Magyar Katolikus Lexikon > P > Pannonhalmi Főapátság


Pannonhalmi Főapátság: 1. Elnevezése. Pannonhalma mai hivatalos nevét a kk. Mons Sacer Pannoniae, 'Pannónia Szt Hegye' elnevezés nyelvújítási fordításaként a 19. sz. elején kapta. - 2. Jogállása. A ~ a Magyar Bencés Kongregáció tagja, a pannonhalmi főapát egyben a kongr. prézesapátja. A kongr-hoz tartozik még a São Paulo-i Szt Gellért apátság (→Anastációi Szent István Király Magyar Egyházközség), valamint a közvetlenül a kongr-nak alávetett alsóőri (Unterwart, Au.) szerzetesház. A ~tól függ és mint perjelség működik a bakonybéli és a tihanyi apátság, a győri, a bpi és a komáromi rház. A Kongr. társult tagja a →Szent Benedek Leányai Társasága. A Kongr-nak 2004. IX: 99 ünnepélyes, 6 egyszerű fogadalmas tagja volt. Az 1996: jóváhagyott konstitúció szerint a főapátot az ünn. fogadalmas rtagok választják 9 évre titkos szavazásban elért abszolút többséggel. A főapát tanácsadó testülete a főapáti tanács, melynek 4 tagját a konventkáptalan választja, 2 tagját a főapát nevezi ki 3 évre. A tanács tagjai közül kell kinevezni a perjelt és az alperjelt. -

