Csíksomlyó, v. Csík vm. (Șumuleu, Ro.): 1. plébánia a v. erdélyi egyhm. felsőcsíki főesp. ker-ében. 1332: Sumlov. Tp-át 1332 e. Szt Péter és Pál tiszt. sztelték, a mait 1805: építették. Kegyura 1880: a hitközség. Anyanyelve: m. - Filiái 1917: Csobotfalva, Várdotfalva. - Lakói 1840: 1400 r.k., össz. 1400; 1910: 1336 r.k., 7 g.k., 2 g.kel., 1 ev., 14 ref., 1 unit., 9 izr., össz. 1370; 1940: 1380 r.k., 12 g.k., 2 g.kel., 6 ev., 13 ref., 1 unit., 1 izr., össz. 1415. - Kat. sajtója: 1935-39: Csíksomlyói Virágok. - 2. Szigorú ferences kolostorát állítólag 1441: Hunyadi János alapította. IV. Jenő p. okl-e (1444) szerint a Bold. Szűz tiszt. épülőfélben lévő tp-ot naponta sokan fölkeresik, ezért azoknak a bűnbánóknak, akik az építkezés és berendezés költségeihez hozzá-járulnak, a szokásos föltételek mellett meghatározott ünnepeken hét évi búcsút engedélyez. A tp. Ny-i homlokzatán olvasható évszámból következtetve 1448: készült el. - Hunyadi János, majd 1462: Mátyás kir. fölmentett néhány székelyt a köteles szolgáltatások alól, és a tp. ill. a barátok szolg-ára rendelte őket. 1519: e szolgák száma 32-re emelkedett, az atyák harmadrendieknek tekintették őket. Kiváltságukat Báthori Zsigmond, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György is megerősítette. - 1535: az itt lakó ferencesek száma 14, 1586: már csak 2, 1624: 1. 1626: a szalvatoriánusok kápt-ja Szakolcáról Váradi János prov-t küldte ~ra gvárdiánnak 4 pappal és 3 testvérrel. - 1630: 3 kat. főúr kérésére 4 bosnyák ferences jött Erdélybe. 1636-39: Mikházán, Köszvényes közelében Szt István kir. tiszt. fából tp-ot és házat építettek. Mivel Erdély ekkor a Propaganda Fide alá tartozott, a p. e hivatal kérésére 1640: a ~i és a mikházai ktorra alapozva fölállította az erdélyi ferences kusztódiát, a későbbi stefanita rtart. elődjét. ~t ekkor 4 pap és 1 testvér lakta. 1640 k. fából isk-t építettek. 1647-50: →Ferenczi György SJ támogatásával rendbehozták a tp-ot. 1659: új orgonát vettek Brassóban, János eperjesi orgonakészítő alkotását. →Kájoni János lett az első or-gonista. - 1661: török-tatár csapatok 4 papot megöltek, 4 testvért fogságba hurcoltak. Az épületek teteje leégett, belül is sok kár esett. 1675: Kájoni vett egy kv-sajtót és 1676: kiszedte és kinyomtatta Magyar Cantionáléját. A →somlyói ferences nyomda 1900-ig működött és adott ki kat. műveket. 1682: a moldvai helynök, Vitus Piluzzi felsztelte a helyreállított és bővített tp-ot. 1690: kurucok fosztogatták és rongálták a ktort. 1693: isk-jukban 171 tanulót tanítottak. A szerz-ek száma 1686: 15, 1703: 17, 1742: 21, 1776: 36, 1848: 14, 1914: 10. A tanulók száma 1734: 353, 1742: 265. ~ volt a 18. sz-ig a székelyeknek csaknem az egyetlen tp-a, ahol lpászt. segítséget kaphattak. Így vált a Bold. Szűz egyre látogatottabb búcsújáró helyévé. 1804-35: épült a mai 58 m hosszú tp. a régi helyén. 1860-ig készült berendezése. 