Magyar Katolikus Lexikon > F > fekete

fekete: a színskálán a →fehér ellentéte, a színek teljes hiánya olyan felületen, amely sem át nem ereszti, sem vissza nem veri, azaz teljesen elnyeli a →fényt. - A →színszimbolikában kettős jelentésű: egyrészt a fehér ellentéteként az ördög, a bűn, a lelki sötétség és halál, másrészt a világról való lemondás, a gyász, az önmegvetés, a szerénység és alázat színe. - A Szentírásban a baj, a pusztulás jelképe (Zak 6,2.6; Jel 6,12), az elpusztult Jeruzsálem lakóinak arca ~, mint a faszén (Siral 4,8). A 4 apokaliptikus →ló közül az egyik ~ (Jel 6,1-8), lovasa mérleggel a kezében az →éhínség jelképe. - A liturgiában a gyász és a szenvedés színe (→gyászmise). Kat. vidékeinken →feketevasárnap az asszonyok és leányok ~be öltözve mentek a tp-ba. Ref. tp-okban nagypénteken és nagyszombaton az →úrasztalára, a szószékre és Mózes székére ~ leplet terítettek. A gyülekezeti leltárak 1703: Kishodoson, 1763: Hajdúböszörményben nyomtatott ~ abroszokat, 1806: Mezőzomboron „szőrrel varrott” ~ abroszt említenek; nagypénteken az asszonyok ~ kendőt v. ruhát viseltek. ~ volt a debreceni polgárok csónakalakú →fejfája. - A Krisztus halálába való eltemetkezés szimbólumaként a papok →reverendájának és szerzetesrendek ruhájának alapszíne: ágostonos remeték: ~ habitus, ~ körgallér csuklyával; antoniták: ~ habitus, ~ köpeny (kék T betűvel); bencések: ~ habitus, ~ skapuláré csuklyával, ~ köpeny; ciszterek: fehér habitus övvel, ~ skapuláré csuklyával, bő fehér köpeny; domonkosok: fehér habitus és skapuláré, ~ köpeny csuklyával; jezsuiták: ~ reverenda; kármeliták: ~ v. barna habitus, fehér skapuláré és köpeny. - Ikgr. Bármely szín mellett az ellentétét, a tagadást jelenti. Így pl. a piros az isteni élet, a ~ a kárhozat. A →drágakövek között különlegességnek számít a ~ agregátum-gyémánt. - Néprajz. Az ural-altáji népeknél a ~ az alantas, a közönséges kifejezője, a fehér ellentéte. Kifejezte a Ny-ot, s hogy a Ny-i, ~ hunok, ~ m-ok idegen népekkel vegyültek. A ~ m-ok Szt Brunó szerint 1006: még nem voltak ker-ek, ter-ük Erdély. A ~ a címerek egyik alapszíne. - A m-ok között egyes népr. kistájakat (Ormánság, Sárköz) kivéve ~ a gyász színe. Ált. szokás volt, hogy az özvegy asszonyok 35/40 éves koruktól halálukig ~ben jártak. **

MNL II:339. (s.v. gyász) - Lipffert 1976:91. - Sachs 1980:130. - KML 1986:292, 294.

fekete