Magyar Katolikus Lexikon > V > Vargha


Vargha Damján György Péter, OCist (Lébényszentmiklós, Moson vm., 1873. ápr. 6.–Hegyeshalom, 1956. ápr. 6.): egyetemi tanár. – A kecskeméti piar-knál éretts. 1892. VIII. 29: lépett a r-be. 1899. VII. 2: pappá szent. A bpi egy-en dri, 1901: m–lat. tanári okl-et szerzett. 1901: Egerben, 1902: Baján, majd Székesfehérvárt, 1912: Bpen gimn. tanár. 1920: egy. mtanár. 1925–43: a pécsi tudegy-en a m. irodtört. ny. r. tanára, 1928: megszervezte a Maurinumot, melynek ig-ja volt. 1915: a SZIA III. o. tagja. 1919. X. 23: a MTA l., 1949. XI. 29: tanácskozó tagja. 1949: nyugdíjazták. Zircen, Székesfehérvárt, 1950-től Hegyeshalomban élt. – Kódexkutatásai nyomán értékes hagiográfiai, egyhtört. és irodtört. tanulm-okat írt. Népszerűek voltak ifj. imakv-ei és elmélkedései. 1903: kiadott isk. helyesírás-szabályzata az első lépés volt az egységes m. helyesírás kötelezővé tétele felé az okt-ban és az egész m. írásbeliségben. – Fm: Kódexeink Mária-siralmai. Bp., 1899. – Régi vallásos irodalmunk. Eger, 1902. – A m. isk. helyesírás szabályai szójegyzékkel. Bp., 1903. – Lourdes-i emlékek. Uo., 1906. (Népiratkák 233.) (tótul 1907) – Szt Imre emlékkv. Uo., 1907. – Jézusom, örömöm. Jó gyermekek imádságos és énekeskv-e. Uo., 1909. (6. kiad. Uo., 1922) – Kis Jézusom, örömöm! Kis imádságos és énekeskv. Uo., 1909. (8. kiad. Uo., 1922) – Seuse Henrik Amand a m. kódexirod-ban. Uo., 1910. – Speculum humanae salvationis és a m. kódexirod. Uo., 1912. – Ősi nyolcas versforma kódexeink bibliaford-ban. Uo., 1913. – Synopsis legendarum praedicationumque ex codicibus Hungaricis ratione habita Catalogi Sanctorum Petri de Natalibus composita. Uo., 1914. – A legrégibb m. bűnjegyzék forrása. Uo., 1914. – II. Rákóczi Ferenc vallásos buzgalma. Uo., 1915. – Iskolások énekkv-e. Uo., 1921. – Anima Christi. M. gyermekek használatára szerk. imakv. Uo., 1922. – Jézusom, tiéd vagyok. Oktató kath. imádságos és énekeskv. a m. nép. számára. Uo., 1923. – Tolle, lege! Vedd, olvasd! Elmélkedések Isten országáról. Uo., 1923. – Kódexeink legendái és a Catalogus Sanctorum. Uo., 1923. – Adoremus Dominum. Kat. imádságoskv. Székesfehérvár, 1926. – Szt Ferenc és fiai a m. kódexirod-ban. Bp., 1927. – Szt Imre-problémák. Uo., 1931. – Költői szépségek Szt Imre ős-legendájában. Győr, 1933. – Két belga Lourdes: Beauraing, Banneux. Pécs, 1933. – Szt Mór emlékkv. Szerk. Uo., 1936. – Szt Mór kv. Szerk. Uo., 1936. – Szt István kir. a m. kódexirod-ban. Bp., 1938. – Szt Bernát clairvaux-i apát, a 12. sz. vezérszelleme. Írta Friedrich Eberhard. Kiad. (és ford.) Székesfehérvár, 1942. – A clairvaux-i Szt Bernátnak tulajdonított „A jó élet módjáról” c. mű a m. kódexirod-ban. Bp., 1943. – A jó élet módja. Divi Bernardi abbatis ad sororem: Modus bene vivendi. Írta Clairvaux-i Szt Bernát. A 16. sz. m. nyelvén s.a.r. Uo., 1943. – Jubiláló m. szerzetesr-ek. Uo., 1943. – Szt Gellért, „a bölcs prédikátor” mártíromsága. Uo., 1947. 88

Szinnyei XIV:880.h. – Schem. Cist. 1942:239. – Pilinyi 1943:247. – Vigilia 1956:7. sz. (Brisits Frigyes: ~) – MIL III:490. – MÉL II:960. – MTA tagjai 1975:297.

