Pauler Ákos (Bp., 1876. ápr. 9.-Bp., 1933. jún. 29.): filozófus, egyetemi tanár. -- 1897: Budán a kir. kat. gimn-ban éretts., a bpi Tudegy-en 1898. VI: bölcs. dr-rá avatták, 2 é. a lipcsei és párizsi egy-en kísérleti lélektant és termtud-okat tanult. 1902. XII: a bpi Tudegy. az ismerettan és az ismerettan története mtanárává képesítette. 1905: a pozsonyi jogakad. tanára, 1912. IX. 1-1915: a kolozsvári Ferenc József Tudegy., 1915. IX. 4-1933. VI. 29: a bpi Tudegy./Pázmány Péter Tudegy. elméleti bölcsészettani tanszék r. tanára. 1910. IV. 28: az MTA l., 1924. V. 8: r. tagja, 1933. V. 19: igazg. tagja, 1931. V. 15-1933: a II. o. eln. 1920: a M. Filozófiai Társ. eln., előbb főtitkára, 1921: az Orsz. Közokt. Tanács aleln., melytől hamar megvált. 1930. X. 21: megkapta a Corvin-koszorút. Írásai: Minerva (1923: Az élet gazdagsága és mélysége; Madách; A miszticizmusról, 1925: Aquinói Szt Tamás; 1929: A modern ember lelke), Archiv f. Geschichte d. Philosophie u. Soziologie (1926: Über d. Theismus des Aristoteles), Religio (1926: Aristoteles theismusa), Mo. gyásza Prohászka Ottokár pp. halálakor. 1927. Bp., 1927. (megemlékezése), M. Psyhologiai Szle (1928: Pszichologia és filozófia), Muzsika (1929: Liszt Ferenc vallásossága). - M: A természetphilosophia fogalmáról és feladatairól. Bp., 1898. - A positiv paedagogia alapelveiről. Uo., 1902. (Klny. M. Paed.) - Az ismeretelméleti kategoriák problemája. Uo., 1904. (Ért-ek a bölcs. tud. köréből III. 5.) - Az ethikai megismerés természete. Uo., 1907. - A logikai alapelvek elméletéhez. Székfoglaló. Uo., 1911. (Ért-ek a fil. és társad. tud. köréből I. 1.) - Medveczky Frigyes r. tag emlékezete. Uo., 1917. (MTA emlékbeszédei XVII. 16.) - Bev. a fil-ba. Uo., 1920. (A Pantheon ismerettára) (2. jav. kiad. Uo., 1921; ném-ül: Grundlagen der Philosophie. Berlin-Leipzig, 1925) [3. jav. bőv. kiad. Pécs, 1933 (Tud. gyűjt.)] (4. kiad. Bp., [1940] Minerva kvtár) (5. kiad. Uo., 1943) - Aristoteles. Bp., 1922. (Fil. kvtár 1.) - Liszt Ferenc gondolatvilága. Uo., 1922. - Logika. Az igazság elméletének alapvonalai. Uo., 1925. (ném. kivonattal, utóbb ném-ül is, Somogyi József ford.: Logik. Versuch einer Theorie der Wahrheit. Berlin-Leipzig, 1928 v. 1929) - Anaxagoras istenbizonyítéka. Bp., 1926. (Ért-ek a philosophiai és társad. tud-ok köréből II:10.) - Az ókori fil. története Thalestől Platonig. Előadásai után jegyezte Varga Sándor Frigyes. Bp., 1931. (Bölcsészettanhallg-k kvtára 1.) - Lélektan. (A lelki élet egysége és szerkezete) Előadásai után jegyezte uő. Uo., 1932. (Uaz 5.) - Az ókori fil. tört. Platontól kezdve. (Platon, Aristoteles). Előadásai után jegyezte uő. Uo., 1932. (Uaz 6.) - Metafizika. A szerző kézirati hagyatékából s.a.r. Dékány István. Uo., 1938. (Az Akad. fil. kvtára 10.) - Tanulm-ok az ideológia köréből. S.a.r. tanítványai. Bev. Kornis Gyula. Uo., 1938. (A M. Fil. Társ. kvtára 7.) 88

Szinnyei X: 546. - MTA tagajánl. Bp., 1909, 10, 24. - Márki 1922:167. - M. társad. lex. 1930:422. - KL III:513. - Karczag 1932:771. - Berky Imre: Az igazság fogalma ~ rendszerében. Bp., 1932. - Akad. Értes. 1933:208. (nekr.) - Athenaeum 1933:6. sz. (Bencsik Béla: P. ideológiája, klny. is) - Mo. 1933. VII. 1. Arck. - Magyarság 1933. VII. 1. (D. J.) - Halasy-Nagy József: ~ 1876-1933. Bp., 1933. - ~ emlékkv. Bp., 1934. (M. Fil. Társ. kvtára 6.) - Szentpétery 1936:668. - Szkladányi Mária: ~ életművészete. Bp., 1938. - Csurgai Márton: ~ bölcseletének Istentana. Uo., 1940. - Gulyás/Viczián XX.

