Magyar Katolikus Lexikon > S > Szent István Társulat


Szent István Társulat: Pozsonyban és Sopronban 1750: alakított →confraternitas a kat. egyh-ba visszatérő eretnekek társad. segélyezésére. II. József 1788: mindkettőt feloszlatta.

Juhász 1944:161.

Szent István Társulat, SZIT: katolikus szellemű nyomdatermékeket előállító és terjesztő, a püspöki kar erkölcsi támogatását élvező, tagdíjat fizető s ezért illetménykötetben részesülő társulati tagsággal rendelkező üzleti vállalat; a legrégibb - alapításától kezdve napjainkig folyamatosan létező - magyarországi könyvkiadó. -

I. A →Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat, 1848-1852. 1. Alapítója Fogarasy Mihály cpp., a budai tankerület iskoláinak főig-ja. Ő terjesztette az 1847. II. 15: tartott alakuló ülés elé tervét. Az elfogadott Alapszabályzat szerint a társulat célja: „Jó és olcsó könyvek kiadásával s terjesztésével fejtegetni a keresztény katolikus religio hit- és erkölcstanát, annak boldogító s fönntartó elveit megismertetni, az ellenirányú iratok benyomása ellen védeni s általában egyéb tudományos, közhasznú s népszerű könyveket is akkép szerkeszteni, hogy a katolikus szent hitvallásnak áldásos szelleme hassa át azokat, s terjesztésök által a vallásos meggyőződés, mely minden erkölcsiségnek s anyagi kifejlődésnek legtisztább s kiapadhatatlan forrása, mindinkább erősödjék és szilárduljon.” Mindezt főként három területen: a családok életében, az iskolák oktató-nevelő munkájában s az értelmiségi rétegek világnézeti tudatosságának növelésében kívánták érvényesíteni. A társulat tagjai évente tagdíjat fizetnek, ennek fejében illetménykötetet kapnak. A társulat élén pap igazgató és aligazgató állt, munkájukat a választmány segítette. Az elnök arisztokrata világi férfi, a reprezentálás feladatait látta el. Fővédnöke a mindenkori hercegprímás, székhelye Pest. Működésének megindítását 1848. V. 1: vette nyilvántartásba az IV: alakult első magyar kormány illetékes hivatala. - 2. A tagok toborzásakor a papok megnyerésén kívül nagy gondot fordítottak a világiak beszervezésére a társad. minden részéből (a társulat taglétszáma a dualizmus idején 5000 körül, Trianon után 3000 körül járt, 1950 u. néhány száz volt). - 3. Az első közgyűlést 1848. VI. 5: tartották, ezt az ig. minden évben összehívta. A 4-5 évenkénti tisztújítás a tagok szavazata alapján történt. - 4. A társulat első kiadványai füzetek voltak, amelyekben a vallási témákon kívül a folyamatban levő 1848-as nemzeti-társad. átalakulás tényeit fejtették ki „a nép számára”; ezekről olvashattak a társulat 1848. VII. 6-: megjelenő hetilapjában, a →Katholikus Néplapban. Ebben 1849. I-ig ismertették a szabharc eseményeit is; 10.000 pld-ban közreadták →Tárkányi Bélának a nemzetőrséget lelkesítő Tábori dalát. - 5. Egyéves hallgatás után 1850: folytatódott a társulat kiadó tevékenysége: a nép számára éppen úgy, mint a „műveltebb rétegek” számára, jelentek meg kötetek, s jelentős mennyiségben adták ki a r.k. népiskolák számára a hittan- és az olvasókv-eket a nemzetiségek nyelvén is. Megkezdődött a szegény népisk. tanulók számára az ingyentankönyvek juttatása. A Kath. Néplapot németül és szlovákul is kiadták. Megjelent az első klasszikus világirod. mű is a társulat kiadásában (Manzoni: A jegyesek). - Legközelebb csak 1852. VIII. 22-re kaphatott engedélyt a társulat a rendőrhatóságtól közgyűlés tartására. Ekkor határoztak arról, hogy felveszik Szt István nevét (ez a szándék már az alapítás idején is felmerült), a hatóság jóváhagyását csak az 1854-i közgyűlésen hirdethette ki az elnökség. Ettől kezdve a neve: ~. A névválasztással - Mo. birod. tartománnyá degradálásának időszakában - a társulat magyarságát, a m. múltba gyökerezését akarták hangsúlyozni, ugyanakkor mindegyik hazai társad. réteg, mindegyik nemzetiség művelődésének munkálása szándékát fejezték ki. -