3. Története. Szt Márton monstorát a Pannnonia fölötti hegyen („Monasterium sancti Martini in monte supra Pannoniam”) I. (Szt) István kir. 1002: kelt kiváltságlevele szerint édesapja, Géza fejed. alapította. Az alapítás évének 996-ot szokás tekinteni. Szt István (ur. 997-1038) birtokokkal, a somogyi tizedekkel és olyan kiváltságokkal látta el Pannonhalmát, mint amilyeneket a bencések anyamonostora, →Monte Cassino birtokolt. Az apátság már ebben az időben isk-t vezetett, itt tanult a későbbi pécsi pp., (B.) →Mór is. A legendák tanúsága szerint hamarosan nemcsak térítő, hanem tanító szerz-ek is kerültek ki az apátságból. Egy 11. sz. vége felé kiadott okl. és a Cerbanus-levél szerint már gazdag kvtára volt. - Szt István utódai kir. apátságnak tekintették, gazdag felszereléssel látták el, az egymás után épülő tp-ok felszentelésén (1137, 1225) rendre részt vettek. A hely fontosságát jelzi, hogy 1096: Könyves Kálmán (ur. 1095-1116) itt fogadta →Bouillon Gottfried hg-et. Jelentősebb apátok és tp-építők voltak 1131-50: →Dávid, 1207-42: Oros (→Uros), utóbbi kir. követ, aki többször vett részt zsin-okon, megkötötte Monte Cassinóval a máig fennálló imaszövetséget, elkísérte II. Andrást (ur. 1205-35) szentföldi hadjáratában. Pannonhalma várát megvédte a tatárok támadásával szemben. - A 13. sz. elején megjelentek a hanyatlás jelei, és bár 1217: és 1225: megtartották a róm. rendelkezéseknek megfelelően az első kápt-okat, a következő századok (részben a kedvezőtlen bel- és külpol. helyzet miatt is) a szerz. élet ált. hanyatlását hozták. XII. Benedek p. bullája 1336: csak átmeneti javulást eredményezett, de 1355-65: →Szigfrid és 1365-72: →Czudar László a kor jelentős apátjai voltak. - A 14-15. sz. a →kommendátor-apátok korszaka: ált. az uralkodók adták oda az apátság birtokait egy nem is mindig egyh. személynek (kir. és hg., bíb. és érs. található az „apátok” között), aki a jövedelmet élvezve csak a legszükségesebb mértékben gondoskodott a szerz. közösségről. A 15. sz. zsin-ok foglalkoztak a bencés reformmal, hatásukra az önálló mon-ok kongr-kat alapítottak, egyes apátságokból reformmozgalmak indultak el. A m. bencések, megkésve ugyan, de csatlakoztak e mozgalmakhoz. II. Ulászló kir. 1500: kinevezte →Tolnai Mátét pannonhalmi apátnak (1500-35), és megtette a bencés apátságok vizitátorának. Tolnai, az 1. főapát először 6 apátság unióját hozta létre, majd az összes bencés mon-t egy kongr-ba szervezte, amit X. Leó p. 1514: elismert. Így jött létre a világon harmadikként a ~ vezetésével a Magyar Bencés Kongr., sajátosan magyar, centralizált jelleggel. - A 16. sz. a bencés életnek szinte teljes pusztulását hozta Mo-on, az apátságok, így a ~ is, végvári szerepet töltöttek be. Pannonhalmát 1585: hagyták el végleg a szerz-ek, az apátság csak nevében élt tovább, kommendátor apátok élvezték a háborúk miatt bizonytalanná vált jövedelmet. Az utolsó ilyen apát, →Himmelreich György minden erejét latba vetette, hogy visszaállíttassa a ~ot. III. Ferdinánd (ur. 1637-57) is fölkarolta e szándékot, s az ogy. csak azt kötötte ki, hogy a kinevezendő főapát magyar legyen. A heiligenkreuzi ciszt. apátság perjelére, Pálffy Mátyásra esett a választás, aki 1638: letette a bencés fogadalmát, majd 1639. I. 5: megkapta a kir. kinevezést. Az apátságok közül fiókapátságként állították vissza a bakonybéli és a dömölki apátságot, majd 1716: az osztrák Altenburg apátság birtokát, Tihanyt. A 17-18. sz-ot a birtokok visszaszerzése, a nagyrészt romba dőlt épületek újjáépítése, a főapát jogainak az egész kongr-ra való kiterjesztéséért, ill. a →nullius apátságért folyó küzdelem jellemezte. 1674: pannonhalmi bencések vették át a modori grammatikai isk., a jezsuita r. feloszlatását követően 1776: a komáromi gimn. vezetését. A 18. sz. elején alakult ki a fil., később a teol. főisk., melyen 1769-től dr-okat is avathattak. A korszak legnevesebb főapátja →Sajghó Benedek. - Az 1770-es évektől a Bécsből kiinduló korlátozások előbb a főisk. okt-ban, majd a szerz. élet egészében is éreztették hatásukat. II. József 1786. X. 23: kelt rendeletében föloszlatta „a közügyre semmi hasznot nem hajtó” pannonhalmi bencés r-et. - A visszaállítás az 1802. III. 8: kelt kir. reszolúcióval történt, a kir. egyben kinevezte az új főapátot is, →Novák Krizosztomot. A visszaállítás célja: „az istentisztelet előmozdítása és az ifjúság helyes nevelése és oktatása”. A r. középfokú isk. okt-t vállalt Nagyszombatban, Pozsonyban, Sopronban, Kőszegen, Győrben, Komáromban, Esztergomban és Pápán. 1816-tól a pozsonyi és a győri kir. akad. bölcs. karát is pannonhalmi bencések vezették, viszont a szabharc után elvették tőlük a pozsonyi és a nagyszombati isk-t. - A tanárképzés megszervezését az isk-k ellátása tette szükségessé. Kezdetben a jezsuita mintájú repeticiós évben, később egy Bakonybélben eltöltött évben képezték ki a tanárokat. 1850 u. hosszú küzdelemmel →Kruesz Krizosztom főapát érte el, hogy 1884-től a pannonhalmi tanárképző int. növ-ei vizsgázhattak az egy-en és államilag érvényes tanári okl-et szerezhettek. Ez érvényben maradt a II. vh-t követő évekig. - 1884: csatlakozott a ~hoz a Zalavári Apátság, mely a török idők után az osztrák Göttweig fiókapátsága, majd önálló apátság volt. - A 19. sz: sok tudós bencés élt Pannonhalmán (→Guzmics Izidor, →Czuczor Gergely, →Jedlik Ányos, →Rómer Flóris, →Rónay Jácint), de sokan gazdagították a tankönyv-irod-at is. A század 1. felének építkezései (torony, kvtár) adták meg Pannonhalma mai arcát, a század 2. felében újították meg a tp-ot. - A 20. sz. első felében a ~ újabb isk-kat vállalt, 1923: a bpi →Szent Benedek Gimnáziumban, 1939: a →Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégiumban, 1945: a csepeli →Jedlik Ányos Bencés Gimnáziumban indult meg az okt., minden gimn. megszervezte az ált. isk. okt-t is. - Védettsége. 1944 őszén →Kelemen Krizosztom főapát szerződést kötött a Nemzetk. Vöröskereszt mo-i megbízottjával, Friedrich Bornnal a ~ védettségéről: a ~ és parkja a Nemzetk. Vöröskereszt védelme alá került, és ter-en kívüliséget kapott (Edward Brunnschweiler svájci állampolgár ig. vez-e alatt), amit a szembenálló fegyveres erők elismertek. 1944. IX-1945. III: a ~ közel 3000 menekültet fogadott be. A mon-ban kórház, műtő, csecsemőotthon, óv. és el. isk. működött. A kormány részéről feltétel volt, hogy csak gyermekeket és nőket fogadhatnak be, ennek ellenére számos ffit is befogadtak. 1945. III: a nyilasok elrendelték a főapát letartóztatását, ami a szovjet csapatok előrenyomulása miatt nem következett be. - 1945: felosztották, ill. államosították a bencés birtokokat. 1948. VI: államosították a bencés isk-kat is, a volt tanárok főleg a lelkipásztorkodásban helyezkedtek el. 1950: feloszlatták a szerz-közösségeket, de a Pannonhalmi Szt Benedek-rend megmaradhatott 2 gimn-mal, szigorúan megszabott létszámban. Mivel a r. egyetlen feladata az isk. okt. és nev. lett, a nullius egyhm-t a győri egyhm-hez csatolták. A tanárképzés is megszűnt Pannonhalmán, a rtagok az egy-en szereztek diplomát. A teol. főisk. tovább működött, növ-ei 2004: a Sapientia Szerz. Főisk-n végzik tanulmányaikat. - 1928: →Szelecz Arnold OSB kezdte meg São Paulóban a magyar kolóniában végzett lelkipásztori munkát, az 1930-as években több rendtag segítette. Ebből az alapításból fejlődött ki az a közösség, amely 1953: perjelség, 1989: apátság lett, 2004: is a Magyar Bencés Kongr. tagja. A rendszerváltozás, 1990 k. kapta vissza Pannonhalma az egyhm-t, most már mint →területi apátságot. Ekkor indult meg újra a szerz. élet a bakonybéli és a tihanyi mon-ban. A főapátságnak 1996. IX: millenniuma alkalmával vendége volt II. János Pál p., együtt ebédelt a közösséggel, együtt imádkozta vele az esti dicséretet, amelyben beszédet intézett hozzá. -

