Magyar Katolikus Lexikon > V > Vallás


Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium: a művelődési, oktatási és vallásügyeket felügyelő és szabályozó minisztérium. – Az 1848:3. tc. rendelkezett a független felelős minisztérium alakításáról. V. Ferdinánd (ur. 1835–48) 1848. IV. 7: nevezte ki az első függetl. felelős kormányt, melynek vallás- és közokt.ügyi min-e a liberális kat. →Eötvös József br. – Az 1848:3. tc. 14.§ alapján szervezték meg s alakították ki a ~ belső szervezetét. Hatáskörébe tartoztak az áll. és az egyh-ak kapcsolatai, az egyhpol. kérdések, ill. az egyh-akat is érintő közokt.ügy. Az →áprilisi törvények fölszámolták a kat. egyh. államegyháziságát, az 1848:20. tc. biztosította a →bevett vallások egyenlőségét, az áll. és az egyh. szétválasztása nélkül. A kat. Egyh. szempontjából két rendezendő kérdés maradt: a →főkegyúri jog gyakorlása, ill. a →katolikus autonómia. Utóbbi nem valósult meg, de a főkegyúri jog gyakorlását az alkotmány rendezte. 1848. IV-ig a mindenkori ap-i m. kir. a főkegyúri jog legtöbb jogosítványát többnyire →dikasztériumai, ill. a Helytartótanácsban működő egyh. biz. útján gyakorolta. A felelős min-ról szóló törv. a dikasztériumok hatáskörébe tartozó ügyeket a kormánynak adta át. A törv. szentesítése előtt a kat. főpapság emlékiratban kérte a kir-tól, hogy a kat. Egyh. fölött addig gyakorolt ap-i kir. jogát személyes és átruházhatatlan sajátjának tekintve, azt ne a min. útján gyakorolja. A kir. a főpapi kinevezéseknél a személyes döntés jogát megtartotta, de az addig dikaszteriális úton intézett egyéb főkegyúri ügyekben a végrehajtó hatalmat csak a m. min. által gyakorolta. Így az egyh-ak vagyonfölügyeleti joga a ~, míg →széküresedés esetén a javadalom kezelése a pénzügymin. hatáskörébe kerül. Az egyh. isk-k legfelsőbb áll. fölügyeletét a ~ megfelelő üo-ai látták el. –1867. IV. 29: a →kiegyezés után a ~ szervezetét Eötvös József javaslatára alakították ki. Az I. üo. a r.k., a IV. üo. a g.kel., az V. üo. a ref., ev. és unit. egyh-ak egyh., népisk-ai és javadalmi ügyeivel foglalkozott. (Az izr. felekezet számára a VI., alapítványi üo-on belül egy alo-t állítottak föl). A ~ belső szervezete a dualizmus évtizedeiben változott, de az I. üo. mindig a kat. Egyh. ügyeivel foglalkozott, élén egy esztergomi knk-kal (v. azzá hamarosan kinevezett), aki hivatali ideje után rendszerint püspök lett. – A ~ szervezete 1888: I. kat., II. népokt., III. egy-i, IV. középisk., V. g.kel., VI. prot. és izr. ügyekkel foglalkozó üo. Az üo-ok élén általában min. titkári, min. tanácsosi v. min. o.tanácsosi rangúak szolgáltak. – 1918: a ~ I. kat üo-a után a II/a -üo. foglalkozott a prot. felekezetek, a II/b az ort. egyh-ak ügyeivel. 1919. I. 22: az áll. és az egyhak szétválasztás kezdetén  a ~ot Közoktatásügyi ill. Vallásügyi Minisztériumra osztották. III. 21: a Vallásügyi Min-ot megszűntették, a kommün idején a Forr. Kormányzótanácsban a Közoktatásügyi Népbiztosság hatáskörébe tartozott az egyházügy. A Vallásügyi Min. fölszámolását az 1902-ig piar. növendék 1905–19: a Martinovics szabadkőműves páholy tagja, Fáber Oszkár (1879–1945) irányította. A Közokt-ügyi Népbiztosság IV. 27: elrendelte az egyh. vagyonok elkobzását, melynek végrehajtására létrehozták a Vallásügyi Likvidáló Hivatalt (később Vallásügyi Likvidáló Biz.) Fáber Oszkár vez-ével. – Az ellenforr-i kormányokban létezett ~ a kommün bukása után VIII. 7: Bpen is megkezdte működését. Az I. ügyo. továbba is a kat., a II. prot. volt. A középisk. ügyo. élén esetenként kat. egyh. személyek (pl. →Kornis Gyula) álltak. – Bár az 1949:20. tc. (alkotmány) kimondta az áll. és az egyh-ak szétválasztását, a ~ot csak 1951. V. 19: szüntették meg, ekkor hirdették ki az 1951:2. tc-et az →Állami Egyházügyi Hivatal fölállításáról, amelyet közvetlenül a Minisztertanács alá rendeltek. Föladata „1.§ az állam és a vallásfelekezetek közötti ügyek intézése, így különösen a vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása”; első eln-e →Kossa István (az ÁEH-t 1989. VI. 30: jogutód nélkül megszűntették). Az addigi ~ban megszűntek az egyh-akkal foglalkozó ügyo-ok, és 1951. V. 19-től Közokt.