Pauler Gyula (Zágráb, Zágráb vm., 1841. máj. 11.-Badacsonytomaj, 1903. júl. 8.): történetíró, főlevéltárnok. - A pesti piar. gimn-ban tanult, a bpi tudegy-en jogot hallg. 1863: ügyvédi okl-et szerzett. 1863-74: Pesten ügyvédkedett. Egy. hallg. kora óta tört. kérdésekkel foglkozott, tört. tanulmányaiban →Horváth Mihály volt vezetője. Az ő ajánlatára 1870. V. 15: az MTA l. tagjává vál. 1877. V. 24: az MTA r. tagja, 1899. V. 5: az ig-tanács tagja. 1874. X. 14: Horváth Mihály ajánlatára orsz. levtárnoknak nevezték ki. Kiküldetésben áttanulmányozta a müncheni, berlini, drezdai, brüsszeli, hágai, párizsi és a bécsi titkos áll. levéltárakat. 1875: hazatérve kidolgozta az orsz. levtár szervezetét és ügykörét; megkezdte újjászervezését. Az orsz. levtár megkapta a m. és erdélyi kancelláriai, a m. helytartósági és erdélyi főkormányszéki levtárak anyagát; később a m. kamarai levtár, a m. kir. kúriai, az erdélyi két országos, a fiumei kormányzósági levtár gyűjt-eit. ~ rendezte az új anyagot; kinevezésekor a levtári anyag 3 termet foglalt el, azután a hiv. helyiségen és dolgozószobákon kívül 83 termet foglalt magában a 12 különböző levtárból álló gyűjt. 1895. V. 10-1903: az MTA tört. o. elnöke, Szilágyi Sándorral együtt a honfoglalásra vonatkozó forrásokat szerk. 1896: min. tan., 1899 tavaszán No-ban járt kiküldetésben, a legújabb levtári építkezéseket tanulmányozta. 1898: a M. Tört. Társulat második aleln., a Heraldikai és Genealogiai Társ. választmányi tagja. Badacsonytomaji birtokán vacsora közben szívroham ölte meg. - Egyhtört. cikkei: Századok (1879: Szt István és alkotmánya; 1883: Anonymus külf. vonatkozásai, Ki volt Hartvik pp.; 1884: A Hartvik-legenda és pesti codexe; 1892: A Hartvik legendáról; 1894: Még egyszer és utoljára a Hartvik legendáról; 1895: Szt István kir. canonisatiója; 1900: Mi köze a gör. egyh-nak a magyarok megtéréséhez?), B. Szle (1874: A jezsuiták Mo-on és egyebütt Toldy Istvántól), Váci kv. (Vác, 1917: A váci ppség alapítása). - M: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése 1664-1671. 1-2. köt. Bp., 1876. - A m. nemz. tört. az árpádházi kir-ok alatt. 1-2. köt. Uo., 1893. (2. jav. bőv. kiad. Uo., 1899., ennek hasonmás kiadása név- és tárgymutatóval, összeáll. Érszegi Géza. Uo. [ny. Szeged], 1985) - Wie und wann kam Bosnien an Ungarn. Wien, 1894. (Klny. Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und Herzegovina vol. II.). - A m. nemz. tört. Szt Istvánig. Bp., 1900. - A m. honfoglalás kútfői. Összeáll. Szilágyi Sándorral. Uo., 1900. - Mo. Szt István halálakor 1038-ban. Tervezte ~, rajzolta Kogutowicz. Uo., é.n. (Térkép) (új kiad. Bp., 1907) - Betűjegye: P. Gy. 88

Vas. Újs. 1879:11. sz. Arck.; 1903:28. sz. Arck. - Szinnyei X:547. - Békefi Remig: dr. ~ emlékezete. Bp., 1904. (SZIT tud. és irod. o. felolvasó üléseiből 50.) Arck. és bibliogr. - Thaly Kálmán: ~ (1841-1903) emlékezete. Uo., 1911. (Klny. Századok) - P. Lloyd 1911:41. sz. (Ludwig v. Thallóczy) - Károlyi Árpád: Emlékbeszéd ~ fölött. Uo., 1913. (MTA emlékbeszédek XVI: 4.) - Krücken-Parlagi 1918. - KL IV:541. - Gulyás/Viczián XX.

