Magyar Katolikus Lexikon > P > Pannonia


Pannonia: római tartomány a Kr. u. 1-5. században. Határa É-on és K-en a Duna mentén, Ny-on Ausztria K-i részén, D-en a Szávától D-re húzódott. E ter. később Mo. Ny-i része, a Dunántúl és a Dráva-Száva köze. - ~ Augustustól Claudius cs-ig Kr. e. 11-Kr. u. 54: fokozatosan került róm. fennhatóság alá. Az Italia É-i határával szomszédos vidék katonai jelentőségű volt, mert a →germánok, →szarmaták és a dák törzsek ellen kellett a Duna mentén a birod. védelmét megszervezni. ~ feladata a birod. határ őrzése és Italia védelme volt. Ezért katonai védelmi vonal épült ki a Duna mentén, a tart-ban pedig stratégiai jelentőségű úthálózatot építettek. Az É-D-i főút (Borostyánkő-út) Italiát a dunai határral kötötte össze, de az Italia-balkáni tart-ok-Kisázsia közti egyik fontos szárazföldi út is ~n vezetett keresztül. Az úthálózat több mint 20 várost kötött össze, amelyek a hozzájuk tartozó földterülettel (territorium) ~ teljes területét lefedték. - Traianus cs. idején, Kr. u. 106 k. ~t É-D irányban két részre osztották: a Ny-i, ~ Superior, 'Felső'- és a K-i, ~ Inferior, 'Alsó'-~ra. Kisebb módosításokkal ez a felosztás a Diocletianus-féle (ur. 284-305) átszervezésig érvényben volt. A 4. sz. elején ui. mindkét tartományt a Dráva folyótól kissé D-re, K-Ny-i irányban kettéosztották: ~ Superior D-i részét a Száva folyóról Saviának, Inferior É-i részét Valeriának nevezték el. A 4 tart. Dalmatiával és Noricummal alkotta a ~i, később Illyricumnak nevezett dioecesist, amelynek Sirmium (2004: Sremska Mitrovica, Szerbia) volt a székhelye. Pannonia Inferior/Prima katonai vezetője Carnutumban (Deutsch Altenburg, Alsó-Au.), a polg. helytartó (praeses) Savariában (Szombathely) kormányzott. Saviában nem állomásozott katonaság: a corrector székhelye Siscia volt (Sisak, Horváto.). Valeria katonai központja a dux székhelyével Aquincumban (Óbuda), a polg. helytartó székhelye Sopianaeban (Pécs) volt. ~ Secunda helytartója Sirmiumban székelt. - Az eredetileg illyr és kelta őslakosság fokozatosan átvette a római kultúrát, és a 4. sz-ra nyelve is latinra változott. A folyamatot elősegítette a latinul beszélő lakosság betelepítése, a katonák letelepítése és a helyi lakosság hosszú katonai szolgálata. A Közép-Duna vidéki tart-ok katonai jelentőségét jól mutatja, hogy a Kr. u. 3. sz: a császárok gyakran innen származtak. - A 430-as években ~ ÉK-i részét, Valeria tartományt a rómaiak feladták és átadták a →hunoknak, lakóit Italia É-i határára, a mai Szlovénia területére telepítették ki, ahol - már csak névlegesen - új tart-t alakítottak ki (Valeria Media). Ezzel a Duna partján a limes megbomlott, és a Dunántúl Ny-i fele is fokozatosan hun érdekterületté vált. A régészeti leletek és a helynevek tanúsága szerint a K-Dunántúlon nem maradt, Ny-Dunántúlon századokig tovább élt a római keresztény lakosság (→pannóniai kereszténység). A DNy-i tartomány, Savia és Valeria Media a 5. sz-tól keleti gót fennhatóság alá tartozott, Sirmium vidéke (a DK-i tartományrész) a K-római Császárság kezén maradt, noha avarok elfoglalták; a keleti császárság érdekterületének számított még a magyar honfoglalás után is. ~ földrajzi névként tovább élt, a 11. sz: a m. királyok címében és az éremverésben az ország lat. nevének tartották. Tóth Endre