madarak (lat. Aves): a gerincesek törzsének egyik osztálya; tollas, kétlábú, tojással szaporodó, repülni képes állatok (→szárny). - 1. A vallástörténetben. A ~ sok vallásban az égnek, a holtak égbe szállott lelkének, a →szabadságnak s magának az embernek a jelképei. A →jóslás fontos eszközei. Az ókori keleten a madár a →Nap szimbóluma (a szárnyas Nap átrepült az égen). - 2. A Szentírásban a madár Isten teremtménye (Ter 1,21). Az →engesztelés napján az →engesztelő áldozat bemutatásához hozzátartozott egy madár szabadon engedése (Lev 14,6.49-53). A törv. a fészekszedőkkel szemben védte az anya~at (MTörv 22,6). Tisztátalan volt a keselyű, réti sas, kánya, varjú, strucc, sirály, karvaly, bagoly, kormorán, vöcsök, íbisz, pelikán, gólya, gémek, búbosbanka, denevér (Lev 11,13). Áldozatul csak →galambot és →gerlét mutattak be (Lev 12,6.8; 14,49-52; vö. Lk 2,24). A példabeszédekben a ~ jelképek: a tőrbe esett madár a kezességet vállalt embernek (Péld 6,5), a hálóba repülő az elcsábított ffinak (7,23), a fészkét hagyott a menekült embernek (27,8), a levegőben nyomot nem hagyó az emberi élet mulandóságának (Bölcs 5,11), a rémülten röpdöső a moábitáknak (Iz 16,2), a fiókáit szárnyai alá gyűjtő anyamadár Isten népe iránti szeretetének (Vg: Lk 13,34) a képe. Jeremiás próf. a költöző ~at példaképül állította a bűnében megátalkodott nép elé (Jer 8,7). - Az ÚSz-ben a ~ az isteni gondviselés tanúi (Mt 6,26; Lk 12,24). - 3. Ikgr. A →négy elemet ábrázoló ciklusokban a levegő, az ókori műv-ben a kert, a vidék, a term., a lélek jelképei. A kk. műv-ben legtöbbször az Isten szavára hallgató híveket jelentik, az ég felé szálló, tavasszal visszatérő ~ a föltámadás jelképei; utalhatnak az igazságra (a →kék ég az igazság jelképe); az üdvözültekre (pl. a Mária a Paradicsomkertben- v. rózsalugasban-képeken). Mint a szabadság jelképei a ker. szimbolikában a bűn rabságából való szabadulásnak és a lélek testtől való függetlenségének képei. A 13. sz. Ny-i →Mária ábrázolásokon gyakran látható kis madár a kis Jézus kezében a lélek v. a Nap (istensége) szimbólumaként, és a Krisztus születése-képeken. - A fészekben ülő ~ az élet, a Paradicsom és annak békéje szimbólumai. A →gólya a megtestesülésre és Krisztus második eljövetelére utal. Negatív tartalommal is szerepelnek: a szőlőfürtöt csipegető ~ a lelkeket elrabló gonosz jelképei is lehetnek; oszlopfőkön gyakran láthatók sátánra utaló, képzeletbeli ~. A népművészetben (hímzések, kerámia, faragások) a madár az egyik leggyakoribb díszítőmotívum. - Assisi Szt Ferenc (prédikált a ~nak), Cupertinói Szt József attrib-a. - 4. A népi megfigyelés a természeti jelenségek között (növények virágzása, levélhullatás) a ~ első feltűnésére is fölfigyelt, s következtetett belőle távoli időjárásra, termésre stb. A kalendárium ismerte a ~ napját is: máj. 28. (a kendervetésre tiltó napok kezdete). - A termésből, gyümölcsből mindig ott hagytak egy keveset a fákon és a földön a ~nak. A szokás eredetileg a gondviselő Isten szándékának akart megfelelni (Isten az ember által gondoskodik a többi teremtményről is: vö. Mt 6,26). Idővel ezt a szentírási kötődést hiedelmek és babonák váltották föl: pl. aratáskor a föld végén hagynak egy marék kalászt vágatlanul a ~nak, hogy meg ne egyék a jövő termést; (Rábagyarmat környékén ezt „Szt Péter lovának hagyják abrakul”); gyümölcsszedéskor mindig hagytak valamit a fán, különben a ~ elpusztítanák a jövő termést. - Számos madárhoz kötődik →eredetmagyarázat: a búbosbanka (huputamadár) a Krisztust verőket „hup-hup-hup” kiáltással biztatta, büntetésül trágyát eszik és a húsa büdös. A cinege Krisztus üldözőit „nincs erre, csincserere” kiáltással félrevezette, jutalmul 12 fiókája lehet. A fürj az üldözött Krisztust „itt szalad, itt szalad” kiáltással elárulta, büntetésül nem tud magasan röpülni. A pacsirta az üldözött Krisztust elbújtatta, jutalmul szépen énekel és magasra száll. A székács, amikor Krisztust üldözték, 3x akarta kiáltani: „mit vétett szegény?”, de mire harmadszor kiáltotta volna, lelőtték, azóta csak 2x mondja. A vadgalamb az üldözött Krisztust „búvik, búvik bukorba, bukorba” kiáltással árulta el; büntetésül hangja a legcsúnyább a madarak között és nem tud fészket rakni. A vörösbegy az üldözött Krisztust „kád alatt, levél alatt bugyburutty” kiáltással árulta el; büntetésül csak 4 fiókája van és nem tud nekik elég ennivalót adni. →bagoly, →búbosbanka, →csalogány, →daru, →fecske, →fogoly, →főnix, →galamb, →gém, →griff, →harkály, →hattyú, →holló, →jégmadár, →kakas, →keresztcsőrű madár, →lúd, →pacsirta, →papagáj, →páva, →pelikán, →rigó, →sármány, →sas, →sólyom, →szarka, →szirének, →veréb **

Kirschbaum VII:184. - Lipffert 1976:44, 133. - MNL III:334, 479. - Sachs 1980:363. - KML 1986:211.