🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > felvilágosodás
következő 🡲

felvilágosodás: szellemtörténeti irányzat, mely a vallás, a társadalom és a műveltség közép- és újkor eleji hagyományai helyett az értelemre kívánta alapozni az emberek életvitelét. - A 17. sz. végétől különösen Ny- és Közép-Eu ~ának volt nagy hatása. Közvetlen előzménye a barokk kor, további gyökerei a késő kk. →nominalizmus és →szubjektivizmus, melyet fölerősített már az újkor elejétől az →immanentizmus irányába való tájékozódás, s mely a →reneszánszban érte el csúcspontját. Ezzel együtt járt a deduktív gondolkodástól való elfordulás. - A ~ kialakulására nagy hatással volt a gondolkodásban Descartes →racionalizmusa és Bayle →kriticizmusa Fro-ban, John Bacon és követőinek (J. Locke, D. Hume, Shaftesbury) →empirizmusa, →szenzualizmusa és →szkepticizmusa, a merőben matematikai-mechanikus természet- (Newton) és társad-fil. (Hobbes) s az ebből következő →naturalizmus Angliában. Fro-ban a ~ irod-a elsősorban tört-, állam- és egyh-kritikával párosult (→enciklopédisták), de éppúgy jellemző rá Rousseau naturalizmusa, mint d'Alembert →pozitivizmusa v. Diderot és társai →materializmusa (→francia felvilágosodás) Az ang. és fr. ~ hatására a ném. fil-ok is vállalkoztak tört- és államkritikára, még ha különösebben nem is járultak hozzá a feudális viszonyok lerombolásához. Leibniz és Wolff eszméje, az „eleve meglévő összhang” (harmonia praestabilita) hozzájárult a →deizmus metafizikájának kialakulásához. A ném. ~ból nőtt ki Herder romantikája és Kant fil-ja, mely a →német idealizmus alapját képezte. - A ~ sajátos „értelem-vallást” épített ki. Etikája a term-es erkölcs elveire épült, s bár a közéletben való részvételt szorgalmazta, mégis önközpontú, az →utilitarizmus (haszonelvűség) elterjedéséhez vezetett. Bár arculata nemz-ek és korszakok szerint változott, főbb jegyei egységesek, s így jelölhetők meg: racionalizmus és →individualizmus. Mindkettő abban gyökerezik, hogy a jogéletben minden ember term-énél fogva egyenlő (egalitarizmus). A ~ főként az értelem akadálytalan használatára és a tökéletesen szabad erkölcsi döntésre való jogot (s az erre szóló kötelességet) hirdeti (→autonomizmus). E mögött az irányzat egyes képviselőinél naturalizmus, esetleg →panteizmus (Spinoza) v. afféle „szégyenlős” materializmus rejtőzik. Ezek és a deizmus a ~ metafizikájának főbb formái. - Mindezek mellett beszélhetünk a ~nak olyan ágáról is, mely a ker. kinyilatkoztatáshoz hű maradt. Ennek képviselői hangsúlyozzák, hogy „nevelni kell az emberi nemet” (Lessing) az értelem teljes használatára, a személyiség jogainak kiharcolására. Az okt-nev. szempontokhoz a világpolgárság eszméje és valamiféle történelmen kívüliség járul, mely hajlamos „túllátni” a világban lévő bajokon, túlzóan derűlátó szemlélethez vezet. - A ~ társad-kritikájából nőtt ki a →francia forradalom és következményei: a →liberalizmus, a pozitivizmus (Comte), a →pragmatizmus. A romanticizmuson és a ném. idealizmuson keresztül lényegében mind a mai napig jelen van az eu. közgondolkodásban. Cs.I.

LThK I:1056.

felvilágosodás

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.