Magyar Katolikus Lexikon > S > Szombathely


Szombathely, Savaria, Stein am Anger, Vas m.:

1. Város. a) Az ókori ~. Környéke ősidők óta lakott terület, a kő- és bronzkori telepek régészeti feltárása 2007: is folyik. A →Római Birodalom terjeszkedése Kr. u. az 1. sz: érte el →Pannoniát, melynek katonai táborát Claudius cs. 43: colonia rangra emelte. A város a Borostyánkő út néven ismert keresk. útvonal mellett gyorsan fejlődött. Domitianus cs. (ur. 81-96) építkezései tették lehetővé, hogy a tart. kettéosztása után ~ váljon Felső-Pannonia vallási és áll. közp-jává. A pannoniai légiók 197: Septimius Severust itt kiáltották ki cs-rá. - 303: Diocletianus keresztényüldözése idején Quirinus (Szt →Kerény) sisciai pp-öt a városban lezajlott tárgyalás után a helytartó halálra ítélte és a nyakába kötött malomkővel a Perint patakba dobatta. ~ azonban a 316: itt született (Szt) Mártonról lett nevezetes. Neki köszönhető, hogy Savaria a korai kk-ban ismertté vált és a Frank Birod. határerődítménye lett. Szülőháza fölé a város ker-ei tp-ot építettek, melyet az avar háború idején Nagy Károly cs., 1051: IX. Leó p. is fölkeresett. - 455: ~t földrengés döntötte romba, de újjáépítették. Pannoniában ~ az egyetlen város, mely a m. honfoglalásig folyamatosan lakott település volt. - b) A honfoglalástól 1777-ig. A salzburgi pp. joghatósága alól Istvánnak Gizellával megkötött házassága után került a győri ppséghez. 1360: Kálmán pp. a Gyöngyösi kapu mellé megépíttette a ferences ktort. A városi fejlődést a Hédervári János pp-kel 1407: megkötött egyezség biztosította, amely évenkénti 200 aranyforint adó lefizetése ellenében garantálta a városi önkormányzat szabad működését. A 15. sz. háborúiban Ulászló kir., Hunyadi János és Mátyás kir. is megfordult a városban. 1490: Miksa cs. hadai elfoglalták, ~ 1 é. megszállás után került vissza a m. kirsághoz. Gosztonyi János pp. a 16. sz. elején megújította kiváltságait. - A →mohácsi csata (1526) után Vas vm. a kir. Mo-hoz tartozott, így megmenekült az oszmán pusztítástól. 1578: az ogy. rendelkezett arról, hogy a vasvári társaskáptalan ~ biztonságot nyújtó falai közé költözzék (→vasvár-szombathelyi székeskáptalan). 1638: Draskovics György pp. a várospléb. Szt Márton tp-át a domonkosoknak adományozta. A 17. sz: a nemesi vm. közgyűléseit rendre ~en tartották, ezzel ~ vm-székhellyé vált. A →harmincéves háborúban előbb Bocskai, majd Bethlen Gábor hajdúi dúlták fel a várost, mely a →Rákóczi-szabadságharc idején is többször gazdát cserélt. 1707: ~en volt Vak Bottyán generális főhadiszállása. A háborúk és a nélkülözés következményeként az 1711-i járvány a lakosság 2/3-át elpusztította. A pestistől való szabadulás emlékére 1714: a Főtéren pestisoszlopot (a mai Szentháromság-szobor elődje) állítottak. Az 1716-i tűzvészben szinte minden lakóház elpusztult. Ezután a 18. sz. ~ fejlődésének évszázada. A lakosság száma elérte a 3000-et, új céhek alakultak. - c) 1777-1945. Minőségi változást hozott ~ életében, hogy Mária Terézia 1777: ppi székhellyé tette. Szily János pp. a jelentéktelen mezővárosból 21. sz. mércével is mérhető impozáns várost teremtett: a kk. vár és tp. lebontásával teret nyitott az új →szombathelyi székesegyház, a →szombathelyi püspöki palota és a →szombathelyi szeminárium épületének. Az épületeken →Hefele Menyhért és Anreith György építészek dolgoztak, Franz Anton →Maulbertsch, →Dorfmeister István és Josef →Winterhalder festőművészek alkotásai időtálló értékeknek bizonyultak. Szily →Schönwiesner Istvánnal megíratta ~ tört-ét; kvtárát 