🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Molnár
következő 🡲

molnár (lat. molitor, ném. Müller): letelepedéskor honosuló →kézműves mesterség. - Anyaga a tisztított gabona, szerszáma, eszköze: balta, szekerce, fűrész, vonó, faragószék, fúró, véső, kalapács, kővágócsákány, ill. a vízikerék (v. szél) hajtotta gabonamalom, valamint szita, lapát, láda, zsák. A ~ a 18. sz-ig a malom teljes berendezését maga készítette (anyaga: bükk-, tölgy-, gyertyán-, akácfa gerenda, palló, deszka, valamint kinagyolt malomkő), azontúl az →ács végezte ezt, a malomkő megvágása azonban végig a ~ munkája maradt. Őrléskor a gabonát a zsákból a garatba öntötte, beállította az őrlőkő távolságát, a kőre kapcsolta a vízikerékről hajtott közlőművet, ellenőrizte az őrlés minőségét, a lisztesládából zsákolta a lisztet. A 17. sz-ig a lisztet a korpával együtt őrölték (utólag otthon szitálták ki), ez idő tájt iktatták be a kő után működő szitát, amely már elválasztotta a korpát. A 18. sz. derekán kezdték alkalmazni a magasőrlést: többszöri fölöntéssel egyre finomabbra őröltek. Így különült el a dara, dérc, ill. liszt és korpa. - Mo-on 160 önálló ~céhet tartottak számon, de több tucat közös ács-~ és pék-~ céh is működött. A céhek nagyobb része a vízi~oké volt, de a száraz- és szél~ok is céhekbe szerveződtek. - A vízi~ok legelterjedtebb, közismert védősztje - különösen a barokk időktől kezdve - Nepomuki Szt János, akit a Moldva hídjáról dobtak a folyóba, és így halt mártírhalált. A ~ok korábbi védősztje minden bizonnyal Szt Miklós pp., archaikus vízikultusza miatt. Az aradi ~ok mindkét sztet tisztelték, a muraközi ~oknál Szt Miklós patrónussága maradt fenn. Kk. patrónusa a mesterségnek még Szt Farkas (Wolfgang) is, mivel a szekerce az attrib-a; így került kapcsolatba az ácsmunkát is végző, malomépítő ~okkal. Alexandriai Szt Katalin is előfordul a ~-védősztek között, mert attrib-a a kerék (vö. malomkerék). A Madonna is sűrűn bukkan fel a ~ok pártfogójaként. B.I.-N.P.

Céhkat. 1-2. köt. 1975-76. - Bálint I:43, 378; II:410, 499. - Bogdán 1984.

Molnár Anna M. Ágnes, OPraem (Osli, Sopron vm., 1912. ápr. 25.-Osli, 1957. okt. 2.): szerzetesnő. - Külsővaton 1930. VIII. 30: lépett a →Premontrei Női Kanonokrendbe. 1932. VII. 31: első, 1938. VII. 31: örök fog-át uo. tette. r.k.

Molnár Antal (Szamosújvár, Belső-Szolnok vm., 1847. nov. 17.-Bp., 1902. jan. 6.): országgyűlési képviselő, újságíró. - Gimn-ot és jogot Kolozsvárt végzett, 1870: Szamosújvárt városi levtáros. 1871-78: és 1884-1902: Szamosújvár szabadelvű párti ogy. képviselője. 1879. I. 1-IX. 30: a M. Lapok napilap, 1880. I. 4-1882. XI. 26: a Mo. és Nagyvilág képes hetilap szerk-je. 1892-1902: a képviselőház jegyzője. A bpi egy. jogi karán mtanárrá képesítették. A Hírlapírók Nyugdíjint-ének titkára. A töröko-i örm. kisebbségi mozg. támogatójaként cikkei jelentek meg az Armeniában és a napilapokban. - Fm: A kk. tört. 1-2. köt. Bp., 1881. 88

Armenia 1891:7. sz.; 1898:3. sz; 1902:2, 3. sz. (Szongott Kristóf: ~) - Pallas XII:745. - Ogy. alm. 1901:320. - Szinnyei IX:171. - MÉL II:230. - Gulyás XVIII:1112.

Molnár Antal (Győr, Győr vm., 1910. jún. 18.-South Bend, USA, 2003. dec. 2.): amerikai magyar plébános. - A győri bencés gimn-ban éretts. A teol-t Győrött végezte. 1934. VI. 24: szent. pappá. 1947: mpp-e az emigrált m-ok lelkipásztorául Fro-ba küldte. Később Belgiumban és Angliában dolg., végül a South Bend-i Magyarok Nagyasszonya pléb-a plnosa. - 2001: öregen és súlyos betegen öreggondozó int-ben élt mint South Bend környékének utolsó m. papja. **

Vései László (a South Bend-i pléb. m. hívője) közlése

Molnár Antal (Pozsony, v. Pozsony vm., 1928. máj. 10.-Betlehem, USA, 1977. okt. 15.): amerikai magyar lelkész. - 1953: Esztergomban pappá szent. Nyergesújfalun kp., 1955: Dorog-Bányalelkészségen hitokt., 1957: Kemencén, 1960: Bpen kp. 1960: az USA-ban telepedett le, 1961: Garyban (Ind.), 1968: Hammondban kp., 1969: a helyi Szt Margit kórház lelkésze. 1971: átvették a garyi egyhm-be. T.E.

Bölöny 1974:521.

Molnár Arkangyal József, OFM (Vasszentmihály, Vas vm., 1887. nov. 1.-Székesfehérvár, 1936. jan. 24?): teológiai tanár, házfőnök. - A gimn-ot Szentgotthárdon és Nagyszombatban, a teol-t Pozsonyban, Esztergomban és Rómában végezte, tanári okl-et szerzett. 1902: belépett a mariánus ferences rendbe, 1908: szerz. fog-at tett, 1911. IV. 15: pappá szent. Galgócon, 1913: Malackán teol. tanár. 1918: Pozsonyban házfőn. 1919: a Pápára menekített r. főisk. tanára, 1921: Bpen a rtart. kormánytanácsosa. 1924: Nagykanizsán, 1926: Szombathelyen teol. tanár. 1930: székesfehérvári házfőn. 1932: nagykanizsai házfőn. és plnos, 1935: székesfehérvári házfőn. - Írásai a Szt Ferenc Hírnöke (1908-18), a Bernardinus (1912-17), a Galgóc és Vidéke (1912), a Religio (1911-12), az Egyh. Lapok (1924), a Zalai Közl. (1924-25) és a Plébániánk Hitélete (1924, munk.) c. lapokban. - M: A lélekgondozás indítóokai. Kolozsvár, 1917. - A ferences szellem. Szombathely, 1926. - Scifi Klára Szt Ferenc nyomdokain. Bp., 1927. (Klny. Szt Ferenc nyomdokain) - Assisi Szt Ferenc stigmái tört., teol. és orvostani szempontból. Uo., 1929. - Páduai Szt Antal jellemrajza. Vác, 1931. 88

Gulyás XVIII:1116.

Molnár Bertalan Vid, OSB (Szentiván, Győr vm., 1878. jún. 11.-Bp., 1935. nov. 7.): gimnáziumi tanár. - 1897. VIII. 8: lépett a r-be, Pannonhalmán teol. 1904. VI. 12: ünn. fog-at tett, VI. 27: pappá szent. Sopronban a gimn. lat-gör. tanára, 1917/18: házgondnok is, 1918-22: Pannonhalmán házgondnok, 1921/22: Kőszegen gimn. tanár, 1922-30: Pannonhalmán újoncmester, 1928-ig pref. is, 1930: főpénztárnok, 1934-35: Celldömölkön nyugdíjas, majd Balatonfüreden betegeskedett. - Sztbeszédei: Szt Gellért (1907-13). - M: Sancti Benedicti regula monasterium. Szt Benedek rendszabályai. S.a.r. Pannonhalma, 1929. 88

Kalmár 1907:166. - Irodt. 1936:56. - PN 1987:146. (1119.)