4. Apátjai: 996: Anasztáz-Asztrik(?), 1003: Henrik, 1030: Mór, 1036: Déda, 1041: Alberik, 1048: Ramerius, 1075: Guala, 1090: Péter, 1114: Déda, 1131: Dávid, 1150: Rafael, 1159: Rajnáld, 1176: Similis, 1188: Péter, 1190: Balázs, 1192: János, 1204: Benedek, 1207: Oros, 1243: Salamon, 1252: Favus, 1265: Bonifác, 1281: Ármin, 1300: Miklós, 1305: Imre-Henrik, 1307: Jakab, 1308: János, 1309: László, 1312: Miklós, 1319: Miklós, 1333: Hamer Vilmos, 1355: Szigfrid, 1365: Czudar László, 1372: Domonkos, 1373: Pál, 1376: Ulászló korm., 1380: István, 1399: Marczali Dózsa Miklós korm., 1404: Albeni János korm., 1406: Órévi Konrád korm., 1408: Krapidló János korm., 1422: Dobai Miklós, 1439: Héderváry László korm. apát, 1447: Debrenthey Tamás korm., 1468: Vitéz János korm., 1472: Mátyás király korm., 1490: Bakócz Tamás korm., 1493: Ardicius della Porta korm., 1493: Borgia Cézár korm., 1493: Ulászló király korm. - Főapátjai: 1500: Tolnay Máté, 1535: Győri Mihály, 1543: Bedeghi gr. Nyáry Ferenc korm., 1548: Csanády János, 1556: Martonfalvai László, 1563: Bochi Tordai Péter korm., 1567: Fehérkövi István korm., 1593: Eöchényi Baranyai Pál, 1597: Kutassi János korm., 1602: Szuhay István korm., 1607: Himmelreich György korm., 1638: Pálfy Miklós korm., 1639: főapát, 1647: Magger Placid, 1667: Gencsy Egyed, 1684: Simoncsics Gellért, 1689: Rumer Márton, 1693: Lendvay Placid, 1699: Karner Egyed, 1709: Göncz Celesztin, 1722: Sajghó Benedek, 1768: Somogyi Dániel, 1802: Novák Krizosztom, 1817: Horváth Pál korm. apát, 1829: Kovács Tamás, 1842: Rimely Mihály, 1865: Kruesz Krizosztom, 1885: Vaszary Kolos, 1892: Fehér Ipoly, 1910: Hajdu Tibor, 1918: Jándi Bernardin korm. perjel, 1920: Bárdos Remig, 1929: Kelemen Krizosztom koadjutor, 1933: főapát, 1947: Sárközy Pál korm. apát, 1952: főapát, 1957: Monsberger Ulrik korm. perjel, 1958: Legányi Norbert, 1969: Monsberger Ulrik korm. perjel, 1973: Szennay András, 1991: Várszegi Asztrik pp., főapát. -

