🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > F > fekete
következő 🡲

fekete: a színskálán a →fehér ellentéte, a színek teljes hiánya olyan felületen, amely sem át nem ereszti, sem vissza nem veri, azaz teljesen elnyeli a →fényt. - A →színszimbolikában kettős jelentésű: egyrészt a fehér ellentéteként az ördög, a bűn, a lelki sötétség és halál, másrészt a világról való lemondás, a gyász, az önmegvetés, a szerénység és alázat színe. - A Szentírásban a baj, a pusztulás jelképe (Zak 6,2.6; Jel 6,12), az elpusztult Jeruzsálem lakóinak arca ~, mint a faszén (Siral 4,8). A 4 apokaliptikus →ló közül az egyik ~ (Jel 6,1-8), lovasa mérleggel a kezében az →éhínség jelképe. - A liturgiában a gyász és a szenvedés színe (→gyászmise). Kat. vidékeinken →feketevasárnap az asszonyok és leányok ~be öltözve mentek a tp-ba. Ref. tp-okban nagypénteken és nagyszombaton az →úrasztalára, a szószékre és Mózes székére ~ leplet terítettek. A gyülekezeti leltárak 1703: Kishodoson, 1763: Hajdúböszörményben nyomtatott ~ abroszokat, 1806: Mezőzomboron „szőrrel varrott” ~ abroszt említenek; nagypénteken az asszonyok ~ kendőt v. ruhát viseltek. ~ volt a debreceni polgárok csónakalakú →fejfája. - A Krisztus halálába való eltemetkezés szimbólumaként a papok →reverendájának és szerzetesrendek ruhájának alapszíne: ágostonos remeték: ~ habitus, ~ körgallér csuklyával; antoniták: ~ habitus, ~ köpeny (kék T betűvel); bencések: ~ habitus, ~ skapuláré csuklyával, ~ köpeny; ciszterek: fehér habitus övvel, ~ skapuláré csuklyával, bő fehér köpeny; domonkosok: fehér habitus és skapuláré, ~ köpeny csuklyával; jezsuiták: ~ reverenda; kármeliták: ~ v. barna habitus, fehér skapuláré és köpeny. - Ikgr. Bármely szín mellett az ellentétét, a tagadást jelenti. Így pl. a piros az isteni élet, a ~ a kárhozat. A →drágakövek között különlegességnek számít a ~ agregátum-gyémánt. - Néprajz. Az ural-altáji népeknél a ~ az alantas, a közönséges kifejezője, a fehér ellentéte. Kifejezte a Ny-ot, s hogy a Ny-i, ~ hunok, ~ m-ok idegen népekkel vegyültek. A ~ m-ok Szt Brunó szerint 1006: még nem voltak ker-ek, ter-ük Erdély. A ~ a címerek egyik alapszíne. - A m-ok között egyes népr. kistájakat (Ormánság, Sárköz) kivéve ~ a gyász színe. Ált. szokás volt, hogy az özvegy asszonyok 35/40 éves koruktól halálukig ~ben jártak. **

MNL II:339. (s.v. gyász) - Lipffert 1976:91. - Sachs 1980:130. - KML 1986:292, 294.

Fekete Antal, Bold. Szűz Máriáról nev., Piar (Bp., 1911. jan. 17.-Bp., 1994. márc. 15.): gimnáziumi tanár. - 1927. VIII. 27: lépett a r-be, 1932. IX. 11: ünn. fog-at tett, 1935. VI. 16: pappá szent., a Pázmány Péter Tudegy-en 1930-34: m-ném. szakos tanári okl-et szerzett, 1937: drált. 1934-43: a tatai piar. gimn. tanára, 1947/48: a bpi gimn-ban ig-h. - M: Gr. Széchenyi István vallásossága. Bp., 1936. (Palaestra Calasanctiana 16.) - A ném. nyelvtan vázlata. Kz. gyanánt. Tata, 1938. - Keresztneveink, védőszentjeink. Bp., 1973. - Szt Pál. Írta Josef Holzner. Ford. Uo., 1982. 88

Schem. Piar. 1940/41:60. - Gulyás VIII:619.