1876. aug. 20: Fogarassy Mihály erdélyi pp. sztelte föl. 1913-ig kriptájában 58 ferencest és 56 világit temettek el. - A házfőnökök közül Karácsonyi János 1531-1640:30, György József 1640-1927:92 személyt említ. 1927-: Takács Gábor Albert, 1933:: Genszky Béla Jukundián, 1935: Vitéz Antal Berárd, 1936 és 1941: Szőcs Albert Dénes, 1940: és 1942: Hajdú Géza Leánder, 1948: Tamás Ágoston Filibert, 1951-től a kegytemplom gondozását Trebits Jenő segédlelkész és Bartos Mihály nyugdíjas pap, 1957-: Daczó Árpád Lukács ferences atya végezte. 1970. XI: Écsy János a templomigazgató. - 3. nagytáji Szűz Mária-búcsújáró hely a ferencesek gondozásában. A kat. székelység közp-ja. - Nem igazolható adatok szerint már a 13. sz: máriás kegyhely, ahol karth., kárm. v. ciszt. ktor állt. A csíki kat-okat János Zsigmond erőszakkal unit. hitre akarta téríteni, de azok 1567. pünkösd szombatján a hargitai ütközetben legyőzték. A győzelmet Szűz Mária segítségének tulajdonították, s innen ered a ~i pünkösdi búcsújárás. A győzelmet és a búcsú kezdetét a kegyhelyen több emléktábla idézi. A Szalvátor-kápolna előtti emlékkereszt szövege: Az első pünkösdi búcsújárat emlékére, melyet 1567-ik évben István gyergyóalfalui pap Csíksomlyóra vezetett. Hátoldalán: Isten tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben. Oldalán: Állították 1878. évben. - A kegytp. és a ktor többszöri alakítás után 1733-79:, a mai kegytp. 1802-79: épült. Sztélyében a →Napbaöltözött asszony (mulier amicta sole) késő gótikus kegyszobra a 16. sz. elejéről. Nevei a nép ajkán: Segítő Mária, Csodákkal ékeskedő Mária, Csíki csodálatos Boldogasszony, Sok csodákkal jeleskedő Mária. Eredetét illetően az első biztos rendi adat 1661-ből származik. Párhuzamai Lőcsén, Csíkszentléleken, Csíkménaságon, Csíkszentmártonban láthatók. A lőcsei szárnyasoltár Máriájával való hasonlóság alapján sokan Veit Stossnak v. egy tehetséges csíki tanítványának tulajdonítják a ~i kegyszobrot, de készítőjét ma sem tudjuk pontosan. A moldovai m-ok egyik hagyomány-változata szerint a kalugári Baráthegyről került ~ra, mert a tatárok össze akarták törni, ezért ingyen odaadták a pátereknek. A hagyomány szerint egy tatár lándzsával eltüntethetetlen sebet ejtett a szobor arcán. A szobrot a tatárok 6 ökörrel sem tudták elvinni, a ~i pátereknek 2 is elég volt. A buzgó kalugári búcsújárók ~i ellátásukért a Bálványos-havasát adományozták a ~i (Csomortán) plébtp-nak. A kegyszobor jámbor magyarázat szerint együttérez a székely néppel: mosolyog, ha jól megy sora, szomorkodik, ha bajban van. A szobor előtti imameghallgatásokat, csodás gyógyulásokat a sztélyben lévő hálatáblák és a kegyszobor két oldalán lévő ezüst fogadalmi tárgyak jelzik. Néhány rendkívüli dolog az 1746-1931: kelt följegyzések szerint: a tp-ban a gyertyakorom mindent megfog, a szobor arcát azonban sohasem kellett takarítani, az idők folyamán faanyagának a színe sem változott: amikor 1941. VII. 14: egy Wolf nevű ginm. tanár Mária arcáról el akarta tüntetni a tatár vezér ejtette karcolásokat, a finom festék nem tapadt