Magyar Katolikus Lexikon > B > Boros


Boros Béla (Erdőhegy, Arad vm., 1908. szept. 20.-Temesvár, 2003. jún. 6.): címzetes érsek. - A középisk-t Aradon és a temesvári piar-knál, a teol-t a római CGH-ban végezte, fil. és teol. dr. 1932. X. 30: pappá szent. 1934. X: a temesvári szem. fil- és dogmatikatanára és pref-a, 1946: rektora. 1948. XII: O'Hara bukaresti nuncius titokban ressianai cpp-ké szent. Ezt a rum. hatóság nem ismerte el, s az 1948. VIII. 4: kiadott kultusztörv. már a szatmár-nagyváradi egyesített egyhm. mellett a konkordátummal 1930: alapított temesvári egyhm-t sem ismerte el önálló ppségnek. ~t 1951. III: letartóztatták. IX. 11-17: a papok perében mint a temesvári papnev. rektorát életfogytiglani kényszermunkára és 50 ezer lej perköltségre ítélték. A máramarosszigeti börtönben éveken át Márton Áron pp. cellatársa volt. 1956-tól 2 és fél évet magánzárkában töltött a Rămnicul Sărat-i börtönben. 1958: a Bukarest melletti Jilava, 1960: Dés, majd Szamosújvár börtönében tartották fogva. 13 év után, 1964. VIII. 4: szabadult, 1992-i nyugdíjazásáig Temesvár-Erzsébetvárosban kisegítő lelkész. II. János Pál p. 1990. III. 14: c. érs-ké nevezte ki, VIII: nagyprép. Sírja a temesvári szegyh-ban. Rehabilitációja haláláig nem történt meg. - M: Doctrina de Haereticis apud S. Gregorium magnum. Dri dissz. Róma, 1932. 88-**

Várady-Berey 1937:659. Arck. - A Vatikán romániai ügynökeinek kémpere. Bp., 1952:90. - Salacz 1975:66. - M. Kurír 2003. VI. 12. - Jakubinyi 2004:113.

Boros Fortunát Domokos, OFM (Zetelaka, Udvarhely vm., 1895. jún. 3.-Capul Midia börtöne, 1953. márc. 16.): tartományfőnök, történész. - 1911. VIII. 20: lépett a r-be. A teol-t Vajdahunyadon végezte, 1917. IV. 29: ünn. fog-at tett, 1918. VI. 1: pappá szent., majd Kolozsvárt és Szegeden tanult tovább; itt drált. 1919: Kolozsvárt hitszónok, 1921: Székelyudvarhelyt a novíc. pref-a, tanára és a kolozsvári ferences lapok munk. 1930: az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja lett. 1932: Trefán Leonárdtól átvette a Szt Bonventura nyomda és kvkötészet igazg-át. A Hírnök és a Katolikus Világ fel. szerk-je. 1935: a Sztföld erdélyi biztosa. 1942: tartfőn. 1944: a szovjet bovonulás elől Bp-re ment, a Mo-ra menekült rtagokat vissza v. Amerikába (Youngstown, Ohio, USA) irányította. 1945: viszatért Erdélybe. 1948: brassói házfőn. Többszöri zaklatás után 1951. VIII. 20: kényszermunkára hurcolták a Duna-csatornához. Cukorbetegsége elhatalmasodott, tüdőgyulladást kapott, s „mint gyengélkedőt lapáttal agyonverték”. - Írásai (kb. 300) a Szt Ferenc Hírnökében, a Kat. Világban és a Kat. Naptárban. - M: A csíksomlyói 32 confrater. Uo., 1923. - A csíksomlyói kegyszobor tört. Kolozsvár, 1924. (A Kat. Világ kv-ei 4.) - Fajunk veszedelme. Uo., 1925. (A Kat. Világ kv-ei 8.) - Erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Többekkel. Dicsőszentmárton, 1925. - Assziszi Szt Ferenc élete. Kolozsvár, 1927. (A Kat. Világ kv-ei 16.) - Az erdélyi ferencrendiek tört. Uo., 1927. - Mi az igazság? Szektákról. Uo., 1927. (a lapon Szt Ferenc hadserege ingyenkvt-a 1.), rum-ül Ce este udvarul? Dés, 1938. - A kereszt zsoldjában. Kolozsvár, 1928. - Ferencrendiek a Székelyföldön. Sepsiszentgyörgy, 1929. (Klny. Székely Nemz. Múz. emlékkv-e) - Az első erdélyi törvénykv. és a katolicizmus. Kolozsvár, 1930. (Az Erdélyi Kat. Akad. felolv-ai I.3.) - Die heilige Elisabeth in der ungarischen Geschichte. Münster, 1931. - Én Uram, én Istenem. Imakv. ffiak részére. Kolozsvár, 1934. - Mária, légy anyám! Imakv. nők részére. Szerk. Uo., 1936. - Jöjjetek hozzám! Imakv. gyermekeknek. Uo., 1937. - A Szt Kereszt Szöv-e. Uo., 1937. - Az építő múlt. Uo., 1938. - A székelyudvarhelyi ferences ktortp. 200 é. jub. ünnepségén. Fölolvasta. Kolozsvár, 1938. (Klny. A Hírnök) - Szentföldi utam. Uo., 1940. - Erdélyi kat. nagyok. Szerk. Bíró Vencellel. Uo., 1941. - Csíksomlyó, a kegyhely. Uo., 1943, - Kolozsvár kincse. Uo., 1944. - Trefán Leonárd. Uo., 1945. - Elek atya. Uo., 1946. - Elek atya arca. Uo., 1947. - Schematismus prov. S. Stephani Regis OFM in Transylvania. 1946. Uo., 1947. - Csiszér atya, az apostol és a Harmadik-rend. Uo. 1947. - Elek atya Mária-tisztelete. Uo. 1948. - Adatszolgáltatója volt az Erdélyi lex-nak. - Fel. szerk-je 1923. I-1944. VI: a Kat. Világ, 1934/3. sz.-1940/2. sz. (kiadója is) A Szt Kereszt és 1937. III-1944. VIII. 15: A Hírnök c. kolozsvári ferences lapoknak. 88-Ku.P.