Fekete Endre, Szt Erzsébetről nev., Piar (Esztergom, Esztergom vm., 1844. nov. 20.-Bp., 1923. ápr. 12.): tanár. - Az algimn-ot Esztergomban végezte, 1861. IX. 16: lépett a r-be, a gimn. 5-6. o-át Kecskeméten, 7-8. o-át Kolozsvárt fejezte be. Nyitrán és Szentgyörgyön (Pozsony vm.) teol. hallg. 1866. III. 28: ünn. fog-at tett, 1868. VIII. 24: pappá szent. A bpi tudegy-en 1870: m-lat-fil. szakos tanári okl-et szerzett. 1865/66: Kisszebenben, 1867: Szentgyörgyön, 1868-73: Bpen, 1874: Nagykanizsán, 1876: Bpen gimn. tanár, 1879: a tartfőn. titkára, majd kormánysegéd, 1891-1920: a r. tanügyi biztosa, 1891-1910: az újoncok tanulm. felügy-je. - M: Tapasztalati lélektan. Bp., 1872. (Philosophiai propaedentika 1.) - Tiszta gondolkodástan. Uo., 1873. (Uaz 2.) - Tájékoztató a gyakorlati tanítóképzés szervezése ügyében. Uo., 1892. - A Calasantinum vázlatos tervezete. Uo., 1894. (Kiegészítői: A Calasantinum szabályzata és A Calasantinum házirendje c. nyomtatványon) - A gyakorlati tanárképzés módja. Uo., 1896. - A gyakorlati tanárképzés alapvonalai. Uo., 1905. 88

Szinnyei III:288. - Az Úrban elhunyt rtagok... Bp., 1924:33. - Gulyás VIII:624.

Fekete Ferenc (Kántorjánosi, Szatmár vm., 1907. júl. 16.-Székesfehérvár, 1977. jan. 20.): misszionárius, plébános. - Dunapataji kp-ként jelentkezett brazíliai missz-ba, 1936. II. 19: Vígh József, Molnár János és Papp László kispapokkal indult el. 1 é. a pernambucói szem-ban nyelvtanulással töltött, utána a brazíliai m-ok lelkipásztora. 1938: betegség miatt hazatért, a háború miatt itt maradt. Fajszon kp., 1939: Bócsán h. plnos, 1949: Borota plnosa. 1954: letartóztatták, 12 é. börtönre ítélték. 1956: a forradalmárok kiszabadították, de 1958: újra bebörtönözték, Márianosztrán raboskodott. 1963. I. 7: súlyos betegen bocsátották szabadon. Bácsalmáson kp., Tompán, Mélykúton kisegítő, 1972: nyugdíjba vonult. **

Hetényi Varga II:43.

Fekete Géza Bertalan, OFM (Kisvárda, Szabolcs vm., 1913. febr. 28.-): a menekült magyarok papja. - 9. gyermekként született, anyai ágon ref. püspök unokája. Kisvárdán éretts. 1930. VIII. 25: lépett a mariánus rtart-ba, a Géza nevet kapta. A fil-t Pápán, a teol-t Szombathelyen végezte, már ekkor írt cikkeket. 1936. VI. 21: Szombathelyen szent. pappá. Újságírói tevékenysége mellett kultúr-, művészetfil. és ped. tanulm. folytatott. 1938. II. 24: középisk. tanári szakvizsgát tett. →Mindszenty József plnos áthelyeztette Zalaegerszegre és kikérte a r-től sajtótitkárnak (szerk-nek) a Zala Megyei Újság c. napilaphoz. A szerk. mellett alkalmanként a zalaegerszegi tanítótónő-, majd a csáktornyai tanítótóképzőben órákat adott. A kormánytól kapott megbízásra Muraköz ifj-ának nev. ügyeit vez. - 1940. VIII: behívták katonának, táb. lelkész, a jutasi katonaisk-ban tanár lett. Később a rom., jug., or. fronton csapatszolg-ra vezényelték. 1943. I. 19: a Don-parti harcokban súlyos haslövést kapott, Budgyonijban, Bijelgorodban, Kijevben, Debrecenben és Szombathelyen ápolták.  A táb. ppség a táb. lelkészképzés parancsnokává léptette elő. 1944. IX. 1: Zalaegerszegen a hadikórház vez-je. A háború végén a front elől menekülő, Sopronba összevont hadikórházakhoz küldték, valójában a letartóztatott Mindszenty bib. és társai gondozására. 1945. III. 29: elhagyták Mo-ot. Au-ban a ném-ek 2x letartóztatták. az SS tartotta fogva, m. parancsnokai szabadították ki. Salzburg térségében a nyílt vasúti pályán álló kórházvonatban V. 22: amerikai fogságba került, a betegekkel együtt Bad Aibling (München mellett) fogolytáborába vitték. 6 hét után a lelkészeket és az eü. személyzetet a fr. Vöröskereszt szabadította ki. - Látván a több mint 1 mill. menekült m. nyomorúságát, ~ No-ban m. intézményeket kezdett alapítani. Bad Aiblingban a m. hadikórházak maradványaiból létrehozta a 1949-ig működő M. Kórházat, s a rosenheimi vasútállomáson elfekvő m. szerelvényben, ill. a passaui lágerben gimn. jellegű m. középisk-kat, és 5 helyen el. isk-t. Münchenben egy romházban m. lelkészi közp-ot, a szétszakadt családok felkutatására Vöröskereszt irodát állított fel. - 1945: ~ Mindszenty bíb-tól sürgős üzenetet kapott: szerezzen és küldjön hatásos gyógyszert az or. katonák által terjesztett ázsiai vérbaj ellen. E mentési akció 3 é. tartott. - 1946: Dömötör Edével első emigrációs sajtótermékként megalapította és kiad. a Szent István népe c. újságot, melynek pénzügyi és terjesztési nehézségek miatt csak 3 sz-a jelent meg.

