Magyar Katolikus Lexikon > R > Rakovszky


Rakovszky István, nagyrákói és nagyselmeci, id. (Bécs, Alsó-Au., 1858. jún. 16.-Kisselmec, 1931. aug. 12.): földbirtokos, politikus. - Pozsonyban középisk-t és jogakad-t végzett, katonai pályára lépett, de betegség miatt leszerelték, Velencében gyógyítgatta magát. Hazatérve nagyselmeci (Liptó vm.) birtokán gazdálkodott és csatlakozott a vm. ellenzékhez. Az egyházpol. küzdelmek idején a Néppárt egyik alapítója, melynek programjával 1896: ogy. képviselő s a delegáció néppárti tagja. 1899. II. 26: pártja nevében ~ írta alá a Széll Kálmán min-elnökkel kötött megegyezést. 1901-18: a csornai ker. ogy. képviselője, 1903-: a Néppárt aleln., a szövetkezett ellenzék vezérlő biz. tagja. 1905-1909. IX: lemondásáig a képviselőház aleln. ~ elnökölt 1906. II. 19: azon az ülésen, mely indítványára a föloszlató kir. kéziratot fölbontatlanul küldte vissza Nyíry Sándor kir. biztosnak. 1907: v.b.t.t., 1909. IX. végén lemondott aleln. állásáról. 1916: mint az ellenzéki pártok egyik bizalmi férfia szerepelt a kir. előtt, indítványozta a hősök választójogának megadását. 1918: a m. kormány egyik megbízottja a D-i hadsereg főparancsnokságán. XI: az összeomlás után királyhűségét hangoztatva visszavonult a pol-tól. 1919: a kommün alatt elfogták, iratait megsemmisítették. 1920: Veszprémben a Ker. Nemz. Egyesülés programjával nemzgyűl. képviselővé, a nemzgyűl. alelnökévé választották, melyről 1921. VII: a kisgazdapárt bizalmatlansága miatt lemondott. Elnöksége utolsó napján Prónay Pál alezr. sértő levelet írt neki, amiért Prónayt fölöttese 10 napi szobafogsággal büntette. 1921. IX. 25: ellenzékiségén fölháborodva Kövér Ibrahim György v. főhadnagy a Ház egyik karzatáról többször rálőtt, de nem sebesítette meg. Amikor IV. Károly kir. X. 10: repülőn Mo-ra érkezett, ~ csatlakozott hozzá, a kir. miniszterelnökké nevezte ki; Tatán IV. Károllyal együtt X. 25: a puccsot leverő csapatok fogságába került, felségsértés vádjával 1922. I. 4-ig a pestvidéki törv-szék fogházában őrizték. Kiszabadulása után szembefordult a kormánnyal, főként Tomcsányi igazságügy-, Vass kultuszminisztert és nagyatádi Szabó Istvánt támadta. Tomcsányival párbajozott. 1922. I. 15: a legitimista Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Párthoz csatlakozott, e párt programjával 1922-27: a szécsényi ker. nemzgyűl. képviselője. - Cikkei: Alkotmány (1896:63. sz. A néppárt és a nemzetiségek; 86. sz. Vissza a praktikus kereszténységhez; 107. sz. A liberalizmus bukása Bécsben; 89. sz. Van e szükség ezenzúl is néppártra? 1901:12. sz. Szekularizáció; 250. sz. Erzsébet főhgnő eljegyzése jogi szempontból), Zichy Nándor emlékkv. 1829-1929. (Bp., 1929: A Néppárt pol-ja). - M: A Rába-szabályozásra vonatkozó törv-javaslat ált. tárgyalásánál tartott beszéde. Bp., (1904) - Nyílt levél a csornai választóker. t. választóihoz. Uo., 1906. - Geschichtliches über Pressburg. Pozsony, é.n. - A szt margitszigeti prem. tp. Bp., 1932. (ném-ül is) - 1899. X. 1-1901. XII. 6: a Néppárt c. képes hetilap fel. szerk-je, 1904-ig szerk-je is, 1905-06: főszerk.; 1910. I. 1-1911. XII. 30: a Népújság vasárnapi képeslap főszerk-je. 88

