Vásárhelyi András OFM (+1526. szept. 18.): áldozópap, vértanú. – 1508: amikor az Angyaloknak Nagyságos Asszonya éneket írta, a pesti, 1526: a várpalotai kolostorban élt. Halála egyes szerzők szerint Bozsokon (Vas vm.) történt. A rtarti Nekrológium szerint azonban 1526. IX. 18: olték meg a törökök a budai és esztergomi szerz-eket. Ugyanezen a napon ez a feljegyzés olvasható: "Továbbá a Balatonnál, feltehetőleg Keszthelyen ~, Szöllősy Mihály, Bázay Péter, Moriczelay András atyákat és egy nem nevezettet a törökök, a keresztény név ellenségei barbár gyűlölettel megölték". S.A.F.

Vásárhelyi Gergely, SJ (Marosvásárhely, Maros szék, 1561.–Kolozsvár, 1623. okt. 18.): misszionárius. – 1584: lépett a JT-ba. 1587: Kolozsvár, 1593–96: Udvarhely körzetében misszionált, itt megalapította az 1948-ig létezett r.k. gimn-ot. Visszatért Kolozsvárra, 1604: Nagyváradon, Leleszen, utóbb Alsólendván, majd Pécsett misszion. 1613: Bethlen Gábor hívására Gyulafehérvárt házfőn. – M: Az Keresztyeni tudomanynac rövid summianac részei, ki úgy mint közönséges Keresztyénségnec kiczin catechizmusat foglallya magában. Írta Canisius Péter. Ford. Nagyszombat, 1596; Kolozsvár, 1599; Bécs 1604, 1615, 1617 (ennek elején az első m. naptár); Pozsony, 1624, 1747, 1763. – Egy nehény tévelgő kérdésekre rövid keresztény feleletek. Bécs, 1604, 1617. – Az emberi állatnak négy utolsó dolgairól való intések. H.é.n. – Kempis Tamás négy kv-e. Ford. Kolozsvár, 1604. – Esztendő altal...Evangéliomok és Epistolák és Ezekre való Lelki elmélkedések. Bécs, 1618. – Jézus + Mária. Esztendeo által...vasárnapokra és innepnapokra Epistolák. Ford. Uo., 1618. – Világ kezdetitől fogva ioságos és gonosz czelekedeteknek példáinak Summái. Kassa, 1623. 88

Szinnyei XIV:976. – Mihalovics Ede: A katholikus prédikáczió tört-e Mo-on. I. Bp., 1900. – Miklós Ráfáel: A Krisztus követése m. fordításai. Szombathely, 1936. – Bíró 1941:41. (s.v. Marosvásárhelyi) – Szentiványi Dezső: A katekizmus tört. Mo-on. Bp., 1944. – ItK 1961. (Jenei Ferenc: ~ Kempis-fordítása) – MKsz 99. (1983):272 (V. Ecsedy Judit: Nyomdatört. érdekességek ~ utolsó művében.)

olvasni

Vásárhelyi Győző, Vasarely,Victor (Pécs, Baranya vm. 1908. ápr. 9.–Annet sur Marne, l997. márc. l5): festő, reklámgrafikus, az Op-Art, ‘Optical Art’ irányzat megteremtője. – l927: Podolini Volkmann Artur szabadiskolájában tanult. l929: Bortnyik Sándor mellett  Bauhaus szellemében kezdett dolgozni. 1930: Párizsban élt, reklám- és plakátgrafikával foglalkozott. 1944–: festett kubisztikus, szürrealisztikus képeket. 1947: igazi felfedezés számára az absztrakció, amely a színből és formából létrehozott plasztikai alapegység, az unité plastique segítségével lehetőséget teremtett az egyetemes képi nyelv megalkotására. – „Minden a megkonstruált szerkezeten alapszik, minden további természeti kapcsolat nélkül"-vallotta. Függőleges és vizszintes vonalakból képzett hálózatai, és a felhasznált szinek optikailag mozgást, teret, mélységet érzékeltetnek. Munkásságát sajátmaga osztotta korszakokra: 1930–38: axonometrikus szerkezetű kompoziciókat készített. 1930–47: „tévutakon” járt, 1947–54: „Belle Isle”- természeti formákat adaptált, 1951–63: a vonalas szerkezetű müvek korszaka volt, 1968–69: „Vega-csoport”: négy-, hat-, nyolcszög alapú, geometrikus, a síkból kidomborodó vagy visszahuzódó, perspektivikus hatású alkotások ideje. Egyedi plasztikai abc-t teremt 20 színformával, amely a képalkotásra végtelen számu variációs lehetőséget nyújt. Ezt – utalva felhasználásának egyetemességére –  Folklore Planetaire-nek nevezte el. Az újfajta kifejezésmódot, a kinetikus plszticitást sikerrel alkalmazta a mindenki által elérhető és megérthető közösségi művészet megteremtése érdekében. Nagy példányszámú szeriográfiákat készített, valamint jelentős murális munkákat, többek közt l954: Hódolat Malevicsnek, Caracas, l965: homlokzati falkép, Essen, l966: homlokzati rácsozat, Montpellier, l97l: kinetikus integráció, Bochum, l976:murális integráció, Párizs, l978: homlokzati kompozíció, Győr. l979:építészeti integráció, Monaco. Utolsó éveiben szőnyegterveket készített. – Egyéni kiállitásait a világ számos országában megrendezték. l969: első magyarországi kiállitása Pécsett volt, szülővárosának ajándékozott szeriografiákból. 1982: Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban, 2008: Szegeden rendezték kiállitását. Művei Eu. és az USA legjelentősebb múzeumai tulajdonában vannak. 1970: didaktikus múzeum nyílt Gordes-ben (Fro.), l97l: létrehozta Aix-en-Provence-ban a Vasarely-alapítvány nevű bemutató és kutatóközpontot, l978: New-York-ban, l982: Osloban nyílt meg k a Vasarely Center. – l976:Pécsett, l987: Budapesten, a Zichy-kastélyban nyílt állandó kiállítása, utóbbi az 1981: Bp-nek ajándékozott művekből. Sz. G.

KML III:848. – Aknai Tamás-Sárkány József: Vasarely. Pécs, 2000.

Vásárhelyi Vera, Kállay Kristófné (Lökösháza, Csanád vm., 1922. nov. 15.–Bp. 2000. aug. 27.): újságíró. – Bpen éretts. az angliai oxfordi egy-en tanult, 1946: Olaszo-ba menekült, Rómában telepedett le. Az Olasz Rádió majd annak m. adása külső munk., a Vatikáni Rádiónak is dolgozott. 1951–: a római Katolikus Szemle szerk-i munk. 1978: Rómában Sík Sándor–díjat kapott. 1995 nyarán, férjével, Kállay Kristóffal hazatért. – Írásai: londoni Irodalmi Újság, müncheni Új Látóhatár, Nemzetőr, Új Európa, Krónika, Szivárvány, A nyugati m. széppróza antológiája. (Bern, 1982). – M: Keserű babér. Elb-ek. Róma, 1962. – Fondor magány. Elb-ek. Uo., 1974. – Fogyó holnapok. Elb-ek. München, 1978. – Találkozások Jézus Krisztussal. A szentségek. Ford. Bécs, 1979. – Skorpió hava. Emlékirat. Róma, 1988. – „Olvadó jég kezemben az idő." Naplótöredékek olaszo-i életünkről. Uo., 1995.  Bo.Gyo.

Borbándi 1992:390. – Nagy 2000:1011.