🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Braun
következő 🡲

Braun, Joseph, SJ (Wipperfürth, Rajna-vidék, 1857. júl. 8.-Pullach, No., 1947. júl. 8.): liturgiatörténész. - 1890: lépett a r-be. A r. főisk-kon Walkenburgban (Holl.), Frankfurt am Main-ban és Pullachban fil- és teol. tanár. Tud. művei a liturgika, ikgr. és archeológia számára alapvetőek. - Fm: Die liturgische Gewandung. Freiburg, 1907. - Der christliche Altar. 1-2. köt. München, 1924. - Das christliche Altargerät. Uo., 1931. - Die Reliquiare. Freiburg, 1940. - Tracht und Attribute der Heiligen. Stuttgart, 1943.  **

LThK II:655.

Braun, Karl, SJ (Neustadt, Hessen, 1831. ápr. 27.-Radegund, Stájero. 1907. jún. 2.): csillagász. - 1849: Fuldában éretts., a CGH növendéke lett, tanára volt Angelo Secchi SJ vatikáni csillagász is. 1856: fuldai egyhm-s pappá sztelték. Hazatérve Fuldában a kisszem. mat. és fiz. tanára. 1861. XI. 8: lépett a r-be. A novic. után 1 é. Párisban matematikát hallgatott. 1866: Pozsonyban a r-i főisk. fiz-tanára, s kutatómunkát is végzett. 1869: Rómában Secchi asszisztense. Hallásának gyengülése miatt 1871: Mariascheinben (É-Cseho.), 1873: Kalksburgban (Alsó-Au.) a reáltárgyak tanára. Utolsó fogad-át 1874. II. 2: itt tette. Haynald Lajos érs. felkérte a Kalocsán Konkoly-Thege Miklós tervei szerint létesítendő csillagda vezetésére. 1878: ~ át is vett. 1884: betegsége miatt Mariascheinbe költözött. Csillagászati, térképészeti, fényképészeti és hadászati találmányai vannak. Értekezéseit az Astronomische Nachrichten és 1908: a Natur und Offenbarung közölte. - Fm: Bericht von den Erzbischöfl. Haynald'schen Observatorium in Kalocsa. Aschendorff, 1886. - Die Kosmogonie vom Standpunkt christlicher Wissenschaft. Münster, 1889. V.D.

Földr. Közl. 1907:458. - M. Kultúra 1910.310. - Velics László: B. K. SJ emlékezete) - Gulyás III:1238. (†jún. 3.) - Tóth 1942:12. - JTÉ 1940:320. (s.v. Braun Károly) - Mojzes 1986:112.(†jún. 3.)


Braun Alexia OSU (Bécs, Alsó-Ausztria, 1675. máj 7.–Győr, 1743. máj. 7.): szerzetesnő. –1696: Bécsben lépett a r-be, tp-i ruhák készítésével foglalkozott, később szegény gyermekeket tanított, majd a bentlakó növendékek felügyelője, néhány évig újoncmesternő. 1726. VII. 4: Pichler Anna (Neupauer Ignác cs. kir. tanácsos özvegye) kérte, hogy legyen a győri orsolyita zárda főnöknője. 1726. VIII: kibérelt házban, 60 növendékkel megkezdték a tanítást. 1729: már a külső isk-jukban is oktattak, a vidék nemesei ott neveltették lányaikat. A Xántus János Múz. folyosójának falán függ életnagyságú képe. 88

A győri Prohászka Ottokár Kat. Ált. Isk. és Gimn. jubil. évkve. Győr, 1998:8. – Győri életr. lex. Győr, 2003:54.

Braun Dezső (Temesvár, Temes vm., 1894. ápr. 27.–Temesvár, 1940. febr.15.): székesegyházi karnagy. – A temesvári felsőkeresk. isk. 1912: éretts., zenélni Major I. Gyulától, Grünewald Kamillótól, Járossy Dezsőtől és Hentschel Károlytól tanult. A Temesvári Első Takarékpénztár r. t. áruoszt. vez., később a Banca Franco Romána áruoszt. ig. – 1906–: a temesvári szegyh. ének és zenekarának tagja, 1916: a szegyh. másod-karnagya, 1930: karnagya. 1928: a Temesvári Dalkör vez., 1930: megrendezhette 100. dóm-hangversenyét. A temesvári Filharmonikusok Egyes. aleln., a Temesvári. Dalkör eln. és karnagya, a Kath. Munkásszöv. kultur szakoszt. eln., a Munkás Dalárda karnagya, a Rom. M. Dalos Szöv. bánsági. ker-i aleln., 1936: az Arany János Irod. Társ. főtitkára. – Írásai: Esti Lloyd, Friss Újság, Komédia, a Kat. Egyházi Zeneközlöny, Színházi Újs. – M: Járossy Dezső élete és működése. [Temesvár, 1932] – Bánsági rapszódia. Tört. képek a Bánság zenei és színpadi múltjából. Uo., 1937? – Temesvárt 1922. II–VIII: a Képes Futár c. lap b.munk., a Temesvári Hírlap napilap 1923–39: zenekritikusa, 1938: 3. sz.–1939. X: fel. szerk. 88

Várady–Berey 1937:664. Arck. („Megírta ... a Filharmonia 60., a Temesvári Dalkör 50 éves történetét, amelyek nyomtatásban jelenlek meg (Hol? mikor?). Sajtó alatt: Temesvár 100 éves zenei múltja. Kvészetekben egyiket sem találtam! – VJ.) – Monoki 1941:173. – RMIL. 1981. I:290.

Braun József (Szentgotthárd, ? – ?): szobrász. – 1764: a szentgotthárdi Immaculata-szobor alkotója (Mária-oszlopa a tp. előtt). Szt Lénártról készített domborművet, melyet 1934: Bányai Ödön restaurált. **

Tóth 1995:11.