🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > reformáció
következő 🡲

reformáció (lat. reformatio, 'újjáalakítás, újjászervezés, megújítás'): a 16. századi hitújítás a keresztény egyháztörténetben. - A reformok szükségességének és az Egyházon belüli visszaélések megszüntetésének gondolata már a 15. sz: fölmerült, érvényre azonban nem jutott. →Luther Márton kiközösítésével jött létre No-ban a p. egyházfőségét el nem ismerő evangélikus egyház. - Svájcban →Zwingli Ulrich és →Kálvin János fogalmazta meg a helvét hitvallás alaptételeit, amelyek főként az úrvacsora-tanban és a predestináció (→előre rendelés) elvének megfogalmazásában hoztak a korábbi dogmákhoz képest alapvető változást; ezek alapján jött létre a református egyház. - A dogmák további bírálata, kritikai fölülvizsgálata tovább radikalizálódott →Szervét Mihály sp. orvos munkásságában. Ő a Szentháromság dogmáját vonta kétségbe, ezért Genf városa máglyahalálra ítélte, és 1553. X. 27: kivégeztette. A szentháromságtagadás (antitrinitarizmus) alapján szerveződött meg az unitárius egyház. - Az antitrinitarizmus és a posztbiblikus, rabbinikus irod. ötvöződésével fejlődött ki a →szombatosok szektája, amely ném. és itáliai radikális szabadgondolkodók, eretnekké nyilvánított teol-ok révén főként Erdélyben terjedt el. - A ~ során a 16. sz: létrejött ún. protestáns egyh-ak (ev., ref., unit.) mind tantételeiket, mind szervezetüket tekintve megszilárdultak, s a ker. világon belül önállóak, a róm. pápaságtól függetlenek. A protestáns név a lat. protestatio, 'tiltakozás' szóból ered, és a Speyerben 1529. IV. 19: tartott birodalmi gyűlésre megy vissza, ahol a ~hoz csatlakozott fejed-ek és birod. városok tiltakozásukat fejezték ki a kat. többséggel szemben, mely a ~ terjedését területi elv alapján akarta fékezni. - A ~ kezdetben a kat. lit-t nem törölte el, csak átalakította (anyanyelvűvé tette), a prot. lit. tehát a szentmise elemeiből alakult ki. Kálvin és Zwingli követői a →képrombolás szellemében elvetették Isten emberi alakban történő ábrázolását. Először fametszeteken, majd ált-an a →tetragramot léptették elő istenképpé, olykor a CRUX betűk között. - A lutheránus egyh-ak a 17-18. sz: is kedvelték az ábrázolásokat, főként a tp. mennyezetén az ó- és úsz-i képciklusokat. A mellékoltárok helyére →epitáfiumokat és sírokat állítottak; a szentek képei helyére bibliai jelenetek kerültek, oltárképként nagyon kedvelték az utolsó vacsorát. - Az →ökumenizmus jegyében számos kísérlet történik a különböző felekezetek álláspontjának közelítésére, ellentéteinek kiegyenlítésére s az együttműködés kialakítására. Mo-on: →Magyarországi Evangélikus Egyház, →Magyarországi Református Egyház, →Magyarországi Unitárius Egyház. **

Hauser, H.: La naissance du protestantisme. Paris, 1940. - Elton, G. R.: The Reformation Era (1520-1559). Cambridge, 1957. - Bucsay Mihály: Geschichte des Protestantismus in Ungarn. Stuttgart, 1959. - Leonard, E. G.: Histoire générale du protestantisme. 1-2. vol. Paris, 1961. - Grimm, H. J.: The Reformation in Recent Historical Thought. New York, 1964. - Friedenthal, R.: Luther. Sein Leben und seine Zeit. München, 1967. - Müller, G.: Die römische Kirche und die Reformation 1523-1534. Gütersloh, 1969. - Dán Róbert: Humanizmus, ~, antitrinitarizmus és a héber nyelv Mo-on. Bp., 1973. - Kirschbaum III:520. - Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági ~ tört-éből. Uo., 1974.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.