ópiumháború, 19. sz.: Nagy-Britannia Kína elleni piacszerző háborúja. - 1. 1839. jún.-1842. aug. 29. Li Cö-Szü cs. biztos az ang-ok által becsempészett kb. 20 ezer láda →ópiumot Kantonban lefoglalta, mivel népbetegség lett az egyre terjedő ópiumfüggőség. Egyidejűleg néhány brit tengerész megölt egy kínait. A britek a gyilkosokat nem adták ki, a brit flotta blokád alá vette Kantont. A kitört háborúban a keresk. érdekekre hivatkozó brit csapatok elfoglalták a tengerparti kínai városokat, 1841. I. 29: megszerezték Hongkong szg-ét. A Csing-dinasztia a fejlettebb hadfelszerelésű britekkel szembeni kudarcok után 1842. VIII. 29: megkötötte a számára hátrányos nankingi szerződést, lemondott Hongkongról, „méltányos” vámtarifát fogadott el. 1843. X. 8: az ezt kiegészítő bogue-i szerződésben, melyben hatalmas hadisarc mellett Kína 5 kikötőjét megnyitották a kereskedők és telepesek előtt, kimondták, hogy a Kínában bűncselekményekkel vádolt brit állampolgárt csak brit bíróság elé lehet állítani. Hasonló szerződést kötött Kína 1844: Fro-gal és az USA-val. - 2. 1856-60. Ürügyül az Arrow-incidens szolgált, amikor az Arrow hajó fedélzetén néhány kínai tiszt levonta a brit lobogót. Fro. egy hittérítő meggyilkolása miatt lépett be a háborúba. Az 1857 végén kezdett hadműveletekkel 1858: a tiencsini szerződésekben kikényszerítették, hogy a külf. hatalmak követeket tarthassanak Pekingben, 10 újabb kikötőt és a Jangce folyót megnyissák a külf. kereskedők és telepesek előtt, a külföldiek Kína belső vidékeire utazhassanak, a ker. hittérítők szabadon közlekedhessenek Kínában. XII: a sanghaji egyezményben engedélyezték az ópium korlátlan importját. A kínaiak nem ratifikálták e szerződéseket, ezért a szövetségesek elfoglalták Pekinget, fölgyújtották a cs. nyári palotáját. 1860: a kínaiak kötelezték magukat az előnytelen szerződések betartására. 88

Brit. Hung. V:566. (egyenlőtlen szerződések); XIV:146. (s.v. ~)