Molnár Emma M. Adelheid, ASzFL (Szombathely, Vas vm., 1894. ápr. 17.-Jászberény, 1971. nov. 16.): szerzetesnő. - A polg. isk. elvégzése után Bpen 1930. II. 15: lépett a kongr-ba. 1932. VIII. 15: első, 1936. VIII. 16: örök fog-át uo. tette. A →Szent Ferenc Kórházban adminisztrátor, a deszki (Csongrád m.) gyermekszanatóriumban titkárnő. - 1971. X. 1: a jászberényi szoc. otthon lakója. r.k.

Molnár Ernő (Tapolca, Zala vm., 1891. jún. 11.-Bp., 1976. dec. 10.): főiskolai tanár. - A gimn-ot és teol-t Veszprémben végezte, ahol 1913. X. 19: pappá szent. Csabrendeken, 1918. VII: Sümegen kp. 1921. IX. 16: hittanári vizsgát tett, 1922. II-1928. I. 31: hittanár Veszprémben. 1928-36: a Képzőműv. Főisk. hallg-ja Bpen, 1933: középisk., 1934: tanítóképzői rajztanári okl-et szerzett, 1936: a bpi egy-en művészettört-ből drált. Közben 1928-30: és 1934-35: a Közp. Kat. Legényegylet tanoncint. felügy-je. 1938: közp. egyhm. műv. ig. 1948: a SZIA II. o. tagja. - M: A nagyjenő-tüskevári pálos ktor. Bp., 1936. (A veszprémi egyhm. múltja 5.) - Boldog Özséb. Uo., 1941. (M. kat. írók kv-ei) - A pápai pálos tp. Uo., 1942. (Klny. Gerevich emlékkv.) - Kz-ban: Sztek ikgr-ja. 1-2. köt. (a veszprémi egyhm. kvtárában). 88

Schem. Vesp. 1936:211; 1975:374. - M. Kurír 1949. V. 12. - SZIA tagajánl. 1951:2. (mint tagajánló!) - 100 é. a Képzőműv. Főisk. Bp., 1971:295. - Pfeiffer 1987:731.

Molnár Ervin Gyula, OSB (Győr, Győr vm., 1874. ápr. 7.-Győr, 1933. febr. 22.): gimnáziumi tanár. - 1892. VII. 31: lépett a r-be, Pannonhalmán teol-t, a bpi tudegy-en lat-gör. szakot végzett. 1897. VI. 29: ünn. fog-at tett, VII. 6: pappá szent. Komáromban, 1902: Esztergomban, 1904: Győrött gimn. tanár, 1917. X: Celldömölkön hitokt., 1918. II: Sopronban, VI: Pápán gimn. tanár, 1919: Zalaapátiban hitoktató, 1920: Esztergomban gimn. tanár, 1932: Zalaapátiban nyugdíjas. - Írása: győri főgimn. értes. (1909-14: A győri bencés főgimn. tanári és székházi kvtárának jegyzéke [összeáll]) - M: Adatok a komáromi földrengések idejéből. Komárom, 1899. (Klny. Komáromi Hírl.) - Aristides mint ember, hadvezér és államffi. Uo., 1901. - Lat. nyelvtan a középisk. 1-2. o. számára. Bp., 1906. (2. kiad. Uo., 1913) - Lat. olvasó és gyakorlókv. a középisk. 1-2. o. sz. Uo., 1906. (3. kiad. 1923) - Lat. mondattan és gyakorlókv. Győr, 1907. (2. kiad. Bp., 1913) - Lat. nyelvtan. Alaktan. Esztergom, 1922. - Lat. nyelvtan. Mondattan. Uo., 1922. - Az Apologetika főbb kérdései. Emlékül k. tanítványainak összeáll. Esztergom, 1931. 88

Szinnyei IX:179. - Balogh-Gergely 1941:33. - PN 1987:138. (1056.)

Molnár Frigyes (*Bp., 1896. febr. 26.): karitász-titkár. - 1920: szent. pappá. Bp-Herminamezőn kp., 1923: Bpen hittanár, 1926: Bp-Józsefvárosban, 1929: -Erzsébetvárosban kp. 1933: a bpi Szt Család-tp. kp-ja és a Karitász titkára. 1936-43: Bpen szerk. a Karitász évkv. 1-7. évf-át. - M: A bpi kat. karitász 1936. é. munkájának beszámolója. Összeáll. Bp., 1937. - Karitász alm. 1938. Uo., 1937. - A m. katolicizmus a m. életért. Uo., 1943. (AC népies füzetei) 88

Gulyás XVIII:1142.

Molnár Géza   →Szegedi Molnár Géza

Molnár Ilona Damjána, KN (Rábapatona, Győr vm., 1860. - Gyón, 1952. aug. 23.): szerzetesnő. - Chorinban lépett a kongr-ba. Fog-át uo. 1892: tette. - A szétszóratás után 1950 őszétől a gyóni szoc. otthonban élt. r.k.

Molnár Imre (Péterréve, Bács-Bodrog vm., 1888. okt. 28.-Bp., 1977. febr. 25.): zeneművészeti főiskolai tanár. - 1906-10: a bpi tudegy. bölcs. karának hallg-ja, egyidejűleg a Bellovics zeneisk-ban, majd Farkas Ödönnél zenélni tanult, 1912: bölcs. dr-rá avatták. Stubnyafürdőn, 1914: Munkácson tanítóképzői tanár. 1919. V: a bpi V. ker. (Markó u.) főreálisk. vez. tanítója (ig.), amiért 1919: kényszernyugdíjazták. 1922-33: a Nemz. Zenede kvtárosa és tanára, 1928: a Liszt F. ZF óraadó, 1933-59: nyugdíjazásáig r. tanára. Nyugdíjasként az Áll. Népi Együttesben hangképzést tanított. - Énekesként a népdalok és régi m. dalok előadója és terjesztője. A M. Rádió első bemondóit ~ tanította a helyes és szép m. beszédre. Páratlan m. daltört. dokumentációs kutatása, 15 nyelvből ford. dalokat. - Írásai: Zeneműv. Főisk. évkv-e (Bp., 1941: Beszéd-ének), Új Zenei Szle (1956: A m. hanglejtés rendszere. A m. énekbeszéd recitativóban és ariosóban), Gyöngykaláris dalszcenárium (bemut. 1933: Nemz. Színház) - M: Daloskert. Kern Auréllal. Bp., 1926. - Játékország. Lajtha Lászlóval. Uo., 1929. - M. muzsika kv-e. Szerk. Uo., 1936. - Eufonetika, a szép beszéd és éneklés tana. Uo., 1942. - A hangszín problematikája és a magánhangzók skálarandje. Uo., 1961. - Eufonetika, a széphangzás módszertana. Uo., 1966. - Pataky Kálmán. Somogyi Vilmossal. Uo., 1968. - Báthy Anna. Uazzal. Uo., 1969. - 1919-38: a Magyarság, 1938-44: a M. Nemz. napilapok, 1933-35: a Kat. Szle zenei munk. 88

Molnár 1936:448. - M. műv. lex. 1938:94. - Világ 1948. XI. 9. Arck. - ZL 1965. II: 619. - MÉL III:537. Arck. - Gulyás XVIII:1153.

Molnár István (Tüskevár, Veszprém vm., 1906. aug. 7.-Veszprém, 1983. nov. 3.): kanonok. - Tatán 1924: éretts., a teol-t Veszprémben végezte, 1928. XII. 8: pappá szent. Kp. Siófokon, 1933: középisk. hittanári okl-et szerzett, VIII. 20: hittanár Kaposvárt, 1937. III. 1: a pápai ref. gimn-ban, 1943. V. 16: adm. az uo. általa szervezett pléb-n. 1944. XII. 24: tb. esp. 1947. I. 1: Tüskeváron plnos, 1965: tb. knk., 1972. XII. 27: a Szt István és Szt Imre-tp. ig-ja Veszprémben. 1978. IX. 8: veszprémi knk. - Siófokon 1928: megalakította és 5 é. vez. a M. Tenger cserkészcsapatot, melynek hazai és külf. táborozásain is részt vett, orsz. versenyben elnyerték a „Mo. legszebb cserkészotthona” c-et; uo. összegyűjtötte és létrehozta a közs. régészeti és népműv. gyűjt-ét. Pápán megnagyobbította a Szt Anna-tp. sekrestyéjét, oratóriumát, a szentély mellé kultúrtermet építtetett. Tüskeváron létrehozta a Somló és Vidéke Múz-ot, 1961: nyitották meg. - M: A fehér barátok Pápán. A bencés (egykor pálos) tp. építésének és felszentelésének 200 é. jubileumára. Pápa, 1942. 88

Schem. Vesp. 1938:212; 1975:374. - Pfeiffer 1987:179.