- 1946. VI: a hadifogoly táborok feloszlatása után megjelent a fr. idegen légió és toborozni kezdett a fogságból szabadult, nincstelen, éhező férfiak között: 80.000 ném-et és 25.000 m-t szerveztek be. Ekkor ~ és →Gácser Imre OSB a fr. főparancsnokságtól kérte, hogy engedélyezzék nekik a besorozottak lelki gondozását, de azt a választ kapták: „az idegen légió nem szívgárda.” - Az amerikai National Catholic Wellfart Conference átvette a m. menekültek segélyzését is, s fölkérte ~t egy hatóságilag elismert segélyszerv és iroda fölállítására. Ezért Vöröskereszt irodát ~ ketté választotta, s létrehozta a prot-ok számára a M. Segítő Szolgálatot, a kat-ok számára a M. Caritas Szolg. Hatóságilag Bejegyzett Egyesületet. Utóbbit 24 é. vez. 1951. IX: a m. emigráció vez-e fölkérte a Szabad Eu. Rádió (SZER) m. egyh. oszt-ának vez-re, hogy a már elítélt Mindszenty bíb. szellemét képviselje és állandósítsa az ítélet elleni tiltakozást. Munkába lépésekor derült ki, hogy a SZER a maga részéről már fölkérte ugyanerre munkára →Jánosi József SJ-et, aki híres volt Mindszenty-ellenességéről, ezért ~ visszalépett. Az Amerikába kivándoroltak anyagi segítségével 1952: megszerezte Teising (Alsó-Bajoro.) vízi-kastélyát, melyben M. Intézet néven dokumentációs közp-ot, kvtárat és archívumot rendezett be, nyomdájában kéthetenként Hídverők c. lapot adott ki. - 1956: a Mo-ra küldendő segélyezést (gyógyszer, élelmiszer) irányítója, a menekültek érkezése után a táborok és az egy. ifj. gondozója. - 1966: alapította a Szabad M. Világ c. nemzetpolitikai és egyházvédelmi havi lapot. 1974: a m. belügyi szervek „megvették” a m-sváb nyomdászt, s az megtagadta a lap előállítását. - 1970: ~ kivált a no-i m. lelkészi közp-ból. Ennek oka az idegen ajkú főlelkész kinevezése mellett a No-ban is megjelenő békepapság Mindszenty-ellenessége volt. A ferences apácák által vez. nyomorékok int-ének lelkésze. Közben a M. Int. anyagát Simbach község volt isk-ájában helyezte el, rendezésével foglalkozik. - A róm. Institutum pro Hominis Iuribus társalapítója, no-i főmunk-a. -  M: A félhold szerelmesei. Kereszténység az iszlámban. Hol?, 1935. - A skipetárok fiai. Kereszténység albániában. Ford. Hol?, 1935. - 1000 nap és ami mögötte van... A spanyol „polgárháború" dokumentálása. Veszprém, 1940. (Az ideigl. nemz. kormány az 530/945. ME. sz. rendelettel megsemmisítette!) - A Barrabás-per. Mindszenty bíb. kirakatpere. Hol?, 1949. - Az „új Nérót” nem siratják! Sztalin orvosi meggyilkolása. Hol?, 1953. - Csak a szabadságot akarták. A m. felkelés dokumentumai. Hol?, 1957. - Cikksorozatok a) Mo-on 1933: Az aztékok bosszúja? Egyházüldözés Mexicoban. - 1933-36: A vallás és a „modern művészet”. Műv-fil. tanulm-ok. - 1935-40: Az egység útja. Ökumenikus tanulm-ok. - 1936-39: Az „Ibér-átok?” Spo. útja a katasztrófa felé. - 1939-41: Összedőlt trónok-lehullt koronák. Az uralkodó-házak fölszámolása. - 1941: Eszmék és vértanúk-Az új-pogányság új-áldozatai. - Élt... - nyugodjék békében. A megbuktatott Népszövetség mérlege. - 1942-43: Láttam a poklot-A háború közelről nézve. - b) No-ban: 1954-58: Politikai analízis. s. k.