II. 1852-1904. 1. Az új név felvétele indította meg a ~ tevékenységének újabb irányát: a tudományos művek kiadását a Hartvik-féle Szt István-életrajz kritikai kiadásával. De felmerült egy további feladat is: megindították a Kárpát-medencében ekkor megtalálható imakv-ek, egyh. énekek gyűjtését, műemléképületek, régi egyh. műtárgyak regisztrálását, valamint a búcsújáróhelyek történetének, szokásrendjének összeírását, tervbe véve ezek tud-os feldolgozását. - 2. 1857: a ~ vezetősége átalakult: a jobbára protokolláris feladatokat ellátó elnök mellett az alelnök köztiszteletben álló, tudományokban jártas pap lett, ezután ő határozta meg a ~ működésének irányát, tartalmát, programját. Az igazgató feladata a kv-kiadás körüli konkrét teendők végzése; a választmány ügyköre változatlan maradt. 2006: is így tagozódik a ~ vezetősége. - 3. Az 1850-es évek közepétől az imakv-ek, hitbuzgalmi és ismeretterjesztő művek, szépirod. igényű ifj. és felnőtt kiadványok egyre nagyobb mennyiségben kerültek ki a nyomdákból a ~ gondozásában, idegen nyelvből ford. művek éppen úgy, mint hazai szerzőktől. Egyre bővült a népisk-k számára kiadott különféle tankv-ek mennyisége is, melyek zöme m. nyelvű volt, de a ~ sok népisk. tankv-et kiadott a nemzetiségek nyelvén is. Rövid ideig, 1852-60: élt a ~ tud-os és szépirod. folyóirata, a →Családi Lapok. - 4. Az 1856: indított hatalmas vállalkozás, az →Egyetemes Magyar Encyclopaedia 13 kötetében 1861-76: először került m. nyelven az olvasók kezébe „a nemzeti művelődés és közhasznú ismeretek tárháza”. Folytatódott - s 1948-ig szünet nélkül tartott - a szegény népiskolások ingyen tankv-ekkel való ellátása. A ~ vezetősége elsőnek figyelt fel a határokon kívül élő moldvai és bukovinai →csángók m. nyelvű iskolázásának fontosságára, tankv-küldeményeivel ezek iskoláit is ellátva. E kezdeményezésből jött létre 1861: a →Szent László Társulat. - 5. A m. katolikusok a Bibliát a korábbi századokban →Káldi György SJ 1626: készült fordításában olvashatták, mely az idők folyamán elavult. Az új m. szentírásfordítást 1865: a ~ adta ki 1726 oldalas, nagyalakú kötetben, mely Káldi fordítását Tárkányi Béla átsimításában tartalmazta. Simor János hgprím. ekkor a ~ra ruházta a m. nyelvű Szentírás kiadásának egyedüli jogát. Ez a bibliakiadás az 1920-as évek végéig kézben volt. Simor János 1867-: új szokást honosított meg: az évi közgyűléseken előadást tartott a m. kat. egyház egészét érintő problémákról, amit utódai is napjainkig megtartottak. - Az 1868. évi népisk. törvény után új, korszerű népisk. tankv-sorozatokkal jelentkezett a ~, amire azért is szükség volt, mert a ppi kar rendelkezése szerint a r.k. népisk-kban minden tantárgyból kizárólag a ~ által kiadott tankv-ek használhatók, más kiadóké nem. - 6. A ~ pénzgazdálkodása - időszakos hullámzások után - megszilárdult, ezért 1871: saját székházat vásárolt a pesti belvárosban, a mai Királyi Pál u. 13. szám alatt. Itt nyílt meg a ~ tankv-boltja is. A Kath. Néplap 1848-tól folyamatosan megjelent (nemzetiségi nyelvű változatai megszűntek), de 1873-83: modernebb formában →Katholikus Hetilap c. - 7. Az 1873: készített statisztika szerint 25 év alatt a ~ kv-einek példányszáma 5.600.000; a legkisebb 1/2 íves füzet, a legnagyobb 70 íves mű. Ez évben a ~ részt vett a bécsi világkiállításon. 1879 tavaszán a vezetőséget kihallgatáson fogadta XIII. Leó p.; erre a további évtizedekben is sor került. A ~ első sorozata 1871-87: a →Házi könyvtár, „népszerű kötetek művelt emberek számára” a legkülönfélébb ismeretkörökből és tudományszakokból. 