Magyar Katolikus Lexikon > F > fecske


fecske (lat. Hirundo): a verébszerű madarak családjába tartozó, villásfarkú, gyors röptű, rovarokkal táplálkozó madár. - Az ókortól kezdve a fény madara. A Szentírásban vsz. a ~re utal a héb. deror (Péld 26,2), mely a Zsolt 84,4 szerint a Tp-ban épít fészket magának, és a héb. szúsz v. szísz (Iz 38,14: csipog, csicsereg; Jer 8,7: költöző madár). Palesztinában ma is sok ~ fészkel a mecsetekben. - Mint vándormadár, s mert a néphit szerint képes arra, hogy fiókáinak a ~fű nedvével adja meg a látást, Krisztus és a feltámadás szimbóluma lett. A →Physiologus szerint, mert életében csak egyszer rak tojást, Krisztusra emlékeztet, aki egyszer halt meg a bűnnek, egyszer temették el, halottaiból egyszer támadt föl (Ef 4,5); a ~ a tél végét hirdeti, hajnalban kelti az alvókat, ezért az aszkéták virrasztásának jelképe. - Az 1930-as években még élő szokások szerint Budaörsön, Hőgyészen, Németbólyban a gazda III. 25: kitárja az istálló ajtaját, mintegy meghívja a ~ket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert az öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkező ~k arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett. **

Lipffert 1976:42. - Bálint I:269. - Sachs 1980:286. - Physiologus 1986:61. (33.) - BL:430.

fecske