Pauler Tivadar (Buda, 1816. ápr. 9.-Bp., 1886. ápr. 30.): jogász, egyetemi tanár, miniszter. - 1824-30: a budai egy. gimn. diákja, a pesti tudegy-en bölcs-et és jogot tanult, 1832. X. 20: bölcs., 1836. VI. 6: jogi dr-rá avatták. A római jogot tanulmányozta, 1838: a zágrábi kir. jogakad. észjog és a m. közjog r. tanára, 1845: Zágráb vm. táblabírája, utóbb több közigazg. kérdés tárgyalására kiküldött biz. tagja, a nemzetiségi pártküzdelemben a m. érdekeket képviselte. 1845. XI. 23: az MTA l., 1858. XII. 15: r., 1876. VI. 8: igazg. tagja, 1880. XI. 22. és 1883. V. 19: másodelnökké, 1885. V. 28: tiszt. taggá vál. Az illír mozgalmak miatt 1847 végén a győri kir. jogakad-hoz helyeztette magát, 1848 tavaszán kezdte meg észjogból és bányajogból latinul tartott előadásait, VII. 11: a pesti tudegy. megüresedett ész- és magyar közjogi tanszékére r. tanárnak nevezték ki. 1849. XI. 12: megkezdhette előadásait az egy-en, de már csak mint h. tanár Virozsil mellett (aki ném-ül adta elő tantárgyát), mint a jog- és államtud. enciklopédia, az ész- és büntetőjog magyar tanára. 1852. I. 30: az ész- és büntetőjog r. tanára, 1860/61 és 1865/66: a jogi kar dékánja, 1861/62: az egy. rektora. 1861: a m. tannyelv teljes helyreállítása nagy részben ~ befolyásának köszönhető. 1862: a helytartótanács tanulm. biz. tagja, 1863: az országbíró meghívta a hétszemélyes táblához szavazó pótbírónak. 1869: a legfőbb ítélőszék rendes bírája. 1870: az első jogászgyűlés eln. 1871. II. 10-1872. IX. 4: vallás- és közokt. min., 1872. IX. 4-1875. III. 2: és 1878. VI. 30-1886. IV. 30: igazságügyi min. 1876: az Orsz. Közokt. Tanács eln. A büntetőtörv. megalkotásának egyik előkészítője, átalakította a polg. peres eljárást; új végrehajtási törvényt készített; megkezdte a polg. törvénykv. javaslatának kidolgozását. - Az Egyetemes m. encyclopaedia 1-9. köt. (1859-72) munk. - M: Asserta ex universa jurisprudentia et scientiis politicis. (dri dissz.) Buda, 1836. - Emlékbeszéd Frank Ignácz felett. Pest, 1851. (Klny. Akad. Értes. 1850) - A jog- és államtud-ok Encyclopaediája. 1-4. köt. Uo., 1851-71. - A nemzetek semlegességi viszonyai. Uo., 1852. (Klny. Akad. Értes. 1851) - Bev. az észjogtanba. Uo., 1852. - A porosz büntetőtörv. főelvei. Tekintettel az au. s a m. büntetőtörvényjavaslatra. Uo., 1853. (Kny. Akad. Értes. 1852-53) - A követek területenkívülisége. Uo., 1853. (Klny. Akad. Értes.) - Emlékbeszéd Borsiczky Dénes felett. Uo., 1854. (Klny. uo.) - Észjogi alaptan. Uo., 1854. - A kalózokról. Uo., 1854. (Klny. Akad. Értes.) - Bencsik Mihály jogtudós jellemzése. Uo., 1855. (Klny. uo.) - A nagyszombati törvénykar romanistai írói. Uo., 1856. (Klny. uo.) - Szegedy János jellemzése. Uo., 1856. (Klny. uo.) - Egyetemünk rectorai és cancellárjai. Uo., 1856. (Klny. Új M. Múz.) - Szentiványi Márton jellemzése. Uo.. 1857. (Klny. Akad. Értes.) - Az elévülés észjogi alapja. Székfoglaló. Uo., 1859. (Klny. uo.) - A nagyszombati egy. kanonistáinak jogirod. tevékenysége. Uo., 1864. (Klny. uo.) - Észjogi előtan. Uo., 1864. (2. kiad. Bp., 1873) - Büntetőjogtan. 1-2. köt. Pest, 1864-65. (2. kiad. 1869-70, 3. kiad. 1872-73) - Emlékbeszéd Récsi Emil fölött. Uo., 1867. (Klny. Akad. Értes.) - Emlékbeszéd néhai Virozsil Antal fölött. Buda, 1869. - Emlékbeszéd Csatskó Imre felett. Bp., 1876. (Ért-ek a társad. tud. köréből III. 9.) - Adalékok a hazai jogtud. tört-éhez. (Emlékbeszédei és két értekezése) Uo., 1878. - A bpi m. kir. tudegy. tört. 1. köt. Uo., 1880. 88

Szinnyei X:551. - Krücken-Parlagi II. - Révai XV. - KL III:513. - Jogi prof. emlékezete. Bp., 1935:44. Arck. (Rácz György) - Eckhart 1936:666. - Új lex. V. - Új Idők lex. XX. - Gulyás/Viczián XX.