Magyar Katolikus Lexikon > J > jezsuiták Magyarországon


jezsuiták Magyarországon: I. A jezsuiták letelepítése Mo-on a katolikus megújulást a 16. sz. 2. felében elindító Oláh Miklós esztergomi érs. nevéhez fűződik. Már kezdetben látta, hogy szükség van külső segítségre. Mo. kancellárjaként hivatalból is sokszor megfordult Bécsben, ahol jó kapcsolatban állt a jezsuiták koll-ával. Egyhm-jének vizitációjára és az egyhm. zsinatokra kérte a jezsuiták segítségét. 1561: a →nagyszombati zsinaton részt vett a bécsi koll. rektora, a sp. de Victoria János (†1578), az első jezsuita, aki Mo-on megfordult. A m. papság helyzetéről sötét képet festett róm. elöljáróinak. Uezt tapasztalta egy másik jezsuita, Seidel János (1532-?) is, aki az alsó-mo-i bányavárosokban volt az érseki vizitátor kísérője. - Oláh érs. 1561: alapított Nagyszombatban jezsuita koll-ot, ahol 1565: száz diák tanult. 1566: Hernáth Péter (1539 k.-1567) lett a rektor. Ő az első mo-i származású jezsuiták közé tartozott. 1567: a városban tűzvész ütött ki, a koll. is leégett, 1 hónap múlva meghalt a rektor. A koll-ot ezután föloszlatták. - II. A második mo-i (erdélyi) megtelepedés is küzdelmes volt. Az 1571: fejed-nek választott Báthory István Bécsből kért jezsuitákat, majd Rómához fordult. XIII. Gergely p. fölszólította a rfőn-öt, hogy az →erdélyi missziót legkésőbb 1575: kezdje el. Amikor Báthoryt a Habsburg Miksa helyett Lengyo. kir-ává választották, a jezsuiták erdélyi letelepedése Bécsből kilátástalanná vált. Lengyo-ból is próbálkoztak, sikertelenül. Az első jezsuita, →Leleszi János (1548-95) 1579: jelent meg Erdélyben, azonban ő is az elöljárók kifejezett engedélye nélkül. Útja sikerrel járt. XII. 20: Kolozsmonostoron megnyitották az isk-t. A kolozsvári koll. mellett 1582: Possevino Antal (1535-1611) jezsuita pápai szem-ot is létesített. A bölcs. és a teol. tanításával a koll. lényegében egyetemmé fejlődött. A néhány m-t lengy. és ol. jezsuiták segítették. Fontos rház volt a fejedség székhelyén, Gyulafehérvárott. A még gyermek fejed., Báthori Zsigmond nevelését Leleszire bízták. 1586: a pestisben Kolozsvárt a 29 közül 18, Gyulafehérvárt a 13-ból 4, Nagyváradon a 3-ból 2 jezsuita halt meg. A következő évben helyükre 23 rtag érkezett, és az intézmények fejlődésnek indultak. 1588: a szem-nak már kb. 100 lakója volt. Ekkor 35 jezsuita tartózkodott Erdélyben. 1593: alapították a székelyudvarhelyi gimn-ot, melyben nagy hangsúlyt fektettek a zenei nevelésre. - 1588: a prot. rendek az ogy-en nagykorúsították a 16 é. Zsigmondot, aki ennek fejében beleegyezett a jezsuiták kiűzésébe. 1595: visszatérhettek, de 1606: újra kitiltották őket. Munkájuk eredményeképpen a pápai szem-ból kikerült papság évtizedekig tartotta fenn a kat. hitet pp. nélkül, prot. fejed-ek alatt Erdélyben. A jezsuiták a 17. sz. elején nagy szerepet játszottak a kat. megújulásban (pl. →Pázmány Péter, →Vásárhelyi Gergely, →Dobokay Sándor, →Forró György). - III. A római magyar koll. megalapításának mozgatója és lelke →Szántó István (1540-1612) volt. XIII. Gergely hozta létre 1579: az intézetet, s 2 év múlva a kevés növendék miatt egyesítette a ném. koll-mal (→Collegium Germanicum-Hungaricum). - 1600: a kolozsvári és sellyei koll-ban, a gyulafehérvári és turóci rházban, valamint a Daróczy-misszióban 57 jezsuita élt (27 pap, 13 tanuló rtag, 17 testvér). Mo-ról származott, ha nem is tartózkodott Mo. ter-én, 41 jezsuita (19 pap, 17 tanuló, 5 testvér). 1650: Nagyszombatban egyetem, Győrött, Nagyszombatban, Pozsonyban és Ungvárt koll., 8 rház és 14 missz. állomás 149 jezsuitával (88 pap, 30 tanuló, 31 testvér). 1700: az egyetem mellett 9 koll., 13 rház, 18 missz állomás létezett 433 jezsuitával (194 pap, 142 tanuló, 97 testvér). Bár a 17. sz. végén Mo-on aránylag nagyszámú jezsuita élt, nem szerveztek önálló m. rtart-t. Győzött az osztrák jezsuiták véleménye (1746): „a provincia szét nem választásából származó nehézségek közel sem akkorák, mint azok a hátrányok és veszélyek, melyeket a császáriak akarata ellen végrehajtott szétválasztás eredményezne”. - A 17. sz. 1. harmadát a kat. megújhodás jellemezte Pázmány Péter, előbb jezsuita, majd 1616: esztergomi érs., 1629: bíb. vezetésével. A jezsuiták fő munkaterülete a belső misszió volt. Számos, az Egyh-ba visszatért főúr birtokainak lakosságát vezették vissza a kat. hitre. A belföldi missziókban különösen →Millei István és →Kiss Imre tűnt ki. - Az erdélyi misszió a jezsuiták 1607-es kiűzetése után Bethlen Gábor uralkodása alatt, 1622: kezdődött. Központjaik eleinte Gyulafehérvárt, Kolozsmonostoron és Karánsebesen voltak. A jezsuiták évekig álnéven, világi papi öltözetben működtek. 