Károlyi Ádám Bernát, OFM (Almáskamarás, Arad vm., 1892. jún. 19.-Bp., 1954. márc. 2.): misszionárius, a kínai magyar ferences misszió főnöke. - 1907. IX. 5: lépett a kapisztránus rtart-ba. 1913. VI. 22: fog-at tett, 1915. I. 25: pappá sztelték. Baján kollégiumi pref., hitszónok, 1917: Budán, 1918: Szécsényben tábori lelkész, 1919: Szatmárnémetiben, 1921: Dunaföldváron, 1925: Jászberényben, 1926: Kecskeméten, 1928: Vácott hitoktató, hitszónok és a missziós egyesület vez-je. - 1929. IX. 15: Kecskemétről indult kínai misszióba. IX. 21: volt a közös búcsúztatás a budai Vigadóban. 22: kapták meg a Margit-körúti tp-ban a missziós-keresztet. Padován és Assisin át érkeztek Brindisibe, ahol 2 ol. atyával X. 26: fölszálltak az óceánjáróra, XII. 7: érkeztek Sanghaiba; a karácsonyt Hankouban töltötték →Tyukody Lucián társaságában. Az ünnepek után ~ átköltözött →Erdős Appolinárral együtt Jungcsoufuba, ahol kínaiul tanultak. 1930. X. 2: sikerrel tették le az első kínai vizsgát, s ezzel képesítették magukat misszióállomás vezetésére. - ~ első állomása Fukiacung, 'Boldogháza' volt; ehhez a kerülethez tartozik Lengsuitan és Tungnan is. ~ Fukiacungban akart missziós központot szervezni, de nem volt alkalmas ktor építésére, s azért még XI: Lengsuitant tették meg székhellyé. ~ karácsony után megtette első körútját missziós területén: meglátogatta Sinhvát is, ahol félévi imádságos küzdelmek után sikerült a ferences magyar misszió területén a második állomást felállítani. 1931. VII: Erdős Appolinár vette át a telep vezetését, „hogy a régi mulatót átalakítsa és berendezze az Úr Jézus szerény hajlékává”. Ez év nyarán tette le ~ a 2. vizsgát a kínai irod-ból kiváló eredménnyel, emellett a hithirdető sajátos munkáját se hanyagolta el; VI. 29: megkeresztelt 35 pogányt Lengsuitanban, ami az év őszéig központ volt. A misszió elöljárósága a jungcsoufui kerület É-i részét, ahol eleinte az amerikaiak voltak, jelölte ki a m. ferencesek számára. XI: foglalta el ~, →Lombos László és Baráth Benedek a terület központját, Paokingot, ahol nagy érdeklődés mellett nyitotta meg a katekumen-iskolát. 1936. II. 24: az ap. pref. kinevezte ~t vicarius delegatussá, s így mint ált. helynök teljes jogkörrel vezette a paokingi magyar ferences missziót. A misszióban Tya Lo-li, 'vígkedélyű'-nek hívták. - 1938: betegség miatt hazatért, Vácott a Kapisztrán Nyomda ig-ja. 1939: Bpen a pasaréti rház h. főnöke, missz. prokurátor. 1941: Kecskemétre került, 1945: házfőn. 1946: demokrácia-ellenes izgatás vádjával 7 hónap börtönre ítélték. 1947: Bp-Pasaréten házfőn. - 1949. XI. 28: letartóztatták, 1950. XII. 29: kémkedés és hazaárulás vádjával 15 é. fegyházra ítélték. 35 kg-ra lefogyva a rabkórházban halt meg. - M: M. ferencesek Kína felé... Egy misszion. útinaplója. 1. r. Bp-Sanghaj. 2. r. Sanghaj-Jungcsou. 3. r. Jungcsou. (Kínai világszemlélet és a kínai nyelv) Bp., 1942-44. (Ferences világmissziók 7., 14., 32.) - Gyöngyösön, majd Bpen 1938. XI-1940. I: a Rend-Tartományi Közlöny szerk-je, 1939. I-1944. XI: az Isten Dalosai havilap (társ)szerk-je. r.k.-88-H.V.K.

Miklósi 1936:135. - Pilinyi 1943:253. - Tóth 1948:129. - Schem. Cap. 1948:69. - Krupa Sándor: A sarló-kalapács börtöneiben. DeWitt (Michigan, USA), 1978:122, 203. - Fehérváry 1978:85. - Veres Géza (rabtárs) közlése - Szántó 1992:79. - Iratok az igazságszolgáltatás tört-éhez. 3. köt. Bp., 1994:325.

