enciklopédisták: a →francia felvilágosodás fő művének, az Enciklopédiának munkatársai. - Képzettségben, művészi képességben különböző egyéniségek, de valamennyien a közfelfogás képviselőinek tartották magukat, s egyetértettek abban, hogy meg kell változtatni az emberek gondolkodás- és életmódját. A tapasztalati megismerés jegyében az értelem bírálatát kívánták szolgálni. Derűlátó emberképet sugalltak: az ember képes arra, hogy értelmesen átalakítsa önmagát és kapcsolatát a többi emberrel. A valláshoz való viszonyuk előbb kétszínű, ellentmondásos, végül kifejezetten kinyilatkoztatás- és intézmény-ellenes. D. →Diderot, az Enciklopédia kiadója számos cikket maga írt. Főleg az enciklopédia cikkben sürgette a tud. és a műv-ek szabadságának biztosítását, minden szerzett tudásanyag fölülvizsgálatát, minden olyan ismeret mellőzését, amit nem az értelem fedezett föl. - →D' Alembert 1757-ig volt Diderot munk-a. Discours préliminaire c. művében (1751) R. →Baconnel vitázva az értelem elsőségét hangsúlyozta, uakkor Baconhoz hasonlóan a deduktív gondolkodással szemben az induktív módszer mellett állt ki. A kinyilatkoztatást bizonyos határok között elfogadta, s a hit terén abban látta az értelem szerepét, hogy az igazi hittitkokat elhatárolja a vakhit tárgyaitól. →Voltaire eleinte erőteljesen támogatta az ~at tanulm-aival is, később azonban visszahúzódott tőlük, mert úgy vélte, hogy sok cikk nyelve érthetetlen, s a vallást illetően túl negatív hangvételű. J. J.→Rousseau a zene és a →közgazdaságtan köréből küldött értekezéseket. - E. B. de →Condillac és C. A. Helvetius 1758: a →szenzualizmus mellett álltak ki, s ez az ~ körének fölbomlásához vezetett. Szellemi örökösüknek számít a materialista D. von Holbach, aki az abszolút determinizmus elvéből kiindulva úgy vélte, hogy mindenfajta vallás káros. B.P.

LThk III:912.