1610-90: több mint 120 jezsuita dolgozott Erdélyben (pl. →Szini István, Bujtul Gergely (1591-1635), →Sámbár Mátyás. - Ferencesek mellett jezsuiták is dolgoztak a török hódoltsági misszióban is (állandó jelleggel mintegy 120-an). Közp-jaik: 1612-45: megszakításokkal Belgrád, 1613-86: Pécs, 1634-66: megszakításokkal Temesvár, 1635-83: Gyöngyös, 1635: Kecskemét, 1643-49: Koppány, 1650-84: megszakításokkal Andocs, 1658-60: Szebes, 1682-86: Hetveny és Szebény. Gyöngyösön teljesen kiépített jezsuita koll. volt. A misszióban Temesvárott és Belgrádban a római rtart. is részt vett a dalmáciai Raguzán keresztül, melynek koll-a Rómához tartozott. A két városban raguzai kereskedők segítették és védték a jezsuitákat. A kir. Mo-on élő pécsi pp. mindig egy jezsuitát nevezett ki helynökének. A 17. sz. végi törökellenes háborúk alatt a nemzetk. felszabadító hadseregek lelki szolgálatában számos jezsuita mint tábori lelkész szolgált, nemcsak az osztrák, hanem a ném., cseh, lengy. és litván tart-okból is. - Az ifjúság kat. nevelését és egy új papi nemzedék lelkipásztori fölkészítését szolgálták a koll-ok. Mivel az okt. a jezsuita isk-kban ingyenes volt, ezek fönntartására és a tanárok ellátására történtek az alapítások. A vágsellyei koll. királyi volt, a nagyszombati egy-et és a pozsonyi koll-ot Pázmány Péter, a homonnait, melyet később Ungvárra vittek, Homonnai Drugeth Bálint hozta létre. Az 1635: csak teol. és bölcs. karral alapított nagyszombati egy. jelentősen hozzájárult az Egyh. megújulásához és Mo. kulturájának emeléséhez. Pázmány fölújította és továbbfejlesztette az Oláh Miklós alapította szem-ot. Arról is gondoskodott, hogy a CGH-ban a Mo-nak fönntartott helyeket mindig betöltsék. Bécsben is alapított m. papnövendékek számára szem-ot (→Pázmáneum), ahonnan 1625-36: 63 jól képzett fiatal pap tért haza és állt lelkipásztori szolgálatba. - A 17. sz. 1. felétől jelentős a m. jezsuiták irod. tevékenysége. Pázmány Péter Kalauza, prédikációs köt-ei, imakv-e, Krisztus követése-fordítása és egyéb iratai a m. irod. és köznyelvre is hatott. →Káldi György Szentírás-fordítása évszázadokra meghatározta a kat. szöveget. Prédikációi is közkézen forogtak a papság körében, csakúgy, mint Vásárhelyi Gergelynek az evang-okhoz fűzött Vasár- és ünnepnapi elmélkedései, →Hajnal Mátyás Jézus Szívéről szóló kv-e és Sámbár Mátyás hitvitázó iratai. A lat. nyelvű irod-ban nemzetk. szerepet játszott vallásos kv-eivel →Nádasi János. →Szentiványi Márton polihisztor a legtermékenyebb 17. sz. lat. nyelvű írónk. Az egyh. tud-ok terén is Pázmány Péter vezet lat. nyelvű műveivel. A m. tört. forrásainak gyűjtésére és kiadására hatott →Inchofer Menyhért Annales ecclesiastici Regni Hungariae (Romae, 1644) c. műve. - A jezsuita →kassai vértanúkat 1619. IX. 6: Kassán kínozták halálra Rákóczi György főkapitány prot. katonái. - A 18. sz. a m. jezsuiták fénykora, mely 1773: a föloszlatással végződött. A jezsuiták intézményei e korban: a) Felvidék. Nagyszombat: egyetem; Kassa: akad.; Trencsén: újoncház; Besztercebánya: a harmadik próbaév háza; Szakolca: rendi tanárképző főisk.; 8 rház, 6 missz. állomás; 22 házban 268 pap, 30 nem pap tanár (magiszter), 93 tanuló rtag, 104 segítőtestvér, össz. 495 jezsuita. b) Dunántúl. 5 koll. (Győr: rendi tanárképző, egyhm. szem.); 3 rház (Győr, Esztergom, Székesfehérvár); 8 házban 109 pap, 22 magiszter, 7 tanuló rtag, 46 segítőtestvér, össz. 184 jezsuita. c) Erdély. Kolozsvárt koll.; 6 rház; 3 missz. állomás; 10 házban 79 pap, 7 magiszter, 15 segítőtestvér, össz. 101 jezsuita. d) Alföld. Egerben koll.; 2 rház; 1 missz. állomás; 4 házban 39 pap, 6 magiszter, 13 segítőtestvér, össz. 58 jezsuita. - 1773. IX. 21: a jezsuiták mo-i föloszlatásakor: 15 koll., 19 rház és 10 missz. állomás, össz. 44 ház; 495 pap, 65 magiszter, 100 tanuló rtag, 178 segítőtestvér, össz. 838 jezsuita. Közülük Mo-on születtek 625-en, akik közül 1773: 31 külf-ön tartózkodott. Nyelvismeretük: m. 401, ném. 276, tót 235, oláh 15, horvát 10, ol. 3, örm. 3. - A felsőfokú intézmények