1886-1919: a nagyszabású →Népiratkák sorozat 329 népies ismeretterjesztő füzete az alsóbb társad. rétegek, különösen a falusi parasztság körében érdeklődést keltő kérdésekről, de számos esetben aktuális közéleti, itt-ott társadalmi-pol. témákról szólt. - 8. 1886-1944: a kat. intelligencia számára tud-os igényű tanulmányokat közölt a ~ →Katholikus Szemle c. negyedéves, később havi folyóirata. - Időközben megerősödött az igény, hogy a ~ széles körben ható, magyar kat. szellemi alkotóműhely is legyen. Ezért 1887 tavaszán a ~ szervezeti keretein belül megszervezték a Tudományos és Irodalmi Osztályt 4 szakosztállyal (I. teol., fil., természettud-ok, II. tört., III. jogtud-ok, IV. neveléstud-ok). Olyan szakembereket hívtak meg tagokul, „akik kifogástalan katholikus irányban jelentős tevékenységet fejtettek ki” tud-os téren. - 9. 1891: Prohászka Ottokár fordításában megjelent XIII. Leó híres enciklikája, a →Rerum novarum. Ettől kezdve a ~ napjainkig megjelentette m-ul a jelentős pápai enc-k zömét. - A 19/20. sz. fordulóján a teol., etikai, fil., tört. témájú tud-os művek mellett egyre nagyobb teret kaptak a termtud-ok új eredményeit bemutató kötetek. De - a külvilág zajlása következtében - megjelentek az egyházpol. témák, ill. fokozottabban előtérbe került az eu. társad-akban ekkortájt felerősödött vallás- és egyházellenes szellemi mozgalmak ellen, továbbá a szocialista-kommunista és liberális nézetekkel szembeni támadó/védekező művek kiadása. Ez az időszak hozta meg a ~ ifj. szépirodalmi-szórakoztató kv-einek első nagy hullámát, köztük az ifj. regényeket, a külföldiek közül például May Károly írásait. - 1895: indította el a ~ a r.k. tanítók szaklapját →Népnevelő c., a népisk. tanítók pedagógiai-módszertani továbbképzésre. 1896: 3 ifj. kötettel emlékeztek meg a honfoglalás millenniumáról. 1904: nyitották meg a pesti belváros forgalmas részén, szemben az egyetemmel, a Kecskeméti u. 2. szám alatti saját, tágas, modern berendezésű kv-kereskedést. Az értékes irod. terjesztésének fontos közp-ja lett ez a bolt egészen az államosításig, 1948-ig. - 10. A ~ a maga rendhagyó szerkezetével és szervezetével az 1890-es évekre sikeres intézménnyé vált mind gazdaságilag-pénzügyileg, mind a m. kat. művelődés terén. Lehetősége nyílt, hogy a ~ funkcióit és tekintélyét jól reprezentáló székházat építtessen magának, amelyben helyet kap a saját nyomda is. Az elnökség Hofhauser Antal műépítészt, műegy. tanárt kérte fel a tervek elkészítésére. 1898. XII: adták át a háromemeletes neogót palotát a Szentkirályi u. 28. szám alatt, amely 1948 tavaszáig adott otthont a ~nak (2006: a PPKE jogi karának főépülete). A ~ kiadványait korábban különféle fővárosi nyomdák állították elő, 1859-65: az egri főegyhm. nyomdát bérelték. Az új székházban berendezhető volt a saját nyomda. Az anyagi feltételek megteremtése után 1899 tavaszán megkezdte működését a legmodernebb felszerelésű, a korszerű tipográfiai igényeknek mindenben megfelelő, a ~ számára hasznot hozó bérmunka vállalására is alkalmas kapacitású, s a főv. nyomdákkal versenyképes nyomdája. -

III. 1904-1922. 1. A ~ kv-termése a századforduló után a korábbiak többszörösére emelkedett. A nagyüzemmé válás, a gyors felemelkedés, a versenyben való helytállás kényszere új gazdasági-pénzügyi konstrukciót kívánt. Az 1904. V-i közgyűlés megadta a felhatalmazást a jelentős szerkezeti átalakításra. 