Hóman Bálint (Bp., 1885. dec. 29.-Vác, fegyházban, 1951. jún. 2.): történetíró, egyetemi tanár, miniszter. - Tanulm-ait 1895-1903: a bpi VII. ker. főgimn-ban, 1903-08: az egy. bölcs. karán végezte, 1907. X: középisk. tanári, 1908. VI. 30: dri okl-et szerzett. 1903: segédtiszt a bpi Egy. Kvtárban, 1909: kvtártiszt, 1915: kvtárőr, 1919: a Tanácsközt. idején a kvtári tanf. egyik előadója. 1922: az OSZK ig-ja, 1923: a M. Nemz. Múz. főig-ja, közben 1917: a bpi egy. mtanára, 1922: a m. tört. h. tanára, 1925: e tanszék ny. r. tanára, egyúttal az Orsz. Gyűjtemény-egyetem üv. alelnöke, 1932. XI: elnöke az ennek szerepét átvevő M. Nemz. Múz. Tanácsának is. Az egy-en 1930-ig adott elő, 1932. X-ig volt a M. Nemz. Múz. főig-ja. 1932. X. 1-1938. V. 13: vallás- és közokt-ügyi min. a Gömbös- és Darányi-kormányban, 1938. V. 14-VII. 11: tárcanélküli nemzetnevelésügyi min. az Imrédy-kormányban, 1939. II. 16-1942. VII. 2: ismét vallás- és közokt-ügyi min. a második Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormányban. 1942. VII. 3-1945: a Teleki Pál Tud. Int. elnöke s a béketárgyalásokra való fölkészülés legfőbb irányítója. Minisztersége idején számos népisk. tantermet, tanítói lakást, sportpályát és középisk-t építtetett, nevéhez köthető az 1934:8. tc. a M. Nemz. Múz. önkormányzati szervezetéről, az 1934:11. tc. az egységes gimn-ról, az 1935:6. tc. a közokt. igazgatás átszervezéséről, az 1938:13. tc. a gyakorlati képzést adó középisk-król és az 1938:14. tc. a tanítóképző akad-król. 1932: első min. kinevezése után Székesfehérvár képviselőjeként tagja lett az ogy-nek; mandátumát 1935: és 1939: is megtartotta. 1941. VI. 26: a min-tanácsban a szovjet elleni háborúra szavazott, 1944. XI-1945. IV: tagja volt a Törvényhozók Nemz. Szöv-ének. - 1918: a SZIA II. o-a r., 1935: tb. tagjává, a MTA 1918. V. 2: l., 1929. V. 10: r. tagjává választotta, 1933. V. 19-1945. IV. 26: ig. tag, 1945. VII. 20: az MTA kizárta tagjai közül. - Minisztersége idején Székesfehérvár és Nagyszalonta díszpolgára, a bpi és pécsi tudegy. bölcs. kara, a műegy. soproni bánya- és erdőmérnöki kara, valamint a berlini, bolognai, heidelbergi, milánói, szófiai, tartui és varsói egy. honoris causa dr-a. - Elnökh-e volt a M. Tört. Társulatnak, védnöke a Népr. Társ-nak. - 1945. III: családjával No-ba távozott, ahol az amerikai megszállók elfogták, s mint háborús bűnöst 1945 végén hazahozták; a NOT 1946. III. 23: és VIII. 17: életfogytiglani fegyházra és vagyonelkobzásra ítélte. - M: A m. városok az Árpádok korában. Bp., 1908. - M. pénztört. 1000-1325. Uo., 1916. - Tud. történetírásunk megalapítása a 18. sz-ban. Uo., 1920. - A magyarság megtelepülése. Uo., 1920. A székelyek eredete. Uo., 1921. - A m. kirság pénzügyei és gazd-pol-ja Károly Róbert korában. Uo., 1921. - A m-ok honfoglalása és elhelyezkedése. Uo., 1923. - Beszéde... a M. Nemz. Múz. főig-jává történt beiktatásakor. Uo., 1924. - Geschichtliches im Nibelungenlied. Berlin, 1924. (M-ul EPhK, 1923) - A forráskutatás és a forráskritika tört. Mo-on. Bp., 1925. (A m. tört-tud. kézikv-e I:3a. E sorozatot