Fekete István (Gölle, Somogy vm., 1900. jan. 25.-Bp., 1970. jún. 23.): gazdatiszt, író. - 1910: családja Kaposvárra költözött, ahol ~ gimn. tanulm-ait elkezdte. Az ottani kudarc után polg. fiúisk-ba iratkozott. 1915: a 3 é. f. keresk. isk. növ-e, 1917: besorozták, 1918: hadiérettségit tett. Tartalékos tisztiiskolás 1918 őszéig, hadállományban volt a kommün idején is. 1920: Kaposvárt szolgált. 1923: a debreceni Gazd. Akad. hallg-ja. 1924-26: Magyaróvárt fejezte be gazd. tanulm-ait, egyúttal megvált a hadseregtől. Segéd gazdatiszt a babócsai Mailáth-uradalomban. 1929: feleségül vette Piller Editet. 1929-41: az ajkai uradalom vez. tisztje. 1933: barátja lett Kittenberger Kálmánnak. Csathó Kálmán beajánlotta az Új Időkhöz. 1940: a Kisfaludy Társ. tagja. 1941: családjával együtt Bp-re költözött, s a Földművelési Min-ban vadászati előadó. 1949: kényszernyugdíjazták, alkalmi munkából élt, az Új Ember közölte írásait. 1950: a Mezőgazd. Múz. tud. kutatója. 1951: tanár Kunszentmártonban. 1952-55: rokkantsági nyugdíjazásáig a Halászmesterképző biológus szaktanára. - M: A koppányi aga testamentuma. Ifj. reg. Bp., 1937. - Zsellérek. Reg. Uo., 1939. - Csí. Történet állatokról és emberekről. Uo., 1940. - Öreg utakon. Elb-ek. Uo., 1941. - Hajnal Badányban. Reg. Uo., 1942. - Egy szem kukorica. Elb-ek. Uo., 1944. - Emberek között. Reg. Uo., 1944. - Gyeplő nélkül. Uo., 1947. - Éjfél után. (Kz-ban) - Végtelen út. (Kz-ban) - Tíz szál gyertya. Bp., 1948. - Halászat. (Tankv.) Uo., 1955. - Kele. Uo., 1955. - Lutra. Uo., 1955. - Bogáncs. Uo., 1957. - Tüskevár. Uo., 1957. - Téli berek. Uo., 1959. - Köd. Uo., 1960. - Pepi-kert. (A szarvasi arborétum tört. és leírása) Uo., 1960. - Kittenberger Kálmán élete. Uo., 1962. - Őszi vásár. Uo., 1962. - Csend. Uo., 1965. - Huszonegy nap. Uo., 1965. - Vuk. Uo., 1965. - Hú. Uo., 1966. - Barangolások. Uo., 1968. - Ballagó idő. Uo., 1970. - Rózsakunyhó. Uo., 1973. - Tarka rét. Uo., 1973. - Harangszó. Toronto, 1975. - Búcsú. Bp., 1979. - Ködös utak. (Vál. elb-ek. S.a.r. Véber Károly) Uo., 1979. S.B.

MIL I:341. - Élet és Irod. 1970:26. sz. - M. Nemz. 1970. VI. 24.; 1975. VI. 21. - Fekete Istvánné: Emléksorok ~ról. Bp., 1975. - MÉL III:198. Arck. - Népszava 1983. VII. 3. - Kortárs 1984. 2:308. - Valló László: Emlékké válok magam is... Bp., 1986.

Fekete János, Negrutin (Szurdok, Belső-Szolnok vm., 1817. febr. 15.-Balázsfalva, 1888. dec. 19.): g.k. kanonok. - A gimn-ot Kolozsváron és Balázsfalván, a teol-t Balázsfalván végezte. 1842: pappá szent. Kolozsvárt lelkész, 1847: az erdélyi rum. kv-ek cenzora, 1862: balázsfalvi knk. - Az 1850-es évek elején rum. ábécés, számtan- és más tankv-eket adott ki el. iskolások számára. - M. román nyelvtan a tanuló ifj. számára. Kolozsvár, 1852. - Értekezés az irod-ról általában és részletesen a román nemz. irod-ról. M-ra ford. Mezey Cyrill József. Eger, 1864. - 1878. VIII. 1-1888. XII. 15: szerk. az Amicul Familiei c. szamosújvári képeslapot. P.I.

Amicul Familiei 1889:1. és 2. sz. - Szinnyei III:302.

Fekete János (Bélafalva, Háromszék vm., 1885. szept. 29.-Ghencea, Ro., 1952. márc. 25.): plébános. - 1903: Csíksomlyón éretts. A teol-t Gyulafehérvárott végezte. 1907: Petrozsényban hitokt., 1908. II. 8: pappá szent., 1914: hittanári vizsgát tett. 1914: főgimn. hittanár, 1915: Brassóban a főreálgimn. hittanára. 1916: Vulkánban, 1932: Sepsikőröspatakon, 1936-50: Gelencén plnos, 1938: a kézdi-orbai ker. főesp-e. 1950. V: az állambiztonsági szervek elhurcolták. Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön börtönben, Brassóban a Fellegvárban, Ocnele Marin, Ghenceán a lágerben raboskodott. 1952. IV. 30: a gelencei tp-kertben temették el. - 1925: az Erdélyi Szépmíves Céh alapító tagja, 1938: az Erdélyi Egyhm. Tanács tagja. Ku.P.

