Magyar Katolikus Lexikon > K > kegykép


kegykép, kegyelemkép, kegyszobor: vallásos ábrázolás, melyhez rendkívüli, természetfölötti jelenség(ek), különleges imameghallgatások (→csoda) fűződnek, és ezért vallásos tiszteletben részesül. - A ~ szó a kegyelemkép rövidüléséből keletkezett. A kegyelemkép kifejezést a 19. sz. közepéig használta a magyar nyelv, egyaránt értettek alatta képet is, szobrot is. - Meghatározott föltételek mellett (→kegyelem állapota, imádság, jó cselekedetek) kegyelemközvetítő szerepe van a ~nek, de nem olyan értelemben, mint a →szentségeknek: a ~ az Egyh. imádságától támogatva előkészíti a lélekben a kegyelem befogadását, és segít azzal együttműködni. - A csodatévő erő sem a ~ sajátja („csodatévő kép”-ről csak jelképesen beszélünk): a ~ iránti tiszt. alapja Istennek az a cselekedete, mellyel Ő a ~et eszközként használva csodát tett (Lourdes), s ezzel kifejezte, hogy a konkrét képet, szobrot különleges kegyelmek közvetítőjévé akarja tenni. - A ~ekről, s ált. a →képtiszteletről szóló egyh. tanítás hosszú évszázadok alatt alakult ki (→képrombolás). A reformáció radikális képellenességével szemben a trienti zsinat fogalmazta meg az Egyh. tanítását, különbséget téve az iconum és az idolum között. Néhány híres ~ másolását sokáig tiltották. - Az egyes tört. koroknak megvolt a korra jellemző ~-, kegyszobor-típusa. A kk-t a trónoló Madonna-szobrok (→Mariazell, →Boldogasszony, →Dénesd, →Máriagyűd), a gótikát az álló Boldogasszony (→Altötting, →Garamszentbenedek, →Csíksomlyó), a 15-17. sz-ot: a →Piétà-ábrázolások (→Sasvár, →Radvány, →Nagytapolcsány, →Gyöngyös, →Királyfalva, →Segesd) jellemzik. - Egyes ~ek típusokká merevedtek, másolataik körül is búcsús kultusz keletkezett. A →Lorettói Boldogasszony 17-18. sz. másolatai láthatók →Lorettom, →Máriabesnyő, Győr (kárm.), →Kolozsvár (ferences) tp-iban; a római S. Maria Maggiore tp. →Havi Boldogasszony-ikonja Bp-Krisztinaváros, Szeged-Alsóváros, Pétervárad, Tekia tp-aiban. Közép-Eu-ban és Mo-on nagyon népszerű a →Segítő Mária (Mariahilf) ~típus, melynek eredetije Passau kapucinus kegyhelyén van, másolatai közül →Vértessomló, →Bodajk, →Doroszló, Óbuda-Kövi Mária búcsújáró hellyé vált. -

Egyes ~típusok szerz-rendekhez kötődtek. A →kapucinusok passaui ktorából a Segítő Mária (Mariahilf) ~ének másolatai terjedtek el a török utáni időben, részben a kapuc. ktorok, részben a ném. telepesek révén. →Pálosok gondozták →Máriavölgy, →Sasvár, →Márianosztra, →Sopronbánfalva kegyhelyeit, ahol nem csupán a rendi tiszt-nek megfelelő →Czestochowai Fekete Mária másolatai voltak, hanem más Mária-ábrázolások is (→Budakeszi-Makkos Mária: az itáliai Re városában őrzött Vérehullató Mária-~ másolata; Sasvár: Pietà). →Máriapócs kultuszát a →bazilitákon kívül a →jezsuiták is fölkarolták. - Egyes, elsősorban Mária-~ek csodás jelenések (könnyezés, vérrel verítékezés) révén, amelyek bántalmazások miatt is bekövetkezhettek, váltak ~pé. B.G.

Darkó Jenő: Császárimádó Róma - képromboló Bizánc. Bp., 1977. - Bálint-Barna 1994. - Szilárdfy 1994.