Molnár János (Lengyeltóti, Somogy vm., 1817. dec. 12.-Kecel, 1886. máj. 20.): plébános. - A középisk-t Kaposvárott és Pécsett, a teol-t 1887-től Kalocsán végezte. 1841. VIII. 16: pappá szent. Káplán Topolyán, Baracskán, Péterrévén, Szenttamáson, Óbecsén, Kalocsán. 1850: a kalocsai főszegyh. előénekese, hitszónoka. 1856: szentbenedeki, 1862: keceli plnos. 1870: esp. A kalocsai főszékeskápt-ban 1874. VI. 25: tb. knk. 1881: nyugdíjazták. - Cikkei az Idők Tanúja, Pesti Hírnök és Magyar Állam c. lapokban. 88

Szinnyei IX:223. - Lakatos 1998:146.

Molnár József (Zsámbék, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1821. márc. 21.-Bp., 1899. febr. 6.): festő. - 1837: a bécsi akad-n tanult, majd 1844-től hosszabb eu. tanulmányutat tett. Velence, Róma, Nápoly, Párizs, München után 1853: hazatért, és főként arcképeket, tört., vallásos és allegorikus képeket festett. Műv-ét szentimentális, romantikus témaválasztás, tetszetős előadásmód jellemzi. Egyh. megbízásra készült munkái a nazarénus festők hatását mutatják: a váli plébtp. Mária mennybevétele-oltárképe (1853), a svábhegyi kpna Szt László-képe (1861; lappang, a helyén jelenleg Stetka Gyula Szt László-oltárképe), a szabadkai Szt Rókus-tp., a kürti és udvardi plébtp., a kecskeméti ferences tp. oltárképei. **

Műv. Mo-on 1981. II:338. - Széphelyi 1982:42.

Molnár József (Dombóvár, Tolna vm., 1866. máj. 4.-Kunszentmiklós, 1937 u.): kántortanító. - A kaposvári gimn-ban és a pécsi tanítóképzőben tanult, kántor és tanító okl-et szerzett. 1886: Szakcson, 1889: Újszászon r.k. tanító, 1890: Rékason, 1891: Túrkevén, 1898-1912: Kunszentmiklóson kántortanító, 1908: főtanító, 1912-27: nyugdíjazásáig áll. tanító. A kunszentmiklósi Iparos Dalkör karnagya, ahol saját szerzeményeit is előadták. - M: Orgonahangok. R.k. énekeskv. H.n., 1903. (1925-ig 14 kiad.) - Égi orgonavirágok. H.n., 1905. (1925-ig 9 kiad.) - Lelki kalauz. H.n., 1906. (1925-ig 8 kiad.) - Pásztorok a nagy éjszakán. Színmű. H.n., 1905. - Egészségesek, betegek és haldoklók kv-e. H.n., 1911. - Világháború. Énekek és dalok. 1-3. füz. H.n., 1914-17. (több mint 20 ezer pld.) - Vh-ban elesett hősökért. H.n., 1915. (és 1918) - M. nemz. hadi imája. H.n., 1917. - Isten és haza. Egyh. énekek a r.k. hívek részére. Kunszentmiklós, 1933. - 1893. I. 21-XII. 24: a Túrkeve fel. szerk-je, 1898-1910: a Kunszentmiklós és Vidéke, 1925: a Kiskunság és Dunamellék szerk-je. 88

M. közalkalmazottak alm. Bp., 1938:505. - Gulyás XVIII:1173.

Molnár József Szaniszló, OPraem (Szombathely, Vas vm., 1882. jan. 7.-Egyházashollós, 1954. jan. 10.): tanár, jószágkormányzó. - Apja József r.k. napszámos, anyja Kovács Teréz r.k. htb. A szombathelyi prem. főgimn-ban 1900: éretts. Csornán 1902. VIII. 15: lépett a r-be. 1903. VIII. 15: első, 1906. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. VIII. 18: Győrött sztelték pappá. A teol-t Csornán végezte. A bp-i tudegy-en 1907: mennyiségtan-termtan szakos középisk. tanári okl-et szerzett. 1904: Keszthelyen, 1911: Szombathelyen gimn. tanár, 1922: Csornán, 1925: Jánoshidán jószágkormányzó, 1928: házfőnök is. 1933: Csornán jószágkormányzó, 1938: a rendi számvevőség főnöke és a bérleti birtokok felügy-je. 1940: Türjén nyugalomban, 1947: házfőn. is. 1950: Jánoshidán áll. szeretetházba került. 1951: EgyházashollósonTörök Mihály plnos vendége. - M: Keszthelyi Prem. Főgimn. értes. (1904/05: A ném. parasztforr.; 1908/09: A rádiumról); Szombathelyi Prem. Főgimn. értes. (1912/13: A fizikai gyakorlatok szervezése intézetünkben). - M: Pápa város múltjából és jelenéből. Pápa, 1941. - A zirci apátság elfelejtett pápai otthonában. Uo., 1941. - Apácatorna. Veszprém, 1942. - Fehér barátok Pápán. Pápa, 1942. - Pápa m. város levtára. Uo., 1942. - A mo-i pálosok Zöld Kódexének Somogy m. regesztái. Kaposvár, 1975. (Somogyi Múz-ok Közlem. 11.) r.k.

Molnár Kálmán Dezső (Verespatak, Alsó-Fehér vm., 1868. febr. 16.-Nagyvárad, 1949. szept. 15.): kanonok. - A gimn-ot Gyulafehérvárt, a teol-t Nagyváradon végezte, 1891. VI. 21: pappá szent, rovi káplánság után a ppi iroda írnoka. 1898: a debreceni Theresianum árvaház ig-ja, az áll. isk. hittanára. 1906: a főpléb. adm-a. 1919: Széchenyi pp. Nagyváradra hívta titkárnak. 1920: váradszőllősi plnos. 1923: váradi knk. és egyhm. tanfelügy. 1924: gáborjáni c. apát, 1925: p. prel. 1927: Udvarhely m. szenátorává vál. 1943: krasznai főesp. 88

Schem. Mv. 1901:153; 1931:91. - Erdélyi lex. 1928:196. - Gellért-Madarász 1932:367. Kép. - Várady-Berey 1934:331. - Ker. m. közél. alm. III:222. (1924: knk.) - Pilinyi 1943:347.

Molnár Károly (Tiszaújlak, Ugocsa vm., 1882. szept. 9.-Máramarossziget, 1952. jan. 6): plébános. - A gimn-ot és a teol-t (ahol az egyházirod. isk. eln.) Szatmárnémetiben végezte. 1905: pappá szent., Fehérgyarmaton, 1906. IX. 1. Felsővisón, X. 15: Felsőbányán, 1908. VIII. 8: Máramarosszigeten kp., 1913. III. 1: idegl. h. lelkész, X. 1: Mátészalkán lelkész, 1924. II. 1: plnos. 1935. XII. 1: okrai c. prép. 1941. VI. 6: mérki ap. kormányzó, 1942. XII. 16: Máramarosszigeten lelkész, 1943: főesp. - Írása: szatmári Mária Valéria nevelőint. értes. (1913/14: Ötven év tört.); anekdotái: Dunay János: Mókaságok v. tréfa az élet balzsama. 3. kiad. (Bp., 1912) - Mátészalkán 1937. I-1939. XII: a Katolikus Élet fel. szerk-je. - Álneve: Újlaki Károly (szatmárnémeti Heti Szle). 88

Viczián 1995:69. (843.) - Gulyás XVIII:1181.

