szirének: köldökig női formájú, lúd testű ókori mitológiai fantázialények, akik csábító énekükkel mélybe és pusztulásba csalogatták a tengeri hajósokat. - Az egyházatyák a ~ben a testi szerelem, a sátáni kísértés jelképét látták, s így ábrázolták őket a kk. műv-ben is, ahol haltesttel is előfordulnak. Nagyon szép példái láthatók a magdeburgi dómban. A ~ énekét szembeállították a szt zenével, melynek győzelmét zenélő angyalok alatt éneklő ~kel fejezték ki (Bamberg, dómkapu, 13. sz. eleje). A →Physiologus a kétszínű, mindenben állhatatlan embert, az eretneket hasonlítja a ~hez, aki nyájas beszéddel, hízelkedéssel megcsalja az ártatlanok szívét. A románkori tp-ok faragványai között a →sellőkkel együtt az ördögi kísértés jelképei. **

Petz II/2:732. (s.v. Scylla; mondaváltozatokkal) - Acta Ethnogr. 1958:1. (K. Marót: The Sirens) - Sachs 1980:286. (s.v. serra) - KLM 1986:294. - Physiologus 1986:29. (13.)