rá, jóllehet, előzőleg Dr. Avédik Félix törvényszéki elnök a sértett helyeket benzinnel is lemosta; Ali basa támadása előtt (1661) a tp-ot éjjel-nappal 3 csillag világította meg; a tolvajt, aki 1669: el akarta lopni Mária drága gyöngyökkel kirakott koronáját, a kegyszobor arcának rendkívüli ragyogása magábaszállásra késztette, a fényt a tp. melletti folyósóról az olvasójukat végző Pálfi Ferenc és Nagyboldogasszonyi Bonaventura is látta, Bonaventura atya a „Csillagkoszorú” c. kvében megörökítette. - A kegyszobor a főoltár fölött lépcsőn megközelíthető. A búcsúsok kendőikkel, kalapjukkal, virágokkal, zöld gallyakkal, kegytárgyakkal háromszor megsimogatják (érintőzés). Ezeket a tárgyakat szteltnek tekintik, beteg testrészeiket gyógyítják vele. - A ktoron és a tp-on kívül a ~i barokk épületegyütteshez tartozik még az egykori ferences gimn., amely 1667-1911: működött. Híresek voltak nagypénteken előadott misztériumdrámái. Keretei között alakult meg és működött 1730-1900: a tanulóifj-ot tömörítő Mária Kongr., amelyet XII. Kelemen 1730: búcsúkiváltságokkal ruházott föl. XIV. Kelemen engedélyezte a teljes búcsút az 1770: alakított s 1784: megszűnt Mária Szíve Társulat számára. 1770: alakult a 20. sz-ig működő Szt Antal Társulat, tagjai végezték a kilenckeddi kivonulást Szt Antal ünnepe előtt a Kissomlyó hegy oldalán álló kp-hoz, mellyel XIV. Kelemen, majd VI. Pius engedélye alapján részleges és teljes búcsút nyerhettek. A 17. sz. végétől 1780-ig létezett a Kordaviselők Társulata, s ettől kezdve van nyoma a 20. sz-ig élő ferences Harmadrendnek. - 1767: a Szt János-kpna épült. Itt fogadták a barátok a búcsús csop-okat. - A Szt Antal-kpna az 1661-es tatárpusztítás után épült, mai formáját 1750-73: kapta. - A Szalvátor-kpna vsz. 1456 u. épült Hunyadi János segítségével. Urunk színeváltozásának ünnepére (VIII. 6: nándorfehérvári diadal emléke) sztelték. 17-18. sz: átépítették. Festett kazettái a vallásos népműv. legszebb emlékei közé tartoznak: az ap-okat, szteket, Mo. Védőasszonyát, Szt István és Szt László kir-okat ábrázolják. A kpna É-i és D-i falán kronosztikonos föliratok. A zarándokok a Szalvátor-kpna oltárát 3x térden megkerülik. A kpna gondozója a remetelakban élő remete volt már a 18. sz: is. A Szalvátor-kpnához kapcsolódik egy példabeszéd az ünneprontásról. A hagyomány szerint Urunk színeváltozásának ünnepén egy szapuló és egy szövő assz. kővé vált. A kövek a Somlyó-hegyen láthatók. A Szalvátor-kpna mögött a Szenvedő 17. sz. kpnája, benne a szenvedő Krisztus képével és térdeplő szobrával (1810), É-i falán kronosztikonos fölirat (1684). A hagyomány szerint a 19. sz-ig itt flagelláltak. A Kissomlyó hegy oldalán lévő Kálváriára 1834-ből származik az első írásos adat. 1868 u. a fakeresztek helyébe kőkereszteket, az I. vh. u. napjainkig stációs képeket állítottak. Népi neve Jézus hágója. A Csomortánban lévő plébtp-hoz Csobotfalva, Várdotfalva, Csíktapolca és ~ tartozik. A tp kk. helyén mai formájában 1800-1817: épült. Kerítésén belül tartják a II. vh. óta a búcsús körmeneteket. Mellette temető. - A rház nyomdáját Kájoni János 1675: állította föl, itt jelent meg Cantionale Catholicum c. énekeskv-e. A csíksomlyói ktor kéziratokat, ősnyomtatványokat is őrző kvtára és levtára a 20. sz. háborús pusztítások során elpusztult ill. zúzdába került. Töredékeit a csíkszeredai múzeum őrzi. - Fő búcsúja pünkösd, amelyre Csíkszék (Alcsík, Felcsík, Kászon és Gyergyó), Udvarhelyszék ill. Háromszék és Marosszék Szentföldnek nevezett területének katolikussága mellett eljárt és eljár a Tiszamente m-sága, Gyimes és Moldova csángó m. népe is, főleg a közeli Bákó (Bacău) vidékéről. Az egyhjogilag összetartozó falvak egy kereszt alatt jöttek. A keresztek, keresztalják keresztek, zászlók alatt, csengettyűszóval, dobszóval jöttek papjukkal v. a keresztvezetővel az élen. Moldovából és belső Erdélyből már kedden elindultak, s pénteken értek ~ra. A gyimesiek Felsőlok, Középlok, Gyimes sorrendben érkeztek, hazafelé pedig fordított sorrendben indultak. A kegyhely előtt a patakban megmosakodtak, fölvették ünneplő ruhájukat, s úgy köszöntötték Máriát. A búcsúsok ~n és a környező községekben csűrökben helyezkedtek el, állandó helyük volt. Útközben is csűrben, tp-kertben háltak. Mária köszöntése után átadták fogadalmi ajándékukat: virágot, pénzt. A búcsú fénypontja, a pünkösdi nagy körmenet, a kikerülés mindig szombat délután volt. Ennek során a tp-ból kiindulva körüljárták a Kissomlyó hegyet. A fölállás rendjét a hagyomány szigorúan megszabta, s az egyes keresztalják zászlója, keresztje, csengetyűje, dobszava irányította. Ezeket ma nem használják. A legtöbb ember kezében zöld nyírfaág, a körmenet élén az 1567. évi hargitai ütközet emlékére a méhkas alakú labarumot, 'római hadi zászlót' a laborifer vitte karingben és kék talárban. A végzős gimnazisták közül a Mária Kongr. tagjai választották őt szavazással. Kísérője 3-3 dolmányos faciger, 'gyertyavivő' volt. Ha a laborifer a labarumot a hosszú úton segítség nélkül végigvitte, a hagyomány szerint pap lett belőle. Ezek nevei a sztélyben lévő labarum mellett föl vannak tüntetve. A körmenet élén tört. szerepükre hivatkozva a gyergyóalfalusiak haladtak, a végén pedig a gyimesi és a moldovai →csángók. A Kissomlyó hegy tetején, a Szalvátor-kpnánál a főpapi áldás után a Tota pulchra, 'Egészen szép vagy Mária' kezdetű antifónát énekelték. A kegytp-ba jóformán csak Gyergyó népe fért. A többiek más kpnáknál gyülekeztek. A csángók miséje mindig a Szt Antal-kpnánál volt. A mai körmenet a plébtp. (Szt Péter és Pál tp.) kerítésén belül halad. A zarándokok az éjszakát a kegytp-ban töltik énekkel, imával, de ott is alszanak, esznek. Éjfélkor keresztutat végeznek. Éjszaka ismét végigjárják a Jézus hágóját a Szalvátor-kpnáig, ahol összegyülekezve napfeljöttéig Máriáról, a Szentlélekről énekelnek. A fölkelő napban hitük szerint a Szentlélek Istent látják galamb (madárka v. lúd, láng, sztostya) képében, amint