Vargha Domokos (Kunszentmiklós, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1922. okt. 8.–Bp., 2002. máj. 12.): erdőmérnök, újságíró, cserkészvezető. – Ref. Kunszentmiklóson a Ref. Gimn-ban tanult, ahol belépett a cserkészcsapatba. Sopronban a József nádor Műsz. és Gazdaságtud. Egy. Erdőmérnöki Karán 1944: okl-et szerzett. 1945–46: Debrecenben földmérő mérnök, 1946: Debrecenben a Néplap napilap munk., 1947–: Bpen hírlapíró, 1947. I. 11–1948. VI: a föloszlatott →Magyar Cserkészszövetség helyett alakított Cserkészfiúk Szövetségének havilapja, a Cserkészfiúk fel. szerk-je. 1948: a Március Tizenötödike hetilap szerk-je, 1948–49: a Szabad Nép napilap, 1949–52: a M. Rádió Falurádió c. műsorának szerk-je, munk., majd vez-je. 1952–54: szabadfoglalkozású, a M. Rádió külső munk., 1954–56: az Irod. Újság rovatvez-je. 1954. XI: „A magyar ifjúság ügyében” 14 társával tervezetet készített a a nemz. hagyományok ápolásáról, a népi koll-ok fölújításáról (nem hozhatták nyilvánosságra). 1956–57: a M. Rádió b. munk. A forrad. idején 1956. X. 30–: a Szabad Kossuth Rádió egyik választott vez-je. A 2. szovjet megszállás után a Nagy-bpi Közp. Munkástanács XI. 14-i alakuló ülésén, az Egyesült Izzóban ~ olvasta föl Bibó István (1911–79) kibontakozási tervezetét. Ezért 1957. I. 19: letartóztatták, X. 9: a Legfelsőbb Bíróság Molnár László tanácsa a „kis íróperben” 2 év börtönre ítélte; 1958. X. 15: szabadult. XI: az Orsz. Erdészeti Főigazg. bpi, 1963: gödöllői erdőgazdaságában erdőmérnök, 1968–69: az Élet és Irod. munk., 1970–: szabadfoglalkozású író. – M: Ormai Árpádné sztahanovista szövőnő élete és munkamódszere. Riport. Bp., 1951. – Pruzsinszky József sztahanovista esztergályos. Riport. Uo., 1951. – Megújhodó magyar tájak. Riportok. Uo., 1952. – Édes hazánk. Riportok. Uo., 1952. – Ipiapacs. Ifj. reg. Uo., 1964. – Kutyafülűek. Elb-ek. Uo., 1966. (6. kiad. 2002) – Herman Ottó (1835-1914). Uo., 1967. (3. kiad. 2002) – Erdőkerülőben. Szociográfia. Uo., 1970. – Mo. virágzása és romlása. Mo. a 14–15. sz-ban. Uo., 1970. (Képes tört.) (ang. 1982; 4. kiad. Bp., 1984) – Népek kenyere. Rajz Würtz Ádám. Uo., 1970. (Bölcs bagoly) (2. jav. kiad. 1978; ol. Milánó–Bp., 1979) – Kamaszkrónika. Vallomások és tünődések. Uo., 1971. – Fiúkfalva. Ifj. reg. Uo., 1972. – Ős napkelet. Szerk. Uo., 1973. (Képes tört.) (4. kiad. 1986; or. 1979, 2. or. kiad. 1985) – Erdei esztendő. Uo., 1973. (Bölcs bagoly) (2. kiad. 1979; ang. 1979; ol. Milánó–Bp., 1979) – Kölyökkóstolgató. Uo., 1974. (4. átd. kiad. 1999; rövidített kiad. 2001) – Jó játék a víz, a levegő. Uo., 1976. (ném. 1980) – Vizek kv-e. Szociográfia. Uo., 1976. (Mo. felfedezése) – Eu. születése. Eu. a 4–13. sz-ban. Vekerdi Lászlóval. Uo., 1977. (Képes tört.) (2. m–csehszl. közös kiad. Bp–Pozsony, 1980) – Jó játék a fény, az árnyék. Uo., 1979. – Tisztelt család-om, -od, -ja. Elb-ek. Uo., 1979. (3. kiad. 1997) – Aranyhomok. Uo., 1980. (Ezerszínű Mo.) – Finn testvéreink. Uo., 1982. (Kozmosz kv-ek) – Vér és arany. Mo. 1849–1914 között. Csaba Józseffel. Uo., 1982. (Képes tört.) (2. kiad. 1989; m–csehszl. közös kiad. Bp–Pozsony, 1982) – Bábel tornya. Id. Pieter Brueghel festménye nyomán készült képeskv. Uo., 1983. (ném. 1983, lengy. Varsó–Bp., 1984) – Ég és föld. Varga Andrással. Uo., 1985. (5. kiad. 1995) – A világ kereke. Vekerdi Lászlóval. Uo., 1985. (m–rom. közös kiad. 1985) – Budapest. Uo., 1985. – Rejtelmes világ. Képes gyermekenciklopédia. Varga Andrással. Uo., 1990. – A mogyeriektől Mohácsig. Uo., 1992. – Kies Kiskunság, szeretett Szentmiklós. Uo., 1994. (Lyukasóra-könyvek, 2.) – Kutyafülűek. És így tovább.. Elbeszélések, interjúk. Közrem. Varga Domokos György. Uo., 1994. – Emlékezzünk eleinkről. A magyarság rövid tört. Uo., 1996. – Ritkaszép m. népmesék. Uo., 1998. – Édesanyám sok szép szava. Kis m. századelő. Uo., 1999. – Nem születtünk szülőnek. Tapasztalatok, tanulságok, töprengések. Uo., 1999. – A tölgyfa tetején. A szerző válogatása életművéből. Uo., 2000. (Örökségünk) – Íróiskola. Tollforgatás mesterfokon. Uo., 2001. (Lyukasóra-könyvek) – Víg játék – végjáték. Uo., 2002. (Varga Domokos vál. művei) – A Szampó népe. Uo., 2002. – Bpen 1992. X–1996. XII: a Lyukasóra havi folyóir., 1993–96: a Lyukasóra-könyvek sorozat szerk-je. – Írói neve: Varga Domokos. Bo.J.–Fe.Má.–88