Molnár (családi neve: Szabó) Keresztelő János, SJ (Csécsény, Győr vm., 1728. jan. 13. [ker. n.]-Szepesváralja, 1804. febr. 15.): egyetemi tanár. - Pozsonyban tanult, Bécsben 1745. X. 15: lépett a JT-ba. Szakolcán retorika és poetika, Grácban bölcs., Kassán teol. hallg. 1756-59: Grácban teol. és régiségbúvár, ahol 1759. X. 7: pappá szent., utolsó fog-át 1763. II. 2: tette. Tanár a sárospataki, kassai, esztergomi gimn-ban, majd a fil. tagozat tanára Budán és Nagyszombatban, a teol. tanára Kolozsvárt, Győrben és Budán. A JT föloszlatása után szülőfalujában lelkész. 1776: a budai akad. ig-ja, 1777: a Budára helyezett egy-hez kapcsolt gimn. ig-ja, majd az Egyetemi Tanács elnöke. 1784: szepeshelyi knk., 1788: bélakúti c. apát. Visszavonult Szepesváraljára. A 17/18. sz. fordulójának m. polihisztora, több tud-szakban is maradandót alkotott. A m. fiz-tört. kiemelkedő tudósa: ~ írta az első mo-i fizikakv-et, amelyben a teljes newtoni fiz-t világos és szakszerű m. nyelven tárgyalta. A pásztorokról írt munkájában a népműv. és a háziipar értékeire hívta föl a figyelmet, hangsúlyozta: a legalsó társad. rétegekbe tartozók okt-áról, nev-éről is szervezetten kell gondoskodni. Az első jelentősebb m. nyelvű rendszerbe foglalt neveléstani mű szerzőjeként kifejtette: a nev. célja az iparkodó ember kialakítása; „az iparkodás nem egyéb, mint jóra való állhatatos menetel, alkalmatos tétemények (=tevékenységek) által”. Első műfordítóink egyike: 1760: ókori épületeket ismertető népszerűsítő munkájában lat. klasszikus szerzők műveinek rövid részletét tolmácsolta m-ul, teljes formai hűséggel. Munkáival a m. nyelvű tud. és ismeretterjesztő irod. úttörőjeként szerepe volt a m. nyelv tud-os nyelvként való elismertetésében. Ösztönzően hatott tudós kortársaira, hogy m-ul adják közre szakműveiket; szervező-serkentő munkája a szépirod-ban sem volt hatástalan. 1784-től Szepesváralján két évtizeden át a hazai és külf. irod. műveket tanulmányozta és értékelte. 1783-1804: szerk. és kiad. 22 köt-ben az általa alapított első m. irod. folyóiratot, a M. Könyvházat. Kitűnő verselő volt: hexameterekben dolgozta föl az ásványtant, az állattant és a növénytant, megverselte a katekizmust is. Idegen nyelvű hitbuzgalmi kv-eket ford. lat-ra és m-ra; pasztorációs szerepet szánt nyomtatásban kiadott m. és lat. nyelvű prédikációinak is. - Fm: Régi jeles épületekről. Nagyszombat, 1760. - A megtérő ref. elmélkedéséről. Uo., 1763. - Concionum pro dominicis annus unus. Uo., 1766. - Az anyaszentegyháznak történeti. 1-4. köt. Nagyszombat-Kolozsvár, 1769-88. - Az oltári sztségről és áldozatról. Pozsony, 1775. - Pásztorember avagy a pásztorok tanításáról. Uo., 1775. - Petrovszky Sándor úrhoz Molnár Jánosnak tizen-öt levelei, midőn őt a jó nevelésről való írásra ösztönözné. Pozsony-Kassa, 1776. - Egész esztendőnek vasárnapira és innepire szolgáló predikátziók. Uo., 1777. - A természetiekről - Newton tanítványinak nyomdoka szerént - hat kv. Uo., 1777. - Az Ó és Új Testamentomi szt históriának summája. Buda-Nagyszombat, 1777. - Actuum fidei, spei et caritatis... Pest, 1780. - Zoologicon-Phytologicon-Oryctologicon. Buda, 1780. - Szt Ágoston hármas levele. Pozsony, 1780. - Psalmorum juxta seriem divini officii explicatio. Kassa, 1786. - Concionum dogmaticarum ac moralium dominicis totius anni congruentium synopsis. Uo., 1787. - A közönséges ker. hitnek summája fohászkodó és emlékeztető versekben. Pest, 1793. - Ó és új egy pár. Tzellsus ellen egy pár kv. Uo., 1794. - A zsidó szókhoz, úgymint gyökerekhez egyéb nemzetű nyelveknek hasonlíttása. Uo., 1800. - M. könyvház. 1-22. köt. Pozsony-Pest, 1783-1804. 88

Szinnyei IX:208. - Pécsi Ödön: ~ élete és művei. Szeged, 1896. - Mihalovics E.: A kat. prédikáczió tört. Mo-on. II. Bp., 1901. - Schem. Scep. 1913:8. (16.) - Eckhardt S.: A fr. forr. eszméi Mo-on. Bp., 1924. - M. Műv. 1925:173. (Csatkai E.: Az első m. nyelvű műv-tört. kv.) - Brunner E.: A fr. felvilágosodás és a m. katolikus hitvédelem. Pannonhalma, 1930. - Győri Szle 1932:131. (Géfin Gy.: ~ szepesi knk. és Szily János szombathelyi pp. két levélváltása) - JTÉ 1942:374. (930.) (Egy M. J. *Győr, 1708. okt. 29., aki Nagyszombatban 1731. X. 14: lépett a JT-ba!) - MItB I:542. p.

Molnár László, SJ (Pozsony, Pozsony vm., 1840. ápr. 16.-Kalocsa, 1910. febr. 18.): gimnáziumi tanár. - 1858. VIII. 11: lépett a JT-ba. A teol-t Innsbruckban, a tanárképzőt Bpen végezte. 1881-85: és 1905-10: Kalocsán gimn. lat-gör. tanár, 1885-1905: Nagyszombatban újoncmester. - M: A kat. ifj. imádságos kv-e. Kalocsa, 1888. (Névtelenül) - Jézus Társaságának szabályai. Ford. Pozsony, 1890. - Kiadta: Krisztus követése. Írta: Kempis Tamás. Ford. Pázmány Péter. Bp., 1891. - Szerk. A Jézus-társasági kalocsai érs. főgimn. értes. az 1881/82-1883/84. isk. évről. (3 db) Kalocsa, 1882-84; Uaz 1905/06-1908/09. isk. évről. + tanulóinak névsora az isk. év elején. (8 db) Uo., 1906-09. 88

Szinnyei IX:242. - Cat. SJ 1905:83. - Egyh. Közl. 1910:116. Arck. - Vasárnapi Újs. 1910:9. sz. - A kalocsai érs. főgimn. értes. 1910:47. - Gulyás XVIII:1187. - Értesítők 9:12579-81, 12622-29.

Molnár László (Nagyszombat, Pozsony vm., 1879. máj. 12.-Bp., 1952. aug. 3.): plébános. - 1901. VI. 25: pappá szent., hitokt. Bpen, 1904: Bp-Tabánban, 1906: Bp-Felsővizivárosban kp., 1918: adm., 1921-46: nyugdíjazásáig plnos, 1936: telki c. apát. - M: Kis kalauz lelkigyakorlatok végzésére. Bp., (1921) (névtelenül) 88

Pilinyi 1943:10. - Schem. Strig. 1947:250. - Tóth 1948:15. - Diós 1999:146. (1312.)

Molnár Magdolna Kreszcencia, ZND (1896. máj. 3.-1976. nov. 15.): apáca. - 1921. II. 3: Törökbálinton lépett az →ágostonos kanonisszák rendjébe. 1923. XII. 26: uo. tette első, 1927. I. 2: örök fog-át. A házt-ban, 1929: Zalaegerszegen a vasalóban és a betegszobában dolg. - A szétszóratás után Szl-ban élt. r.k.

