Magyar Katolikus Lexikon > I > Iskola


iskola (lat. schola): az →ifjúság tanítását és nevelését élő szóval, rendszeres és állandó oktatással szolgáló intézmény. - Az ókori kultúrákban az ált. nép~ ismeretlen volt. Csak a szabad és gazdagabb rétegek gyermekei tanultak. K-en, Babilonban és Egyiptomban az ~ írnokokat képző intézmény volt. Izr. szellemi életére a babiloni ~k szír-föníciai közvetítéssel hatottak. Izr-ben nemcsak az írnokok, hanem a bölcsek is az ~kból kerültek ki. A fogság utáni időben az ~ a zsinagóga tartozéka lett (vö. Sir 51,23). - Az Egyh-ban az ~ első formája a →katekumenátussal kapcsolatos. A magasabb fokú hittani képzést a katekéta ~k adták (→alexandriai iskolák, →antiochiai iskola). A papság képzését és nevelését a pp-ök és a ktorok biztosították. Az első →plébániai iskolák a karoling korban keletkeztek, 813: a mainzi zsin. elrendelte, hogy minden pléb-n nyissanak ~t. A lányok nevelésével a női ktorok foglalkoztak. A 12. sz-tól uralkodók és városok is támogatni kezdték az ~ügyet. -

Katolikus ~ügy Mo-on. A kerség a 3-4. sz: jelent meg a mai Mo. Ny-i részén, s szervezeti keretei a Karoling-időszakban megerősödtek. Vsz. itt is szerveztek →kolostori iskolákat, →káptalani iskolákat és plébániai ~kat, ahogyan Eu. Ny-i részén mindenütt. A m. →honfoglalás a kialakult helyzeten nem változtatott. -

I. korszak. Államalapító Szt István kir-unk (ur. 1000-1038) az ~ügyet a 10 ppi székhely kápt-ja, a 10 falu pléb-ja, valamint a bencés szerz-ek ktorai által kialakított rendszer keretében szervezte meg, és a klerikusokra bízta. Kiemelkedő a szerepe a 996: alapított Szt Márton-hegyi ktornak (→Pannonhalma). Az itt élő szerz-ek a kor eu. műveltségét plántálták a ktor falai közé: megkezdődött a kv-ek tanulmányozása, fölhangzottak a gregorián énekek, folyt a kódexmásolás. Innen indult el a lat. betűs m. írásbeliség. Híradásunk van a 11. sz-ból az esztergomi, a székesfehérvári és a marosvári kápt. ~ról is. A falusi papság jórésze az alsóbb néprétegekből került ki, ők alkották a kápt. ~k növendékeinek tekintélyes hányadát. A kor társad. feladataiból, a közig. írásbeliségből sarjadt ki a 13. sz: a veszprémi kápt. ~ jogi oktatása. Jól ismerjük a nagyváradi és a zágrábi kápt. ~ 14. sz. belső életét is. Ebben az időben már egész Mo. területén kiteljesedett (számbelileg is, tartalmilag is) a ktori, kápt. és pléb. ~k jól működő szervezete, amely (elsősorban a klerikusképzést szolgálva) a kor eu. műveltségét adta át a tanulóknak. -

II. korszak. E fejlődési szakaszt tetőzte be és új korszakot nyitott a Nagy Lajos kir. (ur. 1342-82) szorgalmazására és Vilmos pécsi pp. alapítványából 1367: létrehozott →pécsi egyetem. E szakasz legfőbb jellemzője, hogy a továbbra is egyháziak vezette ~kban és más okt. intézményekben már megjelent a világi elem, majd a →humanizmus gondolatvilága is. Az óbudai társaskápt. prép-ja lett a kancellárja az 1395: alapított →óbudai egyetemnek. Az 1467: megnyitott →pozsonyi egyetem Vitéz János buzgólkodásából jött létre, s halálával elenyészett. →Regiomontanus, a híres ném. csillagász-matematikus itteni működése nem volt véletlen, mert a 15. sz. kápt. ~ban, akárcsak az egy-eken, egyre több volt a világi pályákra igyekvő, világi tanulmányokat folytató fiatal. A praktikus ismeretekkel és gyakorlati készségekkel rendelkező világi rendű literátusok ezekből a hazai intézményekből, valamint a jelesebb városi pléb. ~kból kerültek ki. Ezek ekkor is a plnos felügyelete alatt működtek, de a város polgárosodó kézműves- és kereskedőrétegének igényei szerinti tananyaggal. Sok közülük igen magas színvonalú volt, ezt jelzi pl. a →Szalkai-kódex (ma az esztergomi Főszegyh. Kvtárban), mely a sárospataki városi-pléb. ~ 1489-i és 1490-i nagydiák-tananyagát őrizte meg. A 15/16. sz. fordulóján és a 16. sz. első évtizedeiben már a humanizmus szelleme érvényesült több kápt. ~ban: humanista gondolkodású tanárok az antik klasszikusokat tananyagként tanították. A 15/16. sz. fordulóján az egyik legkiemelkedőbb humanista városi ~ a budavári Boldogasszony-tp. ~ja volt. Ekkor került először az iskolások kezébe tömegesen a nyomtatott tankv.: a budai kv-kiadók 1507-23: tucatnál több iskoláskv-et hoztak forgalomba különféle szerzőktől. A következő évtizedekben, elsősorban a városi ~k vezetői körében, már terjedni kezdtek a →reformáció eszméi is. -