M. sajtóbibliogr. 1945–54. 1954:24. – MIL III:486. – Kvtáros 1973. (Bozóky Éva: Vallomás és tanítás. Beszélgetés ~sal) – M. ki kicsoda? 1990. – 1956 kézikv-e I:411. – Gulyás–Viczián XXXI. (kz-ban)

Vargha Jenő István, OPraem (Sümeg, Zala vm., 1873. jan. 24.–Bp., 1956. jan. 15.): tanár. – 1891: éretts. a veszprémi piar. főgimn-ban. 1892. VIII. 15: Csornán lépett a r-be. 1893. VIII. 15: első, 1896. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. Bpen az Angolkisasszonyok tp-ában XI. 8: sztelték pappá. A teol-t Csornán és Bpen végezte, kánonjogi dr. A bpi tudegy-en 1904: mennyiségtan–fiz. szakos középisk. tanári okl-et szerzett. – 1897: egy. hallg. és tanulm. felügy. az Eötvös Koll-ban, 1895: Keszthelyen, 1897: Szombathelyen, 1901: Keszthelyen gimn. tanár. 1916: Türjén hitoktató, 1919: Csornán konventtag és házgondnok, 1925: Jánoshidán hitoktató, 1931: Bpen kisegítő lelkész és hittanár, 1935: Szombathelyen gimn. tanár. 1946: Türjén, majd Keszthelyen nyugalomban. A szétszóratáskor 1950. VI. 9: Máriabesnyőre internálták. IX. 8. után nyugalomban rokonainál, Rákoshegyen. r.k.

Vargha Károly (Szentlászló, Somogy vm., 1914. nov. 7.–Pécs, 1993. márc. 18.): főiskolai tanár, zenei szövegíró és műfordító. – A szigetvári és a  pécsi polg. fiúiskola után a Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézetben 1929–34: tanítói okl-et szerzett. 1938–39: áll. ösztöndíjasként összehasonlító néprajzi és népzenei tanulmányoka berlini Collegium Hungaricumban. 1939–40: Szegeden, a Polgári Iskolai Tanítóképző Intézetben hallgató, egyidejűleg részt vett Sík Sándor egyetemi irodalmi és költészettani szemináriumán. 1939: m.-ném.-tört. szakos tanári diplomát kapott. 1941: a szegedi Tudegy. bölcsész dra. 1941: a Tanítóképző Intézeti Tanárok Apponyi Kollégiumának tagja. 1941–48: Szegeden, a Kir. Kat. Tanítóképző Int-ben, Kőszegen és Baján, az Áll. Tanítóképző Int-ben tanított. 1944–45: katonai szolgálatban. 1949–51: a pécsi Áll. Pedagógiai Gimn. tanára. 1951–56: a pécsi Pedagógiai Főiskolán oktat a magyar nyelvi tanszéken oktatott. 1956–: megszervezte és vezette a Pécsi Tanárképző Főiskola német tanszékét, amely később a német-nemzetiségi és kisebbségi honismereti kutatás bázisa lett. Itt nyugdíjazásáig, 1975: nyugdíjba vonult. – Gyűjtötte és közzétette a régió német bányászmeséit, a magyar és a német mondákat, a nemzetiségi népdalokat és egyházi énekeket. Az utóbbiak közzétételén együtt dolgoztak Galambos-Göller Ferenc pécsi plébánossal. Kiadása ~ halála miatt elmaradt. Händel, Bach, Haydn és más német zeneszerzők szövegeit fordította és prozódiailag ellenőrizte. Rendszeres munkakapcsolatban állt Kodály Zoltánnal és Bárdos Lajossal. 1960: megszervezte a Dél-dunántúli honismereti kutatás- és a gyűjtőmozgalmat, 1965: elijdította a honismereti konferenciákat és publikációit.