5. Pecsétje. A ~ pecséthasználatára 1201-ből van adat. A 13. sz. közepe körül készült, ettől kezdve folyamatosan használt új pecsétjéről csak 14. sz. lenyomatokat ismerünk: Kör alakú (60 mm) pecsétjén Szt Benedek trónuson dicsfénnyel, apáti öltözékben. Jobbjával áldást ad, baljában pásztorbot, lába zsámolyon nyugszik. Jobb könyökénél és bal vállánál stilizált hold és nap. Balra korsót tartó (a remeteségében Benedeket tápláló Romanus), jobbra kelyhet nyújtó (a mérgezett italt adó vicovarói szerz.) alakja; az utóbbi fölött a mérgezett kenyeret elragadó holló. - Körirata gyöngysorok között: SIGILLVM CAPITULI SANCTI MARTlNI DE SACRO MONTE PANNONIE. -

6. Kat. sajtója: 1926-44, 1993-: Pannonhalmi Szemle, 1943-47: Piccolo. -

7. Épületegyüttese. Az ezer éves Pannonhalmát az UNESCO 1996. XII: a világ kulturális örökségének részévé nyilvánította. Az ezt megelőző években folyt régészeti kutatások új eredményeket hoztak. Megtalálták a tp. Ny-i apszisának 11. sz. alapfalait és járószintjét s az 1. kolostorépület járószintjét. Megállapították, hogy a tp. falai a 12. sz: épültek, ezekre a falakra került a 13. sz. elején a korai gótikus boltozat, amelyet pillérek és oszlopok támasztanak alá, ekkor épült a D-i kapu, a Porta Speciosa. A kerengő, a szentély csillagboltozata és a Szt Benedek-kpna késői gótikus stílusú, a Szűz Mária-kpna portálja és a Király-kapu reneszánsz. Az altemplomban 13. sz. márvány apáti szék, a D-i mellékhajóban két 14. sz. apát márvány síremléke, a kerengőben 14. sz. freskóra (→Volto Santo) bukkantak. - A tp. 1942 óta →basilica minor. Berendezése a 19. sz. restauráláskor készült. Org-ját 1985: az Aquincum gyár építette. - A török utáni barokk építkezések legszebb emlékei az 1730-as években elkészült refektórium (építésze →Wittwer Atanáz OCD, freskóit a velencei Antonio Davide Fossati készítette) s az előkelő vendégek szállásául szolgáló ún. palota lakosztály. - A bazilika és egyben a ~ tornyát →Packh János, a kvtárat Engel József építette, majd Packh János bőv. klasszicista stílusban. - Az olaszos jellegű →Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium 1939-43: épült, ekkor kapta a ~ a mai bejáratát is. B.B.M.

PanRt I-XII/B. - Memento Magyarország, 1944. Bp., 1975:120. (Szapudi András: A pannonhalmi menedék) - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:89, 105. - Tarnai-Madas 1991:248. (Az apátság javainak összeírása 1093 k. Részletek. Ford. Kumorovitz L. Bernát OPraem.) - Takács 1992:75. (34.) - Mons Sacer I-III. - A Magyar Bencés Kongr. név- és címtára. Uo., 2000.