létszámai: Nagyszombat: 404 hallg. (teol. kar 9, a bölcs. kar 5 tanár); Kassa: 147 (7 ill. 4); Győr: 193 (5 ill. 4); Kolozsvár: 156 (5 ill. 4); Buda: 189 (4 ill. 4.); össz. 1089 (51). A bölcs. karon a hagyományos tananyag mellett mat-t is tanítottak. - A középfokú okt-ban 27 nagy-, 5 kisgimn-ban és 4 egyosztályos isk-ban 48 pap, 68 magiszter és 7 világi 7137 tanulót oktatott (4 kis isk-ról nincs adat). Isk-ik voltak Kolozsvárott, Gyulafehérvárott, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhely Nagyszebenben, Nagyváradon, Szatmáron, Nagybányán és Temesváron. A magiszterek teol. tanulm-aik előtt álló fiatal jezsuiták, akik 3-6 évet tanítottak. Miattuk, főleg a 18. sz-tól, sok bírálat érte és éri a JT-ot. Győrött és Szakolcán a collegium repetentium keretében tanfolyamon készítettek föl 7-7 fiatalt 1 lat. és 1 gör. tanár vezetése alatt. - Internátusi nevelés: 6 nemesi konviktus (366 növ.), 5 szeminárium (298 növ., nem mind papjelölt). 1773: a tanító-nevelő munkában 167 pap és 65 magiszter vett részt. - Mo-on a föloszlatás előtt 216 atya fő- és 77 mellékfeladata volt a lelkipásztorkodás (az össz. 495 atya 59%-a). Az igehirdetés (vasárnap délelőtti és délutáni, ádventi, nagyböjti, évnegyedes és ünnepi prédikáció) 123 atyának volt kifejezett feladata. A hivatalos hitszónokok több mint fele 40-50, 1/3-a 30-40 éves. 50 év fölöttiek kivételnek számítottak. Jámbor társaságokat 106-an vezettek. A társ-ok a 18. sz: élték fénykorukat. A jezsuiták szoros kapcsolatban álltak a →Mária Kongregációkkal és a →Krisztus Haláltusájának Társulatával. A hitoktatást az isk-kban a Mária Kongr. keretében, a tp-okban, a kateketikai kongr-ban és a hitoktató misszióban (ebben 2-2 atya Erdélyben, a győri és a váci egyhm-ben) végezték. A jezsuiták szabályai a missziók kivételével tiltották a rendszeres pléb. munkát. Mo-on 56 jezsuita atya látott el 21 pléb-t. A börtönlelkészek száma 38. - Jelentős tudósok. →Csapody Lajos teol.; →Makó Pál matematikus (bölcs. tankv-ei Bécsben és Velencében a 18. sz. végéig több kiadást értek, részt vett a →Ratio Educationis fogalmazásában; II. József 1782. VIII. 30: a budai egy. bölcs. karán megalapította az Institutum geometricumot ('Mérnöki Intézet'), mely a mérnökképzésben útmutató szerepet játszott; →Horváth K(er.) János (1732-99) logika és metafizika tankv-ei Mo-on 10 kiadásban, Augsburgban, Madridban, Torinóban és Velencében is megjelentek; →Hevenesi Gábor egyike legtermékenyebb lelki íróinknak, döntő szerepe volt a m. tört. forrásainak összegyűjtésében is; a történettud-ban →Pray György indította el a kritikai módszert, társai: →Kaprinai István, →Katona István, →Schőnwizner István, →Wagner Károly. Az irod. jelesei: →Faludi Ferenc, →Baróti Szabó Dávid, →Rájnis József. - IV. A visszaállított JT a közös rendtartomány keretében 1909-ig. 1. Már II. József halála (1790) után kérték a pp-ök a többi szerz-rend visszaállítása mellett a jezsuitákét is. Sem a ppi karnak, sem az ogy-nek nem volt egyöntetű a véleménye. Az ogy. a vallási ügyek bizottságára bízta a kérdést, de a többség ott is ellenséges érzületű volt. Miután VII. Pius p. 1814. VIII. 7: visszaállította a JT-ot, Bécsben Széchényi Ferenc és kat. köre követelte a r. engedélyezését. Sokat lendített a jezsuiták ügyén, hogy 1820: az Oroszo-ból kiűzött jezsuiták egy része az akkor osztrák Galíciában telepedhetett le. Az 1822. IX. 8: megnyitott pozsonyi nemz. zsinat bővebben foglalkozott az ifj. nevelésével, és kérte a JT visszaállítását. A határozatot a kir. kancellária elvetette, így Rómába sem lehetett küldeni jóváhagyásra. Rudnay esztergomi érs. galíciai kiképzésre fiatalokat akart toborozni a JT-ba. Eltartásukhoz kérte a pp-ök hozzájárulását. 1823: az első fölhívásra 24-en jelentkeztek, de csak 10-en kaptak engedélyt a galíciai hatóságoktól a beutazásra. Mivel Mo-on nem volt rház, az akkori és későbbi belépők javarésze ott maradt. Az első mo-i alapításkor csak két 1823: belépett m. jezsuita, Polánkay József (1802-87) és Zimányi János (1802-79) tért haza. Au-ban 1829: telepedhettek le újra a jezsuiták. - 2. Több évtizedes hiábavaló tárgyalás után Scitovszky esztergomi érs. kísérlete 1852: sikerrel járt. P. Roothaan rfőn. meghagyta az osztrák tartfőn-nek, Langénak, hogy megbízottjaként küldje tárgyalni Mo-ra a belga Beckx Pétert, aminek eredményeképp 1853. V. 22: megnyílt a nagyszombati újoncház, s mellette a koll. A ház 7 atyával indult, s IX: 3 újonc lépett be. 1854: Pozsonyban nyílt rház, mely a tanuló rtagok fil. tanulm. intézete és népmisszionáriusok állomáshelye lett. Kezdetben 12 pap, 6 tanuló és 5 segítőtestvér lakott ott. A ház maga a régi koll. épülete volt. Hám János szatmári pp. (†1857) sokat tett a jezsuiták letelepítéséért székhelyén, de a szerződést már Obermayer András kápt. helynök írta alá. A jezsuiták 1858 őszén átvették a ppi konviktus vezetését. 