is ~ szerk.) - A m. hun hagyomány és a hun monda. Uo., 1925. - A Szt László-kori Gesta Ungarorum és 12-13. sz. leszármazói. Uo., 1925. - Tört. és katolicizmus. Beszéd a 17. orsz. kat. nagygyűlésen. Uo., 1925. - A m. tört-írás első korszaka. Pécs, 1927. - Fejérpataki László emlékezete. Uo., 1928. - M. tört. 1-3. köt. Uo., 1928-34. - A M. Nemz. Múz. 5 éve. Jelentés az int. 1924-28. é. állapotáról és működéséről. Uo., 1929. - A m. tört-írás új útjai. Szerk. Uo., 1930. - Tasnádi Nagy Gyula l. tag emlékezete. Uo., 1931. - Podstawy historyczne prsyjazni polske-wèguerskej. Bp-Varsó, 1935. - A közokt-ügyi igazgatás újjászervezése. Bp., 1935. - Egyetemes tört. 1-4. köt. Szerk. Kerényi Károllyal és Szekfű Gyulával. Uo., 1935-37. - Ze stosunków kulturnych polski-wègierskieh. Warszawa, 1936. - Gömbös Gyula. Beszéd. Bp., 1937. - Közokt. kérdések. Uo., 1937. - Gli Angioini di Napoli in Ungheria. 1290-1403. Ford. Zambra Alajos és Rodolfo Mosca. Roma, 1938. - King Stephen the Saint. Bp., 1938. - Szt István. Uo., 1938. (Ném-ül: König Stephan d. Heilige. Breslau, 1941) - A M. Nemz. Múz. újjászervezése. Uo., 1937. - Munkái. 1-3. köt. Uo., 1938. (1. M. középkor. 2. Tört-írás és forráskritika. 3. Művelődéspol.) - Beszámoló az új m. életet teremtő kormányzati tevékenységről. Székesfehérvár, 1939. - M. múlt - m. jövő. Előadás. Uo., 1939. - A nemz. kormány a népért és hazáért. A m. feltámadás 4 esztendeje. Uo., 1939. - Geschichte d. ung. Mittelalters. 1. (egyetlen) köt. Berlin, 1940. - Deutsch-ung. Schicksalsgemeinschaft. Bp., 1940. (M-ul: Ném-m. sorsközösség. Uo., 1941) - Hunyadi Mátyás. Uo., 1940. - Gestaltende Kräfte d. ung. Geschichte. Uo., 1941. - A szegedi m. kir. Horthy Miklós Tudegy. Megnyitó beszéd. Szeged, 1941. - M. sors - m. hivatás. Bp., 1942. - Szerk. A SZIA tört-, jog- és társad-tud. o-ának felolvasásai sorozat I. 6-8, II. 1-10, III. 1-5. köteteit (Bp-Pécs, 1924-44). - Álnevei és betűjegyei: B. (Századok); Bátai (A Cél); Figyelő (uo.); h. (Századok); -N.B.- (M. Nyelv); -nb- (Századok, Turul); -t- (Tört. Szle). 88

Révai X:219; XX:389; XXI:438. - MTA tagajánl. 1918:9; 1929:28. - Meyers V; XVII. - KL II:326. - M. társad. lex. 1930:232; 1932:228. - Kerkápoly 1930:682. Arck. - Nemz. Újs. 1931:77. sz. - Török Pál: ~ és Szekfű Magyar története. Bp., 1931. - Ung. Jahrb. 1931:115. - Gellért–Madarász 1932:228. - Karczag 1932:561. - A Klebelsberg M. Történetkutató Int. évkv-e. IV:434. (Kozocsa Sándor: ~ irod. munkássága. Bibliogr. Klny. is) - Emlékkv. a ~-Szekfű-Korányi szerk-ében kiadott Egyetemes tört. megjelenése alkalmából. Bp., 1935. - M. ogy. alm. 1935:382. - Ogy. alm. 1935:281. Arck.; 1940:196. Arck. - SZIA tagajánl. 1935:5. - Ki kicsoda? 1936. - Tóth László: ~, a tört-író. Pécs, 1939. (Klny. Pannonia) - Mitteleuropäisches Internationales Lexikon 1938:81. Arck. - Ker. m. közél. alm. I:396. - Philipp Kálmán: A m. közokt-ügy egységesítése. Bp., 1942. - M. Nemz. 1945. V. 3; 1946. III. 19-24; VIII. 18. - Gulyás 1956:567. - MIL I:468. - MÉL I:734; III:883. - MTA tagjai 1975:112. - Bölöny 1978:241. - Gulyás XIV:83.