🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > D > Dugonics
következő 🡲

Dugonics András, Szt Őrangyalról nev., Piar (Szeged, Csongrád vm., 1740. okt. 18.-Szeged, 1818. júl. 25.): író, egyetemi tanár, szólásgyűjtő. - Dalmata őse (üknagyapja?) telepedett le Szegeden. Apja, András (1715-1780) gazdálkodott és kereskedett, 1760-80: városi tanácsos, közben 1768-71: kapitány is, anyja Imre Katalin. A m. nyelvű 3 o-os el. isk. (trivialis) után 1 é. ném. nyelvű elemiben, 1750-56: a szegedi piar. gimn-ban tanult. 1756. X. 17: lépett a r-be, a 2 próbaévet a privigyei rházban töltötte, 1758. X. 17: egyszerű fogadalmat tett. 1758-60: a nyitrai gimn. s-tanára. 1760/61: Nagykárolyban fil-tanf-ot végzett. Baráti körében a fölvilágosodás eszméinek hatása alá került. Foglalkozni kezdett a m. nyelv költői hagyományaival és népr-zal. 1761/62: Szegeden tanított 2 gimn. o-t, a maior parvát és a principistákat. A gimn-ban előadták egy m. nyelvű darabját. Ebben az időben főleg verseket írt. 1762-65: teol-t tanult Nyitrán. 1765. V. 5: a nyitrai pp. Mocsonokon pappá szent. Első miséjét VI. 23: Szegeden mondta a palánki Szt Dömötör-tp-ban. 1765/66: a váci piar. gimn-ban tanította a grammatica és syntaxis o-okat. 1766-69: Erdélyben a medgyesi, 1769-71: a váci gimn. poézis- és retorika-, 1771-74: a nyitrai gimn. fil-tanára. 1774: Pozsonyban megjelent a Trója veszedelme..., melynek témáját lat. szerzőkből állította össze. Az idegen hősi erények bemutatásának célja a nemzeti érzés ébresztése. 1774: a nagyszombati egy. újjászervezésekor kinev. az elemi mennyiségtan oktatójának. 1777: az egy-mel Budára, 1784: Pestre költözött. 1779/80 és 1792/93: a bölcs. kar dékánja, 1787/88: az egy. rektora. 1808: vonult nyugalomba a szegedi rházba. Előadásait legtöbbször m-ul tartotta, ami miatt sok hátrány érte. 1778: megjelent egyetlen lat. nyelvű kv-e, az Argonauticon. Algebra- és geometria-tankv-e válasz II. József németesítő törekvéseire. Ezekben olyan műszavakat alkotott, mint egyenlet, gömb, hasáb, köb, kör, különbözet, szög, tétel, gyök, henger stb. 1786 elején megírta Etelka c. regényét, mely 1000 pld-ban jelent meg. A m. nyelv, viselet, szokások megtartására buzdított, kifakadt az idegen szellem, a törvénytelenségek ellen. A népnyelv kincsei mellett vaskosságait is használta, ami miatt Kazinczy el is marasztalta. Az Etelka jelentősége nemcsak abban van, hogy ez az első eredeti m. regény, hanem abban is, hogy olvasóközönséget hozott létre. Mindmáig maradandó műve a M. példa beszédek és jeles mondások, melyben az élete során gyűjtött szólásokat, szóláshasonlatokat, közmondásokat bő magyarázattal ellátva csoportosítva közli. - M: Trója veszedelme. Pozsony, 1774. - Argonauticorum, sive de Vellere Aureo. Pozsony-Kassa, 1778. - Ulyssesnek, ama híres és nevezetes gör. kir-nak csudálatos történetei. Pest, 1780. - A tudákosságnak első kv-e, mellyben foglaltatik a betővetés. Uo., 1784. - A tudákosságnak második kv-e, mellyben foglaltatik a föld-mérés. Uo., 1784. - Etelka, egy igen ritka m. kis-asszony Világas-Váratt, Árpád és Zoltán fejedelmink ideikben. Pozsony-Kassa, 1788. - Az arany pereczek. Pozsony-Pest, 1794. - A gyapjas vitézek. Uo., 1794. - Jeles történetek, mellyeket a magyar játék-színre alkalmaztatott. Pest, 1794. 1795. - Gyöngyösi Istvánnak költeményes maradványai. Pozsony-Pest, 1796. - A szerecsenek. Uo., 1798. - A tudákosságnak harmadik kv-e, a három-szögellések. Uo., 1798. - A tudákosságnak negyedik kv-e, a csúcsos szelések. Uo., 1798. - Római tört-ek. Uo., 1800. - A m-oknak uradalmaik; mind a régi, mind a mostani üdőben. Uo., 1801. - Jólánka, Etelkának leánya. Uo., 1803. 1804. - Szittyai tört-ek. Uo., 1806. 1808. - Cserei. Egy honvári hg. Szeged, 1808. - Radnai tört-ek. Uo., 1810. - Nevezetes hadi-vezérek. Pest, 1817. - M. példa beszédek és jeles mondások. Szeged, 1820. - Tárházi. Bp., 1882. - Téténynek ékessége. Szeged, (1941) Gy.Gy.

Dugonics-album Szerk. Farkas Antal, Nagy Sándor. Szeged, 1876. - A Dugonics-társaság évkv-e Szeged, 1894:1. (Reizner János: D-ról) - Szinnyei II:1114. - Prónai Antal: ~ életr-a. Szeged, 1903. - Simai Ödön: ~ mint nyelvújító. Bp., 1904. - Bartha György: Szeged D. munkáiban. Szeged, 1905. - D. halálának 100. évford-ján Uo., 1918. - Baróti Dezső: ~ és a barokk reg. Uo., 1934. - Szentpétery 1935:668. - Diósi Géza: A 150 é. Etelka. Uo., 1938. - D. emléknapok. Uo., 1968. - Gyuris György: ~. Bibliogr. Uo., 1969. - Gyuris György: D. kvtára. Katalógus. Uo., 1972. - MItB II:413. - Szeged tört. 2. köt. (Szörényi László: ~) Szerk. Farkas József. Szeged, 1985:633. - Koltai 1998:96. (†júl. 26.)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.