1779: nemcsak a teol-ok, hanem a városi polgárok számára is megnyitotta, ezzel az ország második nyilvános kvtárát hozta létre. A szem. 1778: nyitotta meg kapuit. - 1771: megnyílt ~ első gimn-a. Az 1793: alapított bölcs. líceumban →Bitnicz Lajos, →Kresznerics Ferenc, →Csődy Pál és →Kultsár István tanított. A két intézményből 1851: alakult meg a prem. főgimn. (→Szent Norbert Gimnázium). - 1809: Beuharnais alkirály 110 napra ~en szállásolta el csapatait, és megsarcolta a polgárokat. Az eseményre a Szily János u. végén álló 'Dimicante'-ház kronogramja emlékeztet: DIMICante saVariae gallo ereCta NI ('akkor építettek, amikor a franciák Savariában hadakoztak'). - 1838: alakult meg a 2007: is működő Városszépítő Egyesület. 1827-40: a Dunántúli Színjátszó Társulat volt az első rendszeres színdarabokat játszó városi intézmény, amely nyári színkörré alakulva vándortársulatok fellépését is lehetővé tette. Az 1880: elkészült új városháza épületében tartotta meg első előadását a város színháza. - Az 1848-as eseményekben nagy szerepe volt Horváth Boldizsár városi jegyzőnek, aki a nemz. függetlenségi és polg. átalakulás programpontjait fogalmazta meg és vétette jegyzőkv-be. A kiegyezés után igazságügymin-ként sokat tett ~ érdekében. 1907: a Múzeum-parkban szobrot kapott. - A vasútépítés új korszakot nyitott ~ fejlődésében: könnyen elérhetővé vált, egész Vas vm-re kiterjedő piackörzete révén bekapcsolódhatott az orsz. gazd. és keresk. életébe. Az 1865: megnyitott Sopron-Nagykanizsa vasútvonal Bécs és az Adria felé biztosította a közvetlen összeköttetést. ~ 1882: megkapta a „rendezett tanácsú város” státuszát; 1894: ~re került a Ny-Dunántúli Vasúti Igazgatóság. - A kiegyezéssel megindult fejlődés révén vált lehetővé a modern város megteremtése, melynek programját Éhen Gyula polgármester fogalmazta és valósította meg. Hauszmann Alajos és Walder Gyula építészek munkássága ekkor formálta ki a belváros máig jellegzetes arculatát. - ~ lakossága 40 év alatt megnégyszereződött. 1867-1912: 9 bank és pénzintézet alakult; gyárak és üzemek ipari jelleget adtak a városnak; 1899: ~en épült fel a Monarchia legnagyobb lovassági laktanyája. 1897: felavatták az első vidéki villamosvasutat. A fejlődés dinamizmusát csak az I. vh. és a trianoni béke akasztotta meg. - A római kori emlékek gyűjtése egyes feljegyzések szerint Mátyás kir. javaslatára már a kk-ban megkezdődött. A Szily János építkezéseinek során előkerült antik emlékeket a ppi palota földszinti termébe, a „sala terrena”-ba helyezték el. A legjellegzetesebbeket Dorfmeister István máig látható freskókon örökítette meg. A Régészeti Egylet közreműködésével 1908: nyílt meg ~ első önálló múz-a. →Kuncz Adolf OPraem és →Kárpáti Kelemen OPraem tanárok megírták ~ monográfiáját. Kuncz Adolf vezetésével 1878: folytak az első sikeres kísérletek a telefonnal, s ő ismételte meg 1880: Foucault híres ingakísérletét a szegyh-ban. - A két vh. között ~ nemcsak vm-székhely, de több regionális hatáskörű hivatal és hatóság közp-ja volt. A pol. konzervativizmus egyik bástyájaként a legitimizmus közp-jává vált. Innen indult 1921: a IV. Károly kir. által vezetett első →királypuccs. A Lingauer Albin (→Lékay-Lingauer Albin) szerkesztette Vasvármegye napilap ~ szellemi életére meghatározó volt. →Pável Ágoston 1934: indította a Vasi Szemlét, mely egész Dunántúl szellemi és műv. termését közzétette. Az 1936-: megjelent Írottkő c. irod. folyóir. Weöres Sándor, Gazdag Erzsi, Fábián Gyula és Kertész József íróknak adott rendszeres publikálási lehetőséget. - Zenei élete a 18. sz: a káptalani muzsikusok megjelenésével kezdődött, akik nemcsak az egyh. szert-ok műveit, hanem világi muzsikát is játszottak. 