Schem. Trans. 1913:277. - Hetényi Varga II:391.

Fekete József, SJ (Bardóc, Udvarhelyszék, 1713. jan. 31.-Brassó, 1789.): hitszónok, lelkipásztor. - Unit. családban született. Miután katolizált, Kolozsvárt tanult. 1735: lépett a r-be. 1739: Kolozsvárt tanár és népszónok. A r. feloszlatásától, 1773-tól haláláig Brassóban lpászt. - Fm: Gesta s. Nicetae veteris Daciae episcopi et apostoli. Kolozsvár, 1750. 88

Szinnyei III:305.

Fekete József, SDB (Gamás, Somogy vm., 1909. júl. 28.-Gamás, 1985. máj. 4.): igazgató. - Bpen éretts., 1928: lépett a Szalézi Társaságba. Esztergomtáborban és Nyergesújfaluban nevelő, a teol-t Péliföldszentkereszten végezte, 1936. VI. 21: Esztergomban szent. pappá. Esztergomtáborban iparos-tanácsos, Rákospalotán felügy., 1942: Gyulán házgondnok, majd ig., 1947: Magyaróváron ig. - 1950: hazatért Gamásra, földműves, majd a TSZ könyvelője. Méhészkedett, a méhész szakcsoport vez-je. 1963: a Takarékszöv. vez-je. 1974. V. 31: nyugdíjazták. Előtte is kisegítette a plnost.  r.k.

Fekete József Gergely (Sümeg, Zala vm., 1845. márc. 11.-Zsid, 1918. febr. 10.): plébános. - A középisk-t Szombathelyen, Győrött, Szombathelyen, a teol-t Veszprémben végezte. 1869. VII. 20: pappá szent. Somogysámsonban, 1870: Szentbalázson, 1873: Marcaliban, 1878: Kéthelyen kp., Csurgón hitokt., 1880: Keszthelyen kp., 1882: ideigl. adm., 1882: Zsiden plnos, 1902: h. esp. - M: Zsid története. H.é.n. 88

Sziklay 1931:233. (s.v. F. Gergely) - Pfeiffer 1987:403.

Fekete Mihály, galánthai, 1857-től br. (Nagyszombat, Pozsony vm., 1784. máj. 24.-Esztergom, 1866. dec. 13.): választott püspök. - A bölcs-et 1802: Pozsonyban, a teol-t 1806: Nagyszombatban végezte, 1807. XI. 16: pappá szent. Komáromban kp., 1810: Szereden plnos, 1821: a nagyszombati sztszék ülnöke, 1825: Bajmócon plnos. 1826: hollótói prép. 1831. X. 31: esztergomi knk. 1836. XI. 16: barsi főesp., 1842: kánoni látogatást végzett. 1845. VI. 2: szentgyörgymezei prép. és szegyh. főesp., s mint ilyen is vizitációt végzett. 1852: novi vál. pp. 1857: a Szt István-renddel br. c-et kapott. 1858: ált. helynök, 1863. XII. 12: nagyprép., 1864. II. 4: iktatták be. 30.000 Ft-ot hagyott egyh. és jótékony célokra. - Utóda a novi c-en 1867: Vagyon István. T.E.

LBE:409. - Lipovniczky István: Egyh. beszéd ~ papi jub-ának ünneplésekor. Esztergom, 1857. - Mendlik 1864:150. - Kollányi 1900:452.

Fekete Mihály, SJ (1886. okt. 3.-Potzu, Tajvan, 1973. jún. 28.): missziós testvér. - 1907. IX. 23: lépett a r-be. Az I. vh-ban az orosz, rum. és ol. fronton harcolt, 2x sebesült, s 1 é. hadifogoly volt. Szabadulása után Szegeden, Kalocsán és Pesten dolgozott. 1930: Kínába küldték, ahol szakács, építész, asztalos, lakatos, kertész, állattenyésztő és sekrestyés. Tamingból Tajvanra, majd a Fülöp-szk-re, 1957: →Lischerong Gáspár kíséretében ismét Tajvanra, Potzuba került. **

Cat. SJ 1924:29. - Szolg. 1974. 21:95. - Vajda Tibor SJ közlése (1984)

Fekete Mihály (Tardos, Komárom vm., 1886. szept. 17.-Bp., 1937. máj. 24.): hitoktató. - A tatai, pozsonyi és esztergomi gimn-ban tanult. A teol-t Esztergomban végezte, 1909. VI. 27: szent. pappá. Udvardon kp., 1911-37: Bpen hitokt., 1916: drált. - M: Az Unigenitus bulla tört. Bp., 1916. (Dissz.) T.E.

Schem. Strig. 1910-37. - Gulyás VIII:675.