III. korszak. Az egyik legjelentősebb m. humanista, Oláh Miklós esztergomi érs. 1554: Nagyszombatban humanista szellemben újjászervezte kápt. ~ját, az →ellenreformáció szolgálatába állítva az ott folyó oktatást, hithű kat-okat és királyhű alattvalókat óhajtva nevelni. E célkitűzés az elkövetkező 2 évszázad egész kat. ~ügyét jellemzi. A 16. sz. közepére Mo. részekre szakadt, a reformáció is véglegesen meghonosodott, az egykori városi-pléb. ~k jelentős része prot. vezetés alá került. A mohácsi vész után újjászerveződött kat. klérus halaszthatatlanul szükségesnek érezte, hogy a felekezeti villongások, pol. harcok, török háborúk okozta szellemi zűrzavarban szétzilálódott falusi és városi ~it visszaszerezze, újakat alapítson, hogy ezáltal a prot. tanok ellenében a kat. vallás tanait hatékonyabban juttathassák el a néptömegekhez. 1548: a pozsonyi ogy. törv-ben rendelte el, hogy a főpapok kötelessége ~kat alapítani, ahol a gyermekeket „a jó tudományra és az igaz vallásra” oktatják. 1560: a nagyszombati zsin. Oláh Miklós elnöklete alatt kimondta, hogy minden pléb. köteles tanítót tartani, feladatuk: „tanítsák a gyermekeket írni-olvasni, oktassák jó tudományokra azokat, akik alkalmasak ilyen tanulmányokra”. 1611: Forgách Ferenc érs. azt is előírta, hogy minden pléb-n jegyzéket kell vezetni az ~ra fogható gyerekekről. A m. nyelvű →katekizmust 1562: →Telegdi Miklós a nagyszombati ~ tanáraként készítette el, amely azután számos kiadásban jelent meg nyomtatásban. A kat-prot. eszmei harcban alakult ki a 16. sz. közepén az új típusú nép~, melynek legfőbb feladata a vallási-erkölcsi, valamint az állapotbeli kötelességre való nevelés volt; ezen belül az anyanyelvi olvasás, írás és éneklés oktatása. Az ellenreformáció szervezett vez. erejét, a JT-ot 1561: még Oláh Miklós telepítette le Nagyszombatban, itt egyelőre 1567-ig maradtak, 1586-tól kezdve azután sorra alapították országszerte rházaikat és ~ikat, elsősorban azokban a városokban, ahol prot. ~k is működtek. A hazai jezsuiták iskolái, ahol az 1599: megjelent →Ratio studiorum alapján folyt az oktatás, akárcsak Eu. többi országaiban, megfelelő kir. privilégiumok és földesúri javadalmak birtokában nagy és népes intézményekké váltak. A tanulók létszáma általában nagy volt, tandíjat nem kellett fizetniük. A szakolcai, nagyszombati és győri rházukban tanárképzőjük (collegium repetentium) működött, ez elősegítette a tanárok rendszeres fölkészítését, a tanári utánpótlás biztosítását. A jezsuiták a 17. sz. korszerű okt. intézményét hozták létre: Comenius előtt osztály-rendszerben, egységes tantervek alapján, szervezett tanév keretében tanítottak ~ikban. Okt. szervezetük, tanterveik és okt-nevelési módszereik a 17. sz: gyakran váltották ki a kortársak - nemegyszer ellenfeleik, pl. Bethlen Gábor - elismerését. A jezsuita ~k jelentősen hozzájárultak az ellenreformáció térnyeréséhez, részük volt abban, hogy a birtokos nemesség jelentős része és a hozzájuk tartozó jobbágytömegek végül is megmaradtak a kat. hitben, egyben a Habsburgok oldalán. A jezsuiták tudatosan nevelték diákjaikat Habsburg-hűségre, ez volt az oka, hogy a Bocskai-, Thököly- és Rákóczi-szabharcok idején szinte kivétel nélkül be kellett zárniuk ~ikat. A 6 o-os jezsuita gimn-ban a lat. nyelvtant tanulták és a lat. klasszikusok műveit tanulmányozták a diákok. Tökéletes lat. nyelvtudás, az