Alkotmány 1900:207. sz.; 1904:268. sz. - Sturm 1905:367; 1906:207; 1910:396. - Szinnyei XI:531. h. - Kempelen IX:56. - Krücken-Parlagi II:413. - Nemzgyűl. alm. 1920:111. - Parlamenti alm. 1922:360. - Révai XVI; XXI. - M. társad. lex. 1930:465. - Magyarság 1931. VIII. 23. - Új lex. V. - MÉL II:480. (†Bp.) - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Rakovszky Iván, nagyrákói és kelemenfalvi (Bp., 1885. febr. 5.-Jászapáti, 1960. szept. 9.): a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, belügyminiszter. - A bpi tudegy-en jog- és államtud-ból drált, joghallgatóként főv. lapok társad. és műv. cikkírója. 1907: Turóc vm. aljegyzője, 1909: tb. főjegyzője. 1910-18: munkapárti programmal a stubnyai ker. ogy. képviselője, ahol a közig., majd a pénzügyi biz. előadója. Tisza István baráti köréhez tartozott. Előkészítette és előadta a munkapárti közig. reformjavaslatát, amely a háború miatt nem emelkedett törv-erőre. Az I. vh. alatt egy ideig a Turócvm. Vöröskereszt Egylet eln., majd mint polg. biztost a Kárpátok védelmére fölvonult ném. csapatok parancsnoksága mellé rendelték. 1915. V: bevonult az 1. honvéd huszárezredhez, 1917-ig a fronton szolgált. 1918. XI: az öszeomlás után részt vett gr. Bethlen István ellenforr. mozgalmaiban, amiért a vörösök elől a csehek megszállta területre menekült, ahol 2 és fél é. töltött. Szerepe volt a felvidéki m. pártok létrehozásában. 1920: a Tátrafüredre egybehívott nagygyűlés eln. Részt vett a kisebbségek Genfben tartott kongresszusán, 1922. VI. 16-1926. X. 15: a Bethlen-kormányban belügymin. A nemzgyűl. választásokon 1922: Kőszegen kisebbségben maradt, IX: Kállay Tibor lemondása után a nyíregyházi ker. képviselője. Miniszterként átszervezte a rendőrséget, a tűzoltóságot, a dunai életmentést. A forr. utáni idők kilengéseit megszüntette. A csongrádi bombamerénylet ítélete után s a frankhamisítási bűnügy kipattanásakor fölajánlotta lemondását. 1923: föloszlatta a forr. időkből megmaradt zalaegerszegi internálótábort. Megalkotta a városi és vm. törv-hatóságok reformtörv-eit és 1925: a választójogi javaslatot. Újjászervezte és új kiképzési rendszerével a régi színvonalára emelte az államrendőrséget. Érdemei vannak a szfőv. közlekedési rendőrség megszervezésében. A Belügymin. tisztviselőinek létszámát csökkentette, és takarékossági és közig. érdekből egyesítette a megcsonkított vm-k egy részét. 1926 nyarán Erdélyben neje birtokán vakbélgyulladást kapott, lemondott állásáról. XII: egységespárti programmal a nyíregyházi ker. ogy. képviselővé választotta. 1928. IV. 1-1935: a Főv. Közmunkák Tanácsának eln., s mivel ezzel tiszteletdíj járt, min. nyugdíjáról a Nemz. Színház javára lemondott. Rendbehozatta a Margitszigetet, kiépíttette a Rudolf rakpartot. A Vm. és Városi Orsz. Mentőegyes. eln., az Idegenforgalmi Tanács aleln. és mint ilyen 1928: a bpi idegenforgalmi világkongressz. eln. A Képzőműv. Tanács tagja. 1931: a keszthelyi ker ogy. képviselője. 1935: az ált. választásokon nem indult. 1938: a bpi ügetőversenyek rendezésének kormánybiztosa. 1941. IV. 28-1944. VIII. 29: a közig. bíróság eln., a felsőház tagja. 1944. VIII. 29-X. 16: vallás- és közokt. min. 1951. VII: kitelepítették, nem térhetett vissza Bp-re. - M: La minorité magyare dans la Slovaquie Conférence publique au Congrés International pour la défense des droits des peuples á Genéve. H.n., 1921. (Mo-on nyomtatták) - Széchenyi tölgyfái. Bp., 1931. - A közig. bíráskodás tört. és elméleti háttere, valamint fejlődésének iránya. Uo., 1942. - Az adóerkölcs. Uo., 1943. 88

Végváry 1910:397. - Kempelen IX:55. - Krücken-Parlagi II:412. - Parlamenti alm. 1922:173. - Nemzgyűl. alm. 1922. - Révai XVI, XX, XXI. - Deák 1927:308. - M. ogy. alm. 1927:245. Arck.; 1931:250. Arck. - Ogy. alm. 1927:189; 1931:245. Arck. - Daróczy 1927/28. - M. társad. lex. 1930:466. - György 1931:222. - Karczag 1932:813. Arck. - Ki kicsoda? 1936:673. - Új lex. V. - Ker. m. közél. alm. II:865. - Esti Újs. 1944. VIII. 30. (életr., arck.) - Függetlenség 1944. VIII. 31. (életr., arck.) - MÉL II:480. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Rakovszky János (Iván) (Sztavna, Ung vm., 1821.-Iza, 1885. dec. 3.): g.k. parókus. - A teol-t Ungvárt végezte, Felsőribnyicén (Ung vm.) lelkész, majd az ungvári tanítóképző tanára, utóbb alig-ja. 1850-59: Pesten élt mint a kormány hivatalos ruszin fordítója, de a törv-eket és a rendeleteket ruszin helyett oroszra ford. 1859-85: Izán parókus. Az 1866 őszén alakított ungvári →Szent Bazil Társulat társeln. A gyermekeket későbbi vádak szerint g.kel. szellemben nevelte. - Budán 1856. III. 13-1858. VII: a Cerkovnaja Gazeta [Egyházi Újság], 1858. VII. 22-X. 22: a Cerkovnüj Vistnik dlja Rusinov Avstriskoj Derzavü hetilapok szerk-je (mely lapokat ruszin helyett orosz nyelven írta, amit a ruszinok nem értettek, ezért az eredetileg jelentkezett 390 előfizetője már a II. negyedévben 250-re csökkent, a folytatása már a 10. sz-mal megszűnt). 88

Szinnyei XI:531. (*Nyitra) - Kárpáti Lpk. 1903. XII. 20. - Bonkáló 1935:46. - Mayer 1977:255. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban) (nem r.k., ahogy Szinnyei írta, hanem g.k.!)