1904: megalakult a városi zeneisk. Koncz János hegedűművész, ~ szülötte, zeneakadémiai tanár itt kezdte munkáját. A városi Kulturegyesület Zenei Szakosztálya az 1920-as évektől városi szimfonikus zenekart működtetett. 1938: Országos Munkáskórus Találkozót szerveztek. Ezekben az években Bartók Béla és Kodály Zoltán is többször koncertezett a városban. ~ szülötte volt Derkovits Gyula, kinek festményeiből már 1936: életmű-kiállítást rendeztek. 1920 k. fölmerült egy új orvosi egyetem alapításának a terve. Ezt elősegítendő 1926-29: épült a kórház, amely elkészültekor a Dunántúl legmodernebb eü. intézménye volt. - d) 1945-1989. A II. vh. utolsó hónapjaiban az összeomlás előtt álló államhatalom intézményei ~en rendezkedtek be, melyet emiatt légitámadások sorozata ért. A legsúlyosabbnak 1945. III. 4: a belváros épületeinek sora, köztük a szegyh. és a városháza is áldozatul esett. A bombázások több száz polgári áldozatot követeltek, és bár a frontharcok nem voltak jelentősek, ~ épületállományának 10 %-a elpusztult, több mint 50 %-a megsérült. Az újjáépítés a koalíciós időkben megindult. A komm. hatalomátvétel után a sztálini elszigetelődési pol. által sugallt „Nyugattól való félelem” szinte hermetikusan elzárta ~t nemcsak Au-tól, hanem az országtól is. A határövezet kialakítása miatt nem volt kívánatos, hogy ipari v. más fejlesztések megvalósuljanak. ~t közigazgatásilag bővítették Herény és Kámon, 1950: Olad, Újperint, Szentkirály, Gyöngyöshermán és Zarkaháza, 1969: Zanat hozzácsatolásával. - 1956 u. lassú növekedés kezdődött. A bevándorlás 1963: tette indokolttá a Derkovits-lakótelep építésének megkezdését. ~ lakossága az 1990-es évekre meghaladta a 85.000 főt. A fokozatos könnyűipari fejlesztéseket a Cipőgyár, REMIX, LATEX üzemei és a FALCO forgácslapgyár jelezték. Az 1970 -es évek végén épült fel a RÁBA Futóműgyár modern üzeme. Felépült az új városháza, a Claudius szálloda és a fedett uszoda. A Kenderesi téglagyár egykori területén elkészült a csónakázó tó és parkosított pihenő övezet. Az átgondolt fejlesztések elismerése volt az 1986: elnyert Ybl-díj. - e) 1989-. A szabad választások után alakult közgyűlés ~ régióközponttá alakítását tűzte ki célul. Ezt szolgálta a városrendezési tervek 2001: történt felülvizsgálata. Új sportcsarnok épült, sor került a Főtér teljes megújítására. 2000-: a tört. hagyományok felelevenítését biztosító módon, minden aug-ban megrendezik a Savaria Karnevált, mely százezres vendégsereget vonz ~re. 2005-: ~ a kiindulópontja a Tours-ig vezető Európai Szt Márton kulturális útvonalnak. Az elképzelés célja, hogy zarándokút kösse össze az Eu-ban található több mint 5000 Szt Mártonhoz köthető települést. Ennek teljes kiépítését 2016-ig, Márton születésének 1700. évfordulójáig kell megvalósítani. Az Eu. Unióhoz történt 2004. é. csatlakozással új távlatok és lehetőségek nyílnak a kétezer éves város előtt. -

2. Püspöki székhely: →szombathelyi püspökség. -

3. Plébániái: →Szombathely-Domonkos (Szent Márton), →Szombathely-Ferences (Szent Erzsébet), →Szombathely-Herény (Szent György), →Szombathely-Kálvária (Szent Kereszt) lelkészség, →Szombathely-Kámon (Krisztus Király), →Szombathely-Olad (Szentháromság), →Szombathely-Szalézi (Szent Kvirin), →Szombathely-Székesegyház (Sarlós Boldogasszony), →Szombathely-Szentkirály (Szent István király), →Szombathely-Szőllős (Jézus Szíve), →Szombathely-Újperint (Segítő Szűz Mária). -