1978: az Esslingeni Művészeti Akadémia Georg Dehio-, 1985: a Magyarországi Németek Kulturális díját,  1992: Notitia Hungariae kitűntetést  és Pro Civitate-, ill. Nikolaus Lenau-díjat kapott. – M.: A délkeleti Zselic. (dissz.) Kaposvár,1941. – A földalatti birodalom A Baranya megyei  bányászok meséiből. Rónai Bélával. Bp. 1956., – Rejtett kincsek nyomában. Rónai Bélával és Muszty Lászlóval. Pécs, 1960. –  Mohács és környéke. Pécs, 1961. – Baranya és Pécs bibliográfiája. Csekey Istvánnal. Pécs, 1964. – Baranya első Honismereti Olvasókönyve. Pécs, 1965. – Baranya második Honismereti Olvasókönyve. Pécs, 1975. – Zselici dolgozatok. Társszerk. és szerző. 1. köt. Kaposvár, 1971; 2. köt. Pécs, 1973; 3. köt. Pécs, 1976; 4. köt. Pécs, 1979; 5. köt. Kaposvár, 1981. – Rotes Röslein aus dem Liederschatz der Deutschen in der Branau/Baranya.  Bp., 1986. – Die Legende von der heiligen Elisabeth. Liszt F. Szt. Erzsébet legendája magyar szövegford. Bp.,1986. – A magyarországi németek, énekes és hangszeres népzenéjük, népviseletük. Tímár Irmával és Lantosné Imre Máriával. Pécs, 1987. – Rosmarin aus dem Liederschatz der Deutschen in der Tolnau/Tolna  Bp.1988. L. I. M.

Vargha László (*Nagyszöllős, Ugocsa vm., 1894. aug. 14.): tanár, cserkészvezető. – Szombathelyen tanult, 1913: tanítói okl-et szerzett. 1915–: az orosz harctéren katona, megsebesült, főhadnagyként szerelt le. 1919: a Képzőműv. Főisk-n rajztanári okl-et szerzett. 1918: Szombathelyen, Csornán, 1927: az egri áll. polg. isk-ban rajztanár. 1920–: cserkész, Szombathelyen több csapatot alakított; a →Magyar Cserkészszövetség III. Szombathelyi Ker-ének főtitkára. Egerben az isk. cserkészcsapatának parancsnoka. 1930: a Heves vm. cserkészszervezet vez. tisztje, majd az Intéző Biz. tagja. Részt vett 1924: a II. (koppenhágai), 1929: a III. (angliai), és 1933: a IV. →Gödöllői Cserkész Világtalálkozón, 1926: a →Nemzeti Nagytáborban. 1941: cserkészmunkájáért kapta meg a Signum Laudist. – Írásai: Vezetők Lapja (Kiképzés és próbatartás), M. Cserkész (Sátortanulmány; Pintyőke Pál; Bura Vendel; A csodálatos folyadék). Bo.J.–Fe.Má.–88

Deák 1942:492. – Polg. isk. tanárok 1942/43. évkv-e 1943:246. – Gulyás–Viczián XXXI. (kz-ban)

Vargha Theodorik Gergely, OFM (*Balony, Győr vm., 1892. márc. 12.): tartományfőnök. – 1907. VIII. 26: lépett a mariánus ferences r-be, újoncéve letelte után éretts. 1913. VI. 29: ünn. fog-at tett, a teol-t a bpi egy-en végezte, 1915. VI. 24: pappá szent. 1916: teol. tanár Pozsonyban, 1918: a bpi egy. teol. dr-rá avatta. 1919: teol. tanár Veszprémben, 1921: uo. helynök. 1924: teol. tanár, házfőn-h. és plnos Nagykanizsán, 1927: az ósz-i szentírásmagyarázat tanára Szombathelyen, 1928: vik. Székesfehérváron, 1930: házfőn. Szombathelyen és teol. tanár. 1933: házfőn. Esztergomban. 1933–42: a róm. ferences egy. tanára, 1940: uo. dékán. 1942. VIII. 12–1945: a Szűz Máriáról nev. ferences rtart. főn-e. 1945–48: teol. tanár Bpen az angolkisassz-ok int-ben, 1948: definitor. – 1944: a SZIA I.o. tagja. – M: „A Szentírás vasárnapi szakaszai”. 1–2. köt. Székesfehérvár, 1929–30. – Szerk. Nagykanizsán 1924/27: a Plébániánk Hitélete c. negyedévi lapot. T.E.

SZIA tagajánl. 1944:5. – Schem. SM 1949:105.