antik szerzők alapos ismerete volt a cél, de az anyanyelv használatára és kiművelésére is gondot fordítottak. A m. tört. eseményeivel előadott ~drámáik során, valamint önképzőkör-szerű foglalkozásaik keretében ismerkedtek meg a tanulók, az egyetemes tört. rendszeres tanulmányozását az 1730-as években vezették be a gimn. mind a 6 o-ába. 1686: 16, 1716: 28 jezsuita gimn-ban és 6 nemesi konviktusban tanítottak Mo-on (és Erdélyben); a 18. sz. közepén 37 városunkban volt jezsuita gimn. (Besztercebánya, Buda, Eger, Eperjes, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyulafehérvár, Kassa, Kolozsvár, Komárom, Kőszeg, Liptószentmiklós, Lőcse, Marosvásárhely, Nagybánya, Nagyszeben, Nagyszombat, Nagyvárad, Pécs, Pétervárad, Pozsega, Pozsony, Rozsnyó, Sárospatak, Selmecbánya, Sopron, Szakolca, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Temesvár, Trencsén, Ungvár, Varasd, Zágráb, Zsolna). 1741: a hazai jezsuita gimn-ok tanulóinak létszáma meghaladta a 8600-at. A jezsuiták adták ki az első hazai „tanterv és utasítás”-t: Instructio privata seu typus annui pro sex humanioribus classibus in usum magistrorum Societatis Jesu, Nagyszombat, 1735. Az ~i anyakv-ek szerint főképp a köznemesi és a városi polg. családok gyermekei látogatták a jezsuita gimn-okat. A gimn-ok mellett a 17-18. sz: működött akad-kon (Budán, Győrött, Kolozsvárt, Zágrábban) fil-t és teol-t tanulhattak. A fil. stúdium 3 é. alatt először logikát, majd fiz-t és mennyiségtant, végül metafizikát és etikát tanítottak. Leszámítva a mennyiségtant, itt szinte kizárólagosan tanulmányozott és magyarázott szerző Arisztotelész (ill. követőinek sora) volt, más bölcseleti irány v. termtud. felfogás nem kapott helyet. A descartes-i fil. pl. még a 18. sz. elején is tilos volt a jezsuita akad-kon. Különösen a budai és a győri akad-k hallg-inak létszáma volt nagy: az 1740-es években pl. évente 200-300 diákot tanítottak. Jezsuita akad-t alapított Pázmány Péter esztergomi érs. is 1635: Nagyszombatban, a szokásos fil. és teol. karokkal. Alapítványa magas szintű okt-ra adott lehetőséget, ezért az uralkodó az egy-et kiváltságokkal látta el (így vált ez a jezsuita intézmény a mai bpi Eötvös Loránd Tudegy. jogelődjévé). A jogi kart 1667: létesítették Lósy Imre és Lippay György prímások alapítványaiból, ugyancsak ők rakták le az Egyetemi Kvtár alapjait. A 18. sz. közepén a nagyszombati egy. 3 karán 13 tanár 570 hallg-t oktatott. Kisdy Benedek egri pp. 1657: alapítványt tett a létesítendő →kassai (jezsuita) akadémia számára, s ezen a címen a kir. 1660: a kassai akad-t is egy. ranggal ruházta fel, amelyet 1773-ig viselt. A 18. sz. közepén a 4 jezsuita akad-nak és a 2 jezsuita egy-nek összesen 51 tanára és 1540 hallg-ja volt. Ebben az időben a hazai jezsuita okt. intézmények egy-egy esztendőben több mint 10 ezer növendéket okt. A jezsuita nemesi konviktusok száma ekkor 18-ra emelkedett. A modern termtud. az 1750-es években jelent meg Nagyszombatban s ennek nyomán a többi akad-n is: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton eddig elhallgatott v. cáfolni próbált tanításai terjedelmes köt-ekben, sokszor egészen eredeti tárgyalásban láttak napvilágot s kaptak helyet az okt-ban. Jelesebb jezsuita tanárok voltak ebben az időszakban: →Szentiványi Márton botanikus és fizikus, →Hevenesi Gábor tört- és földr-tudós, →Tapolcsányi Gábor fizikus-meteorológus, →Kéri B. Ferenc, →Makó Pál, →Horváth Ker. János fizikusok, →Katona István és →Pray György tört-írók, →Hell Miksa csillagász, →Sajnovics János csillagász és nyelvész, →Faludi Ferenc költő, író. Az első m. nyelvű, 1777: megjelent fiz-tankv. szerzője →Molnár Ker. János jezsuita volt. A jezsuita gimn-okban folyó okt-t a 18. sz. közepétől egyre több bírálat érte, elsősorban azért, mert az főként a lat. nyelvvel és az antik szerzőkkel foglalkozott, mással alig. A