Magyar Katolikus Lexikon > T > tamingi magyar jezsuita misszió


tamingi magyar jezsuita misszió, 1926-1950: önálló magyar misszió Kínában. - Taming városa Sanghajtól É-ra 1500, Pekingtől K-re 600 km-re fekszik, a tartomány É-D irányban kb. 150, K-Ny irányban 50 km, ter-e 8640 km², 1930 k. több mint 2 mill. lakossal. Fontosabb városai Taming, Nanlo, Csingfeng, Kajcsou és Csangjüan. - Misszionáriusok a 19. sz. közepén az →ópiumháborúkat lezáró békeszerződések nyomán telepedhettek meg Kínában: 1860 u. a francia jezsuiták Sanghajban és Hopej tart. DK-i részében, a spanyol jezsuiták Anhuj, a spanyol domonkosok Fucsien tart-ban, a lazaristák Mongóliában, Hopej, Csianghszi, Honan és Csöcsiang tart-okban; a ferencesek Santung, Hunan, Hupej, Sanhszi és Senhszi tart-okban, a Párizsi Külmissziós Társaság Szecsuán, Kujcsou, Jünnan, Kuanghszi és Kuangtung tart-okban, valamint Mandzsúriában és Tibetben. 1900 k. kb. 1000 misszionárius tevékenykedett, s eljutottak a legeldugottabb vidékekre, a mongol pusztákra és a tibeti fennsíkra is. - 1. Előzménye. A párizsi jezsuita rtart. három tagja 1842. VII. 12: kötött ki Sanghajban. Házuk Zikavej külvárosban volt, mely ter-et a 17. sz: Hszü Kuang-csi, Matteo →Ricci tanítványa és segítője ajándékozta a r-nek. A missziós telep a sanghaji fr. koncessziós ter. és a város kínai negyede között épült, kínai fennhatóság alá tartozott. Itt áll Kína legnagyobb r.k. tp-a, egy kéttornyú, neogótikus katedrális. A missz. intézményei között volt r. teológia és noviciátus, nagy- és kisszem., elemi isk. és árvaház; nyomda, asztalos- és lakatosműhely, 1873-: csillagvizsgáló és meteorológiai állomás. - A champagne-i rtart. tagjai 1857: Pekingtől 200 km-re, Hszienhszienben telepedtek le. A fallal körülvett missziós telep a várostól 2 km-re épült fel: két közp. épülete, a teljesen eu. berendezésű ppi székház és a rház körül noviciátus, juvenátus és retorika, filozófia, kis- és nagyszeminárium, tanítóképző, alsó és felső elemi isk. kb. 250 bentlakóval. Az apácazárdák épületei, valamint a hitoktatónők isk-ja és szállása a misszió falain belül teljesen önálló negyedet képeztek. A műhelyek élén egy-egy segítőtestvér állt, aki a munkák irányítása mellett az adminisztrációt is végezte. Az asztalosműhelyben készültek a keresztek, a gyóntatószékek, a tp. padok és az isk-k berendezései. A nyomdában közel száz helyi alkalmazott dolg. Itt nyomtatták a kínai nyelvű katekizmusokat, imakv-eket, folyóiratokat és könyveket, de itt készültek a fr. nyelvű tud-os és ismeretterjesztő művek is. A gyógyszertárban helyben készítették el a legszükségesebb gyógyszereket. Az 1929: összegyűjtött adatok szerint a missz. ter-én 1857: 9505, 1900: 50.575, 1920: 102.390, 1929: 138.910 ker. élt. 1929: a misszió 5 prefektúrából és 36 alprefektúrából állt, a ter-en 8.076.000 ember élt. 1859: 6 isk-ban 70, 1932: 487 fiú- és 649 leányisk-ban 15.000 növ. volt. A missz. irányító közp-ja Lille-ben (Fro.) volt. - Tamingban 1862: telepedtek meg a fr. jezsuiták. A város K-i kapuja közelében telket és házat vásároltak. Imaiskolát nyitottak, 1866-: megépítették a rházat, a műhelyeket, a gazd. udvart. 1878: megnyitották a Szt Szaniszló-koll-ot. 1880: elkészült a tp., melyet a boxerek 1900: leromboltak (→boxerlázadás). 1918-21: fro-i adományokból felépítették a Tamingfui Miasszonyunk-tp-ot, a sanghaji, a tiencsini és a kantoni után a negyedik legnagyobb r.k. tp-ot Kínában. 