Molnár Margit Johanna, FMMN (Pozsony, Pozsony vm., 1903. febr. 3.-Bp., 1986. okt. 24.): szerzetesnő. - 1928. I. 15: Bpen lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába, fog-át 1984. VII. 2: uo. tette. Szegénygondozó volt. - A szétszóratás után templomtakarító. r.k.

Molnár Mária, Szita Oszkárné (Bp,. 1898. júl. 27.-Nagymaros, 1980. szept. 12.): ötvös- és zománcművész. - 1930: az Iparműv. Főisk. ötvös és zománc szakán Csajka István növ-e. 1930-31: a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa. A két vh. között főként Olaszo-ban aratott sikereket a századforduló cikornyás magyaros stílusától fokozatosan a kor modern egyházművészetéhez közelítő liturgikus tárgyaival. 1942: ~ készítette azt a rekeszzománcos és elefántcsont berakásos, aranyozott ezüst kelyhet, melyet Bp. főv. XII. Pius p-nak ajándékozott. A modern magyar ötvöszománc egyik megteremtője, a bizánci süllyesztett alapú rekeszzománc és a teli rekeszzománc technika egyik legkiválóbb képviselője Mo-on, de Eu-ban is. **

KMML II:832.

Molnár Mária Emerika, DNAK (Letenye, Zala vm., 1917. ápr. 6.-Letenye, 1985. aug. 20.): szerzetesnő. - Szarvaskenden 1938. XI. 15: lépett a kongr-ba. Uo. tette 1939. VIII. 4: első, Kőszegen 1942. VIII. 4: örök fog-át. Itt és Vasváron a mosodában és takarítónőként dolg. 1950. VI. 16., a szétszóratás után a veszprémi ppségen sekrestyés és mosodás. r.k.

Molnár Márton János, OP (Gerse-Szálláshelyimajor, Vas vm., 1873. máj. 20.-Bp., 1953. nov. 6.): szerzetes. - 1891. X. 12: lépett a r-be, 1896. VII. 19: pappá szent. 1928: Vasváron házfőn., azután is (1943-48) a vasvári rházban élt. - M: Rendi ájtatosságok Akvinói Szt Tamás, Ferreri Szt Vince, Szt Domonkos és a legszentebb rózsafüzér kirnéja tiszt-ére. Szombathely, 1923. - Szt Domonkos harmadik rendjének kézikv-e különféle imákkal és ájtatosságokkal. 4. kiad. Vasvár, 1937. 88

MKA 1928:213. - Cat. OP 1944:30. - Pilinyi 1943:249. - Tóth 1948:88, 126. - Diós 1999:146. (1339.)

Molnár Miklós (Marosújvár, Alsó-Fehér vm., 1877. nov. 26.-Nyárádremete, 1934. júl. 17.): plébános. - A teol-t Gyulafehérvárott végezte. 1900. VII. 2: szent. pappá. Csíkszentmártonban, majd Gyergyószentmiklóson kp., Székelyhodoson, majd Nyárádremetén plnos. - M: Jelentés a nyárádremetei fogyasztási és értékesítő szövetk. 10 é. működéséről. Marosvásárhely, 1915. - A vallás. Uo., 1920. - A bűnbánat szentsége. Uo., 1921. - A jegyesek kátéja. Uo., 1921. - Az Oltáriszentség. Kolozsvár, 1924. (A Kat. Világ könyvei 2.) - Ne káromkodjál. Uo. (1926. Uaz 10.) 88

Schem. Trans. 1913. - Gulyás XVIII:1194.

Molnár Nepomuk János (Tát, Esztergom vm., 1850. máj. 5.-Esztergom, 1919. febr. 11.): kanonok. - A teol-t Esztergomban végezte. 1872. IX. 21: pappá szent. Esztergom-Belvárosban kp. 1880: Esztergom-Víziváros, 1882: Komárom plnosa. 1896: az eszterházi ker. ogy. képviselője, 1897. X. 4: p. prel. 1900: lemondott a pléb-ról. 1903: esztergomi knk., 1913: honti főesp. - Pol. szereplését 1890: kezdte. A Néppárt egyik elnöke, közp. irodájának vez-je, 1898: ogy. vezére, az őszi obstrukció után 1899. II: a békepaktum aláírója. - M: Tofana. Írta J. Wiesing. Ford. Esztergom, 1874. - Emlékeim. Belgium, Anglia s Holl-ból. 1-2. köt. Uo., 1875. - A Sztszék függetlensége. Írta A. E. Manning. Ford. Uo., 1878. - Jézus szeretete a bűnbánók iránt. Írta uő. Ford. Uo., 1878. - Bízzál Istenben. Írta uő. Ford. Uo., 1878. - Korunk négy főhibája. Írta uő. Ford. Bp., 1879. - Jézus szt szívének diadala korunkban. Uo., 1885. - Nem mese a hétfejű sárkányról. A hét főbűn. Komárom, 1893. - Esztergomban 1881. VII-1883. XI: szerk. az Isten Igéje, uo. szerk. és kiad. 1881. I-1884. XII: a Jézus Szt Szívének Hírnöke c. havi folyóir-ot, 1895. XII. 14-1919. III. 19: Bpen kiadótulajdonosa volt az Alkotmány c. napilapnak. - Álneve 1868-tól cikkei és költ-ei alatt: Cassiodor. 88

M. Sion 1886:831. (*Esztergom) - Zelliger 1893:337. - Pallas XII:746; XVIII:282. - Némethy 1894:799. - Ogy. alm. 1896:306; 1901:321; 1905:243; 1906:177; 1910:363. - Szinnyei IX:225. - Esztergom vm. 1903:150. - Schem. Strig. 1917. - Circ. Strig. 1919. - Kincses Kalendáriom 1920:164. (†febr. 13.) - Zempléni Éva: M. J. apátúr élete és művei. Bp., 1935. - Komárom m. hírlapok bibliogr-ja 1962:73. - MÉL II:234.

Molnár Ödön, SJ (Újszentanna, Arad vm., 1909. febr. 8.-Francheville, Fro., 1980. máj. 30.): misszionárius. - 1927. IX. 14: lépett a r-be. A pécsi Pius intézetben felügy. Már itthon is sokat tett a kínai missziók érdekében. 1933. IX: érkezett Kínába. 1936: Zi-ka-weiben tanulta a teol-t. 1944: a tamingi misszióban tevékenykedett. r.k.

Miklósi 1936:118.