p. 1773: feloszlatta a JT-ot, de hazai ~ik továbbra is kat. jellegűek maradtak: egyik részükben más szerzetesr-ek tagjai, másik részükben világi papok, ex-jezsuiták és világi tanárok tanítottak. Mária Terézia 1770: „királyi” egyetemmé tette az 1769/70: orvosi karral kiegészített nagyszombati egy-et, amelyet 1777: Budára, 1784: Pestre helyeztek. - Jelentős szerepet játszottak e századok mo-i tanügyében a piaristák, akik első hazai ~jukat 1642: nyitották meg. A jezsuita ~k megszűnésekor, 1773: Besztercén, Breznóbányán, Debrecenben, Kalocsán, Kecskeméten, Kisszebenben, Korponán, Magyaróvárt, Máramarosszigeten, Medgyesen, Nagykanizsán, Nagykárolyban, Nyitrán, Pesten, Podolinban, Privigyén, Rózsahegyen, Szegeden, Szentannán, Szentgyörgyön, Tatán, Tokajban, Vácon, Veszprémben működött gimn-uk. Az 1770-es években átvették a volt jezsuita ~kat Selmecbányán, Trencsénben, Kőszegen és Kolozsvárt. A piar. gimn. 5 évf-os volt, a fő tananyag itt is a lat. nyelv megtanulása, az antik szerzők megismerése. A gimn. elé elemi o-okat is szerveztek, itt az olvasáson és íráson kívül alaposan foglalkoztak a számolással is. A számtan a gimn-ban önálló tantárgy volt. A gimn. tanulm-ok folytatása a fil. tanf-on történt, ahol az 1. évben logikával és metafizikával, a 2. évben fiz-val, mértannal, és etikával foglalkoztak. Mindkét évf-on kötelező volt a mat. is. Ilyen fil. o-okkal teljes gimn. volt Vácott, Pesten, Tatán és Kalocsán. A pesti piar. gimn. fil. tagozatán 1743: kezdték el Arisztotelész skolasztikus magyarázata helyett Eduard Corsini eklektikus fil-jának okt-át, amelyben Bacon, Leibniz, Descartes és Christian Wolff nézetei, termtud. eredményei is jelentős helyet kaptak. A piar. ~k élen jártak a hazai mat. és termtud. okt. terén, ezt az irányt vitték tovább 1753-62: megjelent új hazai szabályzataik (→Bajtay József Antal, →Cörver Nepomuk János, →Tapolcsányi Gergely munkálatai). Ennek alapján a korábbi mat. mellé mint önálló tantárgy került a gimn. órarendjébe a m. és egyetemes tört., s a földr. is. A m. nyelvvel a lat. nyelvtannal párhuzamosan kellett foglalkozni mindegyik gimn. o-ban. De több piar. koll-ban volt külön m. nyelvtanóra is. Az első honismereti szakkört a szegedi piar. gimn-ban alakították meg a 18. sz. közepén. A fil. tanfolyam fiz. tankv-eként Francois Jacquier (Newton alapján írt) tankv-ét rendelték el. Mo-on a teljes newtoni fiz. először a piar. okt-ban jelentkezett. A 18. sz. végén Makó Pál, Horváth K. János és Molnár K. János - ugyancsak modern - fiz-tankv-eit használták a piar. ~kban. A piar-k vezettek és tanítottak az orsz. első gazd-számviteli fő~ján, a →Collegium Oeconomicumban, amelyet 1763: alapított Mária Terézia Szencen (Pozsony vm.), a kamarai-gazd. igazgatás hivatalnokai utánpótlására. A piar-k iskoláiban a városi lakosság szegényebb rétegeire tekintettel az okt. ingyenes volt; alaposan megszervezték az alsó, nép~i osztályok praktikus tananyagát és okt. módszereit, számos városban felállították a szegény tanulók konviktusait (convictus pauperorum). Privigyén, Kecskeméten, Trencsénben tanárokat is képeztek. A piar-knak 1721-től önálló m. rtart-uk volt, ez biztosította ~ik m. jellegét a m. nyelvű városokban. - Részt vett a 17-18. sz. hazai közokt-ban a ferences r. mindkét ága (az obszervánsok és a minoriták); első középfokú ~jukat 1640 k. alapították, s 1773-ig, a JT feloszlatásáig Aradon, Baján, Csíksomlyón, Eszéken, Esztelneken, Keszthelyen, Kézdivásárhelyen, Körmöcbányán, Mikházán, Miskolcon, Nekcsén, Nyírbátorban, Szabadkán, Velikán, Zomborban saját gimn-aikban tanítottak. 