, amikor megindult a kikötő feltöltődése és Velence átvette a sókereskedelem ellenőrzését. 1441: Velence birtoka. II. Gyula p. 1509: visszaszerezte; ~ 1860-ig (kivéve 1797-1815) a p. állam (→Egyházi Állam), azóta Olaszo. része. A II. vh. után fontos iparváros és átrakókikötő. - Épületei: Anasztaszisz-baz., az építő pp-ről Ursus-baz. (5. sz. eleje), eredetileg 5 hajós. 1733-44: 3 hajós, kupolás formában átépítették, tornya a 10. sz-ból. - Baptisztérium, 449-52: nyolcszögletű, kupolával, 500 e. mozaikokkal. - 425: Szt János evang-, 438: Ker. Szt János-, 5-6. sz: Szt Ágota-tp., Galla Placidia mauzóleuma. Az 5. sz. közepén épült Apostol-tp. 1261: a ferenceseké lett (2005: Szt Ferenc-tp.). - Nagy Theodorik síremlékének (520 k.) emeleti része a kk-ban Szűz Mária-tp. volt; a Szt András-kpnát később Aranyszavú Szt Péternek tulajdonították; ppi palota kpnája 6. sz. mozaikokkal; 500-525: San Apollinare Nuovo-baz. (a 9. sz-ig ariánus volt); ariánus baptisztérium. - Jusztinianosz cs. alatt 521-47: épült a nyolcszögletű, centrális San Vitale-tp., 534-39: a San Apollinare in Classe-baz. - A 14. sz: a Polenta család uralma idején ~ műv-e újra felvirágzott. 1315: a száműzött →Dante ~ba menekült, Guido Novello da Polenta fogadta be; itt írta a Divina Commedia utolsó énekeit. A Szt Ferenc-tp. közelében temették el. Giotto több tp-ban festett. - 2. püspökség. Feliratok bizonyítják, hogy ~ban már a 2. sz: ker. közösség élt. A hagyomány szerint első pp-e Szt Péter tanítványa, Szt Apollinaris, de bizonyíthatóan csak a 4. sz: volt pp-e. Vsz. Aranyszavú Szt Péter idejében (430-450) lett érsség, amikor ~ már cs. székhely volt. Érs-ei a 7. sz: bizánci mintára önállóságra törekedtek Rómával szemben. Maurus érs. (648-71) II. Konstans cs-tól 666: privilégiumot nyert a suffr. pp-ök szentelésére, s a palliumot a cs-tól kapta. Ebből fakadt a ~i szakadás, mely 688: fejeződött be, amikor Theodor érs. (677-88) lemondott a cs. kiváltságról. - ~ban 28 tart. zsin-ot tartottak (967: XIII. János p. és I. Ottó jelenlétében). - 3. szerzetesek. 748: említik a S. Apollinare in Classe-tp. melletti ktort. 972: itt lett szerzetes Szt Romuald. 1138: a →kamalduliak vették birtokba. 1512: a ktor a harcokban megsemmisült, a falain belül újat építettek. 1779-ig ők látták el a kikötői tp-ot is. 1870: államosították. 1967-: néhány vallumbrozai bencés él a tp. mellett, ők látják el a lelkipásztori szolgálatot. **

LThK 1936. VIII:660. - Kominiak 1980:222.