1861-től az egyhm. szem. lelkiatyja és az egyhtört. tanára is jezsuita volt. 1863: 9 fővel átvették az egész szem. vezetését. A szatmári rházból az atyák gyakran vállaltak munkát az erdélyi egyhm-ben is, különösen a státusi gimn-okban lelkigyakorlatokat vezettek. 1868: újra a világi papság vette át az irányítást. Majláth pp. szerette volna 1907: visszatelepíteni a jezsuitákat az akkor üresedő valamelyik ferences ktorba. A ferences kápt. tanács azonban nemleges feleletet adott, annak reményében, hogy idővel minden ktorukat benépesítik. - 1858: a JT alapítványként megkapta a kir-tól a rtart. javára a nagykapornaki apátság birtokát. A kalocsai gimn-ot, a konviktust és az új tp-ot →Weninger Sándor (1813-96) ig. 8 atyával és 4 segítőtestvérrel 1860: vette át a piar-któl. 1871: a rtart. hivatalos neve Osztrák-Magyar Provincia. A közös rtart. utolsó mo-i alapítása 1886: a bpi rház az egy-en tanuló fiatal jezsuiták számára. Ahhoz, hogy a kalocsai koll-ban hivatalosan taníthassanak, államvizsgát kellett tenniök az egy-en. Az új rház és tp. 1890 nyarán készült el. - 3. Az alapításoknak a kalocsai koll-mal 1860: záródó első hullámában a rtagok száma: a nagyszombati noviciátus 7 pappal, 3 noviciussal és 5 testvérrel, össz. 15 jezsuitával indult. 1860 végén a 4 rházban 28 pap, 39 tanuló rtag és 33 segítőtestvér, össz. 100 jezsuita élt. 1881: a rtart. tagjai közül 34 pap és 13 tanuló rtag született Mo-on. A 19/20. sz. fordulóján a 6 házban 75 pap, 53 tanuló és 66 testvér, össz. 194 jezsuita tartózkodott. - 4. Fő munkaterületnek a tanítást-nevelést tarthatjuk. Ezt szolgálták a szatmárnémeti konviktus és a kalocsai koll. Fiatalok nevelésével és tanításával (rendi fiatalokat is beleértve) 1900: 33 atya és 12 magiszter foglalkozott. Tisztán lelkipásztori munka csak a bpi rházban folyt, de a többinek is volt tp-a. A prédikálásban 1900: 10 pap vett részt. A 19. sz: az Egyh-ban fontos munka volt a népmisszió. Városainkban még a jezsuiták megtelepedése előtt tartottak osztrák atyák emlékezetes missziókat. 1900: 5 jezsuitának volt ez fő munkaterülete. Lelkigyakorlatokkal négyen foglalkoztak. 9 Mária Kongr-t, 4 Jézus Szíve és 5 más társulatot is vezettek az atyák. - Annak ellenére, hogy még kevés jezsuita volt az országban, →Czimmermann István és →Menyhárt László (aki időjárási megfigyeléseivel és növénytani kutatásaival a tud. világban is ismertté vált) afrikai misszióba ment. - Kalocsán a középisk. oktatás mellett tud. munka is folyt. Haynald Lajos érs. 1878: csillagvizsgáló int-et létesített, melyben első ig-ja, Karl →Braun indította el a napfolt-kutatásokat, majd Fényi Gyula vette át az irányítást, aki megfigyeléseit 1917-ig folytatta és adta ki. →Thalhammer János, a kétszárnyú rovarok kutatója 56 évig tanított. Az 1887: kezdett gyűjt-e a kétszárnyú rovarokból 6095 fajt tartalmazott kb. 30 ezer egyeddel. A gyűjt. nagy része 1956. X. 24: megsemmisült a M. Nemz. Múz. állattárában. →Tóth Mike kis megszakításokkal 64 évig tanított Kalocsán. Ő az első m. fényképészeti munka szerzője. Írásaival küzdött az Alföld fásításáért. A kalocsai koll. fiz. és termtud. szertárait és gyűjt-eit, főleg az ásványtárat, orsz. hírűvé tette. - V. Az önálló magyar rendtartomány 1950-ig. A mo-i jezsuiták önálló tart-a 1909. IX. 7: alakult meg, első tartfőn-e →Bus Jakab. Az alapításkor 2 koll., 1 újoncház és 3 rház létezett, melyekben 72 pap, 48 tanuló rtag és 62 testvér, össz. 182 jezsuita élt. 1. A 20. sz. 1. felében a JT taglétszáma állandóan emelkedett. Az I. vh. után Mo. ter-ének a megcsonkítása a JT-ot is érintette. A nagyszombati és pozsonyi házak CS-hoz, a szatmárnémeti rház Ro-hoz került. A jogi rendezés után 1921: a m. tart-ban újra 6 házban (2 Bpen, 1-1 Kalocsán, Pécsett, Szegeden, Kapornakon) 90 pap, 59 tanuló és 47 testvér, össz. 196 jezsuita volt. A csehszl. viceprovinciába 1920: 12 papot, 8 tanulót és 14 testvért, össz. 34 rtagot írtak át. 1929: Ro-hoz került 12 fő. 1950: a m. rtart. taglétszáma 417 fővel elérte a csúcspontot (208 pap, 115 tanukó és 94 testvér). Az 1990-es évekre a rtagok száma megkétszereződött. - Főleg a rtagokat képző házakban voltak gyakori változások. A nagyszombati újoncház 1920: CS-hoz került, a noviciátus 1920: Szegeden, 1922: Érden működött. 