4. Szerzetesek ~en: a) ferencesek. A konventuális ferencesek Kálmán győri pp-től és a városi szenátustól 1360 k. megkapták és kolostorrá alakították az elhagyott ispotályt. Kisebb ház lehetett, mert itt tartományi kápt-t egyszer sem tartottak. 1516-i pecsétje alapján Páduai Szt Antal lehetett a védőszt-je. A város K-i határán kívül állt. 2007: a tp. külső támpillérei és egy befalazott ablak őrzi gótikus eredetét. A szentély É-i oldalán áll az 1630 u. épített torony. A ktor D-i szárnyának egy része is kk. 1553-56: a barátok elhagyták. - 1630: Sennyei István pp. visszaadta, 1634: újra felszentelte a tp-ot Szt Erzsébet tiszt-ére, ezután épült a tp. boltozata és kórusa, a tp. melletti folyosó, majd a D-i és K-i szárny első emelete. 1759-62: a Ny-i szárny építésével teljessé vált a ktori négyszög. - A ferencesek 1771-: a gimn-ban tanítottak, és évekig az ig. tisztet is betöltötték. Ők alapították az első ~i óvodát. 1927: az elszakított É-i országrészből áttelepült rtagok befogadására a D-i és K-i szárnyra felhúzták a II. em-et. 1930: Mikes János pp. pléb-t bízott rájuk: Szombathely-Ferences (Szent Erzsébet). A rház mellé kultúrházat építettek. A tp. énekkarát 1930: →Vargha Theodorik OFM elnökletével alapították, karnagya alakulásától Jurányi János, egyh. eln. 1936: Kocsis Ödön, világi eln. Maár Rezső. Kizárólag egyh. zenével foglalkoztak. 1936: taglétszáma 60 énekes. A II. vh. után (1950?) megszűnt. 1935-36: a teol. növ-ek száma 25-re emelkedett, ezért a D-i szárnyat K felé 6 cellamérettel meghosszabbították mind a három szinten. - A ktor lakóit 1950. VII. 11: Jászberénybe és Gyöngyösre hurcolták. - 1989: visszatértek, újból átvették a pléb. vezetését. Az egykori teol. épületében közép- és főisk. koll-ot tartanak fenn. - b) domonkosok. Magyar provinciájuk 1611: megszűnt, mert Nagyszombatban meghalt a r. utolsó tagja is. Visszatelepítésükre már 1628: történtek kísérletek. 1634: Batthyány Ádám gr. megígérte, hogy ktort fog építeni birtokán számukra. 1636. IX. 3: a telepítés intézését a r. és gen-a Ferrari Zsigmondra bízta. A domonkosok 1638. IV. 4: húsvét vasárnap Szentmárton községben telepedtek le. Draskovich György győri pp. az alapítólevélben írja: „Szt Márton pp. és hitvalló plébtp-át, amely ~en; ahol ő született, ppi földünkön és hatalmunk alatt áll, az egyh. felszerelésekkel együtt, a mellette álló pléb-val együtt, a kertekkel, szántókkal, legelőkkel, erdőkkel, szőlőkkel, cselédekkel, jövedelmekkel és minden járulókkal, melyek a mondott plébtp-hoz jogilag v. szokásból kifolyólag tartoznak, valamint a háromkerekű malommal a Gyöngyös folyó felett, mely a Föl-utcai kapun kívül áll, az említett Hitszónok Rendnek adományozzuk és átruházzuk örökre.” A plnost és a pléb-t a város tiltakozása ellenére a várbeli tp-ba vitette át. - II. József (ur. 1780-90) föloszlatta a r-et, így a domonkosok elhagyták zárdáikat, és csak 2 év múlva térhettek vissza. - A r. tagjai lelkipásztori kisegítő munkát végeztek, nemcsak ~en, hanem az egész egyhm-ben. Mikes János pp. ~ területét a megnövekedett lakosság létszáma miatt több pléb-ra osztotta fel. Az 1930. I. 1: alapított új pléb-k közül az egyiket a domonkosokra bízta. A régi tp. kicsinek bizonyult, megnagyobbították Welder Gyula tervei alapján. A lelkipásztori munka segítésére kultúrházat építettek, itt nyertek otthont a hitbuzgalmi és karitatív egyes-ek. A rházban helyezték el a noviciátust és a teol-t. 1950. VII. 11: a rház lakóit kényszertartózkodási helyükre szállították, a lelkipásztori munkát egyhm-s papok vették át. - c) premontreiek. Amikor a II. József által föloszlatott s 1802: visszaállított csornai prem. rendet az uralkodó I. Ferenc kötelezte, hogy isk-at tartson fenn, Keszthelyen és ~en vállalták 6 o-os gimn. fenntartását. 