Molnár Piroska, Kuszálik Jánosné (Arad, Arad vm., 1919. dec. 1.-Kolozsvár, 1992. nov. 30.): egyetemi előadó. - 1927: az aradi, 1934: a kolozsvári Marianum r.k. leányisk. tanulója; 1938-42: a kolozsvári tudegy. bölcsész hallg-ja; 1944: m-lat. szakos tanári okl-et szerzett, X. 7: drált. - 1943-45: a kolozsvári Ferenc József Tudegy. m. nyelv és irod. tanszékének díjas gyakornoka; 1944-48: középisk. tanár a Marianumban és 1945-47: a Bolyai Tudegy. m. tanszékének tanársegéde. 1948: kolozsvári középisk. m., lat. és tört. tanár, 1951: az Utunk munk., 1952: az oláh áll. tankv-kiadó kolozsvári fiókjának m. szakos szerk-je; 1956: a tanítóképző tanára; 1957: a kolozsvári pedagógus-továbbképző int. adjunktusa, 1972-1979. IX: nyugdíjazásáig egy. előadó tanára. -1968-79: a Filológiai Társ. tagja (1977-79: a m. nyelv- és irod-tud. szako. aleln.). - 1965-68: az oláh oktatásügyi min. fölkérésére a m. nyelv és irod. éves isk. tanterveit szerk. 1990. I-1992. XI: a gyulafehérvári Egyhm. Főhatóság alá tartozó, Kolozsvár központú Római Katolikus Nőszövetség üv. aleln., 1991. II-1992. XI: a Kolozsvári Rádió egyh. műsorának r.k. szerk-je. - M: Olvasókv és nyelvtan az I. o. sz. Péterfy Emíliával. Bukarest, 1964. (12. kiad. Uo., 1978) - Irod. olvasókv. és nyelvtan a VIII. o. sz. Balogh Dezsővel. Uo., 1964. - M. nyelv és irod. a IX. o. sz. Többekkel. Uo., 1965. - M. nyelv. Tankv. a II. o. sz. Péterfy Emíliával. Uo., 1965. (16. kiad. Uo., 1984) - Nyelvtantanítás. A m. nyelvtan tanításának módszertana az I-VIII. o-ban. Szabó Hajnallal. Uo., 1968. - Gyakorlati útmutató a nyelvtan és helyesírás tanítására az I-IV. o-ban. Péterfy Emíliával. Uo., 1969. (2. kiad. Uo., 1975) - M. nyelv. Tankv. a III. o. sz. Uazzal. Uo., 1970. (18. kiad. Uo., 1990) - M. nyelv. Tankv. a IV. o. sz. Uazzal. Uo., 1971. (17. kiad. Uo., 1990) - Olvasókv. és nyelvtan a VIII. o. sz. P. Dombi Erzsébettel. Uo., 1971. - A tanító kézikv-e. Anyanyelvi nevelés az I-IV. o-ban. Péterfy Emíliával. Uo., 1975. (3. kiad. 1977) - M. nyelv és irod.olvasás. Tankv. az V. o. sz. Többekkel. Uo., 1981. (8. kiad. Uo., 1990) - A m. nyelv tanítása az V-VIII. o-ban. Péntek Jánossal. Uo., 1982. - Írói neve: K. Molnár Piroska (újságokban alkalmanként); Kuszálik Piroska (kv-eken); Kuszálikné Molnár Piroska (újságokban alkalmanként). Ku.P.

Mikó Ervin kérdez. Interjúk, riportok. Kolozsvár, 1983. - RMIL III:306. - KKACs 1996:342.

Molnár Rajmund Sándor, OCist (Rákospalota, Pest vm., 1908. szept. 15.-): gimnáziumi tanár. - 1924. VIII. 13: lépett a r-be, 1931. VI. 27: ünn. fog-at tett, 1932. VI. 26: pappá szent. 1932-34: Rómában a Gregoriana hallg-ja, 1934: hittud-ból drált. 1934-36: Zircen apáti jegyző, 1935/36: kp., 1936-46(?): Pécsett gimn. hittanár, 1946(?): Spring Bankben (USA) rendi megbízatásban. Okauchee-ben (Wisc.) perjel, Oconomovocban (Wisc.) apát. - M: De Christo filio Dei apud S. Ignatium Antiochenum. Roma, 1934. T.E.

Schem. Cist. 1942:257. (119.) - Pilinyi 1943:248. - Tóth 1948:123. - Bölöny 1984:546. - Nagy II:267.

Molnár Rózsa (Miskolc, Borsod vm., 1903.-Nyíregyháza?, 1996): iparművész tanár, cserkésztiszt. - 1921-23: az Orsz. Iparműv. Isk. grafika szakán tanult. 1929-44?: Nyíregyházán az ev. leánygimn. háztartástan és rajz tanára. - 10 é. korában bekapcsolódott a miskolci 2. sz. Hámor cserkészcsapat munkájába, ott lett segédtiszt. 1923: ~ tervezte a m. cserkészleányok jelvényét és egyenruháját. 1924: a M. Cserkészleány Szöv. vez. tagja és a 22. sz. Török Bálintné iparostanonc csapat parancsnoka, a londoni világkonf-n részt vevő 3 fős m. küldöttség tagja. 1928: Parádon a Cserkészleány Világgyűlés szervező biz. tagja. 1931. III. 22: az Intézőbiz. tagja. Bp-re költözve ker. ellenőr. Bo.J.-Fe.Má.-88

Barthos-Csetri-Luttor 1931:149. - Orsz. Iparműv. Isk. értes. 1880-1930. Bp., 1930:86. - Jámbor 1940:200; 1942:249.

Molnár Rózsa M. Marcellina, ASzFL (Bp., 1919. jan. 23.-Bp., 1946. jan. 7.): szerzetesnő. - A polg. isk. elvégzése után Bpen 1934. X. 20: lépett a kongr-ba. 1937. VIII. 15: első, 1940. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. Kecskeméten a városi, Makón a megyei kórházban betegápoló. r.k.

Molnár Samu Pál, OCist (Nagykanizsa, Zala vm., 1862. febr. 9.-Baja, 1930. febr. 5.): tanár. - 1882. VIII. 27: lépett a r-be. 1887. VIII. 7: pappá szent. 1886: Baján, 1887: Egerben gimn. lat-gör. tanár. 1888: Bpen egy. hallg. 1889: Előszálláson jószágkormányzó. 1890: Székesfehérvárt tanár, kánonjogi dr., 1891: Kolozsvárt egy. hallg. 1892: Székesfehérvárt, 1895: Baján, 1899: ismét Székesfehérvárt, 1902: Pécsett tanár, 1904: Szentgotthárdon nyugalomban, 1905-30: Baján tanár. - Fm: Fitestvérek. Írta P. Terentius. Prózában, isk. használatra ford. Bp., 1895. - Lat. stílusgyakorlatok. Székesfehérvár, 1902. - Platon és az Akad. Uo., 1902. - A valódi műveltségről. Szentgotthárd, 1905. (Klny. a Szentgotthárdból) 88

Békefi 1896:364. - Szinnyei IX:251. - Lakatos 1914:196. - Schem. Cist. 1942:234. - Gulyás XVIII:1200.

Molnár Szulpic Dezső, OSB (Magyargencs, Vas vm., 1871. jún. 30.-Bp., 1925. okt. 22.): gimnáziumi tanár. - 1887. VII. 31: lépett a r-be, Pannonhalmán teol-t, a bpi tudegy-en lat-tört. szakot végzett és drált. 1894. III. 25: ünn. fog-at tett, VII. 6: pappá szent. Kőszegen, 1898: Győrött gimn. tanár, 1910: Esztergomban, 1924: Győrött házfőn. és gimn. ig. - M: Zermegh János és emlékirata. Tört. forrástanulm. Kőszeg, 1896. - A Pannonhalmi Főapátság tört. 4. köt. Bp., 1906. - Esztergomban 1911-24: közzétette A pannonhalmi Szt Benedek-r. esztergomi főgimn. 1909/10-1923/24. é. értes-t (13 db). 88

Szinnyei IX:255. - Balogh 1941:32. - PN 1987:132. (1010.) - Értesítők 3:8243-55.