1773: létesült a jászberényi és a szombathelyi ferences gimn., az 1770-es években átvették a volt jezsuita gimn-ot Eperjesen, Esztergomban, Gyöngyösön, Lőcsén, Nagybányán, Rozsnyón, Varasdon, Zsolnán. - A 18. sz: gimn-uk volt a domonkosoknak Vasváron, a premontreieknek Csornán, a bencéseknek Modorban, a pálosoknak Pápán és Sátoraljaújhelyen. A pálosok gimn-aiban a lat. törzsanyagon kívül önálló tantárgy volt a mat., mértan, tört., földr., csillagászat, sőt a m. nyelv is. - A görög katolikusok jelentős ~ja a 18. sz: a munkácsi és 1754-től a balázsfalvi gimn. - Mária Terézia idejében létesült a feloszlatott JT birtokaiból a →Tanulmányi Alap és a →Vallásalap, ebbe olvasztották be a Pázmány Péter, Lósy Imre és Lippay György prím-ok által az egy. céljaira tett alapítványokat is (→Egyetemi Alap). Ezeket az alapokat a kir. kamara kezelte: ebből fedezték a kat. gimn-ok, akad-k és az egy. kiadásait. E megoldás még szorosabbra fűzte a mindenkori kormányzat és a kat. ~ügy kapcsolatát, ill. teljessé tette a kat. tanügy kiszolgáltatottságát. 1848-ig a „királyi” jelző a gimn., akad., ill. az egy. megnevezése előtt azt jelentette, hogy a Tanulmányi Alapból tartják el. Az így fenntartott intézmény viszont csak kat. jellegű lehetett az alapítvány célja szerint. -

IV. korszak. A meglevő hazai ~kat kívánta Mária Terézia az 1777: kiadott →Ratio Educationis szabályzattal egységes áll. tanügyigazgatás és ellenőrzés keretei közé foglalni, tananyagukat is egységesíteni. A kat. (vagyis „királyi”) ~kban ettől kezdve az 1777. évi Ratio Educationis szerint folyt az okt. Súlyos átmeneti nehézséget okozott, hogy II. József 1786: a piar-k kivételével feloszlatta a szerzetesr-eket, a tanítással foglalkozókat is. 1802: a kormányzat a piar-k mellett visszaállított több szerzetesr-et, s gimn. okt-sal bízta meg a bencéseket, a ferenceseket, a ciszt-eket és a prem-eket. 1806: jelent meg az új Ratio Educationis Publicae, ez a rendelkezés csak a kat. ~kban vált kötelezővé, mivel a prot-ok az 1790/91. évi ogy-en autonómiát szereztek saját ~ügyük önálló intézésére. - Mindkét Ratio szerint a kat. nép~ vez-je az illetékes plnos, a ppi kánoni látogatás során mindig följegyezték az ~ra, az okt. menetére, az iskolázás körülményeire és a tanítóra vonatkozó tapasztalatokat. Minden pléb. mellett működött ~ ebben az időben is, de az ~s korú gyermekeknek csupán kis része jutott az ~ba. Az első önálló, m. tannyelvű tanítóképző int-et Pyrker János László egri érs. alapította 1828: Egerben. 1842-48: kiemelkedő szerepet töltött be a m. tanítóképzés tört-ében Majer István, később cpp., az esztergomi tanítóképző vez-je annak megalapításától. - Sok kat. gimn. tűnt ki ebben az időben a m. nyelv ügyéért folytatott küzdelemben. Míg a 17-18. sz: a m. nyelvű ~drámák előadásával jeleskedtek, a reformkorban egyrészt az ~i önképzőkörökben a m. nyelv kérdéseivel, a kortárs m. irod-mal foglalkoztak, a tanulók saját alkotásaikat mutatták be; másrészt a tanárok az ~i órákon is intenzíven tanították a m. nyelvtant. Különösen kiemelkedett a reformkorban e tekintetben a pesti piar. gimn. (ahol →Benyák Bernát már az 1770-es években m-ul tanította a fil-t is). Az első m. nyelvtankv-et a „királyi” gimn-ok számára →Czuczor Gergely 1844: írta Vörösmarty Mihállyal. E korszak 70 éve alatt, a két Ratio alapján megújított tantervű kat. ~k tanári karaiból sok jeles tudós, író és költő emelkedett ki: korábban pl. →Szablik István, →Koppi Károly, →Dugonics András, →Révai Miklós, →Simai Kristóf, később Czuczor Gergely, →Virág Benedek , →Ányos Pál, →Rómer Flóris, →Jedlik Ányos, →Rónay Jácint, →Hanák János, →Horváth Cyrill, →Horányi Elek, →Bolla Márton és mások. (Jedlik Ányos pl. a győri bencés gimn. tanára volt, amikor 1827: szertárában elsőként a világon elkészítette az egyenáramú villanymotort.) - A reformkor nemcsak az ~k belső légkörét, tartalmi munkáját frissítette fel, de a tanulólétszámot is megnövelte, elsősorban a polgári családokból. A pesti piar. gimn-ban pl. korábban 400-500 diák tanult évente, az 1820/30-as évek évi tanulólétszáma meghaladta a 900-at. Ebben az időben a pesti piar-k vezették