1938: m. adományokból készült a szószék. 1950: a tp-ot nem bontották le, raktárnak használták, majd üresen állt, az 1990-es években helyreállították, 2007: ismét működhet. - A Kínában dolgozó fr. szerz-ek megöregedtek, utánpótlásra nem számíthattak, ezért Henri Lécroart, a missz. pp-e a generális egyetértésével 1921: úgy határozott, hogy a hatalmas területet több kisebb misszióra osztják fel. A hszienhszieni misszió felosztásáról szóló hírek Mo-ra is eljutottak. - →Somogyi Jenő tartfőn. 1919: fogadalmat tett: ha a jezsuitáknak a Tanácsközt. idején nem esik bántódásuk, a rtart. missziós területet vállal. 1920. II. 21: a rfőnök véleményét kérte a kínai misszióhoz, de az inkább Angliát, Lengyo-ot vagy Amerikát javasolta. A m. rtart. elöljárói 1921: mégis felvették a kapcsolatot a champagne-i provinciával. 1922. I: kiválasztották az első két m. misszion-t, →Szarvas Miklóst és →Gábor Istvánt. - A rendi vezetés a misszió Sárga-folyótól D-re fekvő területeit, a Tungming kerületet a verbitáknak, a Csiangszu tart-beli Hszücsout a m-oknak, Tamingot a kanadai jezsuitáknak szánta. A m-ok azonban úgy ítélték, hogy a hszücsoui misszió túl nagy, a m. rtart. nem képes annyi embert küldeni, hogy az egész körzetet el tudják látni. A kanadaiakkal egyetértésben a két missz. területet kicserélték, így kapták meg a m-ok a ~t. - 2. Fr. vezetés alatt. A m. rtart. 1921-45: küldött misszion-okat. Szarvas Miklós, Gábor István és →Lischerong Gáspár papként érkezett. A többiek a fil. elvégzése után, de még a teol. előtt indultak misszióba, s csak 6-8 éves tanulás után kapcsolódhattak be a munkába. A segítőtestvérek általában rögtön Tamingba kerültek, és a legtöbben munka mellett tanulták meg a kínai nyelvet. A nyelvisk. 1930-ig Tiencsinben, a jezsuiták keresk. főisk-ján volt. Itt tanulta a nyelvet 1926-: Lischerong Gáspár, →Horváth Sándor és →Németh József; 1927-: Litványi (→Lidonyi) György és →Varga Kálmán; 1928-: →Herpy Károly és →Kerekes István. Az 1930: érkezett →Szajkó József és →Fekete Mihály Hszienhszienben, a fr-k közp-jában tanult, 1932: →Takács János és →Herhold Árpád viszont már egyenesen Tamingba ment nyelvet tanulni. 1933: →Resch Ferenc és Pál Lajos már felszentelt pap volt, →Kékessy Imre és →Molnár Ödön még a teol. előtt állt, →Lindenberger Sándor segítő testvér volt, ők is Tamingban tanultak kínaiul. 1936: nyitották meg a jezsuiták saját nyelvisk-jukat, a Chabanel-házat Ankingban, az anhuji sp. jezsuita missz. központjában. Az 1936: érkezett teológusok, →Havas János, →Jaschkó István, →Maron József és →Papilla Lajos már az új nyelvisk-ban tanultak. A velük érkezett két fráter: →Ácsbolt János és Bencze István Tamingba került. - A nyelvisk-t 1938: átköltöztették Pekingbe. Az 1938: érkezett →Kaufmann József, →Nagy Kálmán, Tiszai Pál, 1939-: →Cser László és →Rab Pál már itt tanulta a nyelvet, a velük érkezett →Császár György testvér pedig egyenesen Tamingba ment. - 1940: érkezett →Ladányi László, →Sebes József és →Vajda Tibor. A nyelvtanulás után a sanghaji teol-n folytatták tanulmányaikat. Mire visszakerülhettek volna a m. misszióba, a pol. helyzet annyira megromlott Tamingban, hogy az 1946: végzett Ladányit Tiencsinbe küldték tanárnak a r. keresk. főisk-jára, Sebes József Rómában dri tanulm-okat folytatott. Vajda Tibor 1945-46: még tevékenykedhetett a tamingi misszióban, de Ladányi és Sebes, valamint →Forró Ferenc, →Kráhl József és →Schmotzer János, akik a missz. pusztulása után