1905: létrejött a ~ Könyvkiadóhivatala és Könyvkereskedése Rt. és a Stephaneum Nyomda Rt. Ettől kezdve a ~ olyan sajátos célú, elnökséggel, választmánnyal és többezer taggal rendelkező „társulat”, társaság, egyes., amelynek birtokában két tőkés vállalat volt, saját anyagi alapokkal, amelyek haszna a társulat céljainak folyamatos megvalósítására szolgál. A tagdíj és az illetménykötet továbbra is megmaradt, de felerősödött a tagoknak az a szerepe, hogy a maguk körében a Kárpát-medencében országszerte terjesszék a ~ kiadványait, fellendítsék kv-einek propagandáját a hozzájuk eljuttatott kv-jegyzékekkel, kiadvány-prospektusokkal. - 2. 1900-17: össz. száz divatos lektür-kötet jelent meg a Családi könyvtár sorozatban, 28 m., 72 külf. szerző (köztük két világirod. jelentőségű író: Dickens, Sienkiewicz) tollából. - 1906: adta ki a ~ az első (és utolsó) szakácskv-ét. - Ekkortájt terelődött a vezetők figyelme a r.k. gimn-okra és polgári isk-kra: az egész Kárpát-medencében gyorsan gyarapodó számú kat. középisk-k különböző tantárgyainak tankv-eit neves pedagógus-szerzőkkel készíttették el és nagy mennyiségben hozták forgalomba. De a kat. tanító- és tanítónőképzőket, valamint óvónőképzőket is ellátták korszerű kv-ekkel. Felfrissítették a többezer kat. népisk. számára addig is közreadott tankv-ek tartalmát, modernizálták nyomdai kivitelezését. Ekkor is különös gondot fordítottak az új ifj. szórakoztató-ismeretterjesztő kv-ek kiadására, megjelentek már külön a lányoknak szóló kötetek is. 1907-14: 26 kötet látott napvilágot Hitvédő füzetek sorozatcím alatt, köztük Prohászka és →Giesswein Sándor munkáival. 1906: jelent meg Kempis Tamás műve, a →Krisztus követése, 1912: a sok nemzedéknek jelentős lelki segítőül szolgáló Sík-Schütz imakv., a Lelki kalauz a tanuló ifjúság számára. A 20. sz. elejétől nem csak megsokasodott a ~ imakv-választéka, de tartalomban, terjedelemben, kiállításban is igen széleskörűvé vált. Köztük ném. és szl. nyelvűek is voltak. Feltűntek már a külf. új lit. mozgalmak hatásait tükröző kiadványok is. - 3. 1912: a ~ tovább terjeszkedett: megvásárolta a Rózsa Kálmán és Neje Könyvnyomdai és Irodalmi Rt-ot, amely kalendáriumokat és más naptárakat, imakv-eket és népies elbeszélő ponyvafüzeteket adott ki és terjesztett az egész országban. Telephelye szomszédos volt a Szentkirályi u. palotával. - 4. A ~ kiadványainak példányszáma a korábbi átlagos évi 1.700.000-ről 1913: 2.137.000-re szökött fel, ez évben a ~ 219 művet adott ki, az országban csak a Franklin Társulat előzte meg. Ekkor nyitott a ~ új, saját könyvesboltot Szegeden. 1916: a Tud-os és Irod. Osztályából, szoros kapcsolatban maradva a ~tal, megalakult a →Szent István Akadémia. - 5. 1914-18: az I. vh. visszavetette a ~ működését is. Ingyen terjesztett kiadványaival - köztük több mint egymillió imafüzettel - segítséget nyújtott mind a harcoló, mind a kaszárnyákban várakozó katonáknak, ill. a hadbavonultak hozzátartozóinak. Az 1916-18: kiadott →Keresztény kis könyvtár 35 kötete népszerűen, de tud-os igénnyel világította meg a kat. hit különféle kérdéseit. 1918: a ~nak 5996 rendes (tagdíjuk évi 1 K) és 17.954 pártoló tagja (évi 4 K) volt. - 6. 1919. III. 24-VIII. 1: a tanácsköztársaság a kiadót és nyomdát „szocializálta”, az uralmat magához ragadó komm. párt propagandakiadványainak egyik legfőbb előállítójává és elosztó központjává tette. A károk helyreállítása után az 1920. VI. 4-i →trianoni béke által szétdarabolt ország csonka ter-én a tagok száma természetesen lecsökkent, s jelentősen beszűkült a ~ kiadványainak felvevőpiaca. - IV. 1922-1948. 1. 