Károlyi Amy (Bp., 1909. júl. 24.-): költő, műfordító. - Értelmiségi családban nevelkedett, Bpen m-ném. szakos tanári okl-et szerzett, majd Bécsben tanult. 1947: férjhez ment Weöres Sándorhoz. - M: A kislány, aki fütyülni tudott. Mesék. Bp., 1941. - Cili cica kalandjai. Verses képeskv. Uo., 1946. - Kör-hinta. Mesék. Uo., 1947. - Szegezzetek a földhöz, csillagok. Uo., 1947. - Tik-tak. Verses képeskv. Uo., 1955. - Holdistennő. Uo., 1957. - Tarka forgó. Gyermekversek Weöres Sándorral. Uo., 1958. - A harmadik ház. Uo., 1965. - Antimennyország. Uo., 1969. - -talan-telen. Összegyűjt. versek. Uo., 1972. - Pakli kártya. Vál. versek. Uo., 1974. - Hetedhét ország. Verses képeskv. Weöres Sándorral. Uo., 1975. - Vonzások és viszonzások. Összegyűjtött műford-ok. Uo., 1975. - Kulcslyuk-líra. Uo., 1977. - Emily Dickinson vál. írásai. Ford-ok és tanulm-ok Uo., 1978. - A nyúl feje. Versek Uo., 1979. - Két kis bunda bandukol. Gyermekversek. Uo., 1980. - Vers és napló. Uo., 1981. - Nincs út Avilába. Versek. Uo., 1982. - Születésem tört. Visszaemlékezés. Uo., 1984. - A szobrok elindulnak. Versek. Bp., 1986. - Egy marék por. Versek. Uo., 1988. - Írói neve kezdetben Károlyi-Weöres Mária. T.A.

Károlyi Gáspár bibliafordító   →Károli Gáspár

Károlyi Gyula, nagykárolyi, gr. (Nyírbakta, Szabolcs vm., 1871. máj. 7.-Bp., 1947. ápr. 23.): miniszterelnök. - A bpi piar. gimn-ban éretts., a bpi, berlini és bonni egy-en jogot végzett. Arad vm. birtokán gazdálkodott. 1902: cs. és kir. kamarás, 1905-18: a főrendiház tagja. 1905-06: a nemz. ellenállás idején a darabont-kormány ellenzékének egyik vez-je, 1906-10: Arad vm. és Arad város főispánja. 1913: az Alkotmánypárthoz csatlakozott. Az I. vh-ban t. huszárhadnagy az orosz harctéren, majd a katonákat és családtagjaikat segélyező mozg. vez-je. 1919. III. 21: a komm. államcsíny után V. 5: Aradon megalakította az első ellenforr. kormányt, melynek V. 5-30: min-elnöke; a rumén megszállók megakadályozták munkáját, Szegedre menekült, ahol V. 30-VII. 12: az első szegedi ellenforr. kormány min-elnöke és igazságügy-min. Visszavonult birtokaira, 1927: örökös jogú felsőházi tag, 1928. VI. 28-1930. II. 9: az ogy. megválasztotta koronaőr, 1930. XII. 9-1931. VIII. 24: külügymin., 1931: Székesfehérvár ogy. képviselője is (melyről 1932. X. 6: lemondott), 1931. VIII. 24-1932. X. 1: min-elnök, 1931. VIII. 24-XII. 16: pénzügymin. (kartelltörv-e gazd-tört. jelentőségű), 1931. XII. 16-1932. VI. 30: népjóléti és munkaügyi min. is. 1931. IX: rögtönítélő bíráskodást vezetett be a szélsőséges zavarkeltők megfékezésére; takarékossági pol-jával Mo. átvészelte a gazd. világválság utolsó évét. Villamoson járt hivatalába. A II. vh. idején Horthy kormányzó egyik tanácsadója. 88

Kerkápoly 1930:729. - M. társad. lex. 1930:276; 1932:268. Arck. - Karczag 1932:624. - Strazimir 1933:668. - Ker. m. közél. alm. I:484. - Bölöny 1992:323. - Gudenus II:36. - Gulyás XVI:291.