a városi főelemi ~t, ide átlag 700-850 gyermek járt. A pesti piar. gimn-ból 1801-40: összesen 27.282 tanuló került ki. - A Mária Terézia uralkodása idején betelepült apácarendek létrehozták a városi polgárlányok ~it és a nemesi leányok nevelőint-eit. A 18. sz: nyitották meg okt-nevelő intézményeiket az →angolkisasszonyok és az →orsolyiták. - Kat. („királyi”) intézmények voltak az első Ratio Educationis alapján a tanker-ek székhelyein szervezett akad-k, amelyeket mint a jezsuita akad-k jogutódait szintén a Tanulmányi Alapból tartották fenn Győrben, Kassán, Nagyváradon, Pozsonyban és Zágrábban. Több kiemelkedő tud. eredményt elért tanárt találunk itt is ebben az időben. Az 5 tanker. akad. mellett kat. ppi jogakad. is működött, szintén 2 é. fil. és 2 é. jogi karral 1740-től Egerben, 1835-től Pécsett és Temesváron. - A kat. egyh. égisze alatt jelent meg az első hazai ped. lap, a →Religio és Nevelés (1841-49). -

V. korszak. A dualizmus idején az áll. széles körben kezdte kiépíteni az áll. ~hálózatot a felekezeti ~hálózat mellett. A r.k. egyh. változatlanul igényelt és biztosított ~állítási jogának érvényesítésével, földbirtokainak felhasználásával főként 3 irányban igyekezett erősíteni tanügyi pozícióit: a falusi okt. hatékonyabbá tétele céljából kiépítette tanító- és tanítónőképző int-einek hálózatát; óvodaszervezésbe kezdett (eddig az óvodaügy teljesen világi jellegű volt), ugyanakkor a polgárosodó társad-ban érvényesülni tudó vallásos középosztály nevelése érdekében újjászervezte és korszerűsítette, ill. gyarapította a kat. közép~kat. A szerz. ~kban hagyományos módon a „humán” tud-ok sok kiváló tudósa tanított országszerte, de számos jelentős eredményt elért természettudós is tanított ebben az időben is e közép~kban (pl. →Tóth Mike Mihály, →Károly Irén József, →Fényi Gyula). E korszak a kat. egyh. ~k nagyszabású építkezéseinek ideje, ekkor építették többek között az apácarendek terjedelmes ~tömbjeit a főv-ban és a vidéki városokban, ahol az óvodától kezdve a tanítónő-, sőt a tanárképzésig szinte minden ~-faj képviselve volt. -

VI. korszak. Az I. vh-t követő megszállás és területi elcsatolások következményeként a hazai kat. tanügy veszteségei: a. fiú főgimn-ok: Balázsfalva (g.k., alapítva: 1754), Belényes (g.k., 1828), Besztercebánya (r.k., 1635), Brassó (r.k., 1837), Csíkszereda (r.k., 1727), Eperjes (r.k., 1673), Gyulafehérvár (r.k., 1579), Kassa (prem., 1660, újból megnyitva 1811), Kézdivásárhely (r.k., 1696), Kisszeben (piar., 1739), Kolozsvár (r.k., 1579), Komárom (bencés, 1649), Léva (piar., 1815), Lőcse (r.k., 1672), Máramaros (piar., 1730), Marosvásárhely (r.k., 1708), Nagybecskerek (r.k., 1846), Nagykároly (piar., 1727), Nagyszombat (r.k., 1852), Nagyvárad (prem., 1808), Nyitra (piar., 1701), Podolin (piar., 1642), Pozsony (r.k., 1626), Privigye (piar., 1666), Rózsahegy (piar., 1729), Rozsnyó (prem., 1656), Selmecbánya (r.k., 1776), Szakolca (r.k., 1684), Szatmárnémeti (r.k., 1634), Székelyudvarhely (r.k., 1653), Szentgyörgy (piar., 1685), Szilágysomlyó (r.k., 1835), Temesvár (piar., 1750), Trencsén (r.k., 1649), Trsztena (r.k. algimn., 1869), Újvidék (r.k., 1873), Ungvár (r.k., 1613). - b. leánygimn-ok: Kolozsvár (r.k., 1911), Nagyvárad (orsolyita). - c. felső leány~: Eperjes (r.k., keresk. ~val, 1909), Kassa (orsolyita, 1917), Nagyvárad (orsolyita, leánygimn-mal, 1916), Temesvár (f. keresk. leány~val, 1892). - d. elemi ~i tanítóképző: Balázsfalva (g.k., 1865), Csíksomlyó (r.k., 1858), Eperjes (g.k., 1895), Kassa (r.k., 1777), Nagyvárad (g.k., 1846 és r.k., 1856), Szamosújvár (g.k., 1869), Szatmárnémeti (r.k., 1847), Szepeshely (r.k., 1819), Ungvár (g.k., 1794). - e. tanítóképzők: Kassa (r.k., 1860), Lugos (g.k., 1914), Nagyszeben (ferences nővérek, 1896; polg. ~, 1914), Nagyszombat (r.k., 1894), Nagyvárad (orsolyita, 1859), Pozsony (orsolyita, 1893), Szatmárnémeti (r.k., 1857 és polg. ~, 1894), Temesvár (el. és polg. ~ 1881), Ungvár (g.k., 1902). - f. óvónőképzők: Nagyvárad (r.k., 1891), Szatmárnémeti (r.k., 1892), Temesvár (r.k., 1894). - g. női felsőkeresk. ~k: Eperjes (r.k., 1895), Kassa (orsolyita, 1917), Kolozsvár (r.k., 1911), Szabadka (Miasszonyunkról nev. ~nénék, 1916), Temesvár (r.k., 1892), Zombor (r.k., 1916). - Az I. és II. vh. közötti Mo-on nem volt nézetkülönbség az áll. okt-pol. és az egyh-ak felfogása között: az egyh-ak teljesen szabad kezet kaptak közoktatáspol-juknak az új körülmények közötti újjárendezésére és kibontakoztatására. A r.k. egyh. is saját ~rendszerrel, saját tanügyigazgatással, saját tantervekkel, tankv-ekkel rendelkezett. Egyik fő célja az elitképzés, a vallásos értelmiségi réteg erősítése és gyarapítása volt, ezért szervezett a 19. sz. végétől nagy befogadóképességű, jól felszerelt, nevelőtípusú koll-okat az egy-ek, fő~k mellett (→Szent Imre Kollégiumok). E koll-okba nemcsak a középo-ból, hanem az alacsonyabb társad. rétegekből is vettek fel növendékeket, az elit felfrissítése céljából. Az áll. és az egyh. tanügy szorosan összefonódott viszonyában a kat. érdek érvényesülését olyan jelentős áll., ugyanakkor elkötelezett kat. művelődéspolitikusok biztosították, mint →Klebelsberg Kunó, →Kornis Gyula, →Teleki Pál. Szemük előtt neobarokk m. művelődés-eszmény lebegett, ennek alapján alakították ki tanügyi ideáljukat a kat. nevelés képviselői (→Tóth Tihamér, →Marczell Mihály, →Koszterszitz József), ezt igyekeztek valóra váltani a nevelésben a →Regnum Marianum ifj. lelkipásztori közp. hittanárai, a →Zászlónk cikkírói. Uakkor mind az ifj. pasztorációban, mind az ~i okt-nevelésben jelentős mértékben érvényesítették a korszerű szemléletet: pl. a gyermeklélektan művelésében és népszerűsítésében (→Bognár Cecil, →Várkonyi Hildebrand Dezső), a „munkáltató”-cselekedtető okt., a tanulói kísérleteztetés terén (→Szabó Erika, →Öveges József), a régi és a modern irod. megszerettetésében (→Sík Sándor, →Brisits Frigyes), v. →Kodály Zoltán „Éneklő Ifjúság”-mozgalmának orsz. sikerre vitelében (→Rajeczky Benjámin, →Csorda Romana és mások). A kat. tanügyi vezetés a társad. ellentétek csillapítása érdekében saját hatáskörében a nevelés útján is hatni akart, ezért indította meg az 1930-as években nagy erővel - kilépve a hagyományos ~-keretek közül - a kat. egyesületek szervezését a parasztifj. és a munkásfiatalok, valamint a leányok körében (→KALOT; →Katolikus Iparos- és Munkásifjak Országos Egyesülete; →Egyházközségi Munkásszakosztály; →Katolikus Leánykörök Szövetsége); ezért vett részt irányítóként a cserkészmozg-ban. Ebben az időben a szoc. problémák fokozódására a kat. ~k különféleképpen reagáltak: egy részük - főként a főv. gimn-ok - erősítették elitképző jellegüket, úri ~ mivoltukat; más részük - elsősorban a kisvárosi fiúgimn-ok - falaik közé fogadtak a városi és falusi szegényebb néprétegekből jövő gyermekeket, sokféle kedvezménnyel könnyítve tanulmányaikat. A tanítóképző int-ekben viszonylag széles teret engedtek a népi írók eszméi érvényesülésének. - Mo-on 1929: az összes közép~ban: 7277 fiú és lány éretts. 32 felső keresk. ~ban 8316 fiú, 2996 leány, 5 felső mezgazd. ~ban 585 tanuló volt. Az 1928/29-es tanév 2. félévében a bpi Pázmány Péter Tudegy. hittud. karán 115, bölcsészkarán 1751, orvostud. karán 1361, a gyógyszerész tanfolyamon 203, a jog- és államtud. karon 2298; a közgazd. egy-en 1210, a műegyetemen 1497, a debreceni egy-en 1138, a pécsin 1228, a szegedin 1466 hallg. volt. A 13 r.k. hittud. fő~n 550; a 3 ref. fő~n 161; az izr. fő~n 36 hallg. volt. Az egri r.k. jogakad-n 203, a kecskeméti ref. jogakad-n 383, a miskolci ev. jogakad-n 280; az állatorvosi fő~n 274, a soproni bánya- és erdőmérnöki fő~n 119, a 3 gazd. akad-n 473, a testnev. főisk-n 116 hallg. volt.

