Magyar Katolikus Lexikon > B > Bodafalu


Bodafalu, v. Liptó vm. (Bodice, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd szepesi egyhm. középliptói esp. ker-ében. - 1314: Boda. Tp-át Szt László kir. tiszt. sztelték. 13-14. sz., egyhajós (apszis nélkül 12,5 x 6,3 m), gótikus épület, diadalív nélkül, háromoldalú apszissal, ennek három falán 1-1, a hajó D-i falán 3, az É-n 2 keskeny, lörésszerű, de igen magas, csúcsíves ablakkal. A hajóban három keresztboltozatos szakasz. Orgonakarzata 17. sz., ión oszlopokon nyugszik. A D-i apszisfalban szentségfülke, hornyolt pálcás keretben. A sekrestye a tp-mal egykorú, egy keresztbolttal s egy keskeny, csúcsíves ablakkal. Kívül öt pár támív, Ny-i tornyán ikerablakok. - Lakói 1600 u. ev-ok lettek. 1717: alapították újra. Kegyura 1880: a Palugyay család. Anyanyelve 1910: szl. - Filiái: Benic, Kispalugya, Pavcsinalehota. - Lakói 1840: 60 r.k., 510 ev., össz. 570; 1910: 51 r.k., 290 ev., 6 izr., össz. 347. **

Némethy 1894:334. - Gerecze II:469. - Schem. Scep. 1911:80.- Divald 1999:166.