Magyar Katolikus Lexikon > T > Trefort


Trefort Ágoston, dr. sc. pol. (Homonna, Zemplén vm. 1817. febr. 7. – Bp., 1888. aug. 27.): miniszter. – A gimn. 1. o-át otthon, a 2–4. o-okat 1827–29: az eperjesi kat. főgimn., az 5-6. o. Sátoraljaújhelyt végezte; 1831: az egri érs. líceumban, 1833-tól mint jogász a pesti Tud.egy.en tanult. 1836: végzett jogászként 6 hónapig bejárta Ném., Angliát és Fro-ot, eljutott Szentpétervárba, Helsingforsba, Moszkvába, Stokholmba és Kopenhágába, É-Itálián át 1837: tért haza. 1837. IV. 17. – 1839: a m. k. kamara díjazatlan gyakornoka. 1837. XII. 22: ügyvédi vizsgát tett. Hivatalát csakhamar elhagyta, irod-mal foglakozott. 1836: a Kisfaludy Társ. alapító tagja. 1841. IX. 3: az MTA l. tagja, (1867. I. 30: tiszt. tagja, 1885. V. 28: elnöke). – 1843–44: a pozsonyi ogy-en Zólyom város követe, ahol a sz. kir. városok ügyének szószólója. Br. Eötvös Józseffel (1813–1871) a Pesti Hírlap ügyében buzgólkodott. 1845–46: Itáliában, Görög- és Töröko-ban utazgatott. 1848. IV–: a pesti nemz.gyűl. tagja, IV. 27.–IX. 28: a Földmívelési, Ipar- és Keresk. Min. államtitkára, IX. 12. – IX. 28: a min. ügykezelésének vez-je. A szab.harc kitörése után X: Szalay Lászlóval, br. Eötvös Józseffel ő is külf-re ment csak 1850 végén tért vissza, neje, Rosty Ilona csabacsüdi birtokára. –1860–: Békés vm. alispánja, az orosházi ker. ogy. képviselője. Ez időben az alföld-fiumei vasút és az olcsó, s az érdekelt közs-ek hozzájárulásával építendő vasutak létesítését szorgalmazta. A Békésvmi Gazd. Egyes. alapító eln., részt vett a Földhitelint. megalapításában és a megszüntetett Iparegyes. újra fölállítását indítványozta. 1865: Deák-párti programmal ismét az orosházi ker. ogy. képviselője. – 1872. IX. 4. – 1888. VIII. 22: vallás és közokt. min., 1876. VIII. 21. – 1878. XII. 5: földmívelés-, ipar és kereskedelügyi min. is. Rendezte a középisk-k helyzetét, a két nembeli középisk. mellett foglalt állást; a nyelvoktatás vitájában a gör.–lat. nyelvek tanításához ragaszkodott; a m. nyelvet kötelező tantárggyá tette a népisk-ban; a ném. nyelvet  a középisk-ban. Fölállította a rabbiképző int-et, a zenészeti akad-át, élére Liszt Ferencet állított. Gondoskodott a hazai műemlékek fönntartásáról, az építmények stílszerű fölújításáról, iparműv. és üvegfestészeti szakisk-król. – 1876. VIII: a bpi nemzetk. stat. kongr. eln-e. Homonnán szülőházát 1899: emléktáblával jelölték meg. Bpen a műegy. (1909 után Tud.egy.) kertjében 1904: szobrát állították föl (mintázta Strobl Alajos) – Cikke: Egri Egyhm. Közl. (1875: 109. Kegyeletes elismerés nagy Esterházynk iránt) – M: Bankügy. Pest, 1842. – Simonyi Lajos és ~ 1861. V. 22. tartott ogyi beszédei. Uo., 1861. – Emlékbeszéd Fallmerayer J. Fülöp felett. Uo., 1863. (MTA évkvei X. 12.) – Előterjesztése a gazd. tanint-ek fejlődése és állásáról. Bp., 1878. – Két beszéd és 3. beszéde a választások után Zalaegerszegen és Sopronban. 1-2. füz. Uo., 1881. (Ném-ül is) – Emlékbeszédek és tanulm-ok. Uo., 1881. (Ném-ül: Leipzig, 1883) – Kisebb dolgozatok az irod., közgazd. és pol. köréből. Uo., 1882. – A felsőház reformjáról. Uo.,  1882. (Klny. Bp. Szle) – Eötvös József: «XIX. század uralkodó eszméi» c. munkájáról. Uo., 1883. (Ért. a társad. tud. köréből VII: 3.) – Emlékbeszéd Mignet F. felett. Uo., 1885. (Emlékbesz. II: 10.; ném-ül: Bp., 1885; fr-ul: Eloge de Lukács et de Mignet. Uo., 1885. Ford. Arányi M.) – Emlékbeszéd Thiers Lajos felett. Uo., 1885. (Emlékbesz. III: 2.) – Emlékbeszéd Guizot F. felett. Uo., 1885. (Emlékbesz. III: 5.; fr-ul. Uo., 1886; ném-ül: Ung. Revue 1886) – Emlékbeszéd gróf Lónyay Menyhért felett. Uo.,  1885. (MTA évkvi XVII. 2.) – Újabb emlékbesz-ek és tanulm-ok. Uo., 1887. (Ném-ül: Altenburg, 1887) – Beszédek és levelek. Uo., 1888. – Emlékbeszéd Lukács Móric felett. Győr, 1888. (Egyetemes kvtár 1.) – Szemelvények emlékbeszédeiből. Bp., 1888. (Tanulók olvasótára 5.)  88

Szinnyei XIV: 532. – Puskás 1979: 189. – Bölöny 1992: 408. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tréger →Träger