1928-ra fölépült Bpen az új, tágas újoncház és mellette a lelkigyakorlatosház, a Manréza. A pozsonyi bölcs. főisk-t 1910: Innsbruckba költöztették, ahol a mo-i teol-ok mellett fil-ok is tanultak. A háborús nehézségek miatt 1918-22: a fil-ok Kalocsán, 1922: Szegeden, 1936: Bpen, 1939: Kassán kaptak helyet, ahonnan 1945: visszakerültek Szegedre. A teol-ok javarésze Innsbruckban tanult, 1930-tól egy kisebb csop. Szegeden. 1938: az innsbruckiak is hazakerültek. A 3. próbaévet csak alkalomszerűen tartották otthon Szegeden, és később Bpen. Az új alapítások között nagy szerepet játszott az 1912: Pécsett megnyílt Pius Koll. 1923: két atya és egy testvér Mezőkövesden telepedett meg (7. rház). Uebben az évben ment →Szarvas Miklós Kínába a rtart. missziójának elindítására. 1930-tól a rtart. vállalta a szegedi egyhm-közi szem. vezetését, egyelőre 4 atyával. 1936: megnyitották a rházat pléb-val Hódmezővásárhelyen. Uebben az évben Kínában önállóvá lett a m. misszió Taming székhellyel, 14 pap, 8 tanuló és 10 testvér, össz. 32 jezsuita tartozott hozzá. 1939-45: a rtart-hoz került a kassai és 1940-től a kolozsvári és szatmárnémeti rház. Kispesten 1939: készült el a tp. és a rház. Az utolsó alapítás 1948: történt Kaposváron. - 1950: a m. rtart-hoz tartoztak: Bp.: próba- és lelkigyakorlatos ház, rház; Szeged: teol-bölcs. főisk. és egyhm-közi szem., rház; Kalocsa: gimn. internátussal; Pécs: gimn. internátussal; Hódmezővásárhely: rház; Kaposvár: rház; Kispest: rház; Mezőkövesd: rház; Nagykapornak: rház; Szatmárnémeti: rház; Kolozsvár: missz. állomás pléb-val; Taming: kínai misszió. - 2. A magyar rendtartomány tevékenysége. a) papképzés. A kalocsai, szatmári, veszprémi és egri szem-okban időnként voltak a lelkivezetők, és működtek néha tanárok is. A kalocsai főegyhm. kisszem-a jezsuita vezetés alatt állt. Ennek a munkának orsz. kihatású közp-ja a szegedi egyhm-közi szem. volt, melynek vezetését 1930: vette át a JT. →Hunya Dániel lelkivezető a Papi Lelkiség c. folyóirat megalapítója. →Jézus Társaságának Hittudományi Főiskolája, Szeged. - b) katolikus egyesületek vezetése. A Jézus Szíve Szöv. lelki tömegmozgalommá fejlődött, melyben helyet kapott a Szívgárda a gyermekek, és a Szívtestőrség a serdülők vallásos nevelésének előmozdítására. Az egyes-ek vezetői számára készült a Jézus Szíve Hírnöke. A Szív hetilap 1945 u. elérte a 200 ezer pld-t. - A Mária Kongregációk is nagy szerepet játszottak a rtart. életében. Bpen a rház mellett létesült a Kongregációs Otthon, mely a szabadelvű korszakban a világiak apostolkodásának központjává lett. A főv. kat. életében fontos szerepet játszott az Urak Mária Kongregációja →Barkóczy Sándor VKM-hivatalnok vezetésével. 1911. V-VI: nagy parlamenti vitában a szabadelvű és szabadkőműves körök a Mária Kongregációk betiltását követelték, de céljukat nem tudták elérni. Abban az időben a Mária Kongregáció c. folyóirat elérte a 10 ezres pld-számot. Kiemelkedő vezetők: Bus Jakab, →Bangha Béla, →Tornyos Gyula. Rövidéletű, de annál nagyobb jelentőségű volt a kat. parasztifj. szervezete, a →KALOT, →Kerkai Jenő műve. - c) sajtó. A kat. sajtóban jelentős volt a Bangha Béla alapította Magyar Kultúra. Bangha szerepe volt a legnagyobb a →Központi Sajtóvállalat Részvénytársaság (KSV) megszervezésében és kat. szellemű újságjainak elindításában is. - d) népmissziók. A népmissziós munkában 5 atya vett részt hivatalosan, de a téli hónapokban mások is segítettek nekik. Új kezdeményezés volt 1948: a K-mo-i tanyákon szórványban élő hívek lelki gondozása. A szegedi közp-ból 4 pap működött itt. - e) kínai misszió. 