Boldogasszony, Nagyasszony: a →Boldogságos Szűz Mária neve a magyar nép ajkán, a latin Beatissima Virgo Maria (B. V. M., B. M. V.) megfelelője. - Tört-ünk folyamán lassan a Nagyasszony ill. Kisasszony megszólítás helyére lépett. Krisztus Anyja nevét ugyanis „a magyar nemzet ki nem ejti, hanem csak Úrnőnek mondja, hisz Pannóniát a Boldogságos Szűz családjának nevezte Szent István király” (Szt Gellért mindkét legendája). A legtöbb Mária ünnepet ma is ~ napjaként tartjuk számon: →Gyertyaszentelő ~, →Lourdes-i ~, →Gyümölcsoltó ~, →Sarlós ~, →Kármelhegyi ~, →Havas ~, →Nagy~, →Kis~, →Fájdalmas ~. **

Pallas III:434.

Boldogasszony, Fertői, Förtői Boldogasszony, Fertőmelléki Szűzanya, Svetica (horvát), St. Maria auf der Pussta, Maria auf der Heide, Sancta Maria in Pratis (lat.), v. Moson vm. (Frauenkirchen, Au.): 1. Szűz Mária-búcsújáró hely már 1335: Zenmaria néven. Tp-át Kisboldogassz. tiszt. szent. 1529: a török a falut és a tp-ot elpusztította, a kegykép azonban sértetlen maradt és a búcsújárás folytatódott. 1622: a falu az Esterházy család birtokába került. 1659: telepedtek le a ferencesek. 1861: Esterházy Pál Fraknó várából elhozatta a kegyszobrot, mely a kegyképpel együtt ma is tiszt. tárgya. 1669-80: új tp. épült, melyet a török 1683: ismét fölégetett. A ferencesek a kegyképet, a kegyszobrot és az anyakönyveket meg tudták menteni. 1687: az Esterházy család birod. hg. rangot kapott, ezért E. Pál 1695-1702: hálából építtette a baz-t, a mai kegytp-ot. 1720: bővítették a ktort, hogy a m., horvát, ném., szl. búcsúsokat kellő számú pap fogadhassa. A gvárdián plnos is volt. - A főoltáron áll a hársfából készült, kora gótikus, öltöztetős Madonna-szobor. Talapzatán 1240-es évszám, fején barokk korona. A bal oldali mellékoltáron az ősi kegykép: fára festett, fekete-fehér szoptató Madonna. A kép alján olvashatatlan írás. - Fő búcsúja Nagy- és Kisboldogasssz., fontosabbak még: Áldozócsütörtök, Pünkösd, Porciunkula, Mária Neve, Szt Ferenc ünnepe. A búcsúsok már a vigilián gyülekeztek, éjjel a tp-ban virrasztottak, hajnali 3-kor fáklyás körmenetet tartottak a faluban 2 sztbeszéddel. Az 1683: épített Kálvária-hegyet 1958: áttelepítették a tp. D-i oldalára. A több mint 500 csodás gyógyulásról a 17-18. sz: jegyzőkv-et vezettek. (→mirákulumos könyv). 1698: 170 eset leírását Titkos értelmű rózsa c-mel nyomtatta ki a rház. A votív képek közül említendő az 1763. évi komáromi földrengést ábrázoló. Komárom mellett fogadott ~i búcsúja volt Bécs, Pozsony, Sopron, Győr, Moson, Csorna, Nezsider és egyéb községek népének is. ~ népe fogadalomból szombaton szolgai munkát nem végez, évenként Máriazellbe, Kismartonba és Wolfstallba zarándokolt. - 2. plébánia a v. győri egyhm. féltoronyi esp. ker-ében. 1335: már létezett. Tp-a a kegytp. Anyakönyvei 1671-től. Anyanyelve 1910: ném., m. - Lakói 1910: 2282 r.k., 2 g.k., 1 g.kel., 30 ev., 4 ref., 412 izr., 1 egyéb vall., össz. 2732. B.G.-**

Jordánszky 1863:58. - Pallas III:4133. - Horváth Athanáz: A ~i kegyhely tört. Boldogasszony, 1926. - Ludwig, Róbert: Wallfährtsort Frauenkirchen. Salzburg, 1975. - Schem. Eisenstadt. 1980:79. - Juhász 1982:91.

Boldogasszony, Miskolc, 1947. dec. 8.: plébániai híradó. - Megj. egyetlen szám.

Boldogasszony, Bp., 1947: körlevél az egyházi hitbuzgalmi leánycsoportok számára. - Megj. egyetlen sz. Fel. szerk. Fekete Jánosné. Kiadó: AC Orsz. Elnöksége. Ny: Élet. 88

---

Boldogasszony, Bp., 2000. jan.–: a kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia lapja. – Megj. havonként. Szerk. Bujtás László. Kiadó: Kispesti Nagyboldogasszony Pléb. – Előbb: A Kispesti Nagyboldogasszony Templom Hírei (1990–99); folyamatos évf-számozással. 88

Boldogasszony 11. évf. 1. sz.