Fekete Péter (Bácsa, Győr vm., 1910. jan. 3.-Győr, 1970. aug. 31.): plébános. - 1935. VI. 23: szent. pappá. Nyúlon, 1937: Kisbéren, 1938: Halásziban, 1940: Mosonban, majd Csepregen kp. Itt 1951. III: letartóztatták és államellenes összeesküvés vádjával 15 évre ítélték. A M. Népközt. Elnöki Tanácsa 1956. IX: több pappal együtt közkegyelemben részesítette. 1956: Szakony, 1958: Fehértó plnosa. H.V.K.

Schem. Jaur. 1968:149. - Új Ember 1956. IX. 23. (Egyh. személyeket részesített kegyelemben az Elnöki Tanács) - Hetényi Varga I:303.


Fekete Anna, SJC (Arad, Arad vm., 1917. aug. 2.–Nagyvárad, Ro., 1994. júl. 4.): szerzetesnő. – ~ Bp-en tanítónőképzőt végzett. 1946. X. 1: Bp-en lépett be a →Jézus Szíve Népleányai Társaságba. Első esküjét 1949. VIII. 15: uo. tette. Otthon lakott, Csepelen apostolkodott. – A szétszóratás után Erdély apostolnője, papokat segített intenciókkal, külf. utakkal. r.k.

Fekete Anna Lidvina SZLT (Bp., 1900. ápr. 11.–Bakonybél, 1997. ápr. 17.): szerzetesnő. –Ápolónőképzőt végzett. 1920. IV. 24: Bpen lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-t 1925. IV. 24: uitt tette. Az Elmebeteggondozó int-ben ápolónő. – 1953. III. 19: a Bajcsy-Zsilinkszky kórház, 1965. XI. 30: újra az Elmebeteggondozó int. ápolónője. 1979: a bakonybéli szoc. otthonba költözött. s. k.

Fekete Antónia M. Eugénia SZINT (Győrszentmárton, Győr vm., 1875. okt. 18.–Jászberény, 1959. júl. 23.): szerzetesnő. – Szatmárnémetiben tanítónőképzőt végzett. 1892. IX. 4: itt lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1896. VII. 19: uitt tette. Székesfehérváron népisk. tanítónő volt. – 1950 u. a jászberényi szoc. otthonban élt. r.k.

Fekete Béla (Jászapáti, Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1906. okt. 15.–Gödöllő, 1968. márc. 25.): apátplébános. – 1929. VI. 23: egri egyhm-s pappá szent., Szentistvánon, 1931: Polgáron és Harsányban, 1932: Arlón és Besenyőteleken, 1933: Kunszentmártonban kp., 1934: Pásztón hitokt., 1935: Jászberényben kp. 1937: Tiszatardoson, 1941: Pócspetrin plnos, 1947: Felsőzsolcán kisegítő lelkész, 1948: Nagyhalászon, 1952: Gyöngyöshalászon, 1955: Pásztón plnos, 1957: esp., 1959: zámi c.apát, 1960: Bükkszenterzsébeten, 1961: Tarnaleleszen plnos. – Írásai: Egri Egyhm. Közl. (1930:77. Szentistvánon építendő Pavliár-féle zárdaisk. alapkőletétele; 1935:163. Jászberényi hírek; 1936:137. A hitoktatási helyi tanmenet és vázlat kérdéséhez; 1937:154. Iskolamegáldás Csobajon) – Betűjegye: F. (Egri Egyhm. Közl. 1937) 88

Schem. Agriens. 1945:198., 1963:44. – Tóth 1947:88.– Puskás 1979:175. – Diós 1999:51. (2730.)