1809: költöztek be rházukba, s vették át a gimn. fenntartását. 1895. III: új isk-épületet avattak. Az isk. államosítása után 1948: a r. tagjai lelkipásztori feladatokat vállaltak, ~en az újonnan szervezett Szt Norbert lelkészséget vették át. - 1990 u. visszakapták a rházukat és a gimn. épületét. 1994. IX: megnyílt az újraalapított →Szent Norbert Gimnázium. - d) domonkos nővérek. A férfirend elöljárói 1864: javaslatot tettek a város vezetésének, hogy leánynev. int-et állítsanak fel domonkos nővérek vezetésével. A rend a zárdát és az isk-épületeket felépíttetné és a tanítás költségét is viselné, a városnak évente meghatározott mennyiségű tüzifát és 1000 Ft-ot kellene fizetnie. István Vilmos pp. támogatta a kérést. Az isk. és a kpna terveit Schléger Mátyás építész készítette el. 1905. VIII. 28: a nővérek beköltöztek a rházba, IX: megnyílt a felsőbb leányisk. 1. és V. oszt-a. 1906 őszén megkezdődött a tanítás az elemi isk. első 4 oszt-ában. 1906: a felsőbb leányisk. újabb 2 oszt-a nyílt meg. A fokozatosan kiépült felsőbb leányisk. 1909: megszűnt, ill. polg. isk. lett. 1908: megnyílt a tanintézethez kapcsolódó internátus is. 1943/44: otthont adott az isk. az állami leánypolgári iskolának. 1944. X: az egész épületet hadikórház céljára igénybe vették. 1948. VI. 13: az isk-t államosították, a nővéreket 1950: Mezőkövesdre hurcolták. 1991: újraindultak, 2004: Budakeszire költöztek. - e) annunciáta nővérek. A kongr. megalakulását Mikes János pp. szorgalmazta, aki az új betegápoló rendet a Kis Nővérek Társulatából (az irgalmasrendi nővérek egyik oldalága) akarta megszervezni. Ig-jává →Boda János knk-ot nevezte ki, és megbízta a kongr. alapszabályának elkészítésével. Róma az 1923. III: felterjesztett szabályzatot 1925. XII. 8: hagyta jóvá, a végleges jóváhagyást 1942. II: nyerte el a rend. Az anyaház Müller Dénes tervei alapján készült el. A nővérek a ~i közkórházban, a szentgotthárdi tüdőszanatóriumban és a celldömölki kórházban ápoltak, háztartást vez. a pp-várban, 1925-: a szem-ban, rövid ideig a szalézi rházban, Kőszegen a →Kelcz-Adelffy árvaházban. 1945 u. az egyhm. több pléb-ján vállaltak munkát, átvették a házt. vezetését a ~i prem. rházban és koll-ban is. 1937: Brazíliában, lepratelepen vállalták betegek gondozását. A ~i kórházban szolgáló nővéreket 1949. X: világi ápolónők váltották fel. Az egyh. intézményekben továbbra is végezték munkájukat. Az anyaházban lévőket 1950. VII. 11: hurcolták el Kecskemétre. 1990: tértek vissza, 1992. XI: költöztek be anyaházukba. 1993. IX. 1-: főisk. koll-ot tartanak fenn a rház emeletén. A m. rtart. 2007: a brazíliai központ alá tartozik. - f) szegénygondozó nővérek. Kiskos István polgármester 1929: az →Egri Norma rendszeréhez hasonló tervezetet dolgozott ki. A város az 1932: épült szeretetház lakóinak gondozását a szegénygondozó nővérekre bízta, kiknek letelepedését Mikes János pp. támogatta. A külső szegények gondozását, népkonyha vezetését is rájuk bízták. A várossal kötött megbízási szerződés szerint ~ zárt szeretetházi és városi nyílt szegénygondozásával a kor követelményeinek megfelelő ellátása valósult meg. A nővérek részt vettek a Város Szegényügyi Biz-ának munkájában, amelynek kinevezett tagjai voltak, vezették a szegénykatasztert is, közreműködésükkel az 1939/40. tanévtől