Kerény, v. Bács-Bodrog vm. (Kljajičevo, Szerbia): plébánia a v. kalocsai főegyhm., 1968: a szabadkai egyhm. zombori esp. ker-ében. - 1767: Csonoplya filiájából alapították. Tp-át 1797: Sarlós Boldogasszony tit-ra sztelték, 1925: tűzvész után újjáépítették. Org-ját (2/22 m/r) 1939: Franz Lindauer építette. Szt Vendel, Rókus és Sebestyén kpnája volt, 1944/46: mind lerombolták, a temetőt földúlták, ném. híveit elvesztette. 1994: a görögkeletiek a szabadkai pp. engedélyével a r.k. tp-ban végzik lit-jukat. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1767-1944: ném; utána ném., m., délszláv. - Lakói 1907: 4783 r.k.; 1939: 6250 r.k.; 1940: 5914 r.k., 3 g.k., 23 ev., 33 ref., 28 g.kel., össz. 6001; 1942: 4783 r. k.; 1993: 15 r.k., 5835 g.kel. össz. 5850. Hu.L.

Schem. Col. 1942:191. - Schem. Subotic. 1968, 1993. - Miocs 1998:79.

Kerény, Szt (†Róma, 98/117. márc. 30.): római vértanú. - 6-7. sz. passiója szerint katonatiszt volt. Őrizetére bízták a Traianus parancsára letartóztatott Alexandert, Everitiust és Theoduloszt, kiknek csodatetteit látván leányával, Albinával együtt megtért. III. 30: lefejezték és a róm. Pretestatus temetőben temették el. Egy 15. sz. kölni forrás szerint IX. Leó p. 1050: ~ ereklyéit Gepa apátnőnek adta, aki a rajnavidéki Neussba vitte, hol ~nek már 1000 k. tp-a volt. A ~-kultusz innen Belgiumba, Luxemburgba, É-Fro-ba, szórványosan a 13. sz: a Szepességbe is eljutott. - Ü: márc. 30. - Járványos betegségek és jószágvész idején folyamodtak hozzá. A rajnai jámborságban a 4 marsall (Vier Marschalle), eredetileg „istállómester” közé tartozott, tehát ott Remete Szt Antallal, Kornéllal és Huberttel együtt a legtiszteltebb kk. jószágpatrónus. Tiszt-ét Orsolya, Kordula, Szervác s a Háromkirályok társaságában rajnavidéki bevándorlóink egy része (latini) hozta magával az Árpád-korban. Védősztje Lőcse közelében az 1268 óta ismert Szentkorin (Kiskerény) falunak. ~ a kk. patrónusa a sárosi Berzevice, Alsólápos, a gömöri Nagyrőce régi tp-ának is. Ez utóbbi híres Árpád-kori, később átöntött harangjának körirata ~hez könyörög: O + FACTA + EST + CAMPANA + ISTA + IN + HONOREM + DEI + OMNIPOTENTI + IN + HONOREM + SANCTI + QIRINI + IMB. ANNO 506. A városka 1608-ból és 1711-ből származó pecsétjének fölírása S. QUIRINUS DE RAUSCHENBACH. **

BS X:1329. - Bálint I:278.

Kerény, Quirinus, Kvirin, Szt (†Savaria, Pannonia, 303): püspök, vértanú. - 4. sz. források szerint Siscia (Eszék) pp-e. A Diocletianus-féle üldözés öregkorában érte. Elmenekült, de elfogták és Maximus helytartó elé állították. Rövid börtön után Savariába vitték, hol Amantius pannoniai helytartó állhatatossága miatt arra ítélte, hogy malomkővel a nyakában a Sibaris-patakba fojtsák. Passiója szerint utolsó tárgyalása Savaria színházában zajlott, s a közeli hídról dobták a patakba. Ahol kifogták testét, ott később kpnát emeltek. Sírja a scarbantiai kapu melletti baz-ban volt. Ereklyéit az 5. sz. elején a barbárok elől menekülő savariai ker-ek Rómába vitték, és a Via Appián a Szt Sebestyén-baz. mellett helyezték el. - Elítéltetésének és kivégzésének helyét Szombathelyen a régészek azonosították. A színház a mai Kálvária környékén volt, a Sibaris a mai Perint-patak. A sír helyét egyelőre nem ismerik. - Kelések ellen hívják segítségül. Ü: jún. 4. **

Balogh Albin: Szt Quirinus vt. pp. Kép a pannóniai kereszténység életéből. Rákospalota, [1935] - BS X:1333. - A 200 é. szombathelyi egyhm. Szombathely, 1977:66. (B. Thomas Edit: Savaria christiana)