1922. XII: a ~ vezetői a ~ tőkés vállalatait Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó, a~ Egyesített Üzemei Rt. néven egyesítették, mely 1948-i államosításáig a hagyományos tisztikarral, a trianoni országterületnek megfelelő létszámú stabil és népes tagsággal működött. - 2. A ~ 1923: ünnepelte fennállásának 75. évford-ját. Ekkor kapta XI. Pius p-tól a Typografia Editrice Pontificia, 'Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója' kitüntető címet, s jogot arra, hogy kiadványain ezt feltüntesse. A jubileumi közgyűlésen részt vett Horthy Miklós kormányzó és felesége, Lorenzo →Schioppa p. nuncius, a ppi kar, →Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, a főváros polgármestere, az egyetem rektora s számos más előkelőség. - Ekkor indították a →Szent István könyvek új sorozatát, mely különféle szaktud-ok aktuális problémáinak igényes feldolgozásait tartalmazta. Az 1920-as évek elején a ~ könyvesboltjainak a száma 5-re (Bp., Szeged, Pécs, Cegléd, Balassagyarmat), később 6-ra (Győr) gyarapodott. A ~ a kat. tanítók 1895: indult szaklapját új címmel adta ki: →Nemzetnevelés (1944-ig). - 3. A ppi kar 1923. V. 16-i döntése nyomán (a r.k. középisk-k összes változatában is csak a ~ tankv-ei használhatók minden tantárgyban) a ~ a két vh. között az egyik legjelentősebb hazai tankv-kiadóvá fejlődött. Az 1920-as években indult kv-sorozatok: →Keresztény kis könyvtár (vallási kérdésekről), →Szentek országa (szentéletrajzok), A →magyar nép könyvtára (32 oldalas füzetek 20 fillérért, falusi olvasók számára praktikus gazdasági-gazdálkodási, ill. szórakoztató témákkal), a →Magyar ifjúság könyvtára (főként tanévvégi jutalmazásra), →Liturgikus élet (az egyh. szert-okról). 1930: adták ki Prohászka Ottokár összes műveinek 25 kötetes gyűjt-ét. A számban gyarapodó, nyomdai kiállításukban korszerűsödő (sok kép, rajz, illusztráció, sokukban már színesen) ifj. szórakoztató kötetek már különféle korosztályokat céloztak meg (8-10 éveseket, nagyobbakat, serdülőkorúakat, külön a lányokat stb.). Számos regényt adott ki ekkor is a ~ Dickenstől, Sienkiewicztől és Manzonitól. Az 1920-as, 30-as években is sok távoli tájakról szóló útleírás, aránylag sok szórakoztató társasági regény, lektűr került ki a ~ műhelyéből, főként külf. szerzőktől. - 4. Egy új, modern szentírásfordítás elkészítésére 1921: a legtekintélyesebb hazai szakemberekből megalakult a ~ Szentírás-bizottsága. Alapelvük szerint az új fordítás alapja továbbra is a →Vulgata, de az eredeti (héb., arám, gör.) szövegek és a fontosabb régi (gör., szír, arám) fordítások figyelembevételével. Munkájuk nyomán 1927-30: került ki a ~ nyomdájából az új fordítású Biblia 5 kötete (az 1970-es évek közepéig volt használatban), melynek kiadás-változatai igen nagy mennyiségben fogytak. - 1933: adta ki a ~ →Szunyogh X. Ferenc OSB lat-m. misszáléját 1488 oldalon, az egyh. év összes szentmiséjének lat. és m. szövegét hozva egymás mellett, sokak számára téve érthetővé és átélhetővé az 1960-as évek végéig lat. nyelvű szentmise szövegét. 1933/34: jelent meg a →Schütz Antal szerk. korszerű, négykötetes Szentek élete az év minden napjára, 1936: →Tóth Tihamér összegyűjtött munkáinak 20 kötete. - 5. 1934 tavaszán a ~ átvette a kat. szellemű →Élet c. lapot (1944 végén szűnt meg), „hogy mint heti szépirodalmi lap a katolikus családok szellemi és szórakoztató tápláléka legyen”. Ezzel „a katolikus szépirodalmat beállítottuk egy magasabb cél szolgálatába is, ama zászló védelmében, amit (Serédi) bíboros fővédőnk bontott ki: az otthon és a család védelmébe!” Közben 1935-38: olcsó sorozatot is indított →Élet-regények c. 12 kötettel. - A ~ kezdettől évente részt vett az országos kv-napok rendezvényein. Jeles kiadványokkal ünnepelte meg az 1938-i Szt István-jubileumot, valamint a bpi →Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. - 1938: a ~ 1.394.000 pld-ban 185 féle kiadványt jelentetett meg. „Ezt az óriási könyvtömeget, ezt a hallatlan teljesítményt azonban ma is az a szellem vezérli és irányítja, melyet az első (1840-es) évek állapítottak meg, s amely azóta is töretlenül él társulatunkban” - jelentette ki az alelnök a közgyűlésen. - 6. A háborús idők s a súlyosodó gazd. helyzet ellenére a ~ a katolikus-keresztény kultúra egyre több területéről adott közre korszerűen feldolgozott vall. és világi tud-os, ismeretterjesztő, műv., szépirod. műveket, s tankv-ek sokaságát. Magas volt ekkor is a kiosztott ingyen tankv-ek száma, különösen a háború éveiben. A II. vh. harcterein küzdő honvédek számára 1941-44: többszázezer pld-ban küldött a ~ imafüzeteket; rotációs papíron 170.000 pld-ban nyomtatták ki számukra a Lukács-evangéliumot 84 oldalas terjedelemben. - 7. A ~ taglétszáma az országos pénzügyi-gazd. állapotnak megfelelően hullámzó volt: az 1920-as években 2500 körül, a 30-as években 3000 körül járt. A tagdíj évi 10 P volt, tagilletményül kapták a Kat. Szemlét és a Szt István Naptárt, valamint 20% kedvezményt a ~i kiadványok árából. - A ~ 1942: 2.728.000 pld-ban 527 különféle kiadványt jelentetett meg (köztük az 1941-44 közötti „Tízfilléres sorozat” 32 oldalas füzeteit éppúgy, mint Bangha Béla összegyűjtött műveinek 1942: közreadott 30 kötetét). 1944. III-XII: jelent meg a →Keresztény remekírók 16 kötete, az ősegyház kiemelkedő szerzőinek m-ra ford. írásaival. - 8. 1945 tavaszán nehéz körülmények között folytatódott a ~ (és benne a rt.) élete. Az új pol. hatóság nem engedélyezte a ~i lapok (Katolikus Szemle, Élet, Nemzetnevelés) megjelenését; hiánycikk volt a papír, s csak hatósági kiutalással lehetett hozzájutni minimális mennyiségben. Teljes bizonytalanság volt a kat. isk-k számára készítendő új tankv-ek körül. 1946: megjelent néhány kötet, számuk 1947-48: lassan emelkedett. 1947. V: a tagok száma - az alelnök jelentése szerint - 2098 volt; tagdíj évi 20 Ft, illetmény az új Szt István Naptár, megmaradt a 20%-os kedvemény. -

V. 1948-1989. 1. A „Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó, a ~ Egyesített Üzemei Rt.”-t 1948. III. 25: minden vagyonával, épületeivel, nyomdájával, raktáraival, könyvesboltjaival és pénzkészletével államosították. 1948. V. 1: lett volna esedékes fennállása 100. évford-jának megünneplése, ami a legnagyobb csendben történt. - 2. A ~ megmaradhatott kat. egyes-nek, azzal a feladattal, hogy gondozza a kat. ima- és énekeskv-ek, valamint hittankv-ek kiadását. Erre ugyanis a szocialista kv-kiadók nem vállalkoztak. A kinyomtatott kv-eket át kellett adnia az →Ecclesia Szövetkezetnek, amely ezeket eladta, terjesztette. Ez volt 10 éven át a ~ alapvető tevékenysége; vezetősége a Ferenciek terén, a Kárpátia étterem fölötti emeleten bérelt helységben (részben mai helyén) működött tovább. 1949 végétől a ~ tényleges vezetője - a ~ demokratikus választási hagyományaival ellentétben - a ppi kar által delegált s az →Állami Egyházügyi Hivatal által támogatott adminisztrátor lett 1977-ig, ez alatt is volt törvényesen megválasztott elnöke és alelnöke (viszont nem töltötték be az ig. tisztet). 1951-89: a ~ az ÁEH szoros felügyelete és szigorú cenzúrája alatt működött. - 3. Az 1950-es évek elejétől megtartották az évi közgyűléseket. A tagok száma erősen lecsökkent, hiszen a nagy erőkkel folyó vallásellenes propaganda hatására jelentősen megcsappant a vallásos kv-ek iránt érdeklődők száma. 1953: 228, 1954: 294, 1956: 353, 1962: 455 tagja volt a ~nak; a tagdíj évi 10 Ft volt, illetmény s kedvezmény nem járt. - 4. 1957 végén nyílt újra lehetőség külf. ajándékpapírból 1 kv. és 2 füz. megjelentetésére, mind egyhtört. témájúak. Ezután az ÁEH engedélyezte, hogy a ~ (korlátozott mennyiségben, a határon a vámot megfizetve) külf. ajándékpapírt fogadjon el, ebből évente megjelent néhány vallásos témájú kötet az imakv-eken és hittankv-eken kívül. Ettől kezdve maga árusíthatta és terjeszthette saját kiadványait. 