Hanák János, Szt Imréről nev., Piar (Kiskér, Abaúj vm., 1812. jún. 25.-Kricsova, 1849. szept. 2.): gimnáziumi tanár. - 1832: lépett a r-be, 1840: szent. pappá. Tanár Máramarosszigeten, 1844: Vácott, 1845-48: Pesten. 1848 tavaszától s-őr a pesti Egy. Kvtárban, uakkor a r. budai gimn-ában, valamint a Teleki Blanka pesti leánynev. int-ben is tanította a termrajzot. 1846. XII. 18: a MTA l. tagja. 1848. III: lelkesedésében az egyh. belső életének liberális reformját sürgette röpiratában. 1848 őszén beállt Perczel Mór seregébe, a XII. 30-i vesztes móri csata után visszatért Pestre, de a bevonuló osztrákok kitiltották a főv-ból. 1849. V: amikor a honvédseregek visszafoglalták a főv-t, ismét elkezdte a tanítást, s ekkor jelent meg Pesten állattani főműve. 1849. VII: a honvédsereg tisztjeként vidékre vonult. A szabharc leveretése után bujdosott s kolerában meghalt. - Az állattani kutatás első jelentős hazai képviselője volt, Cuvier rendszertanát követte. A m. nyelvű középisk. termrajzi tankv-irod. legjobb korai köteteit írta meg az 1840-es években, amelyeket évtizedeken át használtak. Szorgalmazta a m. termtud. szaknyelv kidolgozását, új termrajzi m. szakkifejezések alkotásában is jeleskedett. - Fm: A termrajz elemei. Pest, 1845, 1872. - Termrajz vagyis az állat-, növény- és ásványországnak... rendszeres leírása. Uo., 1846. - Rövid term-ism. vagyis bevezetés a termtud-okba. Uo., 1848. - Szózat az egyh. reform ügyében. Uo., 1848. - Az állattan tört-e és irod-a Mo-ban. (Szerencspataki János álnéven). Uo., 1849. - Az emlősök és madarak képes termrajza. Uo., 1853. M.I.

Szinnyei IV:407. - MTA tagjai 1975:101.