érkeztek Kínába, már nem dolgozhattak a ~ban. - 3. Az önálló ~ gondolata már 1926: fölmerült. Lécroart pp. tíznapos látogatásra Bp-re érkezett és a m rtart. vezetőivel megállapodtak, hogy újabb misszion-okat küldenek Kínába. Az amerikai m-ok között missziós munkát végző Lischerong Gáspárt jelölték ki és →Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek közül tizen indultak a ~ba és egészen a misszió pusztulásáig együtt dolgoztak a jezsuitákkal. A generális 1931. III. 3: Szarvas Miklóst kinevezte Taming h. elöljárójává. - XI. Pius p. 1935. III. 11: megalapította Taming ap. prefektúrát, 1936. I. 31: Szarvas Miklóst nevezte ki ap. prefektussá. Ezzel a ~ teljesen önálló lett. III. 26: a r. generális P. Szarvast missziós főnökké nevezte ki, és a ~ ter-én született kínai jezsuitákat a magyar rtart. tagjának nyilvánította. - A kínai hierarchia 1946. IV. 11-i megalapítása után a ~ 1947. VII. 10: ppség lett, Lischerong Gáspár ap. korm-val az élén, aki e címet Kínából való kiűzetése után Tajvanon is viselte egészen haláláig, 1972-ig. -

Tamingban és Pujangban a misszió középisk-t és kisszem-ot tartott fenn, Hszienhszienben a világi papok nagyszem-ában tanított Resch Ferenc és Németh József, de a középisk-ban is dolgoztak m. tanárok, többek között Horváth Sándor, Litványi György és Szajkó József. A legtöbb falusi misszióban csupán imaiskola, esetleg elemi isk. működött. - Kínában az 1920-as években ismeretlen fogalom volt a közegészségügy, sem a közp. kormányzat, sem a tartfőn-ök nem gondoskodtak gyógyászati hálózat kialakításáról, képzett (nyugati orvoslást tanult) orvosok alig voltak. A születések száma igen magas, a gyermekhalandóság szintén, az átlag életkor 35 év körüli volt. Ezért a missz. munka fontos része volt a gyógyítás, s ahol a misszion-ok megjelentek, ott kisebb-nagyobb kórházakat, rendelőintézeteket szerveztek. A jezsuiták a misszióra készülve Mo-on missz. orvosi kurzuson is részt vettek, ahol megtanultak kötözni, fogat húzni, injekciót beadni. Pujangban →Gömöri Pál, Csangjüanban Jaschkó István irányításával működött kórház. Mivel a kórházra a népközt. megalakulása után is szükség volt, Jaschkót nem rögtön utasították ki Kínából, a kórházban maradhatott és dolgozhatott egészen 1954-ig. -

4. A ~ pusztulása. 1945. V. 14: a japánok távozásának hírére a városon kívül élő kínaiak elözönlötték a várost és megkezdték a fosztogatást. Délben megjelent a Vörös Hadsereg előőrse, estére pedig megérkezett a reguláris komm. hadsereg is. A fosztogatást leállították, s a misszion-okat sem bántották, sőt arra kötelezték az embereket, hogy az elrabolt holmikat vigyék vissza a misszióba. A komm. városi elöljáróság meghívta ebédre a misszion-okat, és biztosították őket a vallásszabadságról, sőt az új népbiztos is ellátogatott a tp-ba. Az is hozzájárult a misszion-ok és a komm. városparancsnokság közötti jó viszony kialakulásához, hogy Kékessy Imre sikeresen kezelte az egyik komm. vezető feleségét. De a misszió csak Tamingban élt tovább ilyen békés körülmények között. A kisebb keresztény községekben a misszió épületeit, a kpnákat és az isk-kat a komm-k lefoglalták, és ott tartották meg a gyűléseiket. Néhány tp-ot lebontottak, az oltárokat felaprították, a szobrokat lemázolták, az egyik kínai papot több hónapon át fogva tartották. A falvakban lehetetlen volt megnyitni az isk-kat, mert a komm-k a fiatalokat minden nap gyűlésezni vitték, a misszió iskoláiban