- VII. korszak. 1945 u. a r.k. egyh. az 1920-44: kiépített, önálló tanügyi rendszerét igyekezett fenntartani és továbbvinni az új pol. körülmények között is (→iskolai vallásoktatás szabályozása). 1948. VI: a felekezeti ~kat, köztük a r.k. egyh. összes ~ját államosították. 1950: az →Állam és Egyház közti megállapodás alapján az áll. 8 kat. gimn. szervezését és fenntartását engedélyezte, és e 8 ~ tanárellátására a bencések, piar-k, ferencesek és az iskolanővérek működését tette lehetővé. 1950-től Bpen és Kecskeméten piar., Pannonhalmán és Győrben bencés, Esztergomban és Szentendrén ferences gimn., Bpen és Debrecenben a szegény ~nővérek vezette leánygimn. működött, a bpi piar. gimn. kivételével mindegyik bentlakásos diákkoll-mal. →iskolák államosítása - A rendszerváltozás után az 1990:4. tv. 17 §-a értelmében a →katolikus iskolák újjászervezése megkezdődött. -

VIII. A m. néphagyományban az első ~szereket a keresztszülők vették, s ekkor kapta a gyermek az első →hátibőrt is. Az ~ba való első belépéskor megbütülték a gyermeket, azaz nagyobb társai válla alatt és lábánál fogva fölkapták és ülőfelét a padhoz ütögették. Az iskolások kötelessége volt a tp. ünnepi földíszítéséhez szükséges zöldágak összehordása, a virágvasárnapi „cicamacaszedés”: a fiúk és lányok Gergely-napi ruhájukban tanítójuk vezetése alatt az erdőbe vonultak, hazaérve a tp-ot 3x megkerülték és a csomókat az oltár köré a falhoz állították. Vizsgájukra menet istenfaágacskát tettek ingük alá, s ez bátorságot adott nekik. M.I.-**

Takáts 1895. - Fináczy Ernő: A mo-i közokt. tört. Mária Terézia korában. 1-2. köt. Uo., 1899, 1902. - Békefi Remig: A népokt. tört. Mo-on 1540-ig. Uo., 1906. -: A káptalani isk. tört. Mo-on 1540-ig. Uo., 1910. - M. Paed. 1925. (Kisparti János: A piar-k törekvései a reális irányú okt. terén a Ratio Educationis előtt) - Kornis Gyula: Mo. közokt-ügye a vh. óta. Bp., 1927. -: A m. művelődés eszményei. 1-2. köt. Uo., 1927. - Vanyó Tihamér: A kat. restauráció Ny-Mo-on. Pécs, 1928. - Csóka Lajos: Sopron vm. kat. egyh. és tanügyi viszonyai III. Károly és Mária Terézia korában. Pannonhalma, 1929. - KL II:375. - Prot. Szle 1936. (Mályusz Elemér: A jezsuiták a 18. sz. közepén) - Hets 1938. - M. Paed. 1939. (Karl János: A földr. okt. a piar. ~kban a Ratio Educationis előtt) - Emlékkv. a m. piar. rtart. háromszáz é. jub-ára. Szerk. Balanyi György és Lantos Zoltán. Bp., 1943. - MN IV:146. - Tanulm-ok a m. népi demokrácia tört-éből. Uo., 1955. (Orbán Sándor: Az egységes áll. isk. megteremtése) - Kardos Tibor: A mo. humanizmus kora. Uo., 1955. - Szántó Imre: A kat. népokt. helyzete Heves m-ben a visitatio canonicák tükrében. Eger, 1957. - Házi Jenő: Die kanonische Visitation des Stefan Kazó, Archidiacon von Eisenburg im Burgenland-Teil des Komitates Eisenburg in Jahren 1697-98. Eisenstadt, 1958. - Orbán Sándor: Egyh. és áll. A kat. egyh. és az áll. viszonyának rendezése. 1945-1950. Bp., 1962. - Jóború Magda: A középisk. szerepe a Horthy-korszak művelődéspol-jában. Uo., 1963. - Búzás József: Kanonische Visitationen der Diözese Raab aus dem 17. Jahrhundert. Vol. 1-4. Kismarton, 1966-69. - Vigília 1967:5. sz. (Szántó Konrád: Ferences gimn-ok Mo-on) - M. Ped. 1969:3. sz. (Mészáros István: Isk-ügy a kk. Pest-Budán); 1970:2. sz. (Regős János: Az ~kk államosítása Vas m-ben; Veress Judit: A m. ~rendszer fejlődésének vázlata. 1945-1969) - Mészáros István: A Szalkai-kódex és a XV. sz. végi sárospataki isk. Bp., 1972. -: Népokt-unk 1553-1777 között. Uo., 1972. - A győri bencés Czuczor Gergely Gimn. jubileumi évkv-e Győr, 1976. - Soproni Szle 1976:306. (Mészáros István: Népokt. Ny-Mo-on a XVII. sz-ban) - Mészáros István: XVI. sz. városi iskoláink és a studia humanitatis. Bp., 1981. - Ratio Educationis 1777, 1806. Ford. Mészáros István. Uo., 1981. - Mészáros István: Az isk-ügy tört. Mo-on 996-1777 között. Uo., 1981. - Balogh-Gergely 1993.

Iskola, Szatmárnémeti, 1890. jan.-1896. dec. 22.: katolikus tanítók és szülők lapja. - Megj. a szünidőt kivéve havonta. Szerk. Ember Károly, 1895: Bodnár Gáspár. Társszerk. Dreisinger Ferenc, Sztancsek József, 1896: Bodnár Gáspár. Kiad. a Szatmár-Ugocsa és Ung-Bereg (vár)megyei r.k. Néptanítók Egyes. - Ált. tanügyi és nevelésmódszertani kérdésekkel foglalkozott. 88