Károlyi Imre, nagykárolyi, gr. (Mácsa, Arad vm., 1873. jan. 10.-Nagymágocs, 1943. júl. 24.): földbirtokos, felsőházi tag. - Részben No-ban végzett gazd. akad. tanulmányai befejezése után birtokain gazdálkodott, tejüzemet és mintagazdaságot alapított. 1897. IV. 5: a főrendiház, majd Csongrád vm. tvhat. biz. tagja, 1900: a Belga-M. Bank és a Bárdi József Automobilipari Rt. eln., a M. Bank és Keresk. Rt. (1913-33: Angol-M. Bank Rt.) igazgatósági eln., 1916: cs. és kir. kamarás. Nagymágocsi uradalmában ecetgyárat, szeszgyárat, paprikamalmot, keményítő- és cukorgyárat, zalaszentgróti és érdi birtokán mintagazdaságot létesített. Tisza István pol. támogatója, 1918. I. 20: Az Újság c. lapban hazaárulás miatt Károlyi Mihály gr. letartóztatását követelte. 1927-32: a felsőház póttagja. - M: A kapitalista világrend válsága. Bp., 1931. - Az örvény szélén. (Válasz támadóinak) Uo., 1932. - A nemz. összefogás parancsoló szükségességéről. Szentes, 1934. - A liberális magángazd. szabadság bukásáról és a bolsevizmus elleni védekezésről. Bp., 1937. - Előadása Szentesen 1937. II. 7. Gyorsírói följegyzés alapján. Uo., 1937. - A M. Alföld földművelő népének megsegítéséről, különös vonatkozással a bolsevizmus elleni védekezésről. Hódmezővásárhely, 1937. - A zsidókérdés Mo-on. Válasz Stern Samu hasoncímű röpiratára. Szentes, 1938. (2. kiad. uo.) 88

MOA 1927:373. - Karczag 1932:625. - Ker. m. közél. alm. I:485. - P. Hírl. 1943. VII. 25. - Fasiszta sajtótermékek 1-3. sz. jegyzéke. Bp., 1945-46. - Gulyás XVI:292.

Károlyi István, nagykárolyi, gr. (Bécs, Alsó-Au., 1797. nov. 19.-Fót, 1881. jún. 12.): a Szent István Társulat elnöke. - A pesti piar. főgimn-ban éretts., a pesti egy-en jogot végzett, majd katona, kapitányként a párizsi követségen szolgált. 1819: feleségül vette Pollignac fr. min. sógornőjét, Dillon Georgine grnőt. Széchenyi István gr. barátja, eszméinek támogatójaként 20 ezer Ft-ot adott 1830: az Akadémia létrehozására. Az Orsz. M. Gazd. Egyes. (OMGE) elnökeként annak adományozta Istvántelket. A lótenyésztést 1000 Ft-os Károlyi-díjjal támogatta. 1848: Pest vm. h. főispánja, Kossuth 1848. V. 18-i fölhívására 20 q ezüstjét tette a haza oltárára. ~ szerelte föl a ~-huszárezredet, melyben fiai, Ede és Sándor is szolgáltak. 1849 őszén hosszabb fogságra ítélték, melyből 1851: szabadult 400 ezer Ft váltságdíj lefizetésekor. A fóti tp-ra, népisk-kra, a m. művészetre és kvtárára százezreket költött. 1852. VIII. 22: amikor a →Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat fölvette a Szt István Társulat nevet, annak elnökévé választották. 10 ezer Ft alaptőkével megalapította a M. Írók Segélyegyletét. 1853. III. 16: az MTA ig. tagja. 1869: lemondott Pest vm. főispánságáról, visszavonult a közélettől. - M: Denkschrift in Betreff der Debreczin-Szatmár-Szigeter Eisenbahn. Pest, 1858. 88

Szinnyei V:1092. - Balogh-Gergely I:68.