15 pap, 3 tanuló és 10 testvér tartozott hozzá. - 3. A II. vh. utolsó hónapjai a JT belső életére is kihatottak. Több testvér a fronton szolgált. A bpi rház az 1944. X. 15-i nyilas hatalomátvétel után közreműködött az üldözött zsidók mentésében és elrejtésében. →Jánosi József Raile Jakab és Reisz Elemér közreműködésével a svéd Vöröskereszt és a pápai nunciatúra menleveleivel zsidók százait mentette meg. A származásuk miatt üldözött zsidók közül 110-120-an kaptak menedéket a rházban. A budakeszi plnos karácsonyra kisegítést kért, és a lelkigyakorlatos házból Kajdi Ferenc és Laskai Antal atyák mentek el hozzá. Karácsony vigiliáján szovjet katonák fogták el őket, s eltűntek. - A rtart. sajtótermékei közül csak A Szív jelenhetett meg 1951-ig. 1946: Vág Józsefet a szovjet hadsereg katonai bírósága ítélte el, s csak 1954 végén térhetett haza nagybetegen. A letartóztatások és internálások száma 1949 végére elérte a 18-at. 1947-48: főként tanulm. okokból 16 atya és 25 tanuló ment Ny-Eu-ba. 1948. VI. 16: az isk-k államosításával megszűnt a kalocsai és a pécsi koll., az atyák javarésze lelkipásztori munkába állt. 1948. XI. 7: lefoglalták a szegedi bölcs-hittud. főisk. egy részét. Ez elősegítette a rtart. vezetőinek döntését, melyet a róm. elöljárók már többször sürgettek, hogy a tanuló rtagokat és néhány tanárt Ny-Eu-ba küldjenek. 1949: 8 atya, 54 tanuló és 3 testvér távozott Mo-ról. 1949 végén a generális viceprovinciálisként kinevezte →Reisz Elemért az országon kívül tartózkodó m. jezsuiták elöljárójává. Ettől kezdve a rtart élete jogilag két önálló részben, szekcióban folyt tovább. - VI. A m. rendtartomány élete két szekcióban 1950-1990. 1. Mo-i szekció. a) A szerz-ek elhurcolása. 1950. V. 19: katonák jelentek meg a noviciátusban és a lelkigyakorlatos házban, s közölték, hogy az épületet 3 napon belül a honvédség rendelkezésére kell bocsátani. Az újoncok Szegedre, a többiek a még meglévő házakba költöztek. VI. 10: a késő esti órákban különböző helyekre teherautókon elhurcolták a kalocsai, mezőkövesdi, nagykapornaki, pécsi és szegedi rházak lakóit, VI. 18: éjszaka fölszámolták a bpi rházat. A rtart. létszáma akkor 250 volt, melynek 65%-át elhurcolták. Az Elnöki Tanács 1950. IX. 7: megjelent 34/1950. sz. rendelete kimondta: „A M. Népközt. ter-én a szerzetesrendek működési engedélye ennek a tvr-nek a hatályba lépésével megszűnik... A szerzetesek volt rendházaikat 3 hónapon belül elhagyják.” Ezzel megkezdődött a szétszóratás ideje. - b) A tartományfőnökök. Borbély István (1903-87) 1943-tól volt hivatalban. Az ált. rfőn-től vizitátori hatalmat kapott, mely azt jelentette, hogy az utolsó fogadalmakhoz való engedély kivételével mindenben, utódjának kinevezésében is, önállóan dönthetett. 1948 őszére helyzete veszélyessé vált, ezért tette meg tartfőn-nek →Tüll Alajost, aki 1949. I. 1: vette át hivatalát. Néhány napra rá a rendőrség Mezőkövesdet jelölte ki számára kényszertartózkodási helyül. VIII. 29: letartóztatták, a noviciusok külf-re küldése miatt 2 és fél év börtönbüntetést kapott, melynek letöltése után Kistarcsára internálták. A tábor föloszlatása után 7 évre ítélték. Utódja →Csávossy Elemér, akit 1951. V. 7: tartóztattak le. Összeesküvés címén 7 és fél évre ítélték. Ő →Pálos Antalt (1914-2005) nevezte ki utódjául. 1954. VI. 30: őt is letartóztatták és 17 év börtönre ítélték. Utóda Tamás János (1915-93), akit Makkosmárián keresett a rendőrség, ezért IX. 1: önként jelentkezett. 1955. II. 3: 10 évre ítélték. VIII. 23: elfogtak 7 atyát és egy testvért, akik csoportvez-k voltak a szétszórt tart-ban. Ezzel bizonyos zavar állt elő. A tart. vezetését →Kollár Ferenc vette át haláláig, 1978. VII. 27-ig. Utódjának Tamás Jánost nevezte ki. Ő az első, akit a rfőn. kifejezetten megerősített, sőt kiterjesztette jogkörét az utolsó fogadalmak engedélyezésére is. 1984: →Morlin Imre (1917-) tartfőn-öt, s utódját, →Nemesszeghy Ervint (1929-) 1990: újra a generális nevezte ki szabadon az újraegyesített rtart. vezetésére. 2005: Lukács János. - c) Elítéltek, internáltak, letartóztatottak. Hivatalos tárgyalásokon börtönbüntetésre ítéltek 1946-tól 30 atyát össz. 211 évre és 4 hónapra, 4 tanuló rtagot össz. 2 évre, és 4 testvért össz. 16 és fél évre, vagyis 37 jezsuitát 229 évre és 6 hónapra. Internálótáborban, főleg Kistarcsán voltak annak 1953. VII. 26-i föloszlatásáig össz. 19-en (11 atya, akik közül 2 a táborban halt meg, 7 tanuló rtag és 1 testvér). Több-kevesebb időre letartóztattak 4 atyát és 1 testvért. - d) Az atyák és testvérek a szétszóratásban. A szerz-eknek házaik elvétele után lakást és munkát kellett keresniök. A jezsuiták közül többen volt tp-ukban teljesíthettek szolgálatot v. a világi papság munkáját segítették. Az első évben 60 atya végezhetett rendszeresen lelkipásztori munkát, és 20-an dolgoztak valamiféle egyh. munkakörben. 