Fekete Géza Bertalan, OFM (Kisvárda, Szabolcs vm., 1913. febr. 28.–München, 2006. ápr. 12.): a menekült magyarok papja. – 9. gyermekként született, anyai ágon ref. pp. unokája. Kisvárdán éretts. 1930. VIII. 25: lépett a mariánus rtart-ba, a Géza nevet kapta. A fil-t Pápán, a teol-t Szombathelyen végezte, már ekkor írt cikkeket. 1936. VI. 21: Szombathelyen szent. pappá. Újságírói tevékenysége mellett kultúr-, művészetfil. és ped. tanulm-okat folytatott. 1938. II. 24: középisk. tanári szakvizsgát tett. →Mindszenty József plnos áthelyeztette Zalaegerszegre és kikérte a r-től sajtótitkárnak (szerk-nek) a Zala Megyei Újság c. napilaphoz. A szerk. mellett alkalmanként a zalaegerszegi tanítótónő-, majd a csáktornyai tanítóképzőben órákat adott. A kormánytól kapott megbízásra Muraköz ifj-ának nev. ügyeit vez. – 1940. VIII: behívták katonának, táb. lelkész, a jutasi katonaisk-ban tanár lett. Később a rom., jug., or. fronton csapatszolg-ra vezényelték. 1943. I. 19: a Don-parti harcokban súlyos haslövést kapott, Budgyonijban, Bijelgorodban, Kijevben, Debrecenben és Szombathelyen ápolták. A táb. ppség a táb. lelkészképzés parancsnokává léptette elő. 1944. IX. 1: Zalaegerszegen a hadikórház vez-je. A háború végén a front elől menekülő, Sopronba összevont hadikórházakhoz küldték, valójában a letartóztatott Mindszenty bíb. és társai gondozására. 1945. III. 29: elhagyták Mo-ot. Au-ban a németek 2x letartóztatták. az SS tartotta fogva, m. parancsnokai szabadították ki. Salzburg térségében a nyílt vasúti pályán álló kórházvonatban V. 22: amerikai fogságba került, a betegekkel együtt Bad Aibling (München mellett) fogolytáborába vitték. 6 hét után a lelkészeket és az eü. személyzetet a fr. Vöröskereszt szabadította ki. – Látván a több mint 1 millió menekült m. nyomorúságát, ~ No-ban m. intézményeket kezdett alapítani. Bad Aiblingban a m. hadikórházak maradványaiból létrehozta a 1949-ig működő M. Kórházat, s a rosenheimi vasútállomáson elfekvő m. szerelvényben, ill. a passaui lágerben gimn. jellegű m. középisk-kat, és 5 helyen el. isk-t. Münchenben egy romházban m. lelkészi közp-ot, a szétszakadt családok felkutatására Vöröskereszt-irodát állított fel. – 1945: ~ Mindszenty bíb-tól sürgős üzenetet kapott: szerezzen és küldjön hatásos gyógyszert az or. katonák által terjesztett ázsiai vérbaj ellen. E mentési akció 3 é. tartott. – 1946: Dömötör Edével első emigrációs sajtótermékként megalapította és kiad. a Szt István népe c. újságot, melynek pénzügyi és terjesztési nehézségek miatt csak 3 száma jelent meg. – 1946. VI: a hadifogoly-táborok feloszlatása után megjelent a fr. idegenlégió, és toborozni kezdett a fogságból szabadult, nincstelen, éhező férfiak között: 80.000 németet és 25.000 m-t szerveztek be. Ekkor ~ és →Gácser Imre OSB a fr. főparancsnokságtól kérte, hogy engedélyezzék nekik a besorozottak lelki gondozását, de azt a választ kapták: „az idegenlégió nem szívgárda”. – Az amerikai National Catholic Wellfare Conference átvette a m. menekültek segélyzését is, s fölkérte ~t egy hatóságilag elismert segélyszerv és iroda fölállítására. ~ ezért a Vöröskereszt-irodát kettéválasztotta, s létrehozta a prot-ok számára a M. Segítő Szolgálatot, a kat-ok számára a M. Caritas Szolgálat Hatóságilag Bejegyzett Egyes-et. Utóbbit 24 é. vez. – 1951. IX: a m. emigráció vez-je fölkérte a Szabad Eu. Rádió (SZER) m. egyh. oszt-ának vezetésére, hogy a már elítélt Mindszenty bíb. szellemét képviselje és állandósítsa az ítélet elleni tiltakozást. Munkába lépésekor derült ki, hogy a SZER a maga részéről már fölkérte ugyanerre a munkára →Jánosi József SJ-t, aki híres volt Mindszenty-ellenességéről, ezért ~ visszalépett. – Az Amerikába kivándoroltak anyagi segítségével 1952: megszerezte Teising (Alsó-Bajoro.) vízikastélyát, melyben M. Intézet néven dokumentációs közp-ot, kvtárat és archívumot rendezett be, nyomdájában kéthetenként Hídverők c. lapot adott ki. – 1956: a Mo-ra küldendő segélyezés (gyógyszer, élelmiszer) irányítója, a menekültek érkezése után a táborok és az egy. ifj. gondozója. – 1966: alapította a Szabad M. Világ c. nemzetpol. és egyházvédelmi havi lapot. 1974: a m. belügyi szervek „megvették” a m-sváb nyomdászt, s az megtagadta a lap előállítását. – 1970: ~ kivált a no-i m. lelkészi közp-ból. Ennek oka az idegen ajkú főlelkész kinevezése mellett a No-ban is megjelenő békepapság Mindszenty-ellenessége volt. München közelében a ferences apácák által vez. nyomorékok int-ének lelkésze. Közben a M. Int. anyagát Simbach község volt isk-jában helyezte el. – A róm. Institutum pro Hominis Iuribus társalapítója, no-i főmunk-a. – M: A félhold szerelmesei. Kerség az iszlámban. H.n., 1935. – A skipetárok fiai. Kerség Albániában. Ford. H.n., 1935. – 1000 nap és ami mögötte van... A sp. „polgárháború” dokumentálása. Veszprém, 1940. (Az ideigl. nemz. kormány az 530/945. ME. sz. rendelettel megsemmisítette!) – A Barrabás-per. Mindszenty bíb. kirakatpere. H.n., 1949. – Az „új Nérót” nem siratják! Sztalin orvosi meggyilkolása. H.n., 1953. – Csak a szabadságot akarták. A m. felkelés dokumentumai. H.n., 1957. – Cikksorozatok a) Mo-on 1933: Az aztékok bosszúja? Egyházüldözés Mexicoban. – 1933–36: A vallás és a „modern művészet”. Műv-fil. tanulm-ok. – 1935–40: Az egység útja. Ökumenikus tanulm-ok. – 1936–39: Az „Ibér-átok?” Spo. útja a katasztrófa felé. – 1939–41: Összedőlt trónok – lehullt koronák. Az uralkodó-házak fölszámolása. – 1941: Eszmék és vértanúk. Az új-pogányság új-áldozatai. – Élt... – nyugodjék békében. A megbuktatott Népszöv. mérlege. – 1942–43: Láttam a poklot. A háború közelről nézve. – b) No-ban: 1954–58: Politikai analízis. s.k.