Molnár Tamás (Bp., 1921. jún. 26.-): történetíró, filozófus. - A Pázmány Péter Tudegy-en fil-t, fr. nyelvet és tört-et tanult. 1946. I: elhagyta Bp-et, 1946-48: a brüsszeli egy-en magiszter fokozatot szerzett, 1949. I-: New Yorkban a Columbia Egy-en tanult, ahol 1952: bölcsészdr. 3 é. Oregonban, 3 é. San Franciscóban tanított. 1957: viszatért New Yorkba, a City College-ban (Városi Egy.), 1963: a Brooklyn College-ban a fr. nyelv és világirod. tanára, 1967: a Long Island Egy. európai szellemtört. szerződéses tanára, 1969: a Univ. for Christian Higher Education (Transvaal) pol. filozófia, 1973-74. a Hilsdale College (Mich.) fil. tanára, 1983: a Yale Egy., 1991-92: az ELTE vendégtanára. Amerikai kormányok időnkénti tanácsadója és megfigyelője. 1991 óta évente a 3 őszi hónapban Mo-i egy-ek és főisk-k vendég előadója. - M: The New Science of Politics. H. n., 1952. - Bernanos. His Political Thought and Prophecy. New York, 1960. (2. kiad. New Brunswick-London, 1997) - The Future of Education. Uo., 1961. (ném-ül: Die Zukunft der Bildung. Düsseldorf, 1971) - The Decline of the Intellectual. New Rochelle, 1961. (és Cleveland-New York, 1961; ném-ül: Kampf und Untergang der Intellektuellen. München, 1966; sp-ul: Buenos Aires, 196?) - The Two Faces of American Foreign Policy. Indianapolis-New York, 1962. - Africa. A Political Travelogue. New York, 1965. - Spotlight on South West Africa. Uo., 1966. - Utopia. The Perennial Heresy. Uo., 1967. (új kiad. Lanham, 1990; fr-ul Paris, 1973; m-ul: Utópia - örök eretnekség. Ford. Boros Attila. Bp., [1993]) - South West Africa. The Last Pioneer Country. New York, 1967. - Ecumenism or New Reformation? Uo., 1968. (2. kiad. Dialouge and Ideologies. Chicago, 1977) - Sartre, Ideologue of Our Time. New York, 1968. (ném-ül: München, 1970) - The Counter-Revolution. New York, 1969. - Il Vicolo Cieco della Sinistra. Firenze, 1970. - The Future of Education. New York, 1970. (ném-ül: Düsseldorf, 1971) - La Gauche vue den face. Paris, 1970. (ném-ül: Stuttgart, 1972) - Nationalism in the Space Age. Johannesburg, 1971. - The American Dilemma. Potchefstroom, 1971. - The European Dilemma. Uo., 1974. - God and the Knowledge of Reality. New Brunswick-London, 1974. (m-ul: Isten és a valóság ismerete. Bp., 1994) - L'animal politique. Paris, 1974. - Authority and its Enemies. New Rochelle, 1976. - Le socialisme sans visage. Paris, 1976. - Dialogue and Ideologies. Chicago, 1977. - Christian Humanism. A Critique of the Secular City and Its Ideology. Uo., 1978. - Le modéle defiguré. L'Amerique de Tocqueville á Carter. Paris 1978. - Theist and Atheist. A Typology of Non-Belief. The Hague-New York, 1980. - Politics and the State. A Catholic View. Chicago, 1980. - The Catholic Concept of Politics and State. Uo., 1981. - Le Dieu immanent. Paris, 1982. (m-ul: A filozófusok istene. Bp., 1995) - Le Tiers-Monde. Ideologie, Réalité. Paris, 1982. - L'Éclipse du Sacre. A Dialogue. Uo., 1986. - The Pagan Temptation. Grand Rapids, 1987. - Twin Powers. Politics and the Sacred. Uo., 1988. (m-ul: A hatalom két arca, politikum és szentség. Bp., 1992) - L'Europe quitte-telle l'Histoire? Paris, 1989. - The Church, Pilgrim of Centuries. Grand Rapids, 1990. (m-ul: Az egyház, évszázadok zarándoka. Ford. Lukácsi Huba. Bp., 1997) - L'Europe entre paranthése. Paris, 1990. - L'Americanologie. Lausanne, 1991. - Americanologie - Les perspectives de l'Occident. Paris-Lausanne, 1991. - Az ideális állam kritikája. Bp., 1991. - Philosophical Grounds. New York, 1991. - L'hégémonie libérale. Lausanne, 1992. (m-ul: A liberális hegemónia. Ford. Gábor Zsuzsa. Bp., 1993) - A racionális ember és a mechanizáció kísértése. Ford. Simon Gábor. Kaposvár, 1992. (Más kor kv-ek 5.) - God and the Knowledge of Reality. New Brunswick-London, 1993. (m-ul: A filozófusok Istene. Ford. Mezei Balázs. Bp., 1996) - The Decline of the Intellectual. New Brunswick-London, 1994. (m-ul: Az értelmiség alkonya. Bp., 1996) - The Emerging Atlantic Culture. New Brunswick-London, 1995. - Authority and its Enemies. Uo., 1995. - Archetypes of Thougt. Uo., 1996. - Return to Philosophy. Uo., 1996. - Du mal moderne. Quebec, 1996. - A modernség pol. elvei. (Felsőokt. tankv.) S.a.r. Boros Attila. Bp., 1998. (Mérleg) - Századvégi mérleg. Vál. írások. Uo., 1999. - 1963: a National Review társszerk-je. - Írói neve: Thomas Steven Molnar. Bo.Gy.

Bölöny VI:547. - Borbándi 1992:261. - Nagy 2000:705.

Molnár Veronika Mechtildisz, ANK (Söjtör, Vas vm., 1906. nov. 1.-Nagykanizsa, 1983.): szerzetesnő, okleveles ápolónő. -Szombathelyen 1928. IX. 15: lépett a kongr-ba. 1931. VIII. 15: első, 1934. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. A r-ben betegápoló nővérként dolg. r.k.

Molnár Vid Bertalan, OFMCap (Szentiván, Győr vm., 1813. ápr. 14.-Bp., 1898 k.): tábori lelkész. - 1832. IX. 15: lépett a r-be, 1839. IV. 14: pappá szent. 1843: Tatán ünnepi hitszónok, 1848: Bécsben m. hitszónok. 1851: Lodinban a katonai ispotály, 1861: Velencében a br. Zobel 61. gyalogezred táb. lelkésze. - M: Imák és intelmek a m. kat. hadfiak sz. Mantova, 1861. (7. kiad. Pest, 1864; 8. kiad. Eger, 1882; 11. kiad. Átd. Reviczky Aladár. Uo., 1909; 12. kiad. Átd. uő. Uo., 1915) 88

Szinnyei IX:175.

Molnár Vince (Tótszentmárton, Zala vm., 1912. jan. 8.-Zalaegerszeg, 1996. okt. 8.): kanonok. - A teol-t a KPI-ben végezte, 1938. III. 20: pappá szent. 1939: a Pázmány Péter Tudegy-en teol-ból drált. 1938: Alsóságon, 1939:Vépen, 1941: Muraszombatban kp. 1942: hitokt., 1943: Belatincon plnos, 1945: Sárvár-Szt László pléb-n, 1946: Bánokszentgyörgyön, 1946: Lispeszentadorjánban kp., 1966: Szombathelyen a Szt Márton-tp. adm-a, 1971-89: nyugdíjazásáig ppi helynök és Zalaegerszegen a Mária Magdolna-tp. plnosa. 1968: őrknk. és vasvári főesp. - M: A sztmise ritusa a három első században. Szombathely, 1939. 88

Pilinyi 1943:100. - Schem. Sab. 1947:142; 1972:176; 1977:96; 1991:143. - Diós 1999:145. (1354.)

Molnár-Csíkos Ilona Gonzága, KN (Zenta, Bács-Bodrog vm., 1905. júl. 21.-Gyón, 1971. febr. 19.): szerzetesnő. - 1928. IX. 5: lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1931. VII. 27: tette. Velencén, Nagykállóban, Bpen varrónő. - A szétszóratás után 1950 őszétől Bpen egyhközs. nővér, utolsó éveiben a gyóni szoc. otthonban élt. r.k.


Molnár Erzsébet Vilma SZLT (Kőröshegy, Somogy vm., 1928. ápr. 2.–Bp., 2002. máj. 14.): szerzetesnő. – Apja vasutas, anyja htb. ~ tanítónői, ápolónői és kántor okl-et szerzett. Bpen 1948. IX. 8: lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-t 1953. IX. 8: tette. 1951. III. 15: Bpen házt. alkalmazott. 1957. III. 15: a budai gyermekkórház, 1965: a Sport Kórház ápolónője. 1985. IV. 2: nyugdíjazták, 1987-: a budai érs. palotában dolg. s.k.

