Magyar Katolikus Lexikon > S > Szarvas


Szarvas, 1966: város, Békés m.: 1. esperesség a szeged-csanádi egyhm-ben. Plébániái: Békésszentandrás, Dévaványa, Gyomaendrőd (Endrőd), Gyomaendrőd (Gyoma), Hunya, Kondoros, Körösladány, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Túrkeve. - 2. plébánia a v. nagyváradi egyhm-ben, 1929: a debreceni ap. kormányzóságban, 1952: a csanádi egyhm-ben, 1982: szeged-csanádi egyhm-ben. 1788: alapították. Tp-át 1808: Assisi Szt Klára tiszt-ére sztelték. Harangjait 1922: 514, 247, 65 kg. Szlezák László, 120 kg. Walser Ferenc Bpen öntötte. Org-ját (2/13 m/r) 1871: Kiszel István építette, 1926: az →Angster gyár átépítette (op. 1007.). Kegyura 1880: a gr. Bolza család. - Filiái 2000: Csabacsűd, Kardos, Örménykút. - Plébánosai: Lajos János, 1790: Szabó Elek OFM, Krinyicki Antal, 1794: Turmonn János, 1797: Mikovinyi József, 1799: Bugonits György, 1801: Thuránszky József, 1802: Szarka György, 1829: Huzly Károly, 1840: Zimmermann Károly, 1844: Lonovics Ferenc, 1882: Dinya János, 1885: Erdélyi Lajos, 1886: Szirmai László, 1915: Fetzer József, 1962: Regős András, 1980: Boldvai Antal, 1994: Réthy István. - Lakói 1896: 2238 r.k., 19 g.k., 51 g.kel., 20.992 ev., 408 ref., 846 izr., 2 unit., össz. 24.556; 1910: 2415 r.k., 21 g.k., 30 g.kel., 21.956 ev., 570 ref., 4 unit., 852 izr., 31 egyéb vall., össz. 25.879; 1940: 3269 r.k., 48 g.k., 27 g.kel., 20.239 ev., 677 ref., 686 izr., 77 egyéb vall., össz. 25.023; 1983: 3350 r.k., össz. 20.300; 2005: 3427 r.k., össz. 18.497. - 1948: 6 tanerős r.k. ált. isk-jában 325 tanuló. - Kat. sajtója: 1996. Advent: Jöjjetek, imádjuk az Urat. Szerk. Réthy István. Megj. évenként 4x. Réthy István

Schem. Mv. 1896:340; 1933:35. - Patay 1982. - Mészáros 1988:254. - MKH 1995:823. - MKA 2000:308.

Szarvas Gábor (Ada, Bács-Bodrog vm., 1832. márc. 22.-Bp., 1912. okt. 12.): főgimnáziumi tanár, nyelvész. - Az el. és középisk-t Baján végezte. Miután nem vették föl nemzetőrnek, 1848. IX. 14: belépett a bencés r-be, az Imre nevet kapta. 1852. IX. 24: kilépett és leéretts. 5 félévig joghallg., de tanulmányait betegsége miatt abbahagyta. 1857: a bajai gimn. énektanára, tanári vizsgát tett, 1858: az egri ciszt., 1860: a bajai, 1861: a pozsonyi, 1869: a pesti kir. kat. gimn. m-lat. szakos tanára. 1877: kezdődött gerincvelő-betegsége miatt 1881: nyugdíjazták. - A túlzó nyelvújítók megfékezésére 1872. I. 15: megalapította a M. Nyelvőr folyóiratot, Budenz Józseffel Göcsejben, Moldvában és Szlavóniában m. tájnyelvi szavakat gyűjtött. - 1871. V. 17: a MTA l., 1884. VI. 5: r. tagja, 1889: a helsingforsi Finnugor Társ. tagja. Szobrát, Jankovich Gyula művét Bpen 1899. VII. 2., Adán 1898. VI. 19: leplezték le. Adán 1970 óta Szarvas Gábor Nyelvművelő Napokat rendeznek. - Színművei: Egy veszélyes eset. Melodráma. (bemut. 1862. X. 29: Debrecenben, névtelenül); Galamb posta. Vj. 4 fv. (bemut. 1878. III. 23: Kassán) - M: Phaedri Augusti Liberti Fabularum Aesopiarum libri quinque. Magyarázta. Pozsony, 1868. (3. jav. kiad. Bp., 1884. Gör. és lat. remekírók isk. kvtára) - Tirocinium poeticum... Nyelvtani és tárgyi magyarázattal. Pest, 1869. - A m. igeidők. Uo., 1872. - A m. nyelvújításról. Bp., 1875. (Ért-ek a nyelv- és széptud. köréből IV:10.) - A m. nyelv szótára. Készítették Czuczor Gergely és Fogarasi János. Ismertetés. Uo., 1880. (Klny. M. Nyelvőr) - A régi m. nyelv szótára. Uo., 1886. (Ért-ek a nyelv- és széptud. köréből XIII:6.) - M. nyelvtört. szótár, a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig. Simonyi Zsigmonddal. 1-3. köt. Uo., 1890-93. - 1860. I. 1-VI. 24: a Bajai Közlöny, 1861. VII. 2-9: a Pozsonyi Lapok (1-2. sz.), Budenz Józseffel és Szilády Áronnal, 1874-84: a Nyelvemléktár (1-12. köt.) szerk-je. - Álnevei: Barczafalvi Szabó Dávid (M. Nyelvőr); Papp Rika (Bajai Közl., 1860); - r - s (M. Nyelvőr, 1892); Szamosi Gáspár (M. Nyelvőr, 1895). 88