intézményesen elkezdődött a községi el. isk-k tanköteles gyermekeinek szoc. védelme. A nővérek rendszeresen részt vettek a tantestületi értekezleteken, környezettanulmányokat végeztek és ezek alapján tették meg a szükséges intézkedéseket v. javaslatokat az isk-k ig-inak. 1949: állami rendelkezés értelmében a szeretetház funkciót váltott, az ott ápoltakat máshol helyezték el, az épület ipari tanulók otthona lett, a nővéreket állásukból elbocsátották. - g) sarutlan kármelita nővérek: →Szombathely-Kálvária, 2. (Szt Kereszt Megtalálása konvent). -

5. Oktatási intézményei: a) 1771: a ferencesek kisgimn-ot nyitottak, 1772: nagygimn. 1778: újra kisgimn., 1789: ismét nagygimn. az első Ratio szerint. Ettől kezdve részben egyhm-s papok és világi tanárok is tanítottak benne. 1794: 253, 1797: 329, 1805: 268 tanulója volt. - b) Vm. alapítványként nyílt meg 1793: a bölcseleti fakultás, a líceum. 4 tanára egyhm-s pap, ig-ja világi személy. Magántanulója volt Széchenyi István. 1793: 73, 1797: 211, 1801: 204 tanulója volt. - c) 1795: a gimn. és a líceum közös igazgatás alá került, 1808: újra különváltak. Az 1806: a második Ratio szerinti nagygimn. vezetését 1808: a csornai prem-ek vették át. A tanulók száma 270-280 között mozgott, az 1820-as évek elején túllépte az évi 300-at, az 1830-40-es években 200-250 között járt. - d) 1851/52: létrejött a főgimn., továbbra is a prem-ek vezetése alatt. Az első érettségit 1852/53 végén tartották. 1880: kir. kat. intézmény. 1924: humán gimn., 1935: egységes gimn., 1937-től: →Szent Norbert Gimnázium. Tanulói/tanárai: 1857: 322/13, 1880: 439/18, 1900: 494/35, 1910: 424/27, 1924: 421/34, 1932: 437/33, 1942: 408/32. 1948: államosították, 1949: egyesült a Faludi Ferenc Gimn-mal s Nagy Lajos Gimn. néven folytatta működését. - e) Az áll. főreálisk. 1912: nyílt meg, első érettségije 1920. VI: volt. 1924-tól új reálisk., 1930: felvette Faludi Ferenc nevét. 1932: reálgimn., 1935: egységes gimn. Tanulói/tanárai: 1924: 385/20, 1932: 498/32, 1942: 465/46. 1949: összevonták az államosított prem. gimn-mal, Nagy Lajos Gimn. elnevezéssel működött tovább. - f) Az áll. leánygimn. I. és V. o-aiban 1917 őszén indult meg a tanítás, az első érettségit 1921: tartották. 1927: leánylíceum, 1935: egységes leánygimn. 1937: Kanizsai Orsolyáról nevezték el. Tanulói/tanárai: 1924: 239/18, 1932: 309/14, 1942: 312/24. 1948 u. is Kanizsai Orsolya Leánygimn. néven működött tovább. - g) 1990: nyílt meg a Szalézi Kollégium (középisk.), 1991: az Egyhm. Koll. (középisk.), 1992: a Ppi Ált. Isk., 1993: a Prem. Rendi Szt Norbert Gimn., 1996: a ~i Egyhm. Óvoda. -

6. Kat. sajtója: 1888: Égi Kert, 1895-1919: ~i Újság, 1904-14: Nevtepno Poprijeta Devica Marija, 1904-16: Gyermekvédelem, 1913-15: ~i Kis Újság, 1914-17: Marijin List, 1914-19: Novine, 1920: Missziós Lapok, 1924-42: Ifjúság, 1926-40: Dunántúli Tanítók Lapja, 1930-31: A Ferences Szt Erzsébet Plébánia Értes., 1930-36: Plébániai Tudósító, 1935: Missziós Értes., 1937-47: ~i Kat. Tudósító, 1938-39: M. Jövő, 1942-48: Ferences Ifjúság. -

7. Lakossága: 1880: 17.055, 1930: 46.379, 1940: 44.027 r.k., 238 g.k., 64 g.kel., 2126 ev., 1254 ref., 3113 izr., 46 egyéb vall., össz. 50.868; 1980: össz. 82.551. H.F.L.-Kiss Mária

Karácsonyi I:284. - Géfin I-III. - Szabó G.-Gyulai S.-Rexa Dezső: Vas vm. és ~ ált. ismertetője és címtára. Bp., 1932. - Vasi Szemle 1966:112, 409. (Takács Ince) - Mészáros 1988:265. - Takács Ince: Sabaria Franciscana. A ~i ferencesek tört. Szombathely, 1998. - KIM 2000.

Szombathely   →Bakonyszombathely