Molnár Frigyes, kaposi dr. (1896. nov.–Melbourne, Ausztrália, 1961. aug. 21.): cserkészvezető. – Bpen a piar. gimn-ban éretts., jog- és államtud. dr. 1912-es stockholmi olimpián látott először cserkészeket. Ott kapta emlékül Baden-Powell Scouting for Boys c. kvét. Hazatérve belépett a piar főgimn. akkor alakult 2. sz. Piarista csapatába, és segítette Sík Sándort a csapat és a m. cserkészet megszervezésében. – Az I. vh-ban tüzértiszt volt. A sok nyelvet beszélő ~ 1922–38: mint külügyi vezető képviselte a m. cserkészeket a világban, egyben a MCSSZ elnökségének t.b. tagja. D–Amerikát kivéve a világ csaknem minden cserkészszövetségét és nemzetk. táborát meglátogatta. Sokat tett az 1933-as gödöllői jamboree érdekében. Az első magyar cserkészvezető, aki Londonban Gilwell képesítést szerzett. Ő volt az első magyar tisztképző-tábor vez-je Héderváron. Sokat tett a Kárpát-medencei cserkészek megbékélésért. Fáradhatatlan volt a Trianonban elszakított területek magyar cserkészetének érdekében. Az 1926-os kanderstégi egyezmény egyik megalkotója volt BI-PI-vel és Swojsik cseh főcserkésszel. Ezzel biztosították az elcsatolt ter-ek kisebbségi m. cserkészeinek jogait. 1927 őszén ~ alapította a →Cserkészbolt Szövetkezetet, 10 é. vezette. 1929: Nemzetk. Komité a 9-fős biz-ába akarták beválasztani, de erről →Teleki Pál javára lemondott. 1932: a Jamboree érdekében Amerikában járt a szövetség és BI-PI megbízásából, több mint 200 várost és cserkésztábort látogatott meg. Mivel részben zsidó származású volt, tartva a várható meghurcolástól, 1938: a Szövetség és Teleki Pál támogatásával Ausztráliába emigrált és ott aktív cserkészmunkát végzett. Összefogta az ott élő m. cserkészeket és az Ausztráliai M-ok Szövetségének alelnöke lett, mindenben segítette az ott élő magyarokat. Az 1956-os melbourne-i Olimpián segítette a magyar versenyzőket. Az Ausztrál Cserkészszövetség ma is elismeréssel nyilatkozik munkájáról. Végakarata szerint a Szövetségnek adományozott nagyobb összegből 1964: az ausztrál Gilwell Parkban egy házat építettek, amit róla neveztek el. Bo.J.–Fe.Má.

Molnár Ilona Erna SZLT (Törökszentmiklós, Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1914. aug. 6.–Vác, 1993. jan. 1.): szerzetesnő. – Polg. isk végzett. 1933. XI. 1: Bp-en lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-át 1938. Xi. 1: Márianosztrán tette. 1934–50: uitt felügyelő, 1950–: ehyközségi szolg-ban. 1990 a váci szoc. otthonba költözött. r.k.

Molnár Ilona Lujza SZLT (Mike, Somogy vm., 1899. márc. 1.–Kaposvár, 1973. jan. 12.): szerzetesnő. – A pápai a Ranolder Int. tanítóképzőjében végzett. 1921. IX. 27: Bp-en lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-át 1926. IX. 27: uitt tette. 1926–50: a pápai gyakorló isk-ban tanított. r.k.

Molnár József (Erdély, 1759.–Nagyvárad, 1826. márc. 11.): kanonok. – A teol-t Nagyváradon végezte, 1782: sztelték pappá. Uott kp., 1790: zilahi plébános. 1807. VIII. 1: Debrecen plnosa, az első egyhm-s plnos a piaristák után a Szt Anna-pléb-n. Kinevezésével együtt megkapta a Szent Lászlóról nevezett kisprépostságot, amit plnos-utódai is örököltek. Rendkívüli küzdelmeket folytatott a város vezetőivel a kat. pléb. jogainak elismertetéséért. Az 1811. évi tűzvész után helyreállíttatta a tp-ot. 1824: nagyváradi szegyh-i foesperes és őrkanonok. V.I.

Molnár Julia Zsigmonda SDS (Köbölkút, Esztergom vm., 1901. okt. 27.–Vác, 1984. márc. 04.):szerzetesnő. – 1926. II. 11: Bpen lépett a Szalvátor nővérek r-jébe. Első fog-át 1928. IX. 8: uitt, örök fog-át 1934. IX. 8: Máriabesnyőn tette. 1929–50: Az Uzsoki u. kórházban ápolónő, a Ferenc József Int-be mosónő, a váci szem-ban varrónő, a gödöllői prem. rh-ban ruhatáros, a bp-i →Szalvátor Intézetben varrónő. –1950 u. a a váci szoc otthon lakója, 1962: nyugdíjazták. r.k.

Molnár Krisztina Anna SZLT (Rábapordány, Sopron vm., 1914. jún. 24.–Bp., 1997. okt. 25.): szerzetesnő. – Apja kisbirtokos, anyja htb. ~ a pápai Ranolder Int-ben tanítónőképzőt végzett. 1937. IX. 27: Bpen lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-t 1941: tette. tanítónőként dolg. 1950: a Bp–Józsefvárosi Béke királynője pléb. adm-a. 1951: Kartalon ált. isk. tanítónő. Cikkei a Tanítók lapjában. 1990 u. a közp. házba költözött. s.k.

Molnár Magdolna M. Everildis SZINT (Hajmáskér, Veszprém vm., 1925. jan. 25.–Székesfehérvár, 1986. jún. 22.): szerzetesnő. – 1942. VIII. 1: Szatmárnémetiben lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1948. VII. 19: uitt tette. népisk. Az anyhában irodai munkát végzett. – 1950 u. Székesfehérváron a hugábval közös háztartásban élt, nyugdíjazásáig a Vas Nagyker Váll. számlázója. r.k.

Molnár Margit Eszter SDS (Pécs, Baranya vm., 1898. júl. 13.–Zamárdi, 1970. aug. 27.): szerzetesnő. – 1926. III. 1: Bpen lépett a Szalvátor nővérek r-jébe. Első fog-át 1927. IX. 8: uitt, örök fog-át 1933. IX. 8: Máriabesnyőn tette. Az Uzsoki u. és a Magdolna kórházban, majd a gödöllői prem. rh-ban ápolónő. –1950 u. A tószegi plébánián házvezetőnő, majd Zamárdiba költözött. r.k.

Molnár Mária M. Damascéna SZINT (Selmecbánya, Hont vm., 1877. szept. 6.–Verőce, 1963. okt. 21.): szerzetesnő. – Szatmárnémetiben tanítónőképzőt és polg. isk. tanárképzőt végzett. 1893. IX. 1: itt lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1897. VII. 19: uitt tette. Székesfehérváron plg, isk. tanárnő. –1950 u.az esztergomi Szt József Otthonban, majd a verőcei szoc. otthonban élt. r.k.

Molnár Ottó (Magyarnádalja, Vas m., 1950–): magyar lelkész. – Szüleivel 1956: elhagyta Mo-ot. Az elemi isk-t Au-ban, a gimn-ot No-ban végezte, a Burg Kastl-i m. gimn-ban 1971: éretts. A grazi egy-en teol-t és tört-et tanult, 1978: szerzett okl-et, majd Au-ban tanított. 1985: kispap, a teol-t a fribourg-i Salezianumban végezte. 1986. IX. 21: nagybecskereki egyhm-sként Mariazellben szent. pappá. A párizsi magyar lelkészség kp-ja, 1991–: vezetője, 1998–: fro-i magyar főlelkész. **

Borovi II:174.

Molnár Tamás (+Richmond, Virginia, 2010. júl. 20.): történetíró, filozófus. Lásd MKL IX:291.

M. Nemz. 2010. VIII. 7. (Mezei Balázs: A gondolkodás bátorsága. ~ 1921–2010) Arck.

Molnár Veronika M. Justitia SZINT (Tényő, Győr vm., 1897. dec. 5.–Tényő, 1982. júl. 8.): szerzetesnő. – Esztergomban tanítónőképzőt végzett. 1922. XI. 15: itt lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1928. VII. 14: uitt tette. Népisk. tanítónő volt. –1950 u. Tényőn a családjában élt, magántanítással tartotta fenn magát. r.k.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.