tartották a szem-ot. A városba is egyre kevesebb keresztény jutott be, mert mindenki csak a népőrség engedélyével hagyhatta el a faluját. - VIII. 12: Tamingba is elérkezett a hír a japánok fegyverletételéről, ez azonban nem hozta meg a békességet, mert a magukat nemzetinek nevező kuomintangisták és a komm-k minden addiginál keményebb harcot folytattak egymással. A komm-k Santung felé terjeszkedtek, Hszienhszient is bevették, 1945 karácsonyán a fr. missziót is kirabolták, a kuomintangisták pedig D-ről É felé szorították a Nyolcadik Hadsereg egységeit. Hantant X. elején elfoglalták a Kuomintang erők. A komm-k Tamingban is felkészültek a támadásra. - 1946 elején, a téli szünet után a misszió megnyithatta az iskoláit, nyáron pedig minden végzős diák kapott diplomát. 1946. IX. végén Senhszi tart-ból a közp. kormányzattal politikailag szembehelyezkedő egyetemista csoport, fansentuj, azaz „szellemirtó gárda” érkezett Tamingba. A kormányellenes irreguláris csapatokra támaszkodva megszervezték a népi törv-széket, s ettől kezdve a komm. propagandisták egymás után szervezték a népítéleteket. IX. 28: éjjel házkutatást tartottak a misszióban, Szarvast és Maront elvitték egy közeli községbe, ahol éjszakára bezárták őket. Másnap reggel a nép elé állították a két misszion-t. A vádak a következők voltak: az árvíz idején a fráterek megakadályozták, hogy a két jezsuita birtokrész között gátat építsenek, ezért az egész falu földjét elöntötte a víz; a japán érában a komm. hatóságoknak nem fizettek adót; nem jelentették be pontosan, hogy mekkora földterülettel rendelkezik a misszió; a misszió isk-ja a kúthoz túl közel épült, ezért az emberek nem fértek hozzá a vízhez; a nővérek drágán árulták a gyógyszereket; a tp-ban a gyónásnál az asszonyokat bezárják egy szekrénybe, stb. 19 vádpontot soroltak fel, közben Szarvas Miklóst az ájulásig verték. Végül az összes bűnökért 47,5 millió jüan kártérítést akartak fizettetni, Szarvast és Maront pedig 35 napra bezárták. A misszió ennyi pénzt nem tudott előteremteni, ezért a végrehajtók a misszió összes vagyontárgyát elárverezték. Elvitték a rház, a betegkezelő, a koll-ok és a műhelyek berendezését, a raktárakból a gabonát, a gazdaságból az állatokat, a kerékpárokat, s mindent szétosztották a népítélet résztvevői között. Az árverés végeztével a „szellemirtók” a misszió még mozdítható tárgyait szabad prédául hagyva elvonultak. Az épületekbe beözönlő nép teljesen kifosztotta a missziót. X. elején Csingfenget repülőgépről lőtték a központi csapatok. Pujangból az irreguláris csapatok a kormányerők közeledtéről szóló hírt meghallva elhagyták a várost. X. 5: Takács János házfőnök elrendelte, hogy a rtagok hagyják el a missziós házat, menjenek a város falain kívüli villába, onnan pedig kettesével-hármasával induljanak el Csangtöfuba. A misszion-ok kisebb csoportokban, a lakott településeket lehetőleg kikerülve több napon át gyalogoltak, amíg elértek a kanadai verbiták missziójába. A m. menekültek a kanadai misszió területén, Hszinhsziangban és Vejhujfuban folytatták a munkát. A ~ kiürítésének idején már több m. a ~ területén kívül dolgozott. Németh József és Pál Lajos Hszücsouban, a kanadai jezsuitáknál segített a munkában. Litványi György Pekingben az ÚSz kínai fordításán dolg. →Zsámár Jenő előbb kórházban volt, az egyik veséjét kivették, majd gyógyulása után Pekingben hozzáfogott négykötetes kínai nyelvű munkája, az Aszketika és misztika megírásához. Papilla Lajos 1946-tól a zikaveji teol-n tanított, Ladányi László és Sebes József uo. teol-t hallgatott. Kaufmann József és Rab Pál Vuhuban töltötte a 3. próbaévet. - Szarvast és Maront XI. 3: engedték szabadon a komm-k. Ezekben a napokban, mikor már mindenki a misszió elhagyására készült, a Kuomintang repülőgépei támadást indítottak Taming ellen. A gépek először csak felderítő repüléseket hajtottak végre, majd XI. 4: megkezdődött a bombázás. 