szárnyaival verdes. Hullámzásszerű sugarai áldást hoznak a földre e napon. A sugarak színéből a termésre, időjárásra, háborúra jósolnak. A Kissomlyó hegy oldalán ekkor szedik a Jézus terene (= tenyere = Ricinus comm.) nevű füvet a moldovaiak, s ezt minden külső és belső bajra hasznosnak mondják. Szerintük csak itt terem. Búcsú végeztével legtöbben zöld ágakat visznek haza. Ahány levelet számolnak rajta, annyi Miatyánkot és Üdvözlégyet kell elmondani. Vázába, kép mellé teszik, imára int. A gyimesiek viharkor a fűtőbe (tűzhely) teszik, jég ellen a veteménybe szúrják v. az istállóba tűzik, mert az szentelt holmi. A legtávolabbról jött mikóháziak és moldovaiak vasárnap reggel indulnak haza. A felsőháromszékiek visszafelé ~ról a Perkőre mennek, ahol helyi jelentőségű búcsú van. - A ferences rtagokat a rház elvétele után a máriaradnai ktorba telepítették, majd elvitték a Duna-Fekete-tenger közötti csatorna építkezéséhez, ahol többen elpusztultak. - 1943-44: ~n KALOT népfőisk. működött, ig-ja Magyar Ferenc volt. Tanf-ai mellett Szervátius Jenő irányításával faragóműhely is nyílt. H.F.-B.G.-**

Karácsonyi II:26, 262. - György 1930:146. - Jordánszky 1836. - Orbán II:12. - Glósz Miksa: A csíkszeredai ferences szerz-ek nyomdájában 1662-től megjelent nyomtatványok jegyzéke. Bp., 1884. - Pallas IV:712. (s.v. Csík-Várdotfalva) - Bándi Vazul: A ~i r.k. főgimn. tört. Bp., 1896. - Fülöp Árpád: A ~i nagypénteki misztériumok. Uo., 1897. - Gerecze II:267. - Tima Dénes: A ~i Segítő Mária. Kolozsvár, 1907. - Karácsony János: A ~i r.k. tanítóképző int. tört. Csíkszereda, 1909. - Alszeghy Zsolt-Szlávik Ferenc: A ~i isk-drámák. Bp., 1913. - Schem. Trans. 1913:96. - Szabó György Piusz: Ferencrendiek a m. tört-ben. Bp., 1921. - Boros Fortunát: A ~i 32 konfrater. Kolozsvár, 1923. - Uő: A ~i kegyszobor. Uo., 1924. - Boldizsár Dénes: A ~i pünkösdszombati búcsú eredete. Dés, 1930. - Endes 1935:523. - Boros Fortunát: ~, a kegyhely. Kolozsvár, 1943. - Bálint 1944. - Bodor 1944:69. - Bálint 1944. (A Napbaöltözött Asszony) - Török 1978:402. - Domokos Pál Péter: „... édes hazámnak akartam szolgálni...” Bp., 1979. - Siculus Verus 1980. - Múz. Kurír 1981:30. (Bosnyák Sándor: A ~i napvárók) - Kozma Mária: Idővallató. Bukarest, 1983. - Léstyán 2000. I:245.

Csíksomlyó: Lásd MKL II:441. – 1332: Paulus sac. de Somlyó, 1334: Nicolaus sac. – Plébánosai: Pálfalvy Péter 1642–55 (1655: ferences lett. 1661. X. 21: a tatárok betörésekor a padláson megégett); 1721: Nagy Pál, 1726–32: Barabás Márton, 1744: Balló Ferenc, 1760: Szász János, 1766–80: Bodor István, 1785: Kovács János, 1787: Boros József, 1792: Ferenczi Péter, 1805: Tamási György, 1811: Beke János, 1815: Rácz István, 1830: Puskás Tamás, 1859: Bodó Alajos, 1898: Kassai Lajos, 1904–07: Murányi Kálmán, 1917: Bálint I.ajos, 1938: Gál Tamás, 1952: Tamás Ferenc, 1969: Tóth András OFMConv, 1976: Veress Imre, 1983: Sebestyén Domokos, 1987: Bálint Szalvátor OFM, 1988: Gergely István (1996: is). Sz.B.