1951. XI. 1: a pp-öknek el kellett bocsátaniok a lelkipásztori munkából a szerz-ek javarészét. Ezután csak 16 jezsuita dolgozhatott külsőleg mint világi pap pléb-kon, és 4 másik végezhetett valamelyes papi munkát. Ebben az időben nyílt meg a →Pannonhalmi Szociális Otthon, ahol 32 idős atyát és 14 testvért gondoztak. Akiket nem vettek át a pp-ök, azok kántorok, egyhközs. pénzbeszedők, pléb. adminisztrátorok, sekrestyések voltak, segítették a lelkipásztori munkát. Néhányan tanári állást vállaltak, az Egyh. Szeretetszolg. keretében szoc. otthonokban dolgoztak. A papság számának jelentős csökkenésével az 1970-es évektől a szerz-ek állandó jellegű kisegítését a pp-ök szívesen vették, bár a teljes legalizálást nem sürgették, az állam szemet hunyt, így egyre több jezsuita kapcsolódott be a lelkipásztori munkába. - e) A tanuló rendtagok sorsa. 1949: többen kerültek tiltott határátlépés kísérlete miatt internálótáborba (Buda-Délre, majd Kistarcsára). →Mócsy Imrének Buda-Délről sikerült megszerveznie egy hittud. főisk-t (1949-53). A jezsuitákon kívül más szerz. fiatalok és szeminaristák tanultak ott, az internálótáborokban tanárokból sem volt hiány. A hallg-k rendszeresen vizsgáztak. Tanulm-aikat a szabadulás után a szem-ok elismerték. A jezsuita tanulókat, akik már nem tudtak külf-re szökni, az egri, a szegedi és a bpi közp. szem-ba vették föl. A pp-ök 1952. VII: közölték, hogy csak akkor maradhatnak a szem-ban, ha nem maradnak jezsuiták. A kb. 30 fiatal hű maradt hivatásához, vállalva a kockázatot, hogy nem lehet pappá. Javarészüknek munkát kellett vállalniok s mellette magánúton tanulniok. Néhánynak sikerült bejutnia valamelyik főisk-ra. 1956 végén legtöbbjük Ny-Eu-ba távozott. 1957. I. 25: Pomázon pappá szteltek 4 rtagot. - f) A kapcsolatok fölvétele a római központtal. Az 1970-es években lehetővé tették egyes hazai jezsuiták személyes kapcsolatfölvételét a római elöljárókkal is. 1972: Faragó László (1909-92) és Tamás János római útjai lehetővé tették néhány renden belüli jogi nehézség tisztázását. 1977: Kollár Ferenc tartfőn. tartózkodhatott hosszabb ideig Rómában. 1978. VII. 12-15: Pedro Arrupe ált. rfőn., 1981. VI. 16-VIII. 1: Heinrich Jürgens ném. asszisztens látogatta meg a mo-i jezsuitákat. - A JT 1983. IX. 1: kezdődött 33. ált. nagygyűlésén Tamás János, az I., és →Hegyi János, a II. szekció tartfőn-e képviselte a m. jezsuitákat. 1985. VI. 27-VII. 1: Peter-Hans Kolvenbach rfőn. látogatott Mo-ra. Ettől kezdve rendszeresebbé váltak a tartfőn. római útjai. Az enyhülés jele volt 1988: egy Pázmány Péterről rendezett egyhtört. konf. Bpen és →Lukács László római történetíró díszdoktorrá avatása a szegedi egyetemen. - g) A leányfalui lelkigyakorlatos ház. Fölépítése Lékai László bíb-nak köszönhető. A ház a MKPK tulajdona, annak elnöke nevezi ki az ig-t, de megnyitásától (1983) fogva előadhattak benne jezsuiták is. E célra 6 atya 2-2 évig szaktanulmányokat végezhetett Rómában. - h) Az újjáéledés. 1989. III: a MKPK Takács Nándor székesfehérvári spp-öt szerz-ügyi előadóvá nevezte ki. IX. 7: Paskai László bíb. hivatalosan átadta a bpi Jézus Szíve-tp-ot a JT-nak. XII. 8: a Művelődési Min. államtitkára hivatalosan értesítette a tartfőn-öt, hogy a M. Rendtart. újból jogi személy. - 2. Külföldi szekció. a) Tagok. Az 1949. XII: külf. tartfőn-nek kinevezett Reisz Elemér hatáskörébe tartozott 55 pap, 62 tanuló rtag és 6 testvér, össz. 123 m. jezsuita. Kifejezetten m. ház volt a szegedi bölcs-hittud. főisk. jogutódja Chieriben (É-Olaszo.) (1949-51), majd Lővenben (1951-54) (1950: 8 pap, 8 teol. [közülük 4 már pap], 18 filozófus, 1 a klasszikus tanulmányokra és 5 testvér, össz. 40 fő). A többiek 22 rtart-ban éltek szétszórva különböző munkaterületeken: 14 lelkipásztor, 6 tanár, 6 tanuló, 5 harmadik próbaéves stb. A tanuló rtagok közül 12 teol-t, 1 bölcs-et, 10 humán tárgyakat tanult 4 egyetemen, 2 novíc., 11 koll. nevelő, 1 testvér volt Isztambulban. A következő években vette át a m. rtart. a kanadai pléb-kat (1951: Toronto, Hamilton; 1952: Courtland, 1964: Vancouver; 1975: Montréal és 1990-ig London; 1978: Torontóban m. novíciátust alapítottak). - Tartfőn-ök: 1949: Reisz Elemér, 1955: →Varga Andor, 1965: →Héjja Gyula, 1968: Ádám János (1927-), 1977: Hegyi János, 1986: Nemesszeghy Ervin. A tartfőnökség 1955: a kanadai Hamiltonból New Yorkba, a Fordham Egy-re költözött. Hegyi János Münchenből, Nemesszeghy Ervin Torontóból kormányzott. Évenként beszámolnak működésükről a Barátainknak a Magyar Jezsuiták c. évkv-ben. - A II. szekció munkájában két terület emelkedik ki: a magyar művek, valamint az Egyh. és a JT szolgálata. - b) A magyar művek. 