Szinnyei XII:405. - Gulyás 1956:632. - MTA tagok 1975:257. - PN 1987:88. (664.)

Szarvas István Vince, OFMCap (Fót, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1904. aug. 16.-Szentes, 1978. ápr. 9.): kántor testvér. - 1920. X. 3: Scheibbsben lépett a r-be, első fog-át 1921. X. 4: uo., örök fog-át 1925. XI. 1: Móron tette. 1921. X: Máriabesnyőn, 1925. IX: Móron kertész, 1938. VII. 15: Máriabesnyőn, 1945. VII. 15: Szentesen kántor. - A szétszóratás után 1950. X: civilként megmaradt beosztásában, 1964. IX: innen ment nyugdíjba. r.k.

Szarvas Miklós, SJ, Msgr. (Sükösd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1890. nov. 4.-Bp., 1965. aug. 20.): misszionárius, a kínai magyar misszió első prefektusa. - 1906. VIII. 5: Nagyszombatban lépett a r-be. 1911: Kalocsán éretts., a bölcs. Pozsonyban, a teol-t Innsbruckban végezte, 1920. VII. 25: itt sztelték pappá. - A 3. próbaévet Tronchienne-ben (Belgium) töltötte, innen ment 1922: kínai misszióba. IX. 22: érkezett Sanghaiba, itt és Nankingban taulta a nyelvet. 1923. IX: elöljárói Nanlinghsienbe rendelték egy idősebb fr. atya mellé. 1924 pünkösdjén Tamingban plnos, központja Jang-Kiuen lett. Néhány év alatt megkétszerezte a hívek számát. 1928: káplánt kapott a fr. Joliet atya személyében, akire a régi keresztény községek gondozását bízta, hogy ő újakat szerezhessen és szervezhessen. 1929: a missziós kerület pp-e, Lécroart a tamingfui kerület esp-évé nevezte ki. ~ volt központját káplánja, P. Joliet vette át, hogy ő könnyebben látogathassa évenkint a 4 missziós ker-et, amit rábíztak. 1931. III. 3: a tamingi missziós ker. ppi helynöke. A hívek sokasága nagyobb tp-ot amit 1933. V. 7: Lisieux-i Szt Teréz tiszt-ére szteltek. Az oltárképet M. Cölesztina kalocsai nővér festette. XI. Pius p. 1935. III. 11: önállósította a tamingi missziót, s 1936. I. 29: ~t ap. prefektussá nevezte ki. III. 29: iktatták be hivatalába. Szegyh-a Tamingban volt. - Az önálló egyhm. létrehozását a kínai polgárháború meghiúsította; Mao Ce-tung hívei fölszámolták a missziós intézményeket, legutoljára a m. missziót utasították ki. ~t kiutasítása előtt többször börtönbe zárták, nyilvánosan megalázták. 1948: érkezett haza, a zugligeti lelkigyakorlatos házban működött. 1950. VI. 18/19: éjjelén a Mária u. rházból hurcolták el Homokra, kényszerlakhelyre. Szabadulása után rokonainál húzta meg magát, 1952: a pannonhalmi szoc. otthonba költözött. Egy ideig a püspökszentlászlói szoc. otthon kertész mindenese volt. 88-**

Miklósi 1934:86, 108. - Cat. SJ 1943:62. - Vajda Tibor SJ közlése (*Dunaszentbenedek). - Diós 1999:208. (4647.) - Hetényi Varga 2002. II:338. Arck.