Bodajk, Fejér m.: 1. az egyik legrégibb magyarországi búcsújáró hely. A Mindenkor Segítő Szűzanya tiszt. sztkútját a hagyomány szerint már a 9. sz: vallásos tiszt. vette körül. A Kálvária-hegy tövében Szt István építtetett kpnát a Szűzanya tiszt., s Szt Imrével együtt többször elzarándokolt ide. Járt itt Szt Gellért is. A legenda szerint 1090: az Alduna felé törő, s Székesfehérvárt ostromló pogány hordát Szt László a Kálvária-hegyről rájuk vetett kereszttel futamította meg. II. Géza ~ot a fehérvári keresztes lovagoknak adományozta, akik a török időkig gondozták mint kegyhelyet. 1601: ~ felől indítottak támadást a Fehérvárt bíró törökök ellen. A csatát eldöntő Brindisi Szt Lőrinc a Szűzanya kpnájából indult a harcra. A kálvinisták a kpnát lerombolták. 1691: a gr. Hochburg család lett a kegyúr, 1695: Móron megtelepítették a kapuc-okat, és feladatul adták a ~i kegyhely újjáépítését. P. Willibald felújította a kegyhelyet, s elindította a kpna helyén a tp. építését. 1742. VII. 2: sztelték fel és a →Mariahilf kegykép másolatát helyezték el benne. Ma ez a plébtp. is. Harangjait 1923: (180 kg) Szlezák László, 1929: (678 és 68 kg) Seltenhofer Frigyes fiai, 1953: (300 kg) Szlezák Ráfael öntötte. 1942: Urbányi Vilmos tervei alapján 15.000 zarándok befogadására alkalmas udvart építettek. - Búcsúját 1757: XIV. Benedek a Mária-ünnepekre, 1806: VII. Pius pünkösdhétfőre is engedélyezte. ~ főbúcsúja a sztelés emlékére Sarlós Boldogassz. Imameghallgatásokról, csodás gyógyulásokról okmányok tanúskodnak. ~ a 18. sz. óta a bajor-osztr. telepesek lelki közp-ja, s ma is összefogja a környék lakosságát. - 2. esperesség a veszprémi, majd székesfehérvári egyhm-ben. Plébániái: Balinka, Csákberény, Csókakő, Csór, Fehérvárcsurgó, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Magyaralmás, Mór, Mór-kapucinusok, Söréd. - 3. plébánia. 1434: már létezett. Tp-át 1434 e. ismeretlen tit. sztelték. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1749: alapították újra. A pléb. épülete a kapuc-ok egykori ktora. Org-ját (2/14 m/r, op. 1621.) 1911: a →Rieger gyár építette. - Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1840: m.; 1910: m.; 1940: m., ném. - Plébánosai: 1749-88: kapucinusok, 1788: Gaál Ferenc, 1806: Papp Ferenc, 1824: Schmith Ádám, 1837: Mattesz Ferenc, 1861: Blauman József, 1887: Janny Ferenc, 1895: Szentiványi Károly, 1909: Puli György, 1942: Vajk Gyula, 1962: Burián Imre, 1979: Gévai László, 1986: Molnár Károly. - Oldallagosan ellátja 1983-tól Balinka, 1993-tól Fehérvárcsurgó pléb-kat. - Régészeti emléke: egy 6,8 cm-es szt figura limoges-i körmeneti keresztről v. ereklyetartó ládikáról. Öntött, aranyozott, zománcdíszes bronz. Feje plasztikus, téglalap alakú testén a ruha zománcdísze nagyrészt kipergett. A 13. sz. 2. felében készült. 1866: a ~ melletti Kajmádi szigeten találták. A M. Nemz. Múz-ban van. - Lakói 1840: 1165 r.k., 6 ev., 609 ref., 14 izr., össz. 1794; 1910: 1428 r.k., 33 ev., 454 ref., 2 unit., 38 izr., össz. 1955; 1940: 1824 r.k., 7 g.k., 3 g.kel., 36 ev., 473 ref., 31 izr., össz. 2374; 1948: 1704 r.k., össz. 2377 (7 tanerős r.k. ált. isk-ban 282 tanuló); 1983: 3100 r.k., össz. 3854; 1990: össz. 3883. Molnár Károly-B.G.-L.Zs.

1. Jordánszky 1863:73. - Faller Jenő: Adatok a ~i Mária-kegykép tört-éhez. Székesfehérvár, 1936. - Bálint 1944:45. - Bodor 1944:51. - ~ városképi és műemléki vizsgálata. Bp., 1952. - Bangó 1978. - Szenthelyi 1988:22. - 2-3. Gerecze  II:298, 1150. - MEN:96. - SZJN 1977:174. - Kovács Éva: Limoges-i zománcok Mo-on. Bp., 1968:43, 22/c kép. - Patay 1982. - SZÜN 2001:116.