11 gép folyamatosan lebombázta a komm. egységeket, amelyek többek között a misszió épületeit is búvóhelyül használták. Az első bombák a leányisk-t érték, de a misszió többi épületében is komoly kár keletkezett. Bomba találta a kalocsai nővérek városi házát, a ppség épületeit. A rház nem dőlt össze, csak az ablakok törtek be és a tetőcserepek hullottak le a légnyomástól. Késő estig temették a halottakat, az isk. növendékeit. Másnap hajnali négykor Szarvas elhagyta Tamingot. - 1947. I. 4: a központi kormány csapatai bevonultak Tamingba. A misszion-ok közül többen is visszatértek a városba, de néhány nap múlva a komm-k visszafoglalták a várost, így a m-ok másodszor is menekülésre kényszerültek. Ekkor hagyta el Tamingot Koch István is. A kisszem-ot felköltöztették Pekingbe. II. 7: az elvonuló Kuomintang-csapatokkal együtt az utolsó misszion-ok (Takács János, Maron József, Tiszai Pál, valamint Szun Péter és Pej Alajos kínai jezsuiták - szintén elhagyták a ~ közp-ját. - Szarvas a sp. jezsuiták missziójában dolgozott még közel egy éven át. 1947. XII. végén Rómába ment a jezsuita kúriába, hogy beszámoljon a rend vezetésének a kínai viszonyokról, majd római feladatának végeztével 1948. I. 23: hazatért Mo-ra. A misszion-ok exodusát követően néhányan még visszajutottak a ~ba. Takács János és Rab Pál ker-eknél bujkálva még éveken át foglalkozott a kínai hívek lelki gondozásával, Lischerong és Gömöri Pujangban a kórházban dolg., Jaschkó Csangjüanban szintén kórházat vezetett, Horváth Sándor Csingfengben fóldművelésből élt. A népközt. kikiáltása után nem utasították ki azonnal az országból a külf. misszion-okat. Az utolsó m. jezsuita misszion., Császár György 1955: hagyta el Kínát. -

5. A misszion-ok szétszóródása. 1948. V: a missz. elöljárói rendkívüli gyűlést tartottak és levélben tájékoztatták a generálist a missziók további működését lehetetlenné tevő súlyos helyzetről, aki rájuk bízta annak eldöntését, hogy a kínai hívek között folytatják-e a munkát. Az 1950-es évek elején minden jezsuitát kiutasítottak Kínából, akik először Hongkongban várakoztak, amíg megfelelő helyet találtak arra, hogy átmenetileg letelepedjenek. A m-ok közül a legtöbben Ázsiában maradtak: Tajvanra (→tajvani magyar jezsuita misszió), a Fülöp-szk-re v. Vietnamba mentek, de néhányan Amerikába, Ausztráliába kerültek, és voltak olyanok is, akik visszatértek Eu-ba. A fiatal jezsuiták és tanáraik a Fülöp-szk-en telepedtek le. Az első csoport - 24 szeminarista és 2 tanáruk, az osztrák P. Bruckner és a m. Németh József - 1949. IV. 2: érkezett Manila kikötőjébe. Bencze testvér már korábban megérkezett, hogy előkészítse az épületeket az odaköltöző szeminaristáknak, majd 1953: Papilla Lajos is a manilai kínai ker. fiatalok között folytatta a munkáját. Vámos Péter

Szajkó József: A m. jezsuiták Kínában. Bp., 1935. - Ladany, L.: The Catholic Church in China. New York, 1987. - Vámos Péter: Két kultúra ölelésében. Bp., 1997. (Anima una kv-ek 12.)