Fekete Irén M. Carissima SZINT (Székesfehérvár, Fejér vm., 1891. dec. 12.–Esztergom, 1954. júl. 12.): szerzetesnő. – Szatmárnémetiben tanítóképzőt, Szegeden tanárképző főisk-t végzett. 1913. VII. 21: Szatmárnémetiben lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1917. VII. 19: uitt tette. Esztergomban a tanítóképző int. matem. tanára. – 1950 u. az esztergomi szoc. otthonban élt. r.k.

Fekete István (Gölle, Somogy vm., 1900. jan. 25.–Bp., 1970. jún. 23.) író. Lásd MKL III:544. – Kaposvárt az isk. cserkészcsapatban cserkész, majd őrsvez. és dobos. „Klerikális reakciósnak” számított. Az ÁVÓ 1946: elhurcolta, kiverték a szemét, szétverték a veséjét, ezután egy katonai kocsiból kidobták a János Kórház mellett. Egy járókelő találta meg, így került a műtőasztalra. Amikor haza került civil ruhás ÁVÓ-sok keresték fel feleségét és megfenyegetve arra utasították, hogy azt mondja, hogy rablótámadás áldozata lett. Farkasréti temetőben lévő sírjából 2004: exhumálták és szülőfalujában, Göllén helyezték örök nyugalomra.

Bo.J.–Fe.Má.

Fekete József, SDB (Gamás, Somogy vm., 1909. júl. 28.–Gamás, 1985. máj. 4.): igazgató. – Bp-en éretts., 1928: lépett a Szalézi Társaságba. Esztergomtáborban és Nyergesújfaluban nevelő, a teol-t Péliföldszentkereszten végezte, 1936. VI. 21: Esztergomban sztelték pappá. Esztergomtáborban iparos-tanácsos, Rákospalotán felügy., 1942: Gyulán házgondnok, majd ig., 1947: Magyaróváron ig. – 1950: hazatért Gamásra, földműves, majd a TSZ könyvelője. Méhészkedett, a méhész szakcsoport vez-je. 1963: a Takarékszöv. vez-je. 1974. V. 31: nyugdíjazták. Előtte is kisegítette a plnost. r.k.

Fekete Margit Margit, FMMN (Nagyvárad, Bihar vm., 1914. máj. 17.–Bp., 1985. nov. 25.): szerzetesnő. – 1928. IV. 2: Bp-en lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába, fog-át 1934. VII. 2: uo. tette. Szegénygondozó volt. – A szétszóratás után Bp-en háztartási alkalmazott. r.k.

Fekete Márta M. Benigna, CSA (Magyarkeszi, Tolna vm., 1900. szept. 19.–Püspökszentlászló, 1981. aug. 15.): apáca. – 1918: tanítónőképzőt végzett. 1925. V. 2: Pécsett lépett az →ágostonos kanonisszák rendjébe. 1927. V. 23: első, 1930. V. 25: örök fog-át uo. tette. r.k.

Fekete Rozália M. Kerubina, DNAK (Újlak?–Jászberény, 1992. dec. 1.): szerzetesnő. – Vasváron lépett a kongr-ba. Kőszegen a rház szakácsnője. 1950. VI. 16., a szétszóratás után árván maradt rokonait nevelte. r.k.

Fekete Rozália Marianna SZLT (Máriaradna, Arad vm., 1897. máj. 2.–Devecser, 1992. febr. 28.): szerzetesnő. – A bp-i a Ranolder Int. tanítóképzőjében végzett. 1915. IX. 8: Bp-en lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-át 1921. IX. 8: uitt tette. 1916-48: Kaposvárt tanított. – 1949–60: a devecseri pléb-n dolg. r.k.

Fekete Vilma Juliska, FMMN (Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1904. júl. 22.–Tananarive, Madagaszkár, 1974. dec. 21.): szerzetesnő. – 1928. VI. 15: Bp-en lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába, 1927. XII. 15: első, 1930. XII. 15: utolsó fog-át uo. tette. Madagaszkárra ment misszióba. r.k.