Károlyi (1903-ig Frick) János, Szt Antalról nev., Piar (Nagykároly, Szatmár vm., 1875. máj. 12.-Bp., 1928. dec. 28.): gimnáziumi tanár. - 1892. VIII. 27: lépett a r-be, 1898. IV. 11: ünn. fog-at tett, VII. 14: pappá szent. 1904: lat-tört. szakos tanári okl-et szerzett, 1910: drált. 1898: Temesváron, 1899: Máramarosszigeten, 1900: Podolinban, 1901: Veszprémben, 1902: Trencsénben, 1911: Vácott gimn. tanár. 1916: Léván, 1917: Magyaróvárt ig. 1918: Bpen, 1926: Szegeden gimn. tanár. - M: Alkalmi beszédek. Trencsén, 1909. - A trencséni vár. A vár tört. s nevezetességei. Uo., 1910. - Gr. Bethlen Miklós önéletírása. Szemelvények. Kiad. Bp., 1913. (M. Kvtár 690/691.) 88

Schem. Piar. 1918/19:68. - Barthos-Csetri 1924:42. - Gulyás XVI:292. - Koltai 1998:183.

Károlyi József, nagykárolyi, gr. (Bp., 1884. nov. 8.-Bp., 1934. szept. 10.): földbirtokos. - Bpen éretts., a jogot Münchenben és Bpen végezte, 1906-09: beutazta Eu-t, É- és D-Afrikát. 1909: Bpen drált, átvette csurgói és csőregi hitbizományai kezelését. 1910-17: pártonkívüli programmal a nagykárolyi ker. ogy. képviselője. 1913: a Függetlenségi és 48-as párt tagja, 1917. VII. 1-1918. XI: Fejér vm. főispánja, melyről (szakítván bátyja, Mihály pol-jával) lemondott, mely után pol. felügyelet alá került. 1919. III: Bécsbe menekült, utóbb Pozsonyban, majd Kassán felvidéki birtokain élt. 1919. VIII: ismét Fejér vm. főispánja, melyről IV. Károly elfogatása miatt 1921. X. 23: lemondott. 1922. II: Funchalba ment a száműzött kir-hoz, akinek halála után Zita kirnét és családját Lequeitóba (Spo.) kísérte. 1922: a pótválasztáson pártonkívüli programmal Székesfehérvár nemzgyűl., 1926: a Keresztény Gazd. és Szociális Párt programjával ogy. képviselője. A legitimista mozg. egyik vezéralakja, később e parlamenti csoportot elhagyva 1924. I: a →Keresztény Gazdasági és Szociális Párthoz csatlakozott. A →Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének egyik vez-je. 88

MOA 1927:259. - Gulyás XVI:293. - Gergely 1993:204, 267.

Károlyi Júlia, SJC (Vécse, Zemplén vm., 1907. febr. 24.-Csehszlovákia, 1971. szept. 10.): szerzetesnő. - Salgótarjánban a 4. gimn. után 2 éves csecsemőgondozó tanf-ot végzett. 1944. VII. 7: Pécelen lépett a r-be. Első esküjét 1948. VIII. 15: uitt tette. Otthon lakott, bölcsődében dolgozott. - A szétszóratás után Szlovákiába távozott. r.k.

Károlyi Károly (Bp., 1876. febr. 14.-Bp., 1957. máj. 13.): plébános. - A gimn-ot Bpen végezte. 1901. X. 26: a CGH növ-e lett. 1905: fil. dr., 1907. X. 28: pappá szent. 1908. IV. 1: hazatért, Dorogon, 1909: Bp-Tabánban, 1910: Bp-Lipótvárosban, 1914: Bp-Belvárosban, 1922: Bp-Ferencvárosban kp. 1923: a londoni követségen dolgozott. 1924: Bp-Krisztinavárosban kp., 1929: Bp-Kőbánya plnosa. 1940: nyugalomba vonult. - 1930: megalapította és szerk. az Egyházközségi Híradót. 88

Veress II:276. - M. társad. lex. 1931:104. - Schem. Strig. 1982:400. (†1957. máj. 13.)

Károlyi Lőrinc (1688 k.-Győr, 1747. márc. 21.): választott püspök. - 1708: lett a Pázmáneum növ-e. Szanyi majd vámosderecskei plnos, utóbb győri karkp. 1726: győri knk. 1729. XII. 24: rábaközi, 1736: szegyh. főesp., a szem. ig-ja. Főesp. ker-ében kánoni látogatást tartott. Ált. helynök, zebegényi apát, 1741: kápt. nagyprép. és 1746. XI. 7: szkardonai vál. pp. XII. Kelemen kinevezésével 1733. IX. 28-1753. IX. 26: Bragadino Vince a tényl.(?) szkardonai pp. - M: Triumphus victoriae (Győr visszavételének emlékünnepén mondott beszéde). Győr, 1732. - Speculum Jaurinensis Ecclesiae. (A szegyh. és a pp-ök tört.) Uo., 1474. - Kir. kinevezéssel utóda a szkardonai c-en 1752. X. 20: nagydaróczi Kovács Pál. T.E.