1950: Torontóban 5, Montréalban 1 atya dolgozott. Rajtuk kívül Töröko-ban 2, Argentínában, Ausztráliában, Au-ban, No-ban és az USA-ban 1-1 (össz. 13) gondozott m. közösséget. 1960: 3 kanadai pléb-n 7, a fölsorolt országokban 10, Belgiumban 3, Holl-ban 2, Svájcban 1 (össz. 24) dolgozott m-ok között. 1970: 5 kanadai pléb-n 9-en voltak. Az előző orsz-ok bővültek Norvégiával és Svédo-gal. 10 országban 21, össz. 30 atya dolgozott honfitársai között. 1980: 6 kanadai pléb-n 17 és 7 más orsz-ban 11, össz. 28 jezsuita gondozott m-okat. 1995: az egyesült rtart. feladatai a kevés munkaerő átcsoportosítását követelték. Az 5 kanadai pléb-n 10-en, 5 más országban 5-en dolgoznak m. munkában. 1989: a Sztszék Miklósházy Attilát nevezte ki a külf-ön élő kat. m-ok pp-évé. A rtart. készíti a Vatikáni Rádió m. adásait (1951-71: Orbán Miklós, 1966-92: →Szabó Ferenc, 1971-80: →Nagy Ferenc). 1958: →Morel Gyula alapította a bécsi →Magyar Egyházszociológiai Intézetet, melynek munkájába 1961: kapcsolódott be András Imre (1929-). A külf. m. papságot fogta össze 1956-tól a →Magyar Papi Egység mozgalom, melynek alapításától egyik vez-je →Őry Miklós. A Magyar Papi Egység folyóirat (névváltoztatása után a Szolgálat, 1992 óta Bpen a Távlatok) a külf. és hazai m. papság, a kat. értelmiség fontos szellemi és lelki tápláléka. A →Teológiai kiskönyvtár sorozatot →Alszeghy Zoltán, Nagy Ferenc, Szabó Ferenc és →Weissmahr Béla szerk. A 35 köt. évekig volt a papképzés és a továbbképzés alapja. Az utolsó köt-ek már tízezres pld-számban jelentek meg. A m. rtart. nemcsak a szervezést és a kiadást végezte. 13 jezsuita szerző 26 köt-et írt a sorozatban. Szabó Ferenc m. nyelvű teol., világnézeti és irod. műveivel és a Vatikáni Rádió m. adásainak szerkesztésével részt vett nemcsak a külf., hanem a hazai magyarság vallásos és kulturális nevelésében. A magyar nyelvű vallásos irod-at gyarapította →Boros László és →Őrsy László. - c) Az Egyh. és a JT szolgálatában. Egy-en és főisk-n a köv. orsz-okban 33 m. jezsuita tanított teol-fil. tárgyakat: Anglia (2), Argentína (1), Au. (4), Belgium (2), Brazília (3), Japán (1), Kanada (4), Kolumbia (1), Libanon (1), Mexikó (1), No. (3), Olo. (5), USA (5). Világi tárgyakkal 10-en foglalkoztak: Au. (2), Belgium (1), Brazília (1), Japán (1), USA (5). Középisk-ban tanítottak 13-an: Au. (1), Chile (2), Japán (1), Kanada (1), No. (2), USA (6). Levtári, tört. tud-okkal Lukács László, írással és folyóiratszerkesztéssel 6-an foglalkoztak Rómában, kateketikai int-ben dolgozott Brüsszelben 1, író Svájban és No-ban 1 fő. - Lelkipásztori munkát 29 atya végzett a köv. országokban: Au. (2), Belgium (1), Chile (1), Ecuador (1), Kanada (1), Kolumbia (2), No. (9), Olo. (2), Peru (1), Svédo. (1), USA (6). - A M. Rtart. létszáma 1994. XII. 1: Mo-on: 59 pap, 13 tanuló rtag, 20 testvér, össz. 92 fő; külf-ön: 45 pap, 12 tanuló rtag, 5 testvér, össz. 62 fő; együtt: 104 pap, 25 tanuló rtag, 25 testvér, össz. 154 fő. Ezenkívül 15 m. jezsuita más, főleg kínai és japán rtart-okhoz tartozik. Szilas László SJ

Velics I-III. - Gyenis András: A jezsuita rend hazánkban. Rákospalota, 1941. - Szentiványi Dezső: A katekizmus tört. Mo-on. Bp., 1944. - Polgár 1957. - Péteri János: Az első jezsuiták Mo-on. Róma, 1963. - Szilas, László: Der Jesuit Alfonso Carrillo in Siebenbürgen 1591-99. Roma, 1966. - Lukács László: Monumenta antiquae Hungariae 1550-1600. 1-4. köt. Roma, 1969-87. -: Catalogi Provinciae Austriae 1551-1773. 1-1. köt. Roma, 1978-95. - Szilas, László: Die österreichische Jesuitenprovinz im Jahre 1773. Archivum Historicum S. I. 47 (1978) - Polgár, László: Bibliographie sur l'histoire de la C. d. J. 1901-1980. II/1 Europe. Roma, 1983. - Staud Géza: A mo-i jezsuita isk. színjátékok forrásai 1561-1773. 1-3. köt. Bp., 1984-88. - Pálos 1992. - Petruch Antal: Száz év a m. jezsuiták múltjából (1854-1950). 1-2. köt. Kecskemét, 1992-94.