1958-90: a negyedévenként tartott választmányi üléseken egy-egy tud-os ismeretterjesztő előadás is elhangzott. Jeles kat. szakemberek számoltak be kutatási eredményeikről. A választmány tagjain kívül a ~ tagjai közül is számosan megjelentek. 1966 tavaszán az állami kulturális szervek m. kv-kiállítást rendeztek Milánóban, ahol a ~ 38 kiadványát külön csoportban mutatták be. A ppi kar által a római →Pápai Magyar Intézetben 1969. V: rendezett kat. kulturális kiáll-on is részt vehetett a ~. - Jelentős szerepet vállalt a ~ az 1970-es években lebonyolított hazai hittankv. korszerűsítő munkálatokban, valamint a II. Vat. Zsin. által megindított →liturgikus reform hazai megvalósításában, ill. a zsinati dokumentumok m. nyelvű közreadásában. -

5. Az 1960-as évek végén ismét megalakult a ~ Szentírás-bizottsága, mivel a biblikus tud-ok nemzetk. fejlődése szükségessé tette egy korszerű új m. bibliafordítás elkészítését és kiadását. Osztrák papír-segítséggel 1974 végére 48.000 pld-ban megjelent a teljes Szentírás új m. fordítása; ezzel párhuzamosan a zsebkv-szerű ÚSz 40.000 pld-ban. - 6. Az 1970-es, 80-as években (az ÁEH ellenőrzése és cenzúrája alatt) hullámzott az évi kiadványok száma, továbbra is megmaradva a szorosan vett egyh., vall., hitbeli, s az ilyen jellegű szépirod. témák körében. A ~ tehát ismét vállalatszerű kv-kiadó intézményként kezdett működni, de kiadványai 1990-ig nem kerülhettek az állami kv-terjesztés keretei közé. Tagjainak száma e két évtizedben 400-500 között mozgott. 1974-: az évi tagdíj 50 Ft, nyugdíjasoknak 20 Ft, ezért illetménykötetet kaptak. A ~ részt vett az 1982-i frankfurti Nemzetközi Kv-vásáron. - 7. 1977-től a ppi kar által delegált addigi adminisztrátortól a ~ által megválasztott (s a ppi kar, valamint az ÁÉH által elfogadott) ig. vette át a ~i kv-kiadás tényleges vezetését, háttérben az elnökkel és alelnökkel. Az 1977. évi közgyűlés elfogadta a megújított alapszabályzatot. A ~ 3 vezetője tisztelgő látogatást tett az ÁEH-ban, ahol az illetékes osztályvez. fogadta őket. 1981 őszén megnyílt a ~ 1945 utáni első könyvesboltja a pest-belvárosi ferences tp. udvarában. 1981: jelent meg a ~ kiadásában az első hangzó anyag ifj. gitáros vallásos dalokkal. Folytatódtak a választmányi üléseken tartott előadások, 1980. V: és 1983 őszén Karl →Rahner tartott előadást a zsinat utáni teol-ról, ill. „A teológia mai feladatai” c. Kiemelkedő kiadványok ebből az időből: az új Egyházi Törvénykönyv; az →Éneklő Egyház liturgikus ima- és énektár; 1989: Mindszenty József bíb. emlékiratai. -

VI. 1989-. 1. 1989: a rendszerváltás nyomán megszűnt az ÁEH, s ettől kezdve a ~ a cégbíróság bejegyzése szerint egyházi intézmény, tehát a mo-i r.k. egyh. szervezeti keretein belül működik: kv-kiadóként is tevékenykedő kat. kulturális egyes. Kiszolgáltatottsága, diszkrimináltsága megszűnt; bármit kiadhatott, de most már erős versenyhelyzetben. Megszabadulva a kötöttségektől - ugyan az egész hazai gazd. életre ránehezedő nagy nehézségek közepette - színes, változatos, gazdag kv-választékot nyújtott. - 2. Folytatódtak A →Lelki élet mesterei, az Ókeresztény írók (lásd irodalomjegyzék ÓÍ) valamint a Pápai megnyilatkozások (lásd uo. PM) sorozatai, újraindult a →Szent István könyvek, majd elkezdődött a →Középkori keresztény írók (l. pótkötet), a →Szent István kézikönyvek, valamint a →Fides et ratio (l. pótkötet) sorozata. - 1991: a ~nak 459 tagja volt; ettől kezdve a tagdíj évi 100 Ft, nyugdíjasoknak 20 Ft, illetménykötet helyett 20% kedvezmény. 1992: létrejött a Stephanus Alapítvány a kat. szellemű tudományosság és műv. ösztönzésére. 