ügyi Min. néven működött. A kialakult jogszokás szerint (tekintettel arra is, hogy a kir. a főkegyúri jogok jelentős részét, melyek mélyen érintették a kat. egyh-at, a ~on keresztül gyakorolta) a mindenkori kultuszmin. r.k. vallású volt, 1951 után egyik sem. – Miniszterei 1848. IV. 7–VIII. 11: →Eötvös József br. vallás- és közokt. (nevelésügyi) min.; IV. 7. – IX. 11: →Batthyány Lajos gr. mint min. eln., (ideiglenesen); IX. 12. – IX. 28: Szász Károly államtitkár (a VKM ügykezelésének vez-je); IX. 28. – 1849. V. 1: Szász Károly államtitkár, (a VKM vez-je); 1849. V. 2. –VIII. 11: Horváth Mihály; 1867. II. 20. – 1871. II. 2: Eötvös József br.; 1871. II. 2. – II. 10: Szlávy József földmívelés-, ipar- és keresk.ügyi min. (ideiglenesen); 1871. II. 10. – 1872. IX. 4: →Pauler Tivadar; 1872. IX. 4. – 1888. VIII. 22: →Trefort Ágoston; 1888. VIII. 23. – IX. 22: Baross Gábor mint közmunka- és közlekedésügyi min.; 1888. IX. 22. – 1894. VI. 10: Csáky Albin gr.; 1894. VI. 10. – 1895. I. 15: →Eötvös Loránd br.; 1895. I. 15. – 1903. XI. 3: Wlassics Gyula; 1903. XI. 3. – 1905. VI. 18: →Berzeviczy Albert; 1905. VI. 18. – 1906. III. 6: Lukács György; 1906. III. 6. – IV. 8: →Tost Gyula; 1906. IV. 8. – 1910. I. 17: →Apponyi Albert gr.; 1910. I. 17. – III. 1: Székely Ferenc igazságügymin. (ideiglenesen); 1910. III. 1. – 1913. II. 26: Zichy János gr.; 1913. II. 26. – 1917. VI. 15: Jankovich Béla; 1917. VI. 15. – 1918. V. 8: Apponyi Albert gr.; 1918. V. 8. – X. 31: Zichy János gr.; 1918. X. 31. XII. 22: Lovászy Márton; 1918. XII. 22. – 1919. I. 22: Juhász-Nagy Sándor államtitkár (a VKM vez-je); 1919. I. 22. – III. 21: a VKM kettéválasztva: Vass János vallásügyi, Kunfi Zsigmond közoktatásügyi min.; a kommün alatt közoktatásügyi  népbiztos 1919. III. 21. – IV. 2: Kunfi Zsigmond [helyettes Lukács (Löwinger) György]), 1919. IV. 3. – VI. 24: Kunfi Zsigmond, Lukács (Löwinger) György, Szamuely (Samuel) Tibor; 1919. VI. 24. – VIII. 1: Pogány (Schwarz) József; az aradi ellenkormányban 1919. V. 5. – V. 30: Barabás Béla; a szegedi ellenkormányban 1919. VI. 6. – VII. 17: Kelemen Béla, 1919. VII. 18. – VIII. 18: Dömötör Mihály népjóléti min. (ideiglenesen); a szakszervezeti kormányban 1919. VIII. 1. – VIII. 6: Garbai Sándor a Közp-i Munkástanács által megbízott közokt-ügyi min.; 1919. VIII. 7. – VIII. 15: Imre Sándor h. államtitkár (megbízva a VKM ideigl. vez-ével); 1919. VIII. 15. – XI. 24: →Huszár Károly; 1919. XI. 24. – 1920. XII. 16: →Haller István; 1920. XII. 16. – 1922. VI. 16: →Vass József; 1922. VI. 16. – 1931. VIII. 24: →Klebelsberg Kunó gr.; 1931. VIII. 24. – XII. 16: →Ernszt Sándor; 1931. XII. 16. – 1932. X. 1: Karafiáth Jenő; 1932. X. 1. – 1938. V. 14: →Hóman Bálint; 1938. V. 14. – 1939. II. 16: →Teleki Pál gr.; 1939. II. 16. – 1942. VII. 3: Hóman Bálint; 1942. VII. 3. – 1944. III. 22: →Szinyei Merse Jenő; 1944. III. 22. – VIII. 29: Antal István igazságügymin. (ideiglenesen); 1944. VIII. 29. – X. 16: →Rakovszky Iván; 1944. X. 16. – 1945. III. 7: Rajniss Ferenc; 1945. III. 7. – III. 28: Szálasi Ferenc min.eln. (ideiglenesen); 1944. XII. 22. – 1945. XI. 13: →Teleki Géza gr.; 1945. XI. 15. – 1946. XII. 6: (és ideiglenesen 1946. XII. 6. – 1947. III. 14): →Keresztúry Dezső; 1947. III. 14. – 1949. VI. 11: Ortutay Gyula; 1949. VI. 11. – 1950. II. 25: (leválasztva a népművelési minisztérium); 1950. II. 25. – 1951. V. 19: Darvas (Dumitrás) József. – Az emigrációban (vitéz kisbarnaki →Farkas Ferenc (1892–1980) altöttingi kormányában [1947. VIII. 20. – 1949. V. 29]): nemzetnevelési min. 1947. VIII. 20: →Nyírő József (1889–1953) – Kiadványai: A ~nek a közoktatás állapotáról szóló és az országgyülés elé terjesztett ... évi jelentése. Bp., 1871–1917. – Lapjai: Hivatalos Közlöny (1892–1944), Köznevelés (1947. I. 15. – 1951. I. 1.); Oktatófilm Közlemények (1947. IV. 1. – 1948. II.)  G.J.–88

Beresztóczy Miklós: ~ I. 1867–1947. Bp., 1947. – Farkas Ferenc: Az altöttingi országgyűlés 1947. VIII. 20. München, 196 25.– Bölöny 1992: 223.