LBE:497. - Schem. Jaur. 1897:40. (522.) (szkardonai vál. pp.) - Szinnyei V:1099. - Bedy 1938:461. (itt é.n. tinnini fszt. pp is!)

Károlyi Sándor, nagykárolyi, 1699-től br., 1712-től gr. (Nagykároly, Szatmár vm., 1668. márc. 20.-Nagykároly, 1743. szept. 8.): hadvezér, államférfi. - Szatmár vm. főispánjaként 1697: a Tokaji Ferenc vezette →hegyaljai fölkelés, 1703: a Rákóczi-szabharc ellen fogott fegyvert. Elismerés helyett gyanúba keveredve, váratlanul csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez, a szabharcban generális, majd tábornagy, végül főgenerális. A →szatmári béke kuruc részről való előkészítője és megkötője. 1712: cs. kir. altábornagy, felső-mo-i vezénylő parancsnok, 1719 és 1723: kir. biztos, 1723: lovassági tábornok, v.b.t.t. 1724: a Helytartótanács tagja, a honvédelmi biz. elnöke, 1734: egy önálló huszárezred tulajdonosa, ezt 1738: átengedte Ferenc nevű fiának, 1741: tábornagy, a Tiszán inneni nemesi fölkelés parancsnoka. Vitatott pol. ténykedésén és hadvezéri sikerein túl egyh-a buzgó támogatója, a nagykárolyi irgalmasr. tp. és ktor építtetője, a pesti klarissza zárda alapítója. Z.J.

---

Károlyi Geraldine, nagykárolyi, Pálffy Pálné, erdődi gr. (Bécs, Alsó-Au. 1836. nov. 23.–Bp., 1915. márc. 15.): csillagkeresztes hölgy. – Férje Pál (1827–1866). 1896: az →Országos Katolikus Nővédő Egyesület alapító-elnöke. – M: Őslaky Ella. Ifj. reg. Bp., 1912. – 2. A mennyezetes ágy. Ford. Gyergyai Albert és Szávai Nándor. Uo., 1942. 88

Zichy Sarolta gr.: Gr. Pálffy Pálné élete. Bp., 1915.

Károlyi Margit, nagykárolyi gr; gr. Esterházy Móricné (Mácsa, Arad vm., 1896. febr. 25.–Bp., 1975. jan. 12.): csillagkeresztes hölgy. – Szülők: Gyula (1871–1947) min.eln.; nagykárolyi gr. Károlyi Ermelinde (1872–1955). A kat. segélyszervezeteket támogatta. – Írásai: M. anyák kve. 14. köt. (Bp., 1938); Karitász almanach. 5. évf. 1941. (Uo., [1941]: Embersegítés falun); 6. évf. 1942. [Uo., 1941]: Teleki Pál, a magyar nemzet tanítómestere); Szociális és karitatív évkv. 7. évf. 1943. (Uo., 1942: O. N. Cs. A. a falvakban) 88

Gudenus II:363. (*Aradmácsa)

Károlyi Viktor, nagykárolyi gr. (Nagymágocs, 1902. ápr. 25. – Seaton, Anglia, 1973. dec. 16.): földbirtokos, országgyűlési képviselő. – A szentesi majd a bpi piar. gimn. tanult, 1920: a Nemz. Hadsereg önkéntese, az I. huszárezr. hadnagya. A Tudegy. Közgazd. Karon végzett, majd Károlyi Imre gr. Tejüzemi Rt. eln., erről 1935: lemondott, amikor a mindszenti ker. a Nemz. Egység Pártja programjával ogy. képviselővé választotta. 1939: a M. Élet Pártja programjával ogy. képviselő. 1945. VIII. 29: Gollingban fogoly, hazahozatták, 1946. III. 2: a NOT 7 é. börtönre ítélte. 1956. XI?: Ny-ra menekült. 88

M. ogy. alm. 1935:404. – Ker. m. közél. alm. 1940. I:486. – Ogy alm. 1940:217. Arck. – Szabad Nép 1946. III. 3. (7 évre ítélték) – Új Mo. 1995. II. 18. („háborús bűnösként” 2 és fél é. ítélték) – Gudenus II:37.