1993 őszén Párizsban rendeztek kiállítást a ~ kiadványaiból. Ebben az évben került sor először az évenkénti →Stephanus-díj átadására. Megalakult a Szt István Könyvklub, 1995-: minden májusban megrendezik a Szt István Könyvhetet a bpi Ferenciek terén felállított sátrakban. 1996: nyílt meg a ~i Családok és hitoktatók boltja és Egyetemi-főiskolai jegyzetbolt (a ~ új feladata a kat. egy. és főisk-k számára jegyzetek közreadása). A ~ adja ki a →Teológia és a →Communio (pótkötet) c. szaktud-os folyóiratokat is. - 3. Az Ó- és ÚSz 1974-i m. fordítása 1996-97: javított szöveggel, 2005: a legújabb tud-os kutatási eredményeknek megfelelő új bevezetésekkel és jegyzetanyaggal, különféle formátumokban és betűtípusokkal jelent meg. 2006: már hallható is az ÚSz teljes szövege CD-n, a teljes Biblia DVD-n. 1994: adta ki a ~ A Katolikus Egyház Katekizmusát, 2006: A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumát. - 4. 2006-ig a kétezer éves ker. kultúrkincs összefoglalásának, a Magyar Katolikus Lexikonnak 11 kötete jelent meg. Ezekben az években a ~ adta ki →Kodolányi János és →Rónay György életművének köteteit. A 2002-06: havonta tartott →Haza a magasban (l. pótkötet) c. előadássorozat szövegei füzet formában is megjelentek. - 5. 1998. V: a ~ ünnepi közgyűléssel, előadásokkal, kiadványokkal emlékezett meg fennállásának 150 é. jubileumáról, vele ünnepelt a m. kat. egyház s az egész m. ker. kulturális élet. A rákövetkező évtizedben mint katolikus kulturális egyesület (régies szóval: társulat) és mint katolikus könyvkiadó kiadványaival, rendezvényeivel, ösztönző és szervező tevékenységével hűségesen, ugyanakkor korszerű módon folytatta az 1848-as alapítók egyházat, nemzetet erősítő tevékenységét. -

A ~ elnökei: 1848: →Károlyi István, 1882: Majláth György, 1884: Károlyi Sándor, 1884: →Apponyi Albert, 1889: →Zichy Nándor, 1911: Majláth György, 1925: Zichy Aladár, 1938: →Majláth György, 1945: üresedés, 1946: →Preszly Elemér, 1948: üresedés, 1949: →Egyed István, 1951: →Réthly Antal, 1977: Guthy Andor, 1989: Heller György, 1994: →Nemeskürty István, 1995: →Sarbak Gábor. - Alelnökök: 1853: →Danielik János, 1863: →Somogyi Károly, 1868: →Pollák János, 1869: →Ipolyi Arnold, 1872: →Tárkányi Béla, 1886: →Steiner Fülöp, 1890: →Kisfaludy Á. Béla, 1903: →Giesswein Sándor, 1921-33: →Mihályfi Ákos, 1921-36: Turi Béla, 1933: →Erdősi Károly, 1945: →Takáts Ernő, 1951: Zsigovits Béla, 1955: →Félegyházy József, 1982: →Fábián János, 1995: →Rózsa Huba. - Igazgatók: 1848: Fogarasy Mihály, 1853: Somogyi Károly, 1860: →Kádas Rudolf, 1863: →Garay Alajos, 1864: →Füssy Tamás, 1889: →Kiss János, 1898: →Kaposy József. 1912: Erdősi Károly, 1936: Takáts Ernő, 1955: üresedés, 1977: →Ákos Géza, 1999. I-VI: →Diós István, VII: →Farkas Olivér. - Adminisztrátorok (a ppi kar által delegálva): 1949: →Esty Miklós, 1973-77: Ákos Géza. M.I.

Religio és Nevelés 1844. XII. 1. (Fogarasy Mihály: Eszmék egy nevelési, épületes és fölvilágosító könyvek terjesztésére alakítandó társulat szerkezetéhez); 1848. V. 4. (Uő: Nyilatkozat a jó s olcsó könyvkiadó társulat ügyében) - A jó s olcsó könyvkiadó társulat Névkönyve 1852-ik évre. Pest, 1852:109. (Uő: A jó s olcsó könyvkiadó társulat rövid történeti ismertetése) - Hummer Nándor: A ~ rövid tört. Bp., 1896. - Notter Antal: A ~ tört. Bp., 1904. - A ~ rövid tört. Írta Krónikás. Bp., 1911. - Anno 1919. Bp., 1918:171. (Erdősi Károly: A ~ hetvenéves irod. múltjából) - Erdősi Károly: A hetvenöt éves ~. Bp., 1923. - Vigilia 1948:305. (Thurzó Gábor: A 100 éves ~) - Kat. Szemle (Róma) 1990:239. (Mészáros István: Nagy múltú szellemi műhelyünk: a ~) - Mészáros István: A ~ százötven éve 1848-1998. Bp., 1998.