Erdélyi lex. 1928:40. - György 1930:601. - Monoki 1941:247. (s.v. Boross) - Pilinyi 1943:251. - Pap K. Leonárd: Dr P. B. F. élete és tevékenysége 1895-1952. Kz. Kolozsvár, 1992. - A zetelaki vértanú. Szerk. Fodor György. Zetelaka, 1994.

Boros István Valér, OFM (Zetelaka, Udvarhely vm., 1918. aug. 18.-Marosvásárhely, 1984. márc. 22.): laikus testvér, karnagy, orgonista. - 1932: Kolozsvárt novíc., 1934. X. 4: beöltözött. 1935-37: Székelyudvarhelyen, 1937-38, 1941-42: Csíksomlyón szakács és orgonista. 1939-41, 1942, 1944: katona. 1943: Mikházán novíc. 1945-51: Csíksomlyón ének- és zenetanár, kántor-karnagy. 1951. VIII. 20. Máriaradnára hurcolták, 1951. V-1967: Désen kényszerlakhelyen élt. 1967-84: Nagyváradon, Segesváron ill., Marosvásárhelyt a Szt Imre pléb-n kántorkarnagy. - A m. egyh. énekkultúrát a M. Kórus ás más szakfolyóir-ok révén sajátította el. Az ének- és zenetanításban kodályi elveket vallott. Kiválóan orgonált, improvizált, de nem írt műveket. Egyh. énekeket szerzett és orgonakíséreteket harmonizált. A kántorisk. megszüntetése után magánúton képzett kántorokat. Állomáshelyein főleg gregorián dallamokat tanított be. Összeáll. az erdélyi egyhm. megújított temetési szert-ának énekes részét. Részt vett az →Éneklő Egyház előkészítésében. - Dallamszerzeményei: Hints meg engem Istenem, izsóppal; Szűzanyának édes Szíve; Csodákat ki látni vágytok (Páduai Szt Antal himnusz): Ordinárium (Kyrie, Gloria) dallamok; Istenem, te megvizsgáltál; Ave, o beate Stephane, stb. - M: A csíksomlyói kegytp. új orgonája. 1931. (Nagyvárad, 1961). Kz. Ku.P.-V.V.

Boros László (Bp., 1927. okt. 2.-Zürich, 1981. dec. 8.): teológus. - A kalocsai jezsuita gimn-ban tanult, 1947: éretts. és lépett a JT-ba. 1949-ig Szegeden, majd Innsbruckban és Chieriben fil-t, Belgiumban, Fro-ban és Angliában teol-t tanult, 1954: a müncheni egy-en drált. 1957: Enghienben sztelték pappá 1958/59: 3. próbaévét Angliában töltötte, majd 14 éven át Zürichben élt. 1964: egy. mtanár, 1972: ny. r. tanár Innsbruckban. 1959-74: Zürichben a jezsuiták Orientierung c. folyóiratának szerk-je, 1962-65: főszerk-je. 1973: egyh. és rendi fölmentéssel laicizálták. - Munkáiban a bölcselet-, hit- és termtud-ok igazságait próbálta egységbe foglalni. Napjaink egyik legolvasottabb teol-a ném. nyelvter-en. Kv-eit fr., ang., ol., sp., port., holl. nyelvre ford., s több műve megjelent horvátul, lengy-ül, japánul és koreaiul. - Fm: Mysterium Mortis. Der Mensch in der letzten Entscheidung. Olten, 1962. - Der Anwesende Gott. Uo., 1964. - Erlöstes Dasein. Mainz, 1965. - Wahrhaftigkeit und Liebe. Meitingen, 1966. - Im Menschen Gott begegnen. Mainz, 1967. - Gott-Welt-Bruder. Meitingen, 1967. - In der Versuchung. 1967. - Gott für die Menschen. Meitingen, 1968. - Wir sind Zukunft. Mainz, 1969. - Der gute Mensch und sein Gott. Olten, 1971. - Durchbruch zu Gott. Frankfurt am Main, 1971. - Weihnachtsmeditationen. Olten, 1972. - Über das christliche Beten. Mainz, 1973. - Denken in der Begegnung. Olten, 1973. - Gedanken über das Christliche. Frankfurt am Main, 1973. - Engel und Menschen. Olten, 1974. - Phasen des Lebens. Olten, 1975. - Geborgene Existenz. Freiburg im Br., 1975. - Im Leben Gott erfahren. Olten, 1976. - Aus der Hoffnung leben. Freiburg im Br., 1977. - Offenheit des Geistes. Olten, 1977. - Befreiung zum Leben. Freiburg im Br., 1977. - Das Buch von unserem Herrn Jesus. Düsseldorf, 1977. - Täglich aus dem Glauben leben. Mainz, 1977. - Heute Christ sein. Freiburg